Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-09 / 237. szám
1990. október 9. Kelet-Magyarorsaág 3 A takarmánypiacon végzett ellenőrzések országos tapasztalatairól, a kereskedelmi felügyelőség által feltárt visszásságokról közöltünk cikket a közelmúltban. Ebből kiderül, hogy folyamatos drágulás mellett egyre több a kifogásolható minőségű takarmány, gyakori a súlyhiány. A vásárlókat megkárosítják túlszámlázással vagy lejárt szavatosságú tápok eladásával. Az aszály miatt hatalmas takarmány hiánnyal küszködő országból jelentős mennyiség kerül külföldre a turistaforgalomban, miközben a hazai ellátás veszélyeztetett. Ezt szerencsére megszüntette a szakminisztérium. Kézenfekvő a kérdés: mi a helyzet a takarmányfronton Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében? Erről a legilletékesebbet, az itteni takarmányforgalomból 70 százalékkal részesedő megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat szakemberét kérdeztük meg. Lapunk számára tájékoztatást Barátfalvi László takarmánygazdálkodási üzletágvezető-helyettes adott. — Vállalatunk igyekezett az év folyamán áremelés nélkül kiszolgálni a termelőket. A január 8-ai áremelkedést követően augusztus 1- jéig nem változtattuk árainkat. Az új kalászosgabonaterméseket viszont már az elmúlt évtizedtől magasabb áron vásároltuk fel, amely költségemelkedést már érvényesítenünk kellett augusztusi árainkban. Ekkor az országban utolsóként 10 százalék körüli áremelést hajtottunk végre. ellenére, hogy az éves táp előállításához szükséges kukorica rendelkezésünkre áll, arra nem lehet számítani, hogy natúrkukoricát kereskedelmi forgalomba tudunk hozni. A tápok összetételével kapcsolatban a takarmányozási szakember elmondta, azok béltartalmát, emészthetőségét törvény, az öt éve életbe lépett „Takarmányozási Kódex", valamint az idén hozott takarmányrende- let írja elő. Ebben meghatározták, hogy az egyes állatfajoknak, illetve azok korcsoportjainak milyen használati értékű tápokat kell előállítani. Abban viszont, hogy ezeket a rendelkezésre álló alapanyagoknak milyen arányú keverésével hozzák létre a vállalatnak szabad keze van. A receptúrát ösz- szeállító szakemberek természetesen igyekeznek az olcsóbb alapanyagokból dolgoz- ri, hiszen dráguló világunkban csak igy tud a vállalat elfogadható árakon termékeivel megjelenni. Végezetül arra a kérdésre, hogy várható-e a tápok árának emelkedése, beszélgetőpartnerem a következőket mondta: — A kukorica árának függvényében kénytelen a tápok árát is emelni a vállalat. A termékeinkbe eddig 780 forintos áron beépített kukoricát, ha 900 forintért vásároljuk is meg, a rárakódó költségeink miatt már 1100 forintos értékkel kell, hogy számoljuk, ami természetesen meg fog jelenni a tápjaink fogyasztói árában. Galambos Béla — Az aszály miatti kukorica-alapanyaghiány a szatmári területek jó termésének köszönhetően, vállalatunknál az ország többi megyéjéhez képest csak enyhébb formában jelentkezik. Ahhoz azonban, hogy az éves termelésünkhöz szükséges 60 ezer tonna kukoricát bizonyosan megkapjuk hagyományos termelőinktől, el kell mondjam, jókor jött a takarmányexport központi leállítása — vélekedik Barátfalvi László. — Ugyanis nem kevés külmegyei szerencselovag kereskedő cég próbált kukoricát külföldre eladni megyénkből. Amennyiben azok az export ügyletek létrejönnek, úgy minden bizonnyal kevés lett volna az a 20 ezer tonna import kukorica mennyiség, amit mi az információink szerint megkapunk. Azonban annak Mini ii Honi Ede Mégsem jön Horváth Ede Vásárosnaményba. Az elmúlt héten Palicz Zoltán nyíregyházi építési vállalkozó és a volt Rába gyár vezérigazgatója között nem jött létre megállapodás, mely szerint Horváth úr átvenné a vásá- rosnaményi Heiner-Művek vezetését. Annyit még sikerült megtudni, hogy továbbra is számtalan ajánlata van az ismert menedzsernek. O Nem lehet tudni, hogy túl messze volt Ménfőcsanaktól Vásárosnamény és emiatt Horváth úr nem vállalta az utazgatást, vagy úgy érezte, hogy nagyobb feladatokra is képes, mint a Heiner-Művek irányítása. Mindenesetre a hírek szerint inkább a felhangok, a „vörösbárózás” riasztotta el az ajánlat elfogadásától. Sajnálhatjuk, hogy nem jött létre az üzlet, mert valóban nem ártott volna, ha eddigi tapasztalatából, külföldi ismereteiből nekünk is átadott volna valamennyit- Talán benne láttuk volna azt a személyt, aki egy kicsit felkarolta volna a beregi részt, ötleteivel, tudásával, a külföldről érkezett ajánlatokkal megpezsdítette volna Vásárosnamény és környékének gazdasági életét. Itt nem arról van szó, hogy hasra kellene esnünk Horváth Ede előtt, mert volt olyan kegyes, hogy az ajánlatok között számításba vette a Heiner- Műveket is, hanem arról, hogy volt egy merész ötlet, mely szerint ide kellene csábítani és megfelelő lehetőséget adni számára. Neki. úgy érzem már nem kell bizonyítani, itt nyugodtan dolgozhatott volna. Sajnos most azok hangja erősödik fel, akik azt szajkózzák: ugye megmondtam. Bár ne lett volna igazuk. ÜJ SZÖVETMEGDOLGO- ZÖ üzem épült Nyíregyházán a Taurus Gumiipari Vállalatnál. Az NSZK ZELL cég által gyártott itatósor technológiai előkészítése folyik. Képünkön az itatósorba történő szövet behúzását ellenőrzi Glora Johan a német cég szakembere. Húszéves a Kemév A takarmányforgalmazás megyei helyzetével kapcsolatban az üzletágvezető-helyettes elmondta, hogy 160 takarmányboltjában a vállalat éves termelésének felét, 100 ezer tonna tápot értékesít. Az eddigi ellenőrzések során hatósági kifogás nem merült fel, de a vásárlók sem éltek panasszal, legalábbis a „vásárlók könyve”, mely minden boltban rendelkezésre áll az esetleges panaszttevőknek, ilyenéről nem tanúskodik. Szavatossági idő lejárta után tápot csak leszállított áron hoznak forgalomba. Nemsokára Vaja is bekapcsolódik a mátészalkai telefonhálózatba. Jelenleg az EPSZER Nyír- gépfu leányvállalatának ellátó- és kivitelező csoportja dolgozik a kábelek lefektetésénél, valamint a nyomvonal kitűzésén. Képünkön: a posta irányába kitűzik a nyomvonalat. (H. P. felvétele) Verseny a maszekokkal __ 99? — Mondjuk*a feketepiacon féláron jutnak üzemanyaghoz, s így természetesen a feladatnak is olcsóbban képesek eleget tenni. Csak ez így nem tisztességes verseny. A világkiállításból talán lesz — Ha most egy fiatal műszaki embert útravalóval kellene ellátnia, mit mondana neki? Megbecsülni a megrendelőt — A műszaki ismeret kevés, mert a sikerhez „botcsinálta” közgazdásznak is kell lenni. A megrendeléseket meg kell becsülni, és a kuncsaftot a pénzéért maximálisan kiszolgálni. Nélkülözhetetlen, hogy a munkatársakban a tulajdonosi szemlélet erősödjön meg, és akikkel ez megtörtént, azokat fizessék meg. — Hogyan alszik? — Igyekszem kikapcsolódni, mert ha az ember mindig a munkával foglalkozna, abba bele lehetne bolondulni Arra vigyázni kell, hogy másnap frissen ugorhassunk a mély vízbe. Császárszálláson van egy kis telkünk, ahol sok időt töltök. Nyáron a négy unoka nálunk volt. Aztán szeretek horgászni, bár az idén ritkán került rá sor. Egyébként szép, nagy halakat szoktam fogni. Cselényi György A hírnév építői valami, s ott munkára feltétlenül számítunk. — A szétszórt munkahelyeken a gárdát nehéz lehet ösz- szetartani. — Jelenleg a Kemév a legkisebb megrendelőnk. Országszerte dolgozunk. Oda megyünk, ahová a megrendelések szólítanak. Az emberek ezt nyilván nem szívesen csinálják. A kereset elviselhető, de a bérnövekedés az inflációt nem fedezi. A kollégák bíznak a leányvállalatban és örülnek, hogy van munkájuk. Sokszor azért kapok szemrehányást, ha a kapacitást nem tudom 100 százalékosan kitölteni. Két kft.-t alapítottunk. Az egyik az Emelőgép Kft., amely 12 autódarut bérel, s a piacon azokkal jelenik meg — sikerrel. A másik a Hidrotömlő Kft. A félévet ők is eredményesen zárták, a bevételük közel 40 millió forint lesz. Az a legnagyobb vágyunk, hogy a nekünk nem kis összeggel tartozó cégek eleget tehessenek fizetési kötelezettségüknek. Húszéves a Kemév, a Kelet-Magyarországi Állami Építőipari Vállalat, melynek nevéhez számos jelentős létesítmény megépítése fűződik, például a fényeslitkei kocsijavító Nyíregyházán a TITÁSZ-hőközpont, a Sóstói úti 200 ágyas kórház, a Taurus Mezőgazdasági Abroncsgyára, a záhonyi számítógépközpont, több iskola, a szabadidőcsarnok és szinte vég nélkül sorolhatnánk; köztük külföldi munkákat, mint az orenburgi és a tengizi beruházást. A hét végén szerény megemlékezéseket tartottak a vállalat nagyobb munkahelyein. Törzsgárda- és igazgatói jutalmakat adtak át, és köszöntötték azt a nyolc dolgozót, akik az alapítástól tagjai a KEMÉV-kollektívá- nak. Köztük volt Hermann György, a KEMÉV Gépkölcsönző és Szolgáltató Leány- vállalat igazgatója. Vele beszélgettünk. ló csapattal Hermann György több évtizede sikeres vezető. Olyan egyéniség, akinek a tarsolyában mindig van valami új, megvalósításra érdemes elképzelés. — Az eredmény nem az enyém, hanem a miénk — mondta Hermann György. — Olyan munkatársakkal, csapattal sikerült együtt dolgoznom, amelyik az elvárásoknak megfelelően tudott működni. Itt lehetne beszélni arról: hogyan épült meg a tmk-üzem, s azt milyen műszaki tartalommal és létszámmal láthattuk el. Például korszerű, hidraulikus gépeket szereztünk be. A megyében elsőként nálunk jelentek meg nyugati eszközök. Ilyen volt a Yumbo kotró, amely a Ke- mév-emblémában is látható. A sikerünkben, nyereséges munkánkban nem kis szerepe volt annak is, hogy valamikor a szerelői létszámkeretet a Kossuth Lajos Szakközépiskolában végzett fiatalokkal tölthettük fel. Ez nagy előny volt, mert az érettségizett gyerekek az új hidraulikus gépek javítását másoknál hamarabb megtanulták. Olyan közösséget teremtettünk, mellyel az együtt elhatározott célokat nagyjából megvalósíthattuk. A siker titka ennyi, ha ezt egyáltalán sikernek lehet nevezni. A Hermann Györggyel folytatott beszélgetésünk fonala hamar a mához ért, ezért megkérdeztük: manapság milyen a piac? — Pénztelen. — válaszolta. — Éppen ezért mindennap meg kell találni azokat a lehetőségeket, ahol munkát végezhetünk. Budapesten létrehoztunk egy kirendeltséget, s az havonta közel 5 millió forint árbevételt produkál. És az építőiparon kívül, aki munkát tud adni, bárkinek dolgozunk, így a bányászat, a kohászat, a magánmegrendelők, valamint kft.-k stb. számára. Hatalmas konkurenciával kell megküzdeni. A maszekok és a kisvállalkozók már a miénkhez hasonló gépparkkal rendelkeznek. Cél: a kisvállalkozóknak versenytársává válhassunk. Ez nehéz, mert ők a munkákat sokszor áron alul végzik el, mert pillanatnyilag a fenntartási és karbantartási költségeik nem ott jelennek meg, ahol kellene. A Tisza örvényeiben C ödör a mederben. Falának surrogva csapódik a víz, örvényt kavarva. A buzgá- sok örvényét. Irdatlan erő. Nagyobb, mint a fáradt emberé. Azé, aki a partról indulva elcsigázottan ér a Tisza közepére. Mint ahogy Kocsis Mihály, budapesti főmérnök július 31-én, délután négy órakor. S a negyvenes évein járó, több mint száz kilós magabiztos úszót elkapta az örvény. És lemerült. Tóth József révész éppen felnézett a balsai parton kikötött komp mellett. Látta a furcsán úszó embert. S abban a pillanatban egy gyermek segélykérő kiáltását is meghallotta. Száz méter gyors trapp a parton, messzire repülő nadrág, hirtelen vetődés a vízbe. A huszonkilenc évét a Tisza mellett leélő, évekig halászoskodó fiatalembert nem rántotta karjaiba a Tisza. Kocsis Mihállyal azonban azon a július végi napon, másodpercenként megtette. Ügy járt le-fel, mint a horgászok úszója nagykapás idején. Tóth József odakiáltott a fuldoklónak, hogy próbáljon elfordulni tőle, hogy megfoghassa. Hogy megfoghassa a haját. De csak a tar fejet markolászták fáradt ujjai. A tarkón levő kétcentis tincseknél emelgette hát, ahogy bírta a nála majdnem kétszer nagyobb férfit. Aki életéért kapálózva majdnem mentőjét is a vízbe fojtotta. Surrogó víz, kapálózó, markoló kezek, vizet taposó lábak, és a sodrás csak vitte- vitte őket egyre lefelé. Az időben érkező csónak, az időben kinyúló evezőlapát, az időben az áll alá markoló, a levegőre emelő kéz megmentette mindkettőjük életét. Tóth József a kimerültség és a sokkos állapot miatt hosszú orvosi kezelésre szorult. De a kétgyermekes családapa, igaz, még egy kicsit remegő hanggal visszaemlékezve, de már biztos kézszorítással vette át tegnap a megyei tanácson a miniszterelnök adományozta kitüntetést életmentésért. <—t—) Lesz takarmányunk, csak drágábban Tengeriapály
