Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
2 Kelat-Magyarortzág 1990. november 1. te igazság w érvényesíthető A címzett A nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház Krúdy Színpada is bemutatóra készül. Carlo Gozzi A szarvaskirály című darabját mutatják be. amelyet Lendvai Zoltán főiskolai hallgató rendez — képen középen —, mellette Duró Győző dramaturg a darab próbáján. (Elek Emil felv.) ismeretlen Szilágyi Józsefük hét éve hadakoznak igazukért. Kocsis Antal nyíregyházi kisiparos parkettába szobájukat. Két hónap után a lakkréteg repedezni kezdett, a „lécek pedig folyamatosan távolodtak egymástól”. Hosszas keresgélés, levelezés után a parkettás garanciában kijavította a hibákat. Az öröm nem tartott sokáig. A parketta tovább „száradt”, 1985-ben újra felszedték és lerakták. Ez két hónapot bírt ki. Így az első osztályú tölgyfa parketta helyett javított, „újrarakott” került vissza. Reklamációjukkal megkeresték a nyíregyházi KI- OSZ-t. ök illetékességből a debreceni társszervezethez fordultak. Az 1986-ban (!) megtartott tárgyaláson — a „szakvéleményt” figyelmen kívül hagyták — a kisiparosOratóriomest Az Országos Filharmónia kedd esti bérleti hangversenyén, a nyíregyházi római katolikus templomban Dvor- zsák: „Stabat Ma tér”-je hangzott el. A mű előadója a Hamelni Marktkirche Kórusa és a Szabolcsi Szimfonikus Zenekar volt. Szólisták: Norma Enns (szoprán), Gabriele Binder (mezzoszoprán), Fü- löp Attila (tenor) és William Reimer (basszus). — A nagy létszámú apparátus karnagya, és az egész hangverseny lelke, Hans Christoph Becker-Foss volt, Dvorzsák zenéje igazi romantikus alkotás, olyan mű, melyet jóleső érzés hallgatni, még akkor is, ha a szövegi tartalom és a felhangzó zene olykor ellentmond egymásnak. A mű hallgatása után nem a fájdalom és a le- hangoltság, hanem a felemelkedettség lesz úrrá a hallgatón. Hans Christoph Becker- Foss karnagy olaszos temperamentummal vezényelte, de nemcsak vezényelte, hanem élte is át a művet. Bár apróbb hiányosságok, hangzási arányok még csiszolásra szorultak volna — fúvósok visz- szafogása különösen vokális részeknél, melegebb, teltebb vonóshangzás kérése, noha ez részben a vonósok kevés számával is magyarázható — ezt a hosszú alkotást két próbával így megszólaltatni, mindenképpen elismerést érdemel. A kórus kultúráltan pontosan puhán énekelt. A karmester az énekkar állandó vezetője. Ennek ellenére nem éreztük azt, hogy a kórust helyezi előtérbe, sőt helyenként még több is lehetett volna. A zenekart legalább olyan fontosnak tartotta, mint az énekkart. Különösen megkapó volt az utolsó két tétel felépítése, a nagy dinamikai kontrasztok szembeállítása, gazdag, nemes érzelmi töltéssel. A Szabolcsi Szimfonikus Zenekar németországi kapcsolata több éves múltra tekint vissza. Egyik évben megyénkben, másik évben Németországban találkoznak és muzsikálnak együtt. Ezen találkozások hasznossága nem merült ki a személyes kapcsolatok kiépítésével, hanem új szint jelent városaink kulturális életében. Nyíregyháza után ez a hangverseny Nyírbátorban és Debrecenben is elhangzik. Reméljük, hogy ez a kapcsolat, még több a kedd estihez hasonló koncertet fog eredményezni. Babka József Aszály sújtotta idegenforgalom? Spórolós vendégsereg Az ősz az idegenforgalomban utószezonnak számít. Túl a nagy nyári rohamokon az eredmények számbavétele mellett megkezdődik a jövő tervezése. A NYlRTOURIST-tól Po- hareczki Sándorné megbízott kereskedelmi vezető összegezte ta tapasztaltakat: nyáron á szálláshelyek kihasználtsága jobb volt, mint tavaly. Befejeződött a szat- márcsekei fogadó felújítása, minőségi változás történt az Igrice nyaralófaluban és a Fenyves turistaházban. Október 15-ével bezárták a létesítményeiket, az idelátogató turistákat fizetővendég-szobákban és szállodákban helyezték el. Napjainkban elsősorban a Szovjetunióból és esetleg Lengyelországból érkeznek csoportok. Folyamatosan szerveznek ők is a környező országokba egy-, háromnapos bevásárló-, Törökországba ötnapos turista- utakat. A jövőre nézve, üz- letpoliikájukban továbbra is alkalmazkodni kívánnak a piaci igényekhez, amit nagyban befolyásol majd az állam „szabta” lehetőség. Az IBUSZ megyei Utazási Iroda igazgatója, Kalotay László, október végi helyzet- értékeléséből megtudtuk: az utószezon forgalma megfelel az elmúlt évek hasonló időszakának. Az igenyelt nyugati és keleti valutákból megfelelő mennyiséggel rendelkeznek. Javasolják a kiutazóknak: lehetőleg annak az országnak a pénznemét vigyék magukkal, ahová mennek, mert a kinti átváltásnál jelentős összeget vonnak le. Az üzemanyagtalonokat továbbra is a határ- állomásokon vásárolhatják meg a gépkocsi-tuíajdonosok. Molnár László né, a KÉMÉ V TOURS irodavezetőjének véleménye szerint: gyengébb évet zártak, mint 1989- ben. Ennek okait elsősorban a szovjet kishatármenti forA tárgyalóteremből Jelenleg is tart megyénkben a rézlopási láz. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság, meg talán a károsultak is megpróbálkoznak valamilyen ellenszerrel, reméljük, sikerrel. Ezek után nézzük, néhány embert a „rézláz” hogyan kerített hatalmába, s az alatt miként viselkedtek? A 29 éves Bascsur János nyíregyházi lakos tavaly januárban kihasználta azt, hogy a Debreceni Postaigazgatóság Távközlési Üzeme Nyíregyházán nagy mennyiségű és értékes kábeleket tárol. Mivel azok viszonylag köny- nyen hozzáférhetők voltak, ezért elhatározta, belőlük sorozatosan lop és a zsákmányt hulladékgyűjtő kisiparosoknak értékesíti. Bascsur a lét- fenntartását ily módon igyekezett biztosítani, s rendszeres haszonszerzésre törekedett. A bűncselekmények elkövetésében többen segítettek neki. 1989. február közepén az említett üzem kerítését kibontották. majd a területre mentek, ahonnan 7920 forint értékben 199 méter kábelt elvittek, s azt áron alul eladták. Hasonlót tettek február 23-án és március első napjaiban is, de ez utóbbi alkalomkor már kézikocsit is vittek magukkal. A távközlési üzem telepére a múlt év áprilisában kétszer is „ellátogattak”. Ugyanebben a hónapban Nyíregyházán, a Sátor u. és a Tokaji út kereszteződésében tárolt, s beépítésre előkészített 100 méter kábelt a kábeldobról elloptak. Ez a vízügyi igazgatóság tulajdona volt. A vádlottak mindent összevetve több tíz ezer forint kárt okoztak. A Nyíregyházi Városi Bíróság Bascsur Jánost a folytatólagosan, üzletszerűen, részben dolog elleni erőszakkal nagyobb értékre elkövetett lopásért egy év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A társai is elnyerték büntetésüket. Az ítélet jogerős. (csgy) galom korlátozásában és az úgynevezett szocialista országok valutáinak beváltási megszorításában látják, ügyfeleik szívesen veszik igénybe a belföldi utak szervezésénél szolgáltatásaikat. Az idén nőtt az eladott nyugati pénz mennyisége. 1991-től azt várják, hogy enyhüljenek a drasztikus intézkedések, melyek sújtották ebben az évben az idegenforgalmat Nem csökkent a vasúton utazók és kirándulók száma — tudtuk meg Bártfai Valériától, a MÁV TOURIST vezetőiétől. Sokan mentek vonattal például Németországba, vagy nyáron a bolgár tengerpartra. Különlegességnek számított az Amerikai Egyesült Államokba tervezett „guruló szállodás” program. Az ő bonyolításukban vett részt egy magyar diák, az egyik USA-állambe- li egyetemen szervezevt angol nyelvkurzuson, összességében bevételeik nem csökkentek, annak ellenére, hogy az embereknek egyre kevesebb pénz jut utazásra. Siska Zoltánná, az EXPRESS Utazási Iroda kirendeltségvezetője arról számolt be, hogy a belföldi turizmus, a megyén kívüli tanulmányi kirándulások, az országjáró túrák száma nem csökkent, szemben a külföldi csoportos társasutakkal. Fellendült viszont a családi, nyári tengerparti üdülés. Például Görögországban hét nap személyenként 4,5—5 ezer forintba került, ami manapság kedvezőnek bizonyul. A valutaeladás őket is sújtotta. Kedvezőtlenebbnek értékelte a jelenlegi helyzetet Kiss Gyula, a COOPTOU- RIST irodavezetője. Tavaly minden állampolgár, a jogszabálynak megfelelően harmincezer forintért vehetett valutát, az idén háromezerért. Ez 10 százalékra redukálta a forgalmat. 1989 első kilenc hónapjához viszonyítva, ’90-ben az iroda bevétele negyedére csökkent. Kuriózum. hogy szeptemberben és novemberben mindössze egy (!) ügyfelük ment tár- sasútra! Ók nem szerveznek úgynevezett „cscncselő”-járatot. amit elsősorban a maszek irodák hirdetnek. összességében: általában gondokkal küszködnek az utazási irodák. Az országnak szüksége van a fontos árbevételre, ezért csak bízni lehet, hogy az új idényben, új törvények adnak lehetőséget a fellendülésre. D. M. nak adtak igazat. (Bár a megjelentek közül senki sem látta az elvégzett munkát.) A szobát továbbra sem lehet lakni, ezért a tulajdonosok a hiányosságok „igazolására” az ÉMI debreceni szervezetétől műszeres vizsgálatot kértek. A megállapításuk: a padló, a szigetelés megfelelő, a parketta nedvességtartalma viszont magas. Ezek után természetes, hogy olvasóink ügyvédhez fordultak. A nyíregyházi bíróság ítéletében „fizetésmeghagyást” adott ki. (A kisiparos nem reagált.) 1987-ben (!) kérték a „végrehajtást”, s lefoglaltak egy személygépkocsit. A mester erre perúj ra- felvételi kérelmet nyújtott be. Ezt a bíróság elfogadta. S az Ismételt, többszöri tárgyalásokon, mindkét félnek a megegyezést „sugallták”. Mivel ez nem jött létre, kötelezték a munka végzőjét a budapesti ÉMI-vizsgálat eredményének beszerzésére. Meglepetésükre hónapok múlva egy nyíregyházi szakértő „szemrevételezte” a parkettát. A véleménye nem volt egyértelmű. Közben azzal is telt az idő, hogy a bíróság elrendelte: panaszosunk keressen másik szakembert, aki elvégzi a javítást. 1989-ben (!) végre ítélet született. Olvasóinknak hat év után igazat adtak. De időközben a kisiparos visszavonta iparát, felszámolta vagyonát, a lefoglalt személygépkocsit eladta és eltűnt szem elől. A végrehajtók értesítést küldtek. „Az eljárás a pontos cím közléséig szünetel”. Mindez azt jelenti: Szilágyi- éknak kell felkutatniuk az adóst. Panaszlevelükre a bíróság elnökétől megtudták: „Nincs mit tenni, mindenki szabályosan járt el.” Olvasónk ezek után teljességgel tanácstalan, papíron igaza van, aminek nem lehet érvényt szerezni. Az 1975-ben alkotott törvényszerű rendelet már kibocsátásakor korszerűtlen volt — ezt szerkesztőségünk jogásza is megerősítette —, és lényegében az adósnak kedvez. Nem védi és nem biztosítja a végrehajtást kérők érdekeit. Hivatalból — a lerótt illeték ellenére — nem tesz intézkedéseket, nem kutatja fel az adóst, nem deríti fel munkahelyét és a lefoglalható vagyonát. Így a legtöbb esetben a végrehajtás eredménytelen. Dankó Mihály Nagy az öröm Kispaládon. A megvalósulás küszöbére érkezett a cseppnyi község régi álma. hamarosan kö- vesút köti össze a Hódosokkal. Megnyílik majd az út Kis- és Nagyhódosnak, Rozsálynak, Jánknak. Csen- gernek. A múltkorában arra tévedtem, s nem győztem szégyel- ni magam. Még én hittem magamról, hogy ismerem Szatmárt! Hogy tudom, merre kell keresni a hollófészkeket, merre virágzik az őszi kikerics, hogy hol vannak a legszebb tájak. Most azt mondom, itt, a Paládok és a Hódosok között. Álltunk barátommal a félig már elkészült műút végén, s nem tudtuk, merre kapjuk a tekintetünket, öreg tölgyek, sudár kőrisek, haragoszöld juharfák, s messze, kömyes-körül a máramarosi hegyek. Nézelődtünk, s közben Joó György, a magosligeti „Boldog ember” járt a fejünkben. Lépkedett ezen az úton ő is épp eleget. De persze csak nyáron, meg ilyen csontszáraz őszutón. Mert télen, pláne meg tavaszon emberfia itt el nem ment. Nemhogy kocsin, vagy szekeren. de még gyalog sem. Ma viszont fürgén szaladhat az autó, a széles útra tán még egy repülő is nyugodtan leszállhat. Mondom, az útból hiányzik még egy darab, a hódosi Túr-híd vagy két kilométerrel még odébb van, ám a paládiak emiatt nem bánikódnak. Pontosabban emiatt nem. Csupán a saját főutcájukat sajnálják. Mert mi történt? A nagy útépítő, anyaghordó gépek mind egy szálig ezen az utcán dübörögtek végig, s közben alaposan megdolgozták az itteni aszfaltot. S mire végeztek az országútiak ki- kátyúzták a paládi főutcát. így aztán, most az itteni gazdák egyik szeme nevet, a másik meg sír. S a krónikást kérik, mondja el helyettük is a nagy kérést: jó lenne, ha helyrehoznák azt az utat. Ha befoldoznák a nyáron ejtett lyukakat. Mert ők a saját erőforrásaikból erre aligha képesek. B. G. Erőgépkezelőként dolgozik Molnár Ferenc, a kisvárdal Villamos Szigetelő és Fékbetét Gyárban. Otthon, Petneházán — most, hogy a mezőgazdasági munkákban nincs nagy szükség az erőgépekre — traktorát átalakította fűrészgép hajtására. Képünkön: deszkavágás közben. (Harasztosi Pál felvétele.) Nem a világ vége Vendégroívészek a színházban „Rézláz” megyéikben