Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-02 / 231. szám

1990. október 2. Kelct-Magyarország 3 Kiürült a kassza Ki ad pénzt, tüzelőre, ruhára? TÖBB OKBÓL IS FON­TOS, van-e a tanácsoknak még segélyekre fordítható pénze. (Ez ugyanis nagyon komoly hangulati elem.) Ev közben jelentős áremelések voltak, de egyre nő a rászo­rulók száma is, s az sem mindegy, mit örököl majd az új önkormányzat. Hogyan sá­fárkodtak a rendelkezésre álló pénzösszeggel? — ér­deklődtünk három település vb-titkáránál. Dr. Nagy László, a nyír­bátori városi tanács végre­hajtó bizottságának titkára elmondta: az 1990. évi taná­csi segélykeret tervezésénél figyelembe vették, hogy a kedvezőtlen társadalmi je­lenségek hatására várhatóan emelkedni fog az igénylők száma. A kérelmek alapján megállították: a segélyezet­tek köre kiterjedt a koráb­ban „középrétegnek” neve­zettekre is. Szeptember 15-ig a betervezett összeget idő­arányosan használták fel, azonban az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnövekedett a tanszer- és tüzelővásárlás­hoz kért támogatás. AZ IDŐARÁNYOS FEL­HASZNÁLÁS ellenére egyes területen, például a rendsze­res nevelési segélyezésnél a központi intézkedésekhez nem adtak pótkeretet. Holott a tanács ilyen irányú igé­nyét még a nyáron továbbí­totta a megyei tanács illeté­keseihez, a kérelemre még visszajelzés sem érkezett! Külön gondot jelent, hogy a munkanélküli-segélyre jogo­sultak csak egy-két hónapos késéssel kapják meg az első pénzösszeget. Ezáltal a csa­ládi pótlék is kiesik arra az időre. Így ez a réteg is szo­ciális szegélyezésre szorul, ezért jelentősen emelkedik a kérelmezők száma. A szak- igazgatási szerv vezetője hozzátette még, az időará­nyos felhasználás alapján szeptember 30. után is kielé­gítik a jogos és az indokolt segélykérelmeket. Bíznak benne, hogy az előző időszak­hoz képest nem lesz ugrás­szerű növekedés a kérelmek számában. Végső Zoltán gávavencsel- lői vb-titkár szintén arra hi­vatkozott, hogy az évközi plusz kiadásokra semmiféle pótlást nem kaptak. (Például emelték a rendszeres szociá­lis segély mértékét, és új for­ma, az ápolási díj is belé­pett.) Emelkedett év közben a nevelési segély, az idősek klubja, az általános iskolai napközi, és az óvoda nyers- anyagárai, amit szintén ebből a keretből kellett kiegyenlí­teni. Napjainkra teljes mér­tékben kimerült a nevelési segélykeret, amit átmeneti időszakra a gyámügyi segély­ből vett összeggel pótolnak. Elfogyott a rendkívüli szociá­lis segély is, de a rendszeres szociális segélyeket a megál­lapított személyek részére folyósítani tudják év végéig. A SZAKIGAZGATÁSI SZERV vezetője szomorúan állapítja meg, hogy a „kiürí­tett” tanácsi kassza láttán az önkormányzat kritizálja majd őket. Pedig erről nem a je­lenlegi tanács vezetése tehet. Tudja: ezután jelenkeznek az idős, kis pénzű nyugdíjasok a tüzelő miatt, de egyre többen kérnek majd segélyt olyanok is, akik munkavi­szonyban állnak, keveset ke­resnek és két-három gyerme­ket nevelnek. Turóczi János, a kálmán- házi tanács végrehajtó bi­zottságának titkára összege­zéséből megtudtuk, 1989-hez viszonyítva ez évben több mint kétharmadával nőtt a segélyezésre felhasznált ösz- szeg a településeken. A rend­szeres szociális segély kilenc fő között oszlik meg. A száz­ezer forintos rendkívüli se­gély felét költötték el eddig, nagyrészt a gyógyszervásár­lást támogatták. Az idős, rá­szorult embereknek a tüzelő beszerzéséhez adnak pénzt. Ezt a hivatal kezdeményezi. A nevelési segélyből öt csa­lád huszonkét kiskorú gyer­meke részesül. Ennek fel- használása időarányos. A gyámügyi segély 100 ezer fo­rint, de még legalább 30 ezer forintra lenne szükségük, hogy az iskolakezdés idején minden rászoruló családot támogatni tudjanak. A SEGÉLYKERETEK fel- használásánál az ápolási dí­jak megítélése jelenti a leg­több gondot. Sok olyan ké­relem érkezik, amely — a jogszabályok szerint — nem indokolt. Az elbíráláshoz a társadalmi bizottság vélemé­nyére és az orvosi igazolás­ra is szükség van. Tehát nem a tanácsi vezetők jó vagy rossz indulata dönti el a pénz odaítélését. (dankó) Skoda teherautók hütötakaróját készíti a Volán megrende­lésére -á nyíregyházi Bútoripari Kisszövetkezel. Közel 60 dolgozó készíti a cipőfelsőrészeket a kállóseuijéni Üj Élet Tsz üzemében. A korszerű kisüzemben több dolgo­zót is tudnának foglalkoztatni, de vállalkozók hiányában csak az egyműszakos termelés f eltételei adottak. (Elek E. felv.) Ukrán üzleti „háztűznéző” Kisvárdán A közelség gazdasági előny Húszezer kérelem Menekülés a nyugdíjba... A Kijev melletti Bélája Cerkovból, az ottani Súr- lódóanyaggyárból, üzemi delegáció járt a napokban a kisvárdai VSZM-ben. Vezetőjüket, Vlagyimir Pavlovics Zsuravel igazgatót kérdeztük a látogatás eredményeiről: Nyíregyházán a Megyei Társadalombiztosítási Igaz­gatósághoz eddig 20 ezer nyugdíj iránti kérelem érke­zett be. Az igények 80 száza­lékának elbírálásához szük­séges az orvosi szakvéle­mény. Így — többek között — ennek alapján döntik el, hogy valaki kap-e rokkant­sági nyugdíajt vagy sem. Az átmeneti járadék és a rend­szeres szociális járadék ese­tében szintén feltétel aa -or­vosi sza,kyél.erxiépy4- jmi „leg­alább 59 százalékos niunka- képesség-csökkenést 'állapít meg. A megyében az utóbbi hónapokban ugrásszerűen — A mi látogatásunk vi- szontlátogatás, hisz a kisvár- daiak tavasszal már jártak nálunk. Most mi kaptunk le­hetőséget arra, hogy megis­merkedjünk a VSZM-ben fo­lyó tevékenységgel és igen kedvezőek a tapasztalataink. Különösen a gyárban látott vizsgálati-kísérleti módsze­rek nyerték el tetszésünket, de a laboratóriumi tevékeny­ségből, az új receptúrák ki­dolgozásából, a régiek kor­szerűsítéséből is akad hasz­nosítani való. A további együttműködés keretében a VSZM fékbetétkeveréket kap Bélaja Cerkovból. barter üz­let formájában. Azért gon­doltunk barterra, mert nem tudjuk hogyan alakul a két ország közötti elszámolás ja­nuár 1-jétől. — Miért tartja fontosnak a két ország, a két gyár közötti kapcsolatokat? Kereskedjünk egymással — A mi üzemünk Ukrajná­ban található, a szovjetunió­beli 10 fékbetétgyár közül ez van legközelebb Magyaror­szághoz, illetve Kisvárdához. Ez lehetővé teszi a közvetlen szállítást közúton, a közvet­len kapcsolatok kialakítását. Másrészt az Ukrajnában ala­kuló politikai helyzet, gondo­lok például az Ukrajna füg­getlenségéről elfogadott tör­vényre. következtében min­den bizonnyal erősödni fog­nak Ukrajna és Magyaror­szág kapcsolatai. Mi szom­szédok vagyunk, a szomszé­dok pedig jó ha ismerik egymást, tanulnak egymás­tól, kereskednek egymással. Néhány napja zajlott le a magyar—ukrán külügymi­niszteri találkozó, szeptem­berben pedig legfelső szinten találkoznak a két fél "képvi­selői. Ezek a lépések alátá­masztják a mi közvetlen kap­csolatteremtésünket. — Ma a magyar sajtó sokai 'ogialkozik a szovjetunióbeli . oiitikai változásokkal, de talán kevesebbet azokkal az esemé­nyekkel, amelyek a gazdasági életben zajlanak. Hallhatnánk ezekről vaiamit? Export-importjog — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa legutóbbi ülé­sén új törvényt fogadtak el a vállalatokról. Ez több sza­badságot, nagyobb önállósá­got ad a vállalatoknak. Pél­dául a mi gyárunk teljes kö­rű jogot kapott export-import tevékenység lebonyolítására. A felsőbb szervek jóváhagyá­sa nélkül folytathat ilyen ügyleteket, ha az hasznos, eredményt hoz a dolgozó kol- léktívának. A törvény bizo­nyos részei, például a vezető­választás. a tulajdonosi jog tisztázása, a kisvállalatok szervezése, a már említett ex­port-import jog az eddiginél több lehetőséget nyújt az önálló gazdasági tevékenység folytatásában. Talán még azt sem túlzás mondani, hogy nálunk is egyfajta általános privatizálás folyik. Persze ez a mi értelmezésünk sze­rint nem azt jelenti, hogy több ezres, több tízezres vál­lalatokat magánkézbe adunk, hanem azt. hogy ezek rész­vénytársasági formában fog­nak működni, a dolgozók részvényekhez jutnak, miái­4 lojalitásom közis­mert Ebben távol áll tőlem a pardon. Még Stohaneknek. sem en­gedem meg, hogy a kor­mányt emlegesse. Nem te­szi. De meglep azzal, hogy vasárnap tisztességére beál­lít hozzám többnapos boros­tával. Mondom neki. — Hallom betörtek ma­gukhoz! — Dehogy is — tiltako­zik, — Honnan szedi eze­ket a rémhíreket. — Márpedig az a hír jár­ja, hogy betörtek, és tolva­jok ellopták a borotváját. — Szörtüszőgyulladásom van. De ez most nem fon­tos. Azért jöttem, hogy kö­zöljem magával, én osztom a nézeteit. A passzivitás nem old meg semmit. Le­gyen az amber aktív és elé­gedett. Tudjunk a kis dol­goknak is örülni. Nézzünk alulról a közepébe, és ne seperjük a szőnyeg alá az eredményeket. — Stohanek úr — mon­dom erélyesen — mi ez a halandzsa. Stohanek nem jön zavar­ba. Agyoncsap egy kóvájgó őszi legyet, eközben leve­ri a vizespoharat, összetö­ri a mélytányért, belebot­lik és kiborítja a szemetes­edényt. Felháborító! Kifa­tal megjelenik érdekeltségük a termelésben. A kisvállalati törvény értelmében pedig a szolgáltatási. kereskedelmi szférában 15—20. míg a mű­szaki áruellátást javító válla­latok esetében 200 fő foglal­koztatható magánvállalatok­nál. Én úgy gondolom, hogy ezek az új vállalati formák segítenek megoldani problé­máinkat. — Milyen szemflyes benyo­másokkal tér hazá< a. változó MagyarországEóli* • s Mindkét fél számára — Jártam már Lengyelor­szágban, NDK-ban, Svédor­szágban, de Magyarországon most voltam először és le­nyűgözött amit itt láttam. Ezért is tekintek optimistán a további együttműködésre. Fontos az, hogy ez az együtt­működés mindkét fél számá­ra hasznos legyen és csak egyetlen alapon nyugodhat — a gazdasági alapon, amelyen megvalósítható a kölcsönös érdekeltség és hasznosság. A bony i István kadok. Stohanek vállat von, leül és másról beszél: — Ma lementem bevásá­rolni és örömmel tapasztal­tam, hogy megint felemel­ték a kenyér, a cukor, az olaj és a cigaretta és a bo­rok árát. — Minek örült magg szerencsétlen? — A bölcs és mértéktar­tó áremelésnek. Mondtam is az eladónak. Akkor sem szólhatnánk egy szót sem. ha az árak nem 14, hanem 28 százalékkal emelkednek. Kifejtettem abbéli vélemé­nyemet is, hogy momentán a bérek akkorák, hogy semmi sem indokolja az emelést. Mindazonáltal a helyzet stabil, a koalíció erős, a stabilitásból van kiút, másszóval... — Kuss ... Hát ide fi­gyeljen szomszéd úr! Ma­ga csak ne osztozzon az én nézeteimmel. Én nem aka­rom agyba, főbe dicsérni az áremelésért, az inflációért, a bérbefagyasztásért, a sta­bil hetybenjárásért a tanu­megnőtt a nyugdíj iránti igény. Ennek egyik oka, hogy magas a munkanélküli­ek száma, és a pillanatnyilag munkaviszonyban állók hely­zete sem tűnik reménykeltő­nek. Ezért az emberek kere­sik azt a lehetőséget, amivel a megélhetésüket biztosítani tudják. Jelenleg több mint 5 ezer embert kell megvizsgáló Nyíregyházán 6 orvosszakér­tői bizottság működik. Mivel az országban szinte a leg­több a szabolcsi kérelmezői: száma, Hajdú-Bihar is bese­gít. (büjté) lóvezetőket. Én megértem , őket, átérzem a helyzetű- ■ két, éppen ezért nem száz i napban, hanem az idők végtelenségében gondol­kodom ,, — Én viszont tudom, hogy a repülőgépvezetőkei hogyan vizsgáztatják. Az oktatóvezetö kidobja az , ablakon a botkormányt, de úgy, hogy a tanuló ne lás- í stt. Legyen önbizalma, bá- i torsága annak a pilóta gye- ■ reknek. — Mit akar maga ezzel a • botkormánnyal? — Eszembe jutott.,. Nem gyújt villanyt? — .Nem mert számomra a sötétben is minden vilá­gos. Egyébként is takaré­koskodni kell. — Értem. És ez meny­nyibe kerül majd? ... mm tincs időm a válaszra. fy Észreveszem. hogy van még egy őszi légy a konyhában. Ar­ról nem tehetek, hogy a tenyerem a léggyel a Sto­hanek fején találkozott. Nagy a csattanás. Nem a Stohaneket ütöm agyon. A legyet És ez már több, mint lojalitás. Seres Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents