Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-26 / 277. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. november 26. A Sodrásban Csikós Huszonkét év után együtt a csapat Huszonkét évvel ezelőtt úgy robbant be a magyar film a világ filmművészeté­nek élvonalába, hogy csak a szakemberek sejthették: az eredmény hosszú felkészülés gyümölcse. Olyan filmek jel­zik ezt a periódust, mint Jancsó Miklós Szegénylegé­nyekje, Kovács András Hi­deg napokja és Szabó István Álmodozások kora című al­kotása. A Sodrásban című filmet 1963-ban forgatták és 1964- ben mutatták be Magyaror­szágon, valamint szerte a vi­lágon. Éppen ez az alkotás volt az, amely a magyar új hullámot legfontosabb jegye­iben meghatározta. A Sodrásban azt mondja el, hogy az élet sokkal bo­nyolultabb és kiszámíthatat­lanabb, zegzugosabb és ve­szélyesebb, mint amilyennek a fiatalok csupa derű együt­tese gondolja. A Tisza-parton élvezik a nyár és az egy­máshoz tartozás örömeit. Az­tán virtusködni, kezdenek: iszapért buknak le a vízfe­nékre, hdgjr ' az idegennek megmutassák mire képesek. Mikor aztán megnyugszanak a kedélyek, kiderül, hogy egyik társuk eltűnt. A néző is nyugtalankodni kezd, s próbálja visszaidézni az oda­veszett fiú arcvonásait. Nem sikerül. Emlékezetes Laci (Csikós Sándor) jelenete, aki szobá­ja tárgyait pontosan ismeri, meghalt barátjára viszont alig tud emlékezni. A Sodrásban témája az el­ső komoly találkozás a ha­lállal, a személyes elmúlás lehetőségével. Az eltűnt fiút ki-ki a maga módján elsirat­ja, a rendőri vizsgálat meg­állapítja, hogy véletlen bal­eset történt: a veszélyes fo­lyamszakaszra kiteszik a „Fürödni tilos!” táblát, s az élet megy tovább. A kis kö­zösség szétválik, a helybeli­ek otthon maradnak a falu­ban, az egyetemre, főiskolá­ra készülők Pestre mennek Jelenet a Sodrásban című filmből. A kép jobb szélén Csikós Sándor. cselekvési szándékkal köve­telt magának teret. A forgatás befejeződött — tájékoztatott bennünket Csi­kós Sándor —, jelenleg az utómunkálatok folynak. A film bemutatójára minden bizonnyal a következő eszten­dőben kerül sor. (n. 1. a.) Már a virgács is drágább Csokiember díszdobozban Bár az elmúlt napok időjá­rása inkább a tavaszra emlé­keztet, a pultokon megjelent télapó-csokifigurák azonban könyörtelenül a december közeledtét jelzi. Még egy jó hét, s aztán szívdobogva les­hetjük, hogy az érdem sze­rint vajon édesség vagy vir­gács van-e a cipőnkben. Természetesen az ajándék nagyságát, fajtáját nagymér­tékben meghatározza, hogy mennyi pénzt tudunk a meg­lepetésekre költeni, össze­állításunkban arra kerestünk választ, hogy Mikulás és ka­rácsony előtt milyen az ellá­tás édességekből. Nem könnyű az üzletek helyzete, hiszen már tavasz- szal meg kellett rendelni a termékeket. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat húsz mázsa Mikulás-figu­rát rendelt, húsz száza­lékkal kevesebbet, mint tavaly. Ennek oka egyrészt az, hogy a privatizáció miatt csökkent az ÉKV boltjainak száma, másrészt az áremelkedések miatt óvatosabban is rendel­tek az üzletek. A választék­Háziártos házastárs helyett Miért dühöngünk? ön is tapasztalta már, ked­ves Olvasó, hogy migrénje, furcsa fejfájása, szénanáthá­ja, szívszúrása, magas vér­nyomása, végtagfájdalma okára az orvos nem tud egy­értelmű magyarázatot adni? Idegi vagy lelki eredetűnek minősíti a bajt, rendel gyógy­szert, de mégis megmaradnak a panaszok. Aztán nem szedjük a tab­lettákat egy ideig, mégis el­múlnak a kellemetlenségek. Ezeket a szervi okokkal nem magyarázható betegségeket a dianetika próbálja orvosolni. Dianetika: A lelki és szel­lemi egészség modern tudo­mánya címmel L. Ron Hub­bard még 1950-ben írt köny­vet, amelyet azóta 20 nyelvre lefordítottak, ez év márciu­sában magyarul is megjelent. A szerző úgy fogalmazza meg e tudományág célját, hogy mindenkit hozzásegít szellemi potenciájának maximális ki­használásához. Például mind­annyian éreztük már: olyas­mit teszünk vagy mondunk, amit később megbánunk. Nem értjük, miért dühön­günk, miért érezzük egyesek jelenlétében, mintha megbé­nult volna a nyelvünk stb. Látszólagos magyarázatot persze találunk, de ezek kül­ső tényezők: gyermekünk szófogadatlan, házastársunk házsártos, főnökünk kiállha- tatlan. A dianetika, mint tu­domány, megpróbál nemcsak valódi választ, hanem megol­dást is kínálni gondjainkra. A módszer gyakorlati hasz­nossága oly mérvűnek bizo­nyult, hogy világszerte ala­kultak társaságok az alkal­mazásra, a lelki egyensúlyra vágyó emberek életének har­monizálására. Hazánkban múlt év decembere óta mű­ködik a dianetikai egyesület. Tanfolyamokat, szemináriu­mokat szerveznek, dianetikai terápia mellett méregtelenítő programot kínálnak az egész­ségre áhítóknak. A személyiségfejlesztés új módszerének is nevezett dia­netikai tanfolyamra vagy akár egyesület alakítására megyénkben is lehetőség nyí­lik, amennyiben kellő számú érdeklődő jelentkezik a nyír­egyházi Váci Mihály megyei művelődési központban Ko­csis András előadónál. T. K. kai nincs probléma, a 2,5 de­kagrammos télapótól a 60 de­kagrammosig többféle vál­tozat van, s ennek megfele­lően az áruk is szélsőséges. Már 12,20 forintért is kapha­tó télapófigura, aki azonban díszdobozban szeretné látni a legnagyobb formában kiön­tött csokiemberkét, 291 forintért már viheti is haza szeretteinek. Íz szerint is válogathat ki­ki kedvére, hiszen van tej-, ét- és tejszínes csokoládé. Ne feledkezzünk el a vir­gácsról sem, ebből a termék­ből 3100 darabot vett át a kisiparosoktól az ÉKV. Mi­vel az áremelkedéshez már hozzászokhattunk, ne lepőd­jön meg senki, ha a tavalyi 5,60 Ft helyett most 7,80 Ft­ért veheti meg azt a pár ágat. Szaloncukorból az idén kétszáz mázsa kerül az ÉKV boltjaiba. Új termék most nem jelenik meg a piacon, de valószínű­leg az eddig elterjedt tizen­háromféle szaloncukor — többek között a zselés, a fa­gyöngy, a konzum, a vajka- ramellás, marcipános — meg­felel az igényeknek. Aruk kilogrammonként 130 és 224 forint között mozog. A megye mind a 24 Zöld­ért üzletében is bőven van csokifigura és szaloncukor. A püspöki kar körlevele Keresztények a rászorulókért D iakónia: szolgálat. Ez az egyházak egyik legfonto­sabb tevékenysége. Visszatekintve az elmúlt évti­zedekre, talán sohasem volt ennyire szükség rá. Az ország katasztrofális gazdasági helyzete mint mindig, most is a betegeket, az öregeket, a nagycsaládosokat, az élet peremére szorultakat sújtja a legjobban. Igaz, elesett emberek mindig is voltak. De míg a múlt­ban a rajtuk segítő egyházközösségek, szerzetesrendek, társaságok megfelelő anyagi háttérrel is rendelkeztek, ma sajnos hiányoznak ezek az eszközök. E szóban forgó in­tézményeket még 1948-ban megszüntették, az állam ma­ga akart gondoskodni a segítségre szoruló polgárairól. Az egyházakban bármennyire is megvolt a jószándék, szol­gálni kívánó törekvéseik mind vastagabb falakba ütköztek. Különösen a katolikus egyház került nehéz helyzetbe, melynek minden javát elvették, s nem hogy másokon nem tudott segíteni, de örült, hogy a túlélésre berendez­kedhetett. Ma már nyilvánvaló, nélkülük a rendkívül sú­lyos szociális gondok nem oldhatók meg, roppant mód szükség van önzetlen közreműködésükre. Az átalakulóban lévő társadalmi helyzetben már az állam is az egyházak­hoz fordult segítségért, s azt várja el, hogy az egyház in­tézményesen is vállaljon át magára e gondokból. E tevékenység ellátásához azonban speciális intézmény- rendszerre van szükség, ám azok kiépítéséhez az egyház­nak nincsenek meg az anyagi erőforrásai. Ebben a hely­zetben született meg a magyar katolikus püspöki kar körlevele, hogy mozgósítson minden hívőt egy, az egész országot átfogó szeretetmozgalomban való részvételre. Ez a szeretetmozgalom, amelyet Magyar Karitász néven in­dítanak útjára, arra hivatott, hogy 'a'-heiyh közösségek­ben, a plébániákon, az egyházmegyékben és az országos szinten felélessze és táplálja az egymással való törődés, a kölcsönös segítés szellemét. A püspöki kar felhívja egyúttal hívei figyelmét, hogy Szent Erzsébet példáját követve segítőkészségükkel, anya­gi hozzájárulásukkal támogassák a nehéz helyzetbe került embertársaikat, intézményeket; többek között a Magyar Katolikus Szeretetszolgálat által fenntartott, idős és beteg szerzeteseknek, világiaknak ápolást és otthont nyújtó in­tézményeket, a látás- és hallássérült, valamint testi és szellemi fogyatékos gyermekek otthonait. Az orvos slukkja Sok dolgunk van mostan­ság a Világbankkal. Van, amikor csak fenyegetnek ve­le bennünket — mondván, ha nem csináljuk így meg úgy, megvonja tőlünk bizalmát, — megesik, hogy vele kecseg­tetnek, ígérve, ha jók le­szünk, — magyarán rendesen dolgozunk meg privatizálunk, akkor rájuk is számíthatunk, — szó mi szó, így vagy úgy, de a „cég” lassacskán hozzá­tartozik mindennapi életünk­höz. Nemrég éppen az egész­ségügy reformja révén esett szó a Világbankról, melynek szakemberei azért érkeztek hazánkba, hogy tanulmányoz­zák azokat a lehetőségeket, amelyeknek kihasználásával javítani lehet a magyar egészségügy oly sokat emle­getett. s jónak cseppet sem mondható állapotán. A szakemberek jöttek, lát­tak, s megdöbbentek. Nem­csak a nálunk elfogadott, gyakorlattá váló hálapénz, a rendkívül sokféle káros szen­vedély láttán csodálkoztak — bár mint mondták, élmény­nek az sem volt utolsó. Leg­jobban mégis azon döbben­tek meg, hogy az önpusztító életmód nemcsak azoknál gyakorlat, akik nem ismer­hetik ennek a következmé­nyeit. A cigaretta, az alkohol, az állandó stressz, a kevés mozgás azok körében is rend­szeresen meglévő szokások, akiknek már csak végzettsé­güknél, tudásuknál fogva is tudniuk illene, mekkorát vé­tenek önmaguk ellen. Mert­hogy sajnos az orvosok, egészségügyi dolgozók köré­ben igencsak hódítanak a Világbank szakértői szerint (is) üldözendő káros szoká­sok. S mit mondjon a beteg, ha nikotintól bűzlő orvosa akar­ja a dohányzásról lebeszél­ni... ? Még jó, ha el nem neveti magát. A világbankosok nem nevettek. Csodálkozva haza­mentek ... (k. é.) Párban Aggasztóan megnőtt a ter- hességmegszakttások száma hazánkban:-Ezzel a kérdéssel a szakemberek is. a sajtó is folyamatosan foglalkoznak a nagy nyilvánosság előtt. A tapasztalatok mégis azt mu­tatják, az átlag magyar pol­gárnak elég szerények az Is­meretei a fogamzásgátlás kor­szerűbb módszereiről. Sajnálatosan vehetjük tudo­másul azt a tényt, hogy ezen a téren Is negatív listavezető a megyénk — Szabolcs-Szat- már-Bereg az, ahol a legna­gyobb arányban, mintegy 50 Százalékban tabletták szedé­sével oldják meg a nők ezt a problémát, míg a dunántúli megyékben ez az arány 25 százalék körüli. A tabletta ká­ros mellékhatásaira figyel­meztetnek egyes fejlett orszá­gokban a férfiak azzal, hogy ők védekeznek. Ma már le­hetővé teszi az orvostudo­mány a férfi szervezetébe va­ló átmeneti beavatkozás után a folyamat visszafordítását, és ha a pár szeretné, ismét lehet gyerekük. Ebben az amerikaiak járnak elől. Nálunk egyelőre, úgy lát­szik, könnyebben teszi fele­lőssé a társadalom a nőt, mintha a nőnek jobban, vagy csak neki kellene felelnie azért, hogy a nem kívánt terhesség ne jöjjön létre. Pedig úgy tudom, ahhoz leg­alább két személyre van szükség. A férfira is. . . (be) — s csak emberré érlelő em­lékét viszik magukkal a tra­gikus balesetnek. Gaál István és Sára Sán­dor filmjét úgy emlegették a filmkritikusok, mint amelyet nemcsak az első filmesek, ha­nem a kiválóságok is öröm­mel vállalhatnának. Mindez azért idéződik fel annyi év után, mert a közel­múltban a Sodrásban — ak­kor még főiskolai hallgató — főszereplője, Csikós Sándor ismét filmforgatáson vett részt egykori főiskolás társa­ival együtt. Kézdi-Kovács Zsolt író- rendező meghívta a Sodrás­ban szereplőit egy újabb filmre. Az új munka arról szól, hogy csaknem harminc évvel a Sodrásban elkészülte után mi történt azzal a te­hetséges nemzedékkel, ame­lyik a hatvanas évek elején újfajta gondolkodással és Beolvasztották a madarat * Film készül róla T urul-nyomon Én megírtam a cikket a turulról, aztán ketten — egy­mástól függetlenül — elkezdtünk nyomozni, ö győzött. Vagyis Bartha József, a Nyírkábel Kft. műszaki cégvezető­je, aki mellesleg videózással is foglalkozik, nem egy filmet készített már, s a napokban azzal keresett meg, hogy nyo­mon van, hamarosan elkészül a nyomozás eredményéről a film is ... — Egy volt osztálytársam kért meg a helyhatósági vá­lasztások előtt, hogy készít­sek neki egy „kortesfilmei” — mondta. — Mivel abban a körzetben indult, program­beszédében szólt arról, hogy szeretné ha visszakerülne a Nyírvíz-palota tetejére a tu­rul. Akkor jutott eszembe, mi volna, ha mi, volt kossuthos diákok keresnénk meg a madarat. Lelkesedés volt, de a végén egyedül kel­lett dolgoznom, illetve segí­tett elindulni a bátyám, ő az ötvenes években egy élel­miszeripari vállalatnál dolgo­zott kezdő diplomásként. En­nek a vállalatnak az igazga­tója rendkívül jó kapcsolat­ban volt a pártbizottság ak­kori vezetőivel, s fehér asz­tal mellett dőlt el. hogy a le­szedett madarat továbbhasz- nosításra ez a cég kapja meg. — Most már csak egy lánc­szem hiányzik — folytatja —, hogy konkrétan hol ön­tötték be. Abban a színesfém­ínséges időben ugyanis ipari célra hasznosították a turul­szobrot. Sajnos, akiktől in­formációt kaphatnánk erre, már vagy meghaltak, vagy nagyon idősek, és nehezen emlékeznek. Ha mégis segí­teni tud valaki ebben, öröm­mel venném. Még azt el­árulhatom, hogy a beöntött madár utolsó használható elemeit — miután a nyíregy­házi üzemet lebontották — Mátészalkán építették be. s nemrég selejtezték le. — A levéltári anyagok, fo­tók rendezése már folyik, a forgatáshoz szponzort is ta­láltam a NAVA cég szemé­lyében, a film utómunkála­tait pedig a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lán végezzük. Rövidesen el­készül, s akkor szeretném be­mutatni a Városi Televízió­ban. Cservényük Katalin Naptár és ételrecept. mint egymillió különböző típusú naptárt hozott forgalomba. A falinaptárak között a kézművesség történetét bemutató 12 metszet a kínálat. A római katolikus falinaptár a Pan­nonhalmán őrzött ereklyéket mutatja be. A gyerekek szá­mára a Walt Disney világhírű figurái díszítik a naptárla­pokat, a háziasszonyok számára a virágcsendélct-reproduk- ciót 52 ételrecept egészíti ki.

Next

/
Thumbnails
Contents