Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-10 / 264. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. november 10. Milliárdok kínos nyilvánossága Kiprédikált adások Üj optikai szaküzlet Nyíregyházán NAPJAINKBAN SZEREN­CSÉRE egyre több, életünket meghatározó dolgokba beavat az állami politika. Ami na­gyon helyes, jó, ha tisztán látjuk, hogy is áll a szénánk. A parlamentnek, a kormány­nak lehet, hogf van még tit­kolni valója, de azért jobb, ha nyílt kártyákkal játszunk. A nemzetünkért érzett fele­lősség ugyanis mindenkit kö­telez. S mint az számtalan megnyilatkozásból kitűnt: a nehézséget is jobban elvisel­jük, ha tudjuk, miért vállal­juk azt, s annak lesz-e értel­me. A nyilvánosság útján né­hány hónappal ezelőtt így jöhettünk rá társadalmi mechanizmusunk egy igen­csak rosszul működő vonula­tára. Közgazdaságilag kita­nítva, megérttették velünk, hogy létezik ugyebár az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, amely állam- polgári jogon különböző la­kossági ellátást teljesít. így fizeti a gyest, táppénzt, nyug­díjat . .. Hogy legyen miből mindezt törlesztenie, többek között a gazdasági egységek­től járulékot szed. Csakhogy a cégek nem fi­zetnek. A magyarázat: nincs miből. A vállalatok a talpon maradásukért küszködnek. A piacgazdálkodásra való áttérés nem megy egyszerűen. Az árut nem tudják eladni, a magyar minőség a nemzet­közi piacon aligha felel meg. DE MINDEZ MEGBÉNÍT­HATJA-E egy olyan intéz­mény működőképességét, amely több millió ember lét- fenntartásához a szükséges pénzt biztosítja? S az örökös egv fnásrá mutogatások;- a' v a - jós cselekvésről, meddig terel­hetik el a figyelmet? A tár­sadalombiztosító érdekeinek érvényesítése miatt — sokak­nak nem tetsző — társadal­mi békét bolygató akcióba kezdett. Mielőtt a TB telje­sen fizetésképtelenné válna és arra kényszerülne, hogy a nyugdíjakat is hitelekből fo­lyósítsa. megpróbálja a lehe­tetlent: behajtani a munkál­tatóktól a 19 milliárd forin­tos tartozást. S a teljesítésre szorítás eszközeként felhasz­nálják a nyilvánosságot is. A minap erről folyt egy beszélgetés a rádióban. El­hangzott: egy ügyvéd perli a TB. főigazgatóját hivatali visszaélés miatt. Indokként azt hozta fel, hogy jogtalanul hozták nyilvánosságra azok­nak a vállalatoknak a nevét, akik nem rendezték tartozá­saikat. Az érintetteknek az üzleti életben ezzel jelentős hátrányt akoztak. A riporter próbálta védeni a másik ol­dalt: az se korrekt dolog, hogy a vállalatok nem fizetik a járulékokat a dolgozók után, amiből többek között a nyugdíjakat kellene finanszí­rozni. A vita során kiderült: mindezt az ügyvéd demagó­giának tartja: mármint a nyugdíjasokra való állandó hivatkozást. — Természete­sen veszélyes, ha valaki nem fizet — hallhattuk érvelését. A TÁRSADALOMBIZTO­SÍTÓ döntését az ügyvéd mi­nősítheti „kottán kívüli esz­köznek’’. Csakhogy a tény — a 19 milliárd forintos tarto­zás — ettől még igaz marad. S a TB-nek nincs semmilyen lehetősége arra, hogy jogos igényét érvényesítse. Mi le­het akkor a megoldás? — tehetjük fel a kérdést. — A cégek attól még nem fognak fizetni, ha megszégyenítik őket — válaszolta az ügyvéd De lehet, egyes vállalatok mit sem törődnek azzal, hogy szégyenpadra ültetik őket. Ugyanis a rádiós interjúban nem pontosították; , a ,62 cég csak azokat jelenti, akik „fü­lük botját’y se mozdították,' hogy leüljenek a TB dolgo­zóival tárgyalni, vagy fölve­gyenek egy telefont és egyez­kedjenek, milyen határidővel teljesíthetnék tartozásaikat. Számomra ezért volt felhá­borító az ügyvéd jogosságot, avagy jogtalanságot firtató érvelése. Egyébként, hogy valóban elérte volna-e célját ezzel a lépéssel a társadalombiztosí­tó, mindettől függetlenül na- gyonis kétséges. Ugyanis a nyilvánosságra hozott 62 cégnek összesen 400 millió forint tartozása van. Ez pe­dig csak csepp a 18,8 mil­liárd forinthoz képest. Az is kérdéses marad, hogy a lis­tázástól most megszabadult cégek az ígéreteiket meny nyíre fogják megtartani. Mert aki nem fizet deoem - berben, jegyzékre kerülhet, vagy már november 25-től felszámolási eljárást kezde­ményezhetnek ellene. A TB PÉNZE pedig to­vábbra is a ködösített kilá- tástalanságban lebeg. Mert mi van akkor, ha felszámol­ják a céget? Jó néhány em­ber munkanélkülivé válik, akiknek ellátása további anyagi terhet jelent a költ­ségvetés részéről. De mind­ezt szükséges keresztülvinni, mintsem az ésszerűtlen t.ei - melés tovább folyjék. A tar­tozások kiegyenlítésénél a TB követelése pedig csak az utolsó előtti (!) helyen sze­repel. Így egyáltalán nem biztos, hogy a munkások, a hitelezők kielégítése után marad-e még néhány garas a cég kasszájában? Bojté Gizella Feltámadás a templomban Százak gyülekeztek november elején az 500 éves fehérgyarmati re­formátus műemlék temp­lomban. Balogh Tiha­mér esperes köszöntőjé­ben szólt az elmúlt hó­napok helyreállítási munkálatairól. Az Or­szágos Műemléki Fel­ügyelőség szakemberei ugyanis szondázták az ősi falakat. A régészeti feltáró mun­kát tavasszal a külső falak és a templomkörnyék vizs­gálatával folytatják. A belső feltáró munkát követően Sze­kér Gyula mérnök irányítá­sával helyreállították a templombelsőt. Ehhez az Or­szágos Műemléki Felügyelő­ség 380 ezer forintot adott. A hívek adományaiból is össze­gyűlt mintegy 100 ezer forint. A fapadokat is újrafestették, s a régi orgona tisztítására, hangolására is sor került. Az ünnepség műsorában az orgonaépítő Szabó Árpád is közreműködött, ezúttal a va­jai szakember tárogatóját is megszólaltatta. A Fehérgyar­mati Városi Vegyeskar Szá­razná Szabó Marianna irá­nyításával több műsorszóm­mal járult hozzá az ünnephez. Udud István Ady Endre iste­nes verseiből készített össze­állítását mutatta be. A Bárdos Lajos Általános Iskola 8 Z osztályos kamarakórusa Ga- csályi Judit irányításával mutatta be erre az alkalomra készített összeállítását. Fehér­gyarmaton több, mint 7 ezer gathatják november 4-tő! a református él, ők de a jővén- fél évezredes református dő műemléklátogatók is látó- templomot. Az ünnepi megemlékezésen több százan vettek részt. C sepeg a hideg, novem­beri eső, északi szél ci- bálja a fákat Aki csak él és^ mozog, meleg helyre igyekszik, ám mi csak állunk az udvaron és tátjuk a szán­kat. Alig esztendeje még egy tönkrement parasztházal, gazzal felvert portát láttunk itt a nyírteleki főutcán, most meg egy gyönyörű, hófehéi parasztház dacol az időjárás Sál. Balázs Gusztáv, a gazda, a nyíregyházi múzeum nép­rajzosa. Régi vágya teljesült ezzel, ha úgy dönt, akár hol nap kiköltözhet a városból. — Amióta az eszemet tu - dom, mindig ilyen házba vágytam — mondja. — Fa­lun nőttem fel, s csak a kényszer fogadtatta el velem a kis másfélszobás, lakóte­lepi lakást. Gyűjtőútjaim so­rán rengeteg pusztulásra ítélt parasztportát láttam, a szívem hasadt meg értük Legszívesebben mindet meg­vettem volna, ha a pénzem engedi. De nem engedte. S ha ta­lált is kedvére való vagy pénztárcájához igazodó há­zat, a távolság volt a riasztó. Mert a munkája Nyíregyhá­zához kötötte, s köti Egyszer aztán úgy hozta a jó sorsa, hogy Nyírtelekre keveredett. Dózsaszőlőbe, Meglátta a kis üresen álló házat,, s fejében nyomban nagy tervek támadtak, ös­szekapart minden létezhető kölcsönpénzt, s megvette a portát. Olyan sürgés-forgás, mint a múlt nyáron, a Balázs-por- tán volt, rég nem látott már a csendes kis dózsaszőllősi utca népe Az új gazda A régi ház és az új gazda. amúgy a jó nevű Igrice Néptánc Együttes vezetője, s amúgy szatmári, nagyecse- di származású .lőttek hát a táncosok, a zenészek, a roko­nok, a falubeli cimborák. Üstöt, sátrakat állítottak az udvaron, s megkezdődött a munka Volt, aki tapasztott, volt aki cserepet rakott, a másik meg meszelt, faragott. És a csoda néhány hónap múlva megtörtént. Újjávará­zsolták a kis paraszt házat. Áll a ház. előtt egy vén körtefa, termést már csak itt-ott hoz. Ám ahhoz nem nyúltak. Azt a régi gazda emlékéi e állva hagyta az új gazda B, G. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Pizsamában lőtt Hamarosan befejezik an­nak a tornyospálcai bűn­ügynek a tisztázását, amely nagy érdeklődést váltott ki megyeszerte. A bűncselek­ményről az elkövetés más­napján lapunkban be­számoltunk. Miku János tornyospálcai fiatalember jó viszonyban volt áldozatával, aki alkalmi munkát is végzett náluk. Az áldozat — szintén fiatalem­ber volt — egy éjszaka vala­mivel éjfél után úgy döntött, hogy bemegy Kisvárdára szórakozni. Buszjárat nem lévén, el akarta kérni Mikuék Trabatját. Bejáratos volt az udvarra, máskor is elkérte és kölcsön is kapta a Tra­bantot A tragikus éjszakán bekopogott János barátja ablakán, kölcsön akarta kér­ni a kocsit. Ám a kopogásra — legalább is az eddigi vizs­gálat szerint — nem kapott választ. Erre kinyitotta a ka­put, indított és el akarta vin­ni (természetesen nem vég­leg) a kocsit. A zajra Miku felébredt, leakasztotta a va­dászfegyverét, golyós töl­tényt tett bele és kirohant az udvarra. A szélvédőn ál cél­zott lövést adott le a veze­tőre .. A lövés után vette észre, hogy ki az áldozata. Illetve akkor még r.em lehetett áldo­zatról beszélni, hiszen a Kis- várdára készülő fiatalember még élt. El is jutott Kisvái -f dára, de mentőautóval. A he­lyi orvos intézkedett a men­tő kihívására. A szakszerű és gyors orvosi kezelés ellenére néhány nap múlva a fiatal­ember belehalt sérüléseibe Az ügyészség emberölés bűntettével vádolja Miku Já­nost. Az előzetes letartózta­tás fenntartását és a bűnügyi költségek megtérítését is in­dítványozza az ügyészség. A bűneset bírósági tárgyalására nemsokára sor kerül. (n. 1.) Nyíregyháza, Üj utca 35. sz. alatt épülő lakások, garázsok, üzletek értékesítésre történő szervezését megkezdtük. IRÁNYÁR NÉGYZETMÉTERENKÉNT: lakás 28,000 — Ft üzlet 40 000,— Ft -f- ÁFA garázs 10 000,— Fi -j- ÁFA Igény esetén lehetőség van szerkezetkész értékesí­tésre is. VÁRHATÓ BEFEJEZÉSI HATÁRIDŐ. 1991. de­cember. Érdeklődni lehet a Szabolcs-Szatmár Megyei Beru­házási Vállalatnál (Nyíregyháza, Kórház u 1 A.) vagy pedig a I4-711-es telefonon. (3938) TÖBB MINT HÁROMSZÁZ szemüvegkeret közül választhatnak, akik felkeresik Nyír­egyházán a megyei rendelő komputeres szemvizsgálóját és üzletét. Képünk az üj szem­üvegkeret-üzletben készült. (Fotó H. P.) Az egyik faragott, a másik tapasztott

Next

/
Thumbnails
Contents