Kelet-Magyarország, 1990. november (50. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-01 / 256. szám
1990. november 1. —s Halomsziget E züstösen csillámuk már a dér a füveken, amint kitekintek ablakunkon reggelente a vízimalom szigetére. S a hozzá simuló patakocska rohanó locsogását hallom, miközben a délceg nyárfák levélbojtos ágvégei bólogatnak mélán felette. S a malomgödör lomha vizén, mint megannyi aranyos sajka, millió levélke forog, torlódik a le-lecsapó északt szél szeszélyeitől. Emitt-amott fel- félbuggyan a viz, halak néznek fel, * bújnak vissza a mélybe. Túloldalon pedig narancsba váltottak át a rezgőnyárfák lombjai, összemosolyognak a felbukkanó Nap sugaraival. A pára homályából úgy tisztulnak, derülnek fel, mint a sírásból mosolygásba átcsapó kisgyermek könnyes arca. Fenn a látszat, a kényszerült vidámság, lenn egy sóhajtásnyira a vég, az emberek bokáig turkálnak a levélpamlagban. A tölgy dacol, csak egy-egy fikarcnyit enged, nagy meggondolással ejt le egy-két levelet. Csupán az égerek néznek még farkasszemet az idővel kopatlan zöld lomjukkal. A jégkorszakból örökölték kemény jellemüket. A be- hamvasodó akácok zsöndörödő leveleinek neszeit, mint apró jajdu- lásokat hallgatom, miközben egy-egy északról menekülő vörösbegy perce- gése siratja el a bordó lepelbe bújt gyűrűfa bokrából. Én a természettel érzek együtt, a közelgő télre, a megnyugvásra, a megtisztulásra szavazok. Maksj Béla Hátszél Megtépázott választási plakátok, fel nem használt kopogtatócédulák, tejeszacskók, újságpapírok, sárgult falevelek kavarognak a levegőben. A nyíregyházi Virág utcán megrázza a régi kis házak rozzant ablakait. Az almatároló előtti területen a nyargaló őszi szél felkap egy szürkés-fekete kátrány papírt, amely ragadozó sasra emlékezte - tett. A pályaudvar szemetének egy részét a VAS- VILL-Depó köré teríti az ősz hideg és erős fuvallata. Eldobált papirzseb- kendőket, zacskókat, ételhulladékokat sodor a fuvallat. Sepreget, helyettünk? N. L. Az Iparbank a városért Kollarik István a kamatról, a pénzpiacról I veszélyeztetett tüdő — Az országos rangsorban nálunk a legtöbb a tüdőbetegségek száma. Elgondolkodtató az a megfigyelés, amely a betegség megyén belüli eloszlását jellemzi: az okokat még nem ismerjük, de a statisztikai adatok szerint Nagykálló, Baktalóránt- háza, valamint Vásárosna- mény környékén a megyei átlagnál lényegesen nagyobb a tüdőbetegségek aránya. Mindezek után talán érthető a megyei szakfőorvos öröme: a szűrővizsgálatok számát tekintve Szabolcs- Szatmár-Bereg a legelső a sorban. Jó okunk van a fokozott figyelemre. Kovács £n Magasodó Szalka Mátészalkán a Hild János téren épül a SZAÉV kivitelezésében az új Állami Biztosító, APEH, fodrászat és ízléses lakások. (Harasztosi Pál felvétele) Kollarik István, az Iparbank vezérigazgatója volt Nyíregyháza vendége kedden. A korábbi pénzügyi kormányzat egyik miniszterhelyetteséből lett bankvezetőt látogatásának utolsó állomáshelyén, a KISZÖV székházában kérdeztük meg jövetelének céljáról. — Ismerkedni érkeztem. Augusztus 1-jével kerültem az Iparbankhoz, így ez az első alkalom, hogy személyesen ismerkedhessek meg fiókjainkkal. Különösen jó érzés volt ide jönni, mivel a dr. Szabó Sándorné vezette nyíregyházi kollégák, bár csak tavaly fél évkor kezdték meg a működésüket, ennek az évnek az első kilenc hónapjában már tisztes nyereséget hoztak. — Éppen erre mondják az emberek, hogy olyan magas hitelkamatok mellett, mint amit a kereskedelmi bankok alkalmaznak, nem nehéz nyereséget termelni és szép irodaházakat építeni. — A Magyarországon szokásos banki gyakorlattól mi sem tudunk elszakadni. A pénzszerzés költségei számunkra is ugyanolyanok, mint akármelyik bank számára. Mint másutt, itt is a piac a meghatározó. A pénzpiacon jelenleg hiány van, ípv a keresleti helyzet moti- i - magas „árakat”. 7 —'m a ban.k azok, jzzák a izok nem nyad egy lyíregyházi még a válj körülmé- ödő pénzin- mis jelenleg aeleti lakásermészetesen örülményeket rt már meg- ie... ci lépéseket, a telket meg is vettük a Szarvas utcán. — Tehát önök is építkeznek? — Mint minden polgári társadalomban, nálunk is a pénzintézetek a gazdasági élet meghatározói. Németországban 1400 állampolgárra jut egy bankfiók. Ahhoz, hogy nálunk is hasonló színvonalon lehessen majd foglalkozni az ügyfelekkel, 72 ezer ilyen fiókra lenne szükség. Egyrészt tehát a kuncsaftokért építkezünk, másrészt pedig a működésünk tisztességes feltételeit is meg akarjuk teremteni. — Milyen üzletpolitikát kíván folytatni egy olyan bank, melynek fö részvényesei között találni az ipari szövetkezeteket és egyesüléseket, az OKISZ-t? — A hitelezés feltételeiben az ipari szövetkezetek megkülönböztetésére nincs mód. A vásárosnaményi Vegyesipari Ki szövetkezet tekercselőüzemében beregi lányok, asszonyok félszáznyi létszámú csopor betanított munkásként végez tekercselést az Ikladi Műszergyár megrendelésére. Ök tulajdonosi minőségükben érdekeltek abban, hogy a részvény árfolyama és az osztalék legyen minél magasabb. Bankunk, bár továbbra is jó kapcsolatokra törekszik a klienseinek legnagyobb részét kitevő szövetkezetekkel, de új stratégiájának lényeges vonása, hogy kitágítani szándékozik üzletfeleinek körét. Hát ezért is szükséges az új épület. — A most kezdődő KISZÖV- megbeszélést megelőzően ta- lálkozott-e valakivel? — Felkerestem a Nemzeti Bank és az OTP igazgatóit, mint bankunk lehetséges együttműködő partnereit. Bemutatkozó látogatáson jártam Nyíregyháza polgármesterénél, Mádi Zoltánnál, amit olyan szempontból tartok lényegesnek, hogy szeretne bankunk jelentősebb szerepet játszani a város életében. Galambos Béla Új házak Máriapocson Az úttest jobb oldalán szántóföld, bal oldalán szépen sorakozó új házak Máriapocson, a Pócspetri út felé vezető út mellett. (Elek Emil felvétele) A félelem is közrejátszik Á napi hajsza oltárán A hatalmas busz méltóságteljesen kanyarodik be a falu közepére. Leparkol, s jó darabig nem mozdul helyéről. Nemcsak ezzel, valamint hófehérre festett színével, hanem az oldalán látható felirattal is különbözik a közönséges buszoktól: SZÜRÖBUSZ — olvasható a felirat. Az autóbusz belsejében egy komplex szűrőállomás. Tüdőszűrést, vizeletvizsgálatot, fogászati ellenőrzést végeznek a szakemberek, akiknek egy része településenként váltja egymást. Az állandó stáb azonban mindenhová együttjár. Vezetőjük. Mellau Ferenc mondja: A megelőzés ára — Az egészségügyi szűrőbuszok rendkívüli feladatot teljesítenek. Az emberek jelentős része ugyanis sajnálja az időt az utazásra, s ha lakóhelyén nem szerveznek számára szűrővizsgálatot, többnyire végképp letesznek róla. Nem ér neki meg egy egész napi utazást, törődést az egészségük. Sajnos ... A busz belsejében — ha szűkösen is, — de minden szükséges megtalálható. — Mivel ezekből a buszokból még országosan is kevés van. a gyártók kikérik a véleményünket, s hasznosítják a tapasztalatainkat — mondja „a fedélzet parancsnoka”, aki régi, megbecsült szakembere az egészségügynek. A busznak örül, csak szeretne benne többet dolgozni. — Helybe jövünk, mégsem jön el hozzánk mindenki. Szavait munkatársai — Neu- zer János. Simon Tibor és Szatál Margit is megerősítik. Mint kiderül, rendkívül sokat számít; ahol a falu vezetői szívükön viselik az ügyet, időben kiértesítik az embereket, nem restellnek néhány jó szót szólni — oda érdemes kimenni, mert ott sokan eljönnek a szűrésre. Márpedig a megelőzéshez nemcsak korszerű, a betegséget idejekorán kimutató műszerek és berendezések, hanem megfelelő kezdeményezés is szükséges. Rtsszabb az átlagnál — Már csak azért is — erősíti meg a fentieket dr. Szűk Béla, megyei tüdőgyógyász szakfőorvos —. mert a betegségek korai felismerése rendkívül fontos. Ennek fjedig azért van elsődleges jelentősége, mert a tüdőbetegségek száma sajnálatos módon újra szaporodik megyénkben. 1987-ben például az országos átlagnak háromszorosa volt. A szűrővizsgálatoknak is köszönhető, hogy ez a szám ma már „csak” másfélszerese az országosnak. Nem mintha e tény önmagában okot adna az örömre. de e nehéz helyzetben mégis némi remény. Ma ott tartunk, hogy jelenleg 100 tüdőrákos beteg közül tizenhatot fedezünk fel még operálható állapotban. Ez pedig azért is elgondolkodtató, mert megyénkben évente 400 daganatos megbetegedést regisztrálunk, s ez több, mint a tbc-s betegek száma. Mindezek ismeretében talán érthető, ha nagyon fontosnak tartjuk a korai felismerést, a szűrést. Ma már két jól felszerelt speciális busz járja a megyét, s ennek is köszönhető, hogy amíg 1983- ban a szűrésre kötelezettek alig hatvan százalékát tudtuk ellenőrizni, addig 1989- ben már 84 százalékra nőtt ez a szám. Vannak, akik bizonyára unják olvasni, hallani, amit az orvosok és a szakemberek mindmáig kitartóan állítanak: nem a gyógyítás, hanem a megelőzés a legfontosabb és legeredményesebb módszer a betegségek esetében. S hogy megyénk az egészség- ügyi mutatók tekintetében, az utóbbi évek drasztikus növekedése ellenére is az utolsók közé tartozik? Bizonyára nem számít meglepő hírnek. Annál inkább az a megállapítás, amelyet dr. Szűk Béla befejezésül mondott: Ktht-AUgyuwnőg
