Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám

4 1990. november 6. Új műsor, új férfiak (Folytatás az 1. oldalról) ta önkormányzati képvise­lők is. A Nyírségi őszből már a korábbi városi vezetés is hagyományt akart teremteni Nyíregyházán, s ezt folytat­ni kívánja az új testület is. Döntöttek arról, hogy a jö­vő évi költségvetésből fél­millió forintot tartalékolnak erre a célra, mindenképp idegenforgalmi rendezvény- nyé szeretnék tenni, s ebben számítanak az utazási iro­dák közreműködésére is. Azonkívül jó alkalomnak tartják a több hetes ren­dezvényt a testvérvárosi kapcsolatok elmélyítésére is. Állami tulajdonú telkek eladásáról is döntött a testü­let. levette viszont napirend­ről a méltányossági keret terhére történő támogatások odaítélését. Megfelelő infor­mációk hiányában ugyanis nem vállalták a képviselők a döntést, mindenképpen azt szeretnék, ha olyanok kap­nának tanácsi támogatást., akik valóban rászorulnak. „Tisztességes polgári de­mokráciákban nem kénysze­rülnek ilyen izzadtságszagú megoldásokra" — mondta Mádi Zoltán polgármester annál az előterjesztésnél, amely magánerőből megva­lósuló közműépítések támo­gatásáról szólt. Hiszen a mű­ködő rendszerekben ezek az alapvető állampolgári jogok kategóriájába tartoznak. A Róka-zug, Csipke utca, Moszk­va utca, Kótaji út gázvezeté­kének kiépítéséhez összesen több, mint 850 ezer forinttal járul hozzá az önkormány­zat. Itt is elhangzott, több in­formációt. jobb előkészítést kér a testület, hogy felelő-i- séggel hozhassanak döntése­ket. Lesz karácsonyi forgatag, szükségesnek tartják a kép­viselők. Ezúttal is a Kossuth tér és a sétálóutca területén állíthatják majd fel — re­mélhetőleg esztétikus sátrai­kat a kereskedők. Személyi kérdésekben is döntöttek tegnap. Az l’)88 októbere óta működő Városi Galériának végre lesz veze­tője. A testület egy tartóz­kodással gyakorlatilag egy­hangúlag szavazott bizal­mat erre a posztra a korábbi tanácselnök-helyettesnek, Baja Ferencnek. A javaslatot a polgármester terjesztette plasztikai alkotótábort gon­dozó intézmény jó kezekben legyen. Kétfordulós lett az a vá­lasztás, amit nem lehetett ta- vább halogatni: amíg meg nem kapja a megyei városi rangot Nyíregyháza, három küldöttet kell delegálnia a megyei közgyűlésbe. A pol­gármester a volt tanácselnö­köt, Csabai Lászlónét java­solta erre a posztra, majd elhangzott még két név: Sesz- ták Oszkáré (Fidesz) és Ham­vas Lászlóé. A titkos szavazá­son egyedül Seszták Oszkár kapta meg a szükséges szava­zatot, Hamvas László vissza­lépett, Csabai Lászlóné pe­dig azt javasolta: a hatalmon lévő pártok képviselőiből vá­lasszanak küldötteket, más­Soha vissza nem térő tör­ténelmi pillanat kínálkozik a munkástulajdon megterem­tésére: az állami tulajdon magánkézbe adásánál 30 szá­zalékos tulajdonrészhez jut­hassanak a dolgozók, kötele­ző jelleggel — ha igénylik. Ennek szabályait a Társadal­mi Törvény tartalmazza! Az alkalmazotti tulajdon kiala­kítása módot ad arra. hogy a társadalom minél szélesebb rétegei birtokolhassák a ter­melési eszközöket. A válla­lati tanácsok újraválasztása ezzel ellentétesen, a régi gaz­dasági és új politikai elit ki­egyezésének szűk birtokos köre lehetőségét hordozza. A föld tulajdonjogának ren­dezésénél ki kell kérni a me­zőgazdasági dolgozók véle­ményét, hiszen ők művelték 40 éven keresztül a földet, és számukra ad kenyeret. A mezőgazdaságban dolgozók szándéka, hogy a valóságos tulajdonlás itt is kialakuljon. A mai szövetkezeti törvény elveiben módot ad a tagi tu­lajdonra. azonban a valóság­ban a szövetkezeti tagság tu­lajdonosi akarata nem érvé­nyesül. Csupán a vezetőknek ként úgy sem születik érde­mi döntés. Ezután jelölték és választották meg Gyulai Gá­bort (KDNP) és Bartha Lász­lót (SZDSZ). Az ülés végén Tóth János, az IKSZV igazgatója felhív­ta a testület figyelmét, fog­laljanak állást mihamarabb a tanácsi lakások elidege­nítésével kapcsolatban, majd Tatár András, a Fidesz kép­viselője vetette fel: élénk lakossági vitát váltott ki a Fazekas János téren a par­koló építése. Kiderült: la­kossági kérésre, s a tűzoltó­ság határozott felszólítására kellett ezt a megoldást vá­lasztani. egységek teljes önállósága a gazdasági racionalitás jegyé­ben. A két megye munkás­szövetségei regionális mun­káskamara kialakítását hatá­rozták el az egyre fenyege­tőbb munkanélküliség eny­hítése érdekében. Közös ja­vaslat kidolgozását kezdjük meg, amelyet a Munkástaná­csok Országos Szövetségébe (MOSZ) és a Munkaügyi Mi­nisztériumba kívánunk eljut­tatni. ,, A szakszervezeti vagyon felosztását minél hamarabb el kell végezni, hogy a mun­kástanács-mozgalom pénz­ügyi alapjai megteremtődje­nek. A MSZOSZ vagyonát azok a munkások is gazdagí­tották, akik ma nem MSZOSZ-tagok, tehát e vagyon egy részére joggal tartunk igényt. Elhatároztuk, hogy a MOSZ választmányi ülései előtt, és szükség esetén egyeztetjük érdekeinket. Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Munkásszövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Munkásszövetség Cs. K. 1 fenyegető minhaiélkiliség enyhítésért Regionális munkáskamara alakul Borsod és Saabok* megye munkástanácsainak közös állásfoglalása Bulgáriai anzix T estvérlapunktól, a burgaszi Cserno- morszki Fartól kaptuk az alábbi képeket. Sok magyar turista jár a bulgár tengerparton, de — mint a képek mutatják — nagyon érdekes neve­zetességek sokszor rejtve maradnak. 1. Kötél — kellemes kis­város, nagyon szép vadá­szati múzeuma van. Z. Pillanatkép a Fekete­tengerről. 3. Zseravna — múzeumfa­lu, amelyben laknak is. Rendben tartását jelentős összeggel támogatja a bolgár állam. Jól tájéko­zott turisták a tengerparti nyaralás után néhány na­pot a hegyekben, ilyen nyaralófaluban töltenek el. Elmaradottság és pártállás Széthúzás a szavazáson előt elmondta: szakmailag benne lát garanciát arra, hogy a művészeti értékeket képviselő, s a Közép-Európá- ban legjelentősebb szerepet játszó éremművészeti és kis­kiszolgáltatott bérmunkáslét a valóság Nem tűrhetjük a mestersé­ges monopóliumok, vállalati központok további működé­sét: valósuljon meg a gyár­A múlt héten interpelláltarh a miniszterelnökhöz Szabolcs- Szatmár-Bereg megye (megyénk) elmaradottsága ügyében. Antall József miniszterelnök betegsége miatt miniszterelnök-helyettesi minőségben Horváth Balázs bel­ügyminiszter válaszolt az inter­pellációra. A választ a kormány­pártok elfogadták, s mivel ők a parlamentben — önmaguk által is hangsúlyozottan többséget al­kotnak — ez egyben azt is je­lenti, hogy a parlament fogadta el (ha csak 53 százalékkal, mind­össze 7 szavazatkülönbséggel is) a miniszter válaszát. Mint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő (függetlenül attól, hogy az SZDSZ országos listáján kerültem be a parla­mentbe) bizonyos illúziók fog­lyaként abban a hiszemben in­terpelláltam a miniszterelnökhöz megyénk súlyos gazdasági elma­radottságát felvetve, hogy ebben a kérdésben minden megyénk­ben képviselő — pártállástól füg­getlenül — támogatni fog. Illú­ziómat táplálta továbbá. hogy közvetlenül az interpelláció el­hangzása előtti napon az egyik kormánypárti képviselőnek (Ja­kab Ferencnek) — más szabolcsi képviselők társaságában — meg­említettem. hogy megkeresném az MDF-frakció többi tagját is, hogy támogassák az általam fel­vetett megyei problémákat, mire azzal biztatott, hogy ..nem szük­séges, mert ez természetes”. Az interpellációm teljes szöve­ge megjelent a Kelet-Magyaror- szág október 31-i számában. Saj­nos, a miniszteri válasz teljes egészének és az én viszontvála­szomnak a leközlésére már ter­jedelmi okokból nem kerülhetett sor. éppen ezért néhány gondo­latot szeretnék most felidézni. „ • • . ilyen tartalmú interpellációt minden megye, de a székesfővá­ros által küldött parlamenti kép­viselő is föltehetne ...” — kezd­te válaszát Horváth Balázs bel­ügyminiszter. annak ellenére, hogy ismerte az írásban benyúj­tott interpellációmat, melyben adatokkal alátámasztva részlete­zem a megyei egészségügy, okta­tásügy. az országos átlagot is meghaladóan romló közbiztonság helyzetét a gazdasági-infrastruk­turális elmaradottság szomorú állapotát. A miniszteri válaszban elhang­zott. hogy az „elmaradott térsé­gek fejlesztését szolgáló prog­ram keretében közel I milliárd forintot kizárólag ez a megye kapott”, azonban nem árt tudni, hogy a valójában 864 millió fo­rintnak a többszöröséhez jutott hozzá a legtöbb megye, csak ép­pen más címszó alatt. Korábban ugyancsak Horváth Balázs nyi­latkozott úgy. hogy „a kormány bevezetni szándékozik egy tér­ségi adókedvezményi rendszert, amely elsősorban a gazdaságilag elmaradt térségek gazdasági el­maradottságának felszámolására irányul”. Ennek elemeiről (mi­korra dolgozza ki részleteiben, illetve mikorra hozza nyilvános­ságra a kormány), vártam vol­na a miniszter válaszát, mint ahogy az általa említett „10 mil­liárd forintos hitelkeret” is csak feszültségeket és illúziókat szül, ha nem tudják az érintettek, hogy miről is van szó. Hogyan, milyen feltételekkel és ki férhet ehhez a hitelkerethez? A parlamentben elhangzottak és a leírtak alapján nem fogad­tam el a miniszteri választ. A nyüt szavazás számitógépes sza­vazatösszesítésének tanúsága szerint 7 megyénkben kormány- párti képviselő (MDF 6. KDMP I) fogadta el a választ. 2 fő tar­tózkodott (FDM), 4 képviselő (SZDSZ 2. FIDESZ 1 és egy füg­getlen) szavazott nemmel és saj­nos további 6 képviselő távol volt (nem szavazott). Ha kormánypárti képvi selőtár- saim sem fogadják el a választ vagy legalább tartózkodnak (!), akkor a kormány rákényszerült volna, hogy az általiam (elvetett kérdésekre most már valóban részleteiben kimunkált. í me­gyénk gazdasági elmaradottsá­gát, infrastrukturális gondjait enyhítő programmal álljon az Il­letékes (költségvetési. önkor­mányzati, közigazgatási) bizott­ság, majd ezt követően ismétel­ten a parlamenti nyilvánosság elé. Ezzel a megyék közül egye­dül Szabolcs-SzatmájT-Sereg olyan konkrét számon leérhető ígéretekre, programok kidolgozá­sára szoríthatta volna a kor­mányt, melyet már a költségve­tési törvény vitájában és áz ese­dékes világkiállítási döntés előtt kamatoztathattunk volna, mind­annyian pártállástól függetlenül a megyénk javára. Sajnos, nem így történt. Gulyás József országgyűlési képviselő (SZDSZ) Még marad a benzinár (Folytató« az 1. oldalról) Mivel az előterjesztett kormányjavaslat alapján a tárgyalófelek nem tudtak egyetértésre jutni, az üzem­anyag-liberalizálás feltéte­leiről további ÉT szakértői egyeztetés, majd ÉT plenáris ülést tartottak szükségesnek. A konszenzus létrejöttéig ■ jelenlegi, a 12 forinttal csök­kentett üzemanyagár van érvényben. A tárgyalások keretében mielőbb szüksé­ges kidolgozni a liberalizá­ció mindhárom fél számára elfogadható elveit, hogy a parlament elé terjeszthessék a törvénymódosító javasla­tot. Nagy Sándor, a MSZOSZ elnöke a munkavállalói ol­dal képviseletében kifejezte igényét, hogy az eddig érvé­nyesített üzemanyagár-eme- lés, illetve az ezzel kapcso­latos inflációs hatások kom­penzációjának megvitatásá­ra november 12-ére hívja­nak össze ÉT-ülést. Kditt-Mmutiwíe ______

Next

/
Thumbnails
Contents