Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-26 / 277. szám
1990. november 26. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Dankó Mihály újságíró A társadalmi és gazdasági életünkben bekövetkezett „földrengés” még kiemelten sújtja az egészségkárosodásban szenvedő embereket. A különböző támogatások körül kialakult bizonytalanság, a munkalehetőségek csökkenése félelmet kelt és egyre több „kérdés” megfogalmazására ad okot. Egy vidéki olvasónkat orvosszakértői bizottság 50 százalékban minősítette rokkantnak. Számára rehabilitációs munkakört írt elő. Kérdése, mit tegyen, hisz a vállalatukat szanálás fenyegeti. Van-e lehetőség, hogy öregségi nyugdíjba menjen? A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ügyfél- szolgálati irodájának vezetője, Pataki László tájékoztatása szerint: Az '50 százalékos munkaképesség-csökkenés és 5 év szolgálati idő mellett, amennyiben a munkahely, valamint a lakóhely szerint illetékes rehabilitációs bizottság megfelelő munkakört nem tud biztosítani, akkor a dolgozó szociális járadékot igényelhet. (Ezt a TBI- től kérni kell!) öt évvel a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, az ötvenszázalékos munkaképesség-csökkenésre és tíz év szolgálati időre átmeneti járadékot állapítanak meg, amit a korhatár elérése után öregségi nyugdíjra változtatnak át. Nyírbátorból p. A. panaszolta, hogy már négy hónapja vár orvosszakértői véleményre és még ma sem hívták be vizsgálatra. Erre a kérdésre is az ügyfélszolgálati iroda vezetője adta még a Választ: Az Országos Orvosszakértői Bizottság leterheltsége nagyon nagy a rengeteg igény miatt. (Nyugdíj, rokkantsági fok megállapítása, gépjármű-rászorultság, személyi jövedelemadó-kedvezmény. állami támogatás stb.) A munkába megyén kívüli intézetek is besegítenek. Több kérdés is érkezett a Start Rehabilitációs Vállalattal kapcsolatban. A válaszokat Balogh Zoltán igazgatótól kapták. Igaz-e, hogy a Start Rehabilitációs Vállalat bezárja jándi üzemét? — kérdezte Vásáros- naményból egy telefonáló. — Az újonnan választott önkormányzat hivatalosan még nem tájékoztatta a vállalatot, de úgy tűnik, nem járul hozzá, a kultúrházból átalakított üzem szociális részének megépítéséhez. Ha ez igaz. akkor a vállalat vezetésének kötelessége az üzemet jobb körülmények között elhelyezni, és ez tényleg azzal együtt jár. hogy itt megszüntetik a tevékenységüket. A vállalat egyik dolgozója érdeklődött; szóbeszédből hallotta, nagy összegét szabtak ki a Soltész Mihály utcai telephely megszerzése miatt. — A korábbi kormány minisztertanácsi határozatban a Start részére rehabilitációs foglalkoztatási céllal a kezelői jogot térítés nélkül átadta. (Külön kitétel, hogy ezt nem adhatják tovább.)'Valószínűleg téves értelmezés miatt több miltiös illetékfizetési kötelezettséget róttak ki rájuk, melynek helyesbítésérők illetve mérsékléséről a vállalat vezetése tárgyalásokat folytat a Pénzügyminisztériummal és Nyíregyháza polgármesterével. K. L.-né Nyíregyházáról panaszolta : orvosi vizsgálatra hívták a nyíregyházi rendelő- intézetbe. De tolókocsijával nem tudott a Bocskai utcai bejáraton keresztül menni. A rendelőintézetben megtudtuk, a kórház udvara felől feljáró vezet be az SZTK- épületébe. A portásnak kell szólni, ha valamilyen segítség szükséges. Például beteg- szállító. Aki pedig mentőve! érkezik, azt a mentő személyzete viszi el a megfelelő osztályra. Régóta visszatérő panasz a mozgássérültek« gépkocsijának parkolása. Elsősorban nem a kijelölt parkolóhelyet tartják kevésnek olvasóink, hanem azt, hogy a nem rászorultak is elfoglalják. Habzsuda Béla, a nyíregyházi polgármesteri hivatal közlekedési csoportvezetője válaszából kiderül: a táblák hatályának a rendőrség tud érvényt szerezni. Javasolja olvasóinknak, hogy írják fel az ott parkoló személygépkocsi rendszámát, és erről értesítsék a hatóságokat. A megyei kórház előtti mozgáskorlátozottak számára kijelölt parkolót már hónapok óta egy kő virágláda zárja el — írta levelében Nagy János nyíregyházi lakos. A közlekedési csoportvezető a témával kapcsolatban elmondta: a hé tép pont kerül az ügyre. Az egyirányú utcát jelző tábla helyére a parkoló és a mozgáskorlátozottak kiegészítő tábla kerül. Elszállítják az akadályt jelentő virágládát is. Szükségesnek tartják, hogy az intézkedések után a taxisok se állják el az utat. A benzináremelés súlyosan érintette a mozgássérülteket is. Többen jelezték, hogy a Népjóléti Minisztérium államtitkára ígéretet tett a kompenzálásra. Vajon mikor kezdik meg ezek kifizetését? A nyíregyházi polgármesteri hivatalban szerzett információm szerint a mozgás- sérültek január elején benyújtják az évi üzemanyagköltség-hozzájárulási kérelmet. Ennek alapján megállapítják az 1991. évi jogosultságot és ha 90-ben is kapott már valaki benzinjegyet, ennek kompenzálását automatikusan — minden külön kérelem nélkül — megadják. Könyvtár Kisvárdán Nyitás előtt a városi könyvtár Kisvárdán. Azoknak lett igazuk, akik amellett kardoskodtak, hogy a város főterén lévő, egykoron ipari és kereskedelmi bank tönkrement épületét megmentsék, helyreállítsák. A munkálatok 39 millió forintból befejeződtek, s itt kap helyet a városi könyvtár. A 800 négyzetméter alapterületű épületben ezekben a napokban rendezik a több mint százezer kötetes könyvállományt, alakítják ki a fogadót, az olvasótermeket. (Elek Emil felvétele) Faragja az árrést Törököt fogott az Ida red A volt nyíregyházi polgármesteljelölt, Török Sándor valóban vállalkozásba fogott és az Idared 90 Kft. ügyvezető igazgatója lett. A névválasztás és a társaság alapítása azért is érdekes, mert Idared Kft. néven már működött hasonló vállalkozás az év elején. A Nyíregyházi Zöldért Vállalat borbányai raktárházát alakította át egyszemélyes kft.-vé, de néhány hónap múlva fel is oszlatta. Nyár végén viszont hat magánszemély bejegyeztette az Idared 90 Kft.-t. A nevet egy almafajta adta. Ekkor még öten a Zöldért vállalatnál dolgoztak, de nemsokára felmondtak a vállalatnak és főállásban kezdtek vállalkozásba. Ezzel konkurensévé váltak a vállalatnak. A kft. célja hogy a termelőkhöz és a fogyasztókhoz közeledve lefaragja azt az árrést, amely jelentősen megnöveli a zöldség-gyümölcs árát azért, mert az áru több kézen keresztül vándorol a termelőtől a fogyasztóig. A bevétel csökkenést a cég a forgalom növelésével kívánja pótolni. Zöldséget és gyümölcsöt nagy tételben szállítanak megyei és megyén kívüli partnereinek a Búza téri székhelyükről, illetve felvállalják, hogy a gazdák által betárolt terményt értékesítik. De a raktárukból azokat sem küldik el, akik mindössze egy kilogramm burgonyát kívánnak vásárolni. Az ügyvezető elmondta, hogy üdítőválasztékuk jelentős és a bolti fogyasztói ár alatt maradnak 15—20 százalékkal. Megtalálták a hagyma és a fokhagyma beszerzésének csatornáit is. A déligyümölcsöt közvetlenül az elosztó cégtől vásárolják, így a Búza téri árakat már sikerült lejjebb szorítaniuk. Raktárukból egy igazi különlegességet is lehet vásárolni, a Zwack Unicumot, illetve az új címerrel ellátott barack- nedűt. RAJZKIÁLLÍTÁS A TÖRÖK KORRÓL. A napokban nyitották meg Nyíregyházán, a 2. Sz. Általános' Iskolában azt a rajzkiállítást, amelyet az iskola Bethlen Gábor Köre hirdetett meg. A „Török világ Magyarországon” című megyei rajzpályázatrá 23 iskola 537 pályaművet küldött. Első helyezést ért el Szláma Gabriella nyírvasvári és Vasas Róbert ajaki tanuló. Kü- löndíjat kapott az újfehértói 2. sz. iskola leányrajzköre. A kiállítás megtekinthető a Jókai Mór Iskolában (Színház u. 3.) hétfőtől péntekig 8 és 15 óra között. Elbocsátás helyett foglalkoztatni Kereskedik a technológus Konkurencia a „KGST-piacnak” Szokatlan a Fémmunkás Vállalatnál látott kép: amint a készáruraktáros kiadja az ügyfélnek a terméket, ráfordítja a kulcsot a raktár ajtajára, s átsétál a szomszéd épületbe, ahol eladóként folytatja tovább munkáját. Kis hazánkban sok dolgozó felett lebeg az elbocsátás veszélye, hiszen a vállalatok vezetői nem tudnak megfelelő munkát biztosítani nekik. Nem kivétel ez alól Nyíregyházán a Fémmunkás Vállalat sem. A megrendelések visszaesése miatt már tavaly nagy arányban csökkent a létszám, ennek ellenére azonban az idén sem sikerült a megmaradt dolgozók munkaidejét kitölteni fémipari tevékenységgel. — Több irodahelyiség is üresen maradt, szerettük volna azokat hasznosítani — tájékoztat Márföldi János igazgató. — Meghirdettük, hogy bérbe adjuk, de nem kellett senkinek sem. Ekkor jött az ötlet, hogy üzleteket kellene kialakítani bennük. Ennek megvalósításában az is szerepet játszott, hogy mi nem SULYOK JÓZSEF (Tiszavasvári): — Hivatalosan nem kaptunk ilyen információt, természetesen eljutott hozzám is! ennek a híre. Az a véleményem, hogy adót kivetni, árat emelni a buta ember is tud, a tehetségesnek a többit kell tudni. Szerintem egy ilyen jelentős adókivetés védekezésre kényszerítené a vállalkozókat, telephelyüket például áttennék a harmadik faluba, ahol nem vetnek ki ilyen adót. Csak a terhelhetőség mértékéig lehet egyébként is adóztatni az embereket, ehhez pedig tudni kell a helyi adó, az állami támogatás és a normatív támogatás közötti arányokat, mert biztosan lesz ilyen is. — Egy biztos, a korábbi kormány- koalícióhoz képest ellenzéki lett a helyhatósági választásokkal az önkormányzat. Most furcsa lenne, ha a kormány így akarná lehetetlen helyzetbe hozni a helyhatósági választásokon megválasztott ellenzéket. Zavarna az is, hogy megint az állampolgárok nyakába akarják zúdítani a terheket, mégpedig azok nyakába, akik eddig is vitték azt. A lumpen elemek eddig sem fizettek, ezután sem fizetnének, a gazdagok pedig kimentették a vagyonukat az adófizetés alól, hiszen aranyat, ékszereket, drága festményeket vásároltak és ezek nem, adókötelesek. A középréteg pedig már így is túl van terhelve. FODOR; JÁNOS (Nagykálló): — Háromszor ülésezett a nagy kallói képviselőtestület, s mindháromszor szó volt a helyi adókról. Nekünk ugyanis szerencsénk van, Kállai Kristóf országgyűlési képviselőnk segít abban, hogy megismerjük az országgyűlés elé kerülő vagy az ott megtárgyalt anyagokat. így ismerkedhettünk meg a helyi adókkal kapcsolatos tervezettel, s azzal a lehetőséggel is, amit az ön- kormányzatoknak kínál. Ügy döntöttünk, hogy más pénzekhez nyúlunk, a helyi adó kivetésével nem terheljük a lakosságot, nem innen növeljük bevételeinket. — Például öt nappal megnyújtjuk a gyerekek téli szünetét, sokat nyerünk a gyermekélelmezésben azzal, hogy két magáshúsboltból vásárolunk, ahol kilónként 20—30 forinttal olcsóbban kapjuk a húst, vagy ha később csökken a létszám, tanulócsoportokat is megszüntetünk, s így takarékosságunk lehetővé teszi, hogy jusson a legszükségesebbekre. Ügy értékeljük, hogy épp itt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a legszegényesebben élünk, nem engedhető meg, hogy még a helyi önkormányzat is a lakosság zsebébe nyúljon. DR. NEMES ISTVÁN (Fehérgyarmat) : — Az állampolgárok nagy meglepetéssel olvasták a Népszabadságban a Pénzügyminisztérium illetékesének a nyilatkozatát. Munkatársaimat, de engem is többen megállítottak: Fehér- gyarmaton is számíthatnak ilyen helyi adókra? Mi a november 9-i első képviselő- testületi ülésünkön — mindentől függetlenül — november 30-ra terveztük azt az előterjesztést, mely a közterülethasználati díjról'szól. Az a tanács- rendelet, mely ezzel kapcsolatosan eddig érvényben volt, a várossá válás évében, 1979-ben készült. A képviselőtestület illetékes bizottsága tagjainak véleményét is tartalmazza a jövő pénteki anyag, s reméljük, az 1979. évi 6. számú törvény helyett sikerül új önkormányzati rendeletet alkotni. A december 7-i testületi ülésen a pénzügyi ellenőrző bizottság állásfoglalásával tárgyalunk az önkormányzati pénzeszközök átcsoportosításáról is. A piacokról tárgyalva, a mai viszonyokhoz igazítva állapítjuk meg a helypénzt; s parkírozási díjat szedünk a járműtulajdonosoktól (eddig ilyen nem volt). Változtatunk a közműfejlesztési hozzájárulási díjakon. Itt igazodunk a változó bekerülési költségekhez, illetve anyagárakhoz. Igaz, ezek is érintik az itt lakók, vagy ide látogatók pénztárcáját, de az ingatlanokra, telkekre — a nyilatkozatban említett formában — nem vetünk ki adót. elbocsátani, hanem foglalkoztatni akartuk dolgozóinkat. Több olyan munkakörünk is van — fénymásoló, technológus, gépkocsielőadó —, amelyben nem tudunk teljes körű foglalkoztatást biztosítani. Ezért ezek a dolgozók a munkájuk, elvégzése után átmennek azí irodákban kialakított üzletekbe, s árusítással, kereskedéssel foglalkoznak. Az üzleteket Buri István kereskedelmi és vállalkozási főelőadó mutatja be: — A földszinten ivólevek és konzervipari termékek kaphatók. Ezt a boltot a Nyírkémia és- a Nyírségi Konzervipari Vállalat közösen üzemelteti. Az emeleten található farmerruházat, cipőüzlet, árusítunk elektrotechnikai termékeket, autóalkatrészeket. A napkori termelőszövetkezettel közösen bontunk is gépjárműveket, így új és bontott alkatrészek egyaránt vannak. Autó- kereskedéssel is foglalkozunk, fedett helyen tudjuk tárolni a személykocsikat és a teherautókat. Természetesen a fő profilunk továbbra is az épületszerkezet-gyártás, a kereskedést még csak most tanulgatjuk. Sokat várunk attól az osztrák—magyar kereskedelmi-szolgáltató kittől, amely decemberben alakul majd meg. A cipőüzletben papucsok, félcipők, csizmák sorakoznak. A bolt vezetője és beosztottja egy személyben Molnár Lajos készáruraktáros. — Muszáj volt elvállalni, hisz nem akartam munka nélkül maradni — mondja. — Nem áll távol tőlem ez a kereskedés, ugyanis édesapám cipész volt, sokat foglalkoztam én is a cipőkkel. Ha át kell mennem a készáru raktárba, a kollégáknál marad a kulcs, tudják, hogy mi hol van. A könyvelés a legnehezebb, az adminisztrációt is nekünk kell vezetni. Meg kellett szokni még a szombat-vasárnapi nyitva tartást is, amely azért vált szükségessé, mert a KGST- piac közelsége miatt ezeken a napokon a legnagyobb a forgalom. (mm!) Adódilemma — a polgármester szemével „Nem terheljük a lakosságot!"
