Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-02 / 231. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. október 2. Kamionsofőr akart lenni A 1 11 nr rr # ■ A könnyű műfaj is nehéz Csak az újságírónak szokatlan, a színésznek természetes a helyszín, ahol a Móricz Zsigmond Színház fiatal színészével beszélgetünk. Megyeri Zoltán a próbára készül. Éppen egy autóbelsőt forgat a derekán, úszógumi lesz a Misa Amerika című musicalben. Három éve végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, Horvai István—Kapás Dezső osztályába járt. — Három évadot töltöttem Egerben. Sok jó szerepet játszottam ott, főleg vígjátékokban, zenés, táncos játékokban, á Két úr szolgájában, a Figaró házasságában. De szerepeltem A félkegyelműből készült adaptációban is, amelyben Rogozsint alakítottam. Szóval, jelenleg még „mindenevő” vagyok — teszi hozzá mosolyogva, — Egerben felforrósodott a talaj a lábam alatt. Az az igazság, hogy nem jöttem ki az igazgatóval. Ebből az következik, hogy el kellett jönnöm onnan. De el is akartam. Az egri színház indulásakor is az vonzott, hogy ott valami új kezdődött. Itt, Nyíregyházán ugyanerre számítok, hiszen az új színházi vezetés szimpatikus elképzelésekkel rendelkezik. — Láttam Nyíregyházin az Ivanovot. Nagyon tetszett. Azt hiszem, hogy akkor dőlt el bennem igazán, hogy eljövök. — Közben Jimmy, alias Megyeri Zoltán készülődik. Szóba kerül a könnyű műfaj. — Egyáltalán nem könnyű. Megyeri Zoltán Fizikailag is nagyon fárasztó, hiszen végig kell az előadást táncolni, énekelni. Az igényesen, hitelesen megoldott feladat nagy energiákat vesz el az embertől. — Ilyenkor meg szokták kérdezni, hogy színésznek ké- szült-e mindig? — Lényegében igen. Igaz, volt egy rövid időszak, amikor inkább kamionsofőr szerettem volna lenni, de nem tartott sokáig ez a hűtlenség. Hamar visszatértem eredeti szándékomhoz. Itt abba kell hagyni a beszélgetést, mert az ügyelő a színpadra szólítja a darab szereplőit. Találkozunk szombaton este a Miss Amerika bemutatóján. (n. i. x) Keresik a tulajdoiost Papírok, birtoklevelek a „kidéi irattárból“ Földtörvény még nincs, az ígéretek szerint azonban rövidesen lesz, hiszen a téma jó ideje szerepel a Parlament programjai között, illetve a napilapok hasábjain is. A gazdák és az illetékesek várakoznak, az ország földhivatalaiban eközben szinte ki sem látszanak a munkából. A birtoklevelekct, a földtulajdonról szóló igazolásokat és dokumentumokat ugyanis náluk keresik az emberek. Amint azt Görömbei Józseftől, a megyei földhivatal vezetőjétől megtudtuk. Sza- boIcs-Szatmár-Bereg megyében ez idáig közel 22 ezer hektárnyi területet kémek vissza az egykori gazdáik, ennyi az a föld, amelyre igényt tart egykori tulajdonosa. Az iratok, dokumentumok felkutatása azonban közel sem egyszerű. A szakemberek számára gondot legfőképpen az okoz, hogy a 60- as években megszűntek azok a régi telekkönyvi betétek, amelyekből egyáltalán tudni lehetett, mely földdarab kinek a tulajdonát képezi. A megmaradt, úgynevezett részaránylapok ugyanis csak azt mutatják meg, mennyi földje volt egykor valakinek. Arról, hogy pontosan melyik táblában vagy dűlőben, az új papírok szót sem ejtenek. Nehezíti a dolgot, hogy a részarány sem helyrajzi szám szerint, tehát nevesítve szól a földről. Ezt az állapotot igazolja, hogy a földjáradé- kot is a terület nagysága, illetve annak aranykoronaértéke szerint" fizették az állampolgároknak. , A megnövekedett érdeklődést látva a megye földhivatalai az általuk „hideg irattárnak” nevezett pincéből, padlásokból szedték össze a még meglévő dokumentumokat, s igyekeznek rendszerezni, megőrizni azokat. Teszik ezt mindaddig, amíg a földtörvény meg nem születik, s ki nem derül, mi a további teendő. Bonyolítja a feladatot, hogy a földhivataloknál megtalálható és mostanra már rendszerezett iratokat korábban három helyen is tárolták. A tanácsok, járások mezőgazdasági osztályainál, a bíróságok telekkönyvi hivatalaiban, illetve a jelenlegi földhivatal jogelődjénél, az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalnál voltak megtalálhatók. Mint köztudott, időközben a járások megszűntek, a hivatalok java része költözködött, a papírok egy részének felkutatása azonban jelenleg is folyik. A földhivatalokon tehát nem múlhat majd a sokat emelegetett, s igazságosnak remélt földrendezés. Kovács Éva Drága« de fiatal Itt tart a bérlakások eladása Mióta lehetőség nyílt arra, hogy a bérlők megvásárolják tanácsi lakásukat, folyamatosan érkeznek az ilyen igények a Nyíregyházi Ingatlankezelő és Szolgáltató Vállalat címére. A városban az IKSZV kezelésében lévő 7700 bérlakásból tavaly decemberben ezerhatszázat. idén pedig eddig csaknem ezernyolcszázat jelölt ki elidegenítésre a tanács. Ezt követően végzi el az értékbecslést az IKSZV. s a helyi tanácsrendelet értelmében a forgalmi érték 60, illetve 80 százalékáért megteszi a vételi ajánlatot. Olvasóink naponta keresnek bennünket is kérdéseikkel, problémáikkal, ezért fordultunk Baracsi Ferenchez, a lakás- és ingatlanközvetítési osztály vezetőjéhez. — Hol tart az elidegenítés? — Vételi ajánlatot tettünk eddig 220 lakásra, s közülük mindössze 300-at sikerült eladni. Ez év második felében indult meg inkább a vásárlás. Számítottunk ugyan arra. hogy kifogásolják majd a bérlők a 60—80 százalékos vételárat, de arra nem. hogy igyekeznek minden fórumot megjárni. — Mennyire fogadják el reálisnak a bérlők az Önök által megállapított forgalmi értéket? — Mivel a százalékon nem lehet változtatni, a forgalmi értéken szeretnének, ez teljesen természetes emberi törekvés. Éppen ezért a magunk és a bérlők megnyugtatása érdekében egy épületnél igazságügyi ingatlan- forgalmi szakértői vizsgálatot kértünk. (Egyébként három ilyen szakértő dolgozik megyénkben.) Az eredmény: a szakértő még magasabb árat állapított meg. mint mi. Elidegenítés azonban ez esetben nem lett. ugyanis kevesebben akarták megvenni a lakást, mint amennyi a szabály szerint kell a vegyes tulajdon kialakításához. — A városközpontban lakók kifogásolják, itt a legmagasabb a megállapított forgalmi érték, ráadásul a nyolcvan százalékot kell fizetniük, holott ők szívják a legtöbb benzingőzt. — Hosszú évek tapasztalata bizonyítja, hogy a város- központban a legkeresettebb a lakás. Ez nyilván befolyásolja a forgalmi értéket is. — Az önök leveleinek kézbezvétele után sokan megijedtek, azokban ugyanis az áll: ha nem vásárolja meg a bérlő a lakást, önök felajánlhatják külső vevőnek, aki hajlandó lakottau megvenni. Mennyire reális ennek a veszélye, s vé- di-e majd valaki a bentlakó érdekeit, hisz ez gyakorlatilag albérletet jelent. — Jogszabály írja elő, mekkora bérleti díjat kérhet az új tulajdonos. Ezenkívül a bentlakó három évig nem költöztethető ki. azután is csak úgy. ha ■ megfelelő cserelakást biztosít a tulajdonos. Megnyugtatásul hozzáteszem. három évre visszamenőleg ilyen eladás ebben a városban nem volt. s nem is jó üzlet lakottan lakást, venni. Szükségesnek tartottuk azonban tájékoztatni erről a jogszabályi lehetőségről a bérlőket. — Tesznek-e különbséget árban földszinti és emeleti lakások között? Hisz nem ugyanolyan értékű egy felső emeleti lakas, ahol beázik a tető, mint eg> alsóbb szinti. A tárgyalóteremből Tolatva gázolt A Nyíregyházi Városi Bíróság ítéletében ez áll: „Tóth Béla ajaki lakos bűnös egy rendbeli ittas járművezetés vétségében és egy rendbeli súlyos testi sértést okozó közúti veszélyeztetés bűntettében. Ezért a városi bíróság halmazati büntetésül tíz hónap börtönbüntetésre és két év közúti járművezetéstől eltiltásra ítéli. A kiszabott büntetést a bíróság egy év próbaidőre felfüggeszti.” Az enyhén ittas Tóth Aja- kon kb. 80 km-es sebességgel vezette kocsiját, szembe jött — A tető alatti lakások a legolcsóbbak. legdrágábbak az első emeletiek. Ezenkívül a tízemeleteseknél már a negyediktől kedvezőbb az ár, míg a négyemeleteseknél a harmadiktól. — Beszámítják-e a vételálba a lakó által bevitt értékeket, javításokat, cseréket? — A forgalmi érték megállapításánál az ilyen munkákat figyelmen kívül kell hagyni. Ha valaki kicserélte a gáztűzhelyet, mosdókagylót vagy a fürdőkádat, ugyanolyan értéken veszi meg a lakást, mint a többi bérlő. Gyakorlatilag így nem számít bele a vételárba a bevitt érték. — Egy részük attól tart, az új önkormányzat megszünteti a vásárlási lehetőséget, más részük viszont a feltételek könnyebbedésében bízik. Tud-e öq valami biztatót mondani? — Űj. elidegeníthető lakások ‘kijelölésének nem látom túl sok értelmét, és nem tartom valószínűnek azt sem. hogy a jelenlegi feltételeken lényeges változtatásokat tesz az önkormányzat. Az viszont nem kizárt, hogy esetleg beiktatnak a feltételek közé szociálpolitikai * szempontokat. Tulajdonképpen mindenki tiltakozik az ellen, hogy ilyen sokba kerülnek a tanácsi lakások, s a budapesti elidegenítésekhez képest. ahol a forgalmi érték 15. illetve 30 százalékáért vásárolható meg a bérlakás, az itteniek magasak is. De nem szabad elfelejteni azt sem. hogy az országban Nyíregyházán van a legkevesebb tanácsi lakás, és viszonylag fiatal épületekről van szó. Az sem lehet cél, hogy minden bérlakást eladjunk, hisz az így befolyt összeg újak építésére kevés, és más forrásból sem tudnak építeni. Ráadásul egyre nagyobb az elszegényedés, tömegesen jelentkeznek a bérlakást igénylők. — Az üresen állő tanácsi la- kásokat — értem ez alatt az elidegenítésre kijelölt épületeket ■— licit útján értékesítették. Mi a tapasztalat? — Nem gond az üresen ál- ló lakások eladása, eddig 5— 6 ilyen eset volt. s egy kivétellel valamennyiszer a becsült forgalmi értéknél magasabb áron keltek el. — Mi a helyzet akkor, ha egy már társasházzá nyilvánított lakásban utólag meggondolja magát a bérlő, mert sikerül egy kis pénzt összegyűjtenie, és ő is meg akarja venni a lakást? — Ahol már létrejött a vegyes tulajdon, és a vételi ajánlat kézbesítésétől számítva fél év eltelt, újra el kell végeznünk az értékbecslést. Ilyenkor akár az is előfordulhat. hogy kedvezőbb lesz az ár. — Ahol még nem végezték el az értékbecslést — ez körülbelül ezer lakást érint —, mikorra várhatják azt a lakók? — Legkésőbb jövő év februárjáig. de szeretnénk még ebben az évben befejezni. Egyébként, amint úgy döntenek a lakók, hogy az árat elfogadják, s a vásárláshoz szükséges 50 százalék plusz egy család készen áll a vételre. két héten belül elkezdjük az elidegenítést, s a vételár befizetését követően tíz napon belül megkötjük az adásvételi szerződést. Cservenyák Katalin Alkoholisták: a hivatalban A címer 4 honatyák hosszan tartó vita után e nyáron döntöttek arról, hogy állami jelvényünk a koronás címer legyen. Az elfogadást szép beszédekben méltatták. Nagy tisztelettel, meleg bensöséget sugárzó szavakkal kommentálták a történelmi szimbólum visz- szaállítását. A fentiekkel nincs gondom. Ami miatt szót emelek, az a folytatás. Az állami intézmények épületeinek falán, a közjogi méltóságot viselők szobáiban még elvétve látni a címert, de az utcán, a bazárok környékén lépten-nyomon beleütközünk. Néhány napja Egerben jártam, ahol tizenéves lányok trikóján díszelgett a címer. Párádon, a kocsimúzeummal szembeni bazár sör egyik kirakatában sö- röskriglin láttam viszont állami jelvényünket. Bizonyára sokan találkoztak már olyan gépkocsival, amelyre oldalt, hátul koronás címert ragasztottak. Élelmes matricakészítők, piktorok, kereskedők gyorsan rájöttek, hogy jó üzlet. Nem irigylem, nem is hibáztatom őket, miért ne csinálják, ha lehet. Inkább az foglalkoztat, vajon az illetékesek miért nem szabályozzák a címerviselést. Állami szimbólumunk a kocsmaasztalra kerül, éretlen gyerekek címeres ruhában hemperegnek, sárral fröcskölt jelvény a gépkocsikon stb. Ez nem erősíti a hazafiságot. Nem vagyok jogász, nem tanultam heraldikát, nem tudom szabad-e szabályozni a címerviselést, de szívesen venném, ha állami szimbólumunk nem divatcikk lenne. Eszmei tartalmához méltón becsülnénk, csak megfelelő helyeken és alkalmakkor lehetne viselni. Cs. B. Gyóptlrt, t. A feleség alázattal viseli sorsát. Mindent megtesz, hogy kis családja ne essen szét. A gyerekek nevelkedjenek békességben és ne veszítsék el apjukat, aki azonban jó néhány éve iszik. A helyzet elmérgesedik, a család éjszakáról éjszakára menekül, míg egyszercsak a tizenhárom éves gyermeklány apjára emeli a kést és azt mondja: elég! Az alkoholisták hozzátartozói az ehhez hasonló, már- már végső órában kétségbeesve állítanak be a „hivatalba”. Mert az utolsó percig reménykednek, hátha jobbra fordul a helyzet. Legtöbben félnek vagy inkább szégyellnek problémáikkal a nyilvánosság elé lépni, kitárulkozni, intim dolgaikat egy ügyintézőnek felfedni. Az utolsó órában viszont már azonnali beavatkozást várnak. Eddig a tanácson az alkoholbeteg ellen bejelentést bárki tehetett. Ez alapján vizsgálták meg az érintett helyzetét. S döntötték el, hogy szükséges-e a kényszergyógykezelés vagy milyen terápiával tudnak segíteni. Hogy valóban ez lenne-e az a módszer, ahol a hivatal kényszerítő beavatkozása szükséges — továbbra is nyitott kérdés marad. A még mindig működő szisztéma szerint az eljárás a bejelentett személy meghallgatásával kezdődik. A beszélgetés során csak nagy ritkán vállalják az önkéntes kezelést. Ezért legtöbb esetben hosszú tortúrát követően dől el az alkoholistának kikiáltott sorsa. A hozzátartozókat, a tanúkat egymástól függetlenül hallgatják meg, bekérik a munkahely véleményét és környezettanulmányt is készítenek. A belgyógyászati vizsgálat eredményeként határozzák meg a kezelést. Nyíregyházán a tanács családvédelmi osztályán egy év alatt átlagosan 300 ilyen eljárást folytatnak le, s körülbelül a felének a nagykállói intézetben kényszergyógykezelést rendelnek el. A megyeszékhelyen lévő alkoholgondozót a helyi tanácsok kikerülésével is meg lehet keresni, ahol készségesen segítenek a problémákkal jelentkező embereknek. Itt látják el a kórházból kikerültek utógondozását is. Sajnos, a megyében sokkal több az alkoholt fogyasztók száma, mint akikkel ezekben a szociális, egészségügyi intézményekben foglalkoznak. (bojté) vele az üt két oldalán egy 15 fős csoport. Fékezve, lassítva túlhaladt a társaságon, de arra gyanakodott, hogy a társaságból valaki provokálta, vagy megsértette a kocsiját. Erre dühében visszatolatolt, azzal a szándékkal, hogy megijessze a társaságot. Tolatás közben azonban elgázolt egy embert, aki nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Tóth a baleset után nyomban gázt adott, elhajtott a helyszínről, mert félt, hogy megverik. A most 35 éves nyírbátori Báthory István Múzeum képzőművészeti galériája kortárs- festők munkáit mutatja be és árusítja. (Elek Emil felvétele)
