Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-29 / 280. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. november 29. Ill ■um'.. !!■■■ I. - ‘ HM ■■■■ .......—— . ................. ■ Karácsonyi meglepetés! Játékos kedvű vásárlóink! — Ha a sorszámozott szelvényeinkből 10 db-ot összegyűjtenek és egy levelezőlapra ragasztva az alábbi címre 1990. december 18-ig beküldik, az alábbi összegű vásárlási utalványokat nyerhetik: ■. ■ —. 3 db 5000 Ft-os — 3 db 4000 Ft-os — 3 db 3000 Ft-os — 3 db 2000 Ft-os — 3 db 1000 Ft-os Sorsolás időpontja: 1990. december 19., ezt követően a szerencsés nyerteseket postán kiértesítjük. Hónapokig szüneteltek — nem tudjak milyen okból — a műemléki felügyelőség által irányított helyreállítási munkák a kisvárdai várnál. Az egyik bástya szerkezete már elkészült és állja az idő viszontagságait, de várja, hogy megkapja a zsindelysapkát. Képünkön: a körbástya befedésre várva... (v. p.) A közismert politikus miután lemondott és kilépett, nyilatkozott: — Még gondolkodom. De lehet, hogy egy egyszemélyes pártot alakítok. Ott nem lesz vita, ellentmondás és nem lesz pártszakadás. — Milyen igaz. Egyszemélyes pártban nem lehet szakadás, csak hasadás. Tudathasadás Önállóság, képviselet Mit szeretne a pedagógus kamara? Ismerje el a társadalom (és a kormány) a pedagógusok szakmai önállóságát, tekintsék a pedagógust szakembernek, ugyanúgy, mint az orvost, a közgazdászt. A nevelési és oktatási problémák megoldásában ugyanúgy elmélyült ismeretekre van szükség, mint bármelyik szakma esetében. Ezért is szükséges a Magyar Pedagógus Kamara működésének erősítése — mondta Kiss Elemér elnök azon a beszélgetésen, amelyre Nyíregyházán, a Pedagógiai Intézetben került sor. A kamara 1989-ben Pécsett alakult meg azzal a céllal, hogy képviselje a pedagógusokat szakmai, etikai kérdésekben. Egy év alatt tizenöt megyében jött létre kamara, de működnek nem megyeszékhelyi városokban is. A szervezet a maga eszközeivel küzd a pedagógusok önállóságáért, azért, hogy senki se szólhasson bele a A nyíregyházi Ságvári Tsz Keletsör Gazdasági Társaságának felsősimái telepéről Nyíregyházát és körzetét látják el üdítővel, sörrel. Képünkön a reggeli csúcs. (Balázs Attila felvétele) munkájukba, de vállalhassák is a felelősséget mindazért, amit tesznek. A kamara vezetése fontosnak tartja, hogy minél előbb megszülessen a pedagógusok etikai kódexe is. Arra a kérdésemre, hogy mennyire respektálja a minisztérium a kamarát, Kiss Elemér elmondta, hogy októberben sok-sok kezdeményezés után sikerült végre leülni a minisztérium képviselőjével, és megegyeztek, hogy a kamara bekapcsolódik azoknak a kérdéseknek a kidolgozásába, amelyek az oktatást, az iskolarendszert* a pedagógusokat érinti. A kamara szeretné az iskolák szakmai irányítását átvenni, azért, hogy ne azokban a hivatalokban szülessenek meg a döntések, amelyek nincsenek kapcsolatban az intézményekkel csak államigazgatási szinteken. Az elmúlt időszakban tíz kamara részvételével megalakult a „kamara kerékasztal”, amely szorgalmazza a kamaratörvény megalkotását, megvitatását és elfogadását. A Magyar Pedagógus Kamara az év hátralévő részében rendezi sorait, növeli tagjainak a számát (a héten Mátészalkán is megalakult), és január tizenkilencedikén közgyűlésén vitatja meg a további teendőket. (n. i. a.) Elképzelhető, hogy a végzős fiatal szakmunkásnak ezt mondja az apja: „Itt van fiam egy kis pénz, kezdjél bele valamilyen jövedelmező vállalkozásba.” Valószínű, a fiú a vállalkozáshoz szükséges alapinformációkkal sem rendelkezik. Nemigen tudja, hol, milyen kedvezményes kölcsönökhöz juthat, az adóíveket sem tudja máról holnapra kitölteni. Az elmúlt három évben nagyüzemi munkára készítették fel. Most viszont megyénkben is egyre több tanuló készül vállalkozónak. önképzős tanárok A 107. sz. Szakmunkáskép- ző Intézet harmadikos tanulói közül 15-en. a másodikosok közül 20-an jelentették be, hogy magánvállalkozók akarnak lenni. A szeptember óta elsősök között már 43-an készülnek kisiparosnak. Az elmúlt évtizedekben a végzett szakmunkások kb. 95 százaléka megyénkben fs az állami, vagy a szövetkezeti iparban helyezkedett el. Ennek megfelelően végezték a szakmunkásképzést. Az arány.' ' mostantól alaposan megváltozik. S viszonylag gyorsan. A képzés ezzel nem tud lépést tartani, a tankönyvek a régiek. Tankönyv hiányában is tudunk jó hírrel szolgálni. A 107res intézet vezetői pár hónappal ezelőtt meghívták a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem néhány tanárát előadásokat tartani. így a nyíregyházi iskola tanárai és szakoktatói áz egyetem szakelőadóitól hallhatták a legújabb és legfontosabb köz- gazdasági ismereteket. Frissen szerzett tudásukat tovább adják a leendő kisiparosoknak. vállalkozóknak. . A szakmunkásképzők tanrendjében régóta szerepel egy tantárgy, amelynek üzemgazdaságtan a neve. E tantárgy keretében azonban — a korábbi dolgok rendje szerint — a nagyüzemi munkát tanulták és tanulják a leendő szakmunkások:.. (E tantárgy tanulása közben gyakran a szocialista brigádmozgalomról is szó esett.) Késik a könyv Késik az új tankönyv. Am megyénk másik nagy szakmunkásképző intézetében, a 110-esben sem várnák közömbösen az új tankönyvre. Az érdekelt tanárok rendszeresen olvassák a gazdasági szaklapokat, önképzéssel sajátítják el az új tudnivalókat. S a 110-es iskolavezetése nemrég elhatározta: hamarosan összeollóznak, szerkesztenek egy gazdasági- pénzügyi gyűjteményt és ennek felhasználásával. új szellemben tanítják majd az üzemgazdaságtant. A 107-es iskolában a gyakorlati órákon újabban bérmunkát is végeznek a tanulók. Szeptembertől júniusig várhatóan bő kétmillió forint értékű lesz a munkájuk. Jó. hogy a tanárok és a szakoktatók felhívják a dolgozó tanulók figyelmét: ■ a minőség, a határidő, a jó partneri viszony mindennél fontosabb. Minden új igényhez azonban ez az iskola sem tud alkalmazkodni. Itt van például a cipőkészítő szakmunkástanulók helyzete. Egyikük csak felsőrészt tud készíteni, a másikuk a talpkészítéshez és a ragasztáshoz ért. A 107- es vezetői készen állnak a régi értelemben vett „suszterek” képzésére. Köztudott, hogy az igazi suszter otthon, egyedül el tud készíteni egy cipőt. Minőség, viselkedés A cipőgyári, ruhagyári stb. szakmunkások eddig szinte gépiesen ledolgozták a napi 8 órát, ez idő alatt csak a szorosan vett munkájukra kellett koncentrálni. A művezető, az anyagbeszerző, a gyárigazgató minden mást elintézett. A jövő kisiparosait, vállalkozóit sok mindenre meg kell tanítani. Többek közt a kapcsolatteremtésre, az udvarias viselkedésre is. Nábrádi Lajos A vállalkozást is tanulják Beküldési cím: Szabolcs-Szatmár megyei Ipar cikk Kisker. Vállalat Nyíregyháza. Tanácsköztársaság tér 9. Vállalkozás-szervezési Osztály. Ajándékozzon nagyberáron! nagykerraktárunk széles áruskálájából — ajándéktárgyakat, — ruházati és — vegyesiparcikkeket. Kisvárdán Szent László u. 18. sz. Mátészalkán Szabadság tér 7—9. sz. alatt. Amíg a készlet tart! TOzkrónika M indig izgatott, vajon az em bereket mi vonzza a tűzhöz. Mármint a tűz oltásához. Ismertem neves kutatót, jogászt, toLlíorgatót is, aki civilben alig várta, hogy rohanjon a tűzoltóegyilet- be és önfeledten adta át magát a tűzvédelem embertpróbáló gyakorlatainak. Mászta a falat, szerelte a végtelennek tűnő csöveket... Ez jutott az eszembe, amikor a minap a kezembe került a mátészalkai tűzoltóság 100. éves jubileuma alkalmából készült könyvecske, Nyéki Károly gazdag krónikái ismereteket, érdekességet tartalmazó munkája. Bár a titkot, mi vonz egyeseket a tűzhöz, ebből sem igen sikerült megfejtenem, annyi bizonyossá vált előttem, nem csupán és elsősorban hobbi a tűzoltás, hanem cselekvés az emberért. Egy közösséghez való tartozás is, amelyben akár el is tűnhetnek a társadalmi és rangbeli különbségek. Egy a fontos, az önzetlen segíteni akarás, a tűz legyőzése ... A helytörténeti ismereteket bővítő könyvecske élvezetes, olykor kimondottan szórakoztató olvasmány, hisz a tűz oltására szerveződött közösségek nem csupán — bár ez volt az elsőrangú dolguk — a tűzvész megfékezésére szövetkeztek. Ügy tűnik szerettek együtt lenni is, akár szórakozni, színdarabokat tanulni és előadni, sportolni. így volt ez Mátészalkán is, ahol az önkéntes tűzoltók mászóházat építettek, gyakorolták szorgalmasan a tűzoltást, a mentőszerek alkalmazását, tudásukról vizsgát tettek és így nyerték el rendfokozatukat. Közben megtanulták és előadták Csiky Gergely vígjátékát, a Nagymamát és más darabokat, megalakították a tűzoltó sportegyesületet is. Gazdag képmel- léklet egészíti ki a szálkái önkéntes tűzoLtóegyesület százéves történetét, melyet a megyei tűzvédelmi alapítvány adott ki Farkas József és Németh Péter szerkesztésében. Honvédtoborzás E gy másik, szerény, de tartalmában annál inkább megkapó tartalmú könyvecske is eljutott hozzám a közelmúltban. Bene János, a Jósa András Múzeum munkatársa írta: A nemzetőrség és a honvédség szervezése a kisvárdai járásban 1848—49-ben. A Rétközi Múzeum sorozatában megjelent füzetben Fehérvári Béla, a Rétközi Múzeum igazgatója írt előszót. Színes, eleven, élvezetes képekben idézi a szerző az 1848 nyarán a megyében lezajlott honvédtoborzást, amikor is minden járásban a tobor- zók járták a falvakat muzsikusokkal, előtáncolókkal. A községek főterén megszólalt a muzsika, megpendültek a sarkantyúk, az előtáncosok járták a toborzót, a katonának beállt falusi legények fejébe csákót nyomtak, áldomást itták vele, aztán a kirendelt szekeresek vitték is az újoncot Kálióba. Külön is érdekes, szórakoztató olvasmány a kisvárdai járásban toborzó Szentmarjay Károly jelentése, amelyben részletesen elszámol a toborzó- pénzzel, hol mennyit költött pálinkára, kenyérre, borra, muzsikaszóra, az újoncnak adott fel pénzre. Csupán ízelítőnek álljon itt befejezésül egy rövid idézet a korabeli írásmód szerint Szentmarjay Károly jelentéséből: „A komorói Csókos csapszék előtt utazván Bezdéd felé, mivel ott több legényeket láttam, kik közül egyet be is verbuváltam borra és pá- jinkára, nem lévén velem hordós bor egy itzét 16 krajczárjával vévén, kiadtam ennyi és ennyi kraczárt...” P. G. Élet által írt tananyag Böngésző
