Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-09 / 237. szám

4 Kelet-Ma gyarorsxág 1990. október 9, MOSZKVA: Az alternatív katonai szolgálat mielőbbi be­vezetéséért tüntető fővárosi lakosok október 7-ikén, a szovjet védelmi minisztérium épülete előtt. A megmozdu­lás szónokai egyéb radikális katonai reformokat is sür­gettek. (Folytatás az 1. oldalról) mara megyei alelnöke kifej­tette: messzemenően elisme­rik Bánki doktor igen kiváló szakmai tudását, tudomá­nyos eredményeit, a pályá­zatban vázolt nagyívű szak­mai programot, viszont sze­mélyében nem látnák har­monikusnak a nagykállói in­tézet vezetését. Bárdos dok­tor pályázatában nem talál­tak érdemleges szakmai programot. Korábban, 1980- ban és 89-ben a főorvosi pályázatra sem találták al­kalmasnak. Nehéz döntésre kénysze­rült a végrehajtó bizottság. Amíg az új önkormányzat megalakul, ez a testület gya­korolja a megyei intézmény felett a kinevezési jogot. Elhangzott még olyan meg­jegyzés is, hogy a nagykállói intézetben a szavazásnál azok a nyugdíj előtt álló or­vosok voksoltak Bánki dok­tor ellen, akik esetleges gyengébb felkészültségük mi­att veszélyben érezhetnék az állásukat az ambiciózus je­lölt kinevezése után. A se­gédorvosak — számuk az utóbbi időben gyarapodott csak — levelet írtak a kama­rának Bárdos doktor ellen: személyében a szakmai, tu­dományos előrehaladást nem éreznék biztosítottnak. Hosszas vita után a végre­hajtó bizottság nem nevezte ki dr. Bárdos Lajost igaz­gatónak, utasította az egész­ségügyi főosztályt, hogy 72 órán belül új pályázatot ír­janak ki, ugyanakkor visz­szavonták dr. Bánki M. Csaba igazgatói megbízását is. Sokkal nyugodtabb lég­körben dönthetett a vb a megyei kórház orvos-igaz­gatói posztjának betöltésé­ről. Az október 2-án tartott kibővített főorvosi értekez­leten született eredményt fi­gyelembe véve, a végrehaj­tó bizottság dr. Séra Gyulát október 8-ától egyhangúlag kinevezte a Jósa András Megyei Kórház orvosigazga­tói munkakörébe. Döntést hoztak arról, hogy a lakástámogatásokra kért pótlólagos hitelkeretet ho­gyan osztják fel a megyé­ben. Év elején még 100 mil­lió forintos hitelkeret állt rendelkezésre, viszont a je­lentős hiteligényt látva az OTP további 30 millió fo­rintot adott a megyének. Mi­vel a korábbi pénzéből Fe­hérgyarmat 1,7 millió forin­tot nem kért, így 31,7 mil­lió forint sorsa dőlt el. Mint az előterjesztő dr. Medgyesi József közgazda- sági főosztályvezető szóban elmondta: minden igénylő helyi tanács kapott hitelke­retet a lakástámogatásra. Nyíregyháza 20 milliót, Nyírbátor 1,8, Tiszavasvári 2, Beregdaróc 0,4, Szakoly 1, Nyírkárász 0,6, Pátroha 0,4, Nyírtura 0,3, Beregsu- rány 0,6, Varsánygyüre 2,5, Piricse, 0,7, Nagyhalász 0,3 és Csaroda 0,5 millió forint hitelkeretből támogatja helyben a lakáshoz jutást. Tóth Kornélia T alálkozott vélemé­nyűnkkel az aggoda­lom, amely kicsendült a rádió „Választó** cí­mű műsorából vasárnap dél­után. Magunk is leírtuk, nyil­vánosságra hoztuk az első for­duló eredménytelensége fölötti keservünket, nyomban biztat­va a választópolgárokat — kü­lönösképpen a városokban — a 2. fordulón aktívabb részvé­telre. Azonban az említett rádió­műsorban ajz egyik ellenzéki párt képviselője a kormányon igyekezett számon kérni a szeptember 30-i választás ku­darcát, mondván, hogy a moz­gósítás az eseményre minde­nekelőtt állami feladat, hiszen az önkormányzatok megvá­lasztása távolról sem csupán pártügy. Replikázott erre a kormánykoalíció egyik pártjá­nak prominense, hangoztatva: lám-lám, az ellenzék megint a kormányt okolja, holott sze­rintük a meghiúsult első for­dulóért mindenekelőtt a sajtó okolható. Hozzátette: mintha félvállról vették volna a mé­diumok az eseményt, nem tu­datosították a választópolgá­rokban a voksolás fontosságát és így tovább . . . Mondhatnánk azt is: akinek nem inge, ne vegye magára. Csakhogy ez elnagyolása vol­na annak a visszatérő kritiká­nak, amely a sajtó háza táját éri az utóbbi időben. így „ál­talában a sajtót”, amely mint­ha ellendrukker volna. Próbálgatjuk magunkra azt a bizonyos inget, de úgy tű­nik, azt nem nekünk szabták, egyáltalán nem ránk való. Kö­vetkezhetne itt a részletes sta­tisztikai felsorolás az elmúlt hetek történéseinek megörökí­téséről, arról, hogy konkrétan a Kelet-Magyarország a szep­tember 30-át megelőző hónap során hetenként csaknem 4—5 oldalnyi terjedelmet szentelt a közelgő választásoknak. Eköz­ben munkatársaink végigjár­ták a megye régióit, megtud­ni, milyen lépéseket tesznek az önkormányzathoz vezető úton; számos közérdekű infor­mációt jelentettünk meg a szavazás módjáról, a legfonto­sabb praktikus tudnivalókról, részletezve, hogy mi a teendő a városokban, s mi a kistele­püléseken a szavazás alkalmá­val. Mindezek tetejébe — az esélyegyenlőség elvének mesz- szemenő figyelembevételével — a különböző pártok és szer­veződések véleményét, szava­zásra buzdító deklarációit is rendszeresen közzé tettük, hogy a kiemelkedő megyei eseményekről — választási nagygyűlések — már ne is szóljunk. Részünkről le is zárhatnánk ennyivel, hiszen mind ezeket olvasóink visszaigazolhatták az elmúlt napokban, hetek­ben, miként azt is, hogy — le­hetőségeink határain belül — igyekeztünk ébren tartani a választói lelkiismeretet, meg- érttetni a döntés súlyát, fon­tosságát, s ennek tudatában kértük, minél többen járulja­nak az urnákhoz. Reméljük, a második menetben ennek is meglesz a haszna. Azt azért nem hallgathatjuk el, hogy az ominózus rádió- nyilatkozat kísértetiesen ha­sonlított az egykori pártállami gyakorlathoz, amikor a külön­böző társadalmi feszültségek miatt felsőbb szinteken min­dig a sajtón igyekeztek elver­ni a port. Pedig akkor is igaz volt, ami most is való: írha­tunk száz és ezer vezércikket, szedhetjük plakátnagyságú be­tűkkel a felhívásokat, az em­berek, az olvasók mindenkor az általuk megélt valóságra alapoznak, s az ad kedvet, vagy tart vissza. Márpedig kár volna az eredménytelenség okai a nehezülő életviszonyok, a politikai csatározások visz- sJzatetsző jelenségei helyett a sajtóbéli közlemények számá­val magyarázni. Tehetjük mi is jobban és felelősebben a dolgunkat, igyekszünk is ennek megfelel­ni, de jó volna, ha a kritika nem az általánosság szintjén szaporodna a sajtó irányába, hanem az elmarasztalás, a „bűnbeesés” leleplezése min­dig konkrét volna. A. S. Moszkvai Iévelünk Üzlet jstékonyságbíl ammmoszkvában divat lett a jótékonyság. Igaz, szomorú /wm divat ez, hiszen ahol a rászorulók részére gyűj- ww tögetni kell, méghozzá óriási mértékben, ott arra lehet következtetni, hogy valami nincs egészen rend­ben. Tény, hogy egyre-másra hoznak létre különböző jó­tékonysági alapokat, alakulnak „kéregetéssel” és ada­kozással foglalkozó szervezetek. Rászoruló bőven akad. Már ki szabad mondani, igenis létezik szegénység a Szovjetunióban. Hivatalos becslések szerint több mint 10 millió ember tengődik, jóval a létminimum alatt, de én még azt is megkockáztatom, hogy 150—200 rube­les átlagfizetés sem igen elegendő a megélhetéshez a piaci 30 rubel/kg-os húsárak, a boltinak a sokszorosát is elérő zöldség, tejtermék és tojásárak mellett. Ilyen árukhoz viszont az olcsóbb állami üzletekben hozzájut­ni szinte teljesen lehetetlen. A jótékonyság intézményére szorulnak a rokkantak, az AIDS-ben és a különböző rákbetegségekben szenve­dők és még sorolhatnám. A „Miloszergyije” (jótékony­ság) című lap rendszeresen beszámol arról, hogy ki hogyan, mivel segít másokon, de a témával aktívan foglalkoznak a rangos országos napi- és hetilapok is. Ki gondolná azonban, hogy a nagy jótékonyság mö­gött sok esetben komoly üzleti megfontolások és érde­kek húzódnak meg. A jól ismert szállóigét valahogy úgy idézhetnénk szabadon ez esetben, hogy segíts má­sokon, magadon segítesz. Mindezek illusztrálására áll­jon itt egy történet, amelynek „hőse" legyen egy orosz polgár. Hívjuk mondjuk Iván Szergejevicsnek. Szóval ez az Iván Szergejevics — foglalkozására néz­ve kivételes szervezötehetséggel megáldott semmitte­vő — kiváló összeköttetésekkel rendelkezett, méghozzá Moszkva legfelsőbb köreiben. El is határozta, hogy ha már a sors által megadatott neki a nagystílű élet, se­gít a rászorulóknak. Jótékonysági szervezetet hozott létre. Ismerősei révén beszerezte az alapításhoz szük­séges engedélyeket, a működési okmányokat, egyszó­val elintézte azokat az adminisztratív ügyeket, ame­lyek elintézésére összeköttetések nélkül bizony sok idejébe és fáradtságába kerülne egy egyszerű honpol­gárnak, de még egy bejegyzett jogi személynek is. Ezután már csak adakozó kedvű vállalatokat kellett találnia, ami igazán nem okozott gondot. Tudniillik egy szovjet vállalat a bevételének a 60 százalékát kö­teles adóként befizetni az államkasszába. Egymilliós bevétel esetén tehát a cégnek 400 ezer rubel tiszta pén­ze maradna. Ha viszont jótékony célokra befizet — mondjuk 500 ezer rubelt, úgy még egyszer ennyi, vagyis egymilliós bevételének másik fele adómentes­séget élvez. Tehát a jótékonysági akcióval 100 ezer rubelt nyer a vállalat. Iván Szergejevics pedig csupán szervez és gazdag­szik, hiszen a nagy jótékonyságáért természetesen neki is csurran-cseppen valami, ö ráadásul duplán is jó­tékony: hasznot hoz azoknak a vállalatoknak, akiktől kap, és segít azoknak a szerencsétlen embereknek, akiknek ad. Jótékony tündérek pedig vannak. Vannak? ... Moszkva, 1990. október (Dajka. (Béla, Szovjet—német űrrepülés Szovjet—német közös Űr­repülés lesz 1992 márciusában jelentette be hétfőn a Nem­zetközi Űrhajózási Szövetség drezdai kongreszusán Heinz Riesenhuber német kutatási és technológiaügyi miniszter. Németország 30 millió márkát fizet a Szovjetunió­nak azért, hogy űrhajósa szojet űrjármű fedélzetén feljuthat a világűrbe, és el­végezhet 15 tudományos (el­sősorban biotechnológiai) kí­sérletet a Mir űrállomáson. Német részről egy berepü­lőpilótát és egy fizikust sze­meltek ki jelöltként. Később válik el, hogy melyikük, a 38 éves Klaus-Dietrich Fiadé repülőőrnagy avagy a 34 éves tudós. Reinhold Ewald vesz részt a nyolcnapos űr­utazáson. Valószínűleg az 1991-es év lesz a magyar gazdaság mos­tani válságának mélypontja; a recesszió tovább erősödik, a jövedelmek csökkennek, növekszik az infláció és a munkanélküliség — mondta hétfői sajtótájékoztatóján Vértes András, a Gazdaság- kutató Intézet igazgatója az idei és a jövő évi várható kilátásokat elemezve. Az igazgató az intézet „A magyar gazdaság 1990-re vár­én felmértek minden olyan számbajöhető kedvező és kedvezőtlen tendenciát, ame­lyek már napjainkban ta­pasztalhatók. Az intézet ta­nulmánya a magyar gazda­ság szempontjából előnyös­nek ítéli, hogy külkereske­delmünk a rubelpiacról áttért a dollárpiacra, a hazai vállal­kozások száma erőteljesen bővül, s azt is, hogy a belföl­ható fejlődése, kitekintés 1991-re” című, most köz­zétett előrejelzésére utalva azt mondotta: a prognózis annak ellenére optimistának mondható, hogy korántsem szívderítő jövőképet vázol fel. Nagyon sok még az olyan bizonytalan tényező, amely gazdaságunk alakulását je­lentősen befolyásolhatja. Az előrejelzésnél körül tekintő­di piacon érezhetően erősö­dött a verseny. A kedvezőtlen tendenciák közé sorolja, hogy a tulajdonváltással kapcso­latosan még mindig nincs mű­ködőképes koncepció, a mo­nopóliumokkal szembeni fel­lépés késik, a beruházások mérséklődnek, érezhetően gyorsul az infláció, s hogy a lakosság jövedelmi viszonyai erőteljesen differenciálód­nak, Tisztelt Witá«i N em tudhatom, hogy ön és hozzátartozói voltak-e sza­vazni szeptember 30-án, hiszen a csalódottság, az élet- körülmények súlyosbodása sokakat távol tartott az urnáktól. Megértve ezeket az érzéseket, véleményeket, még­is azt kérem, voksoljanak most vasárnap. Az új önkormányzatok csak akkor lehetnek a települé­sek valódi gazdái, a város vagy község életének közbizal­mat élvező szervezői, ha minél több polgár akaratából, sza­vazata nyomán foghatnak munkához. Ez az ország, de sok­kal inkább a lakóközösségek, a családok, így az Önök leg­közvetlenebb érdeke. A jó önkormányzat szebbé, tartalma­sabbá, emberibbé teheti a település, az ottlakók életét. Ez most elsősorban Önökön múlik! ön minden bizonnyal tudja, hogy a jelöltek közül válasz­tókerületében ki alkalmas a helyi képviselői tisztségre. Azért ajánlom külön figyelmébe a szocialisták jelöltjét és listáját, mert mi csak azt néztük, hogy akiket indítunk, a te­lepülés ügyeit ismerő, felkészült szakemberek, tisztességes, becsületes polgárok legyenek. Abban pedig biztos lehet, hogy aki a Szocialista Párt színeiben vállalja a jelöltséget, azt nem hajtja karrier-, vagy hatalomvágy, csak a közösség ügyeit kívánja szolgálni. E gondolatokat megfontolva kérem felelősségteljes dön­tését és szavazatát. (Politikai hirdetés) Tisztelettel: limy tapraissziial? Szigorú titoktartással, zárt aj­tók jellemezték a hétfői, föld­törvényről rendezett hárompárti szakértői tanácskozást. Az MTI tudósítójának a tanácskozásnak otthont adó Kereszténydemok­rata Néppárt központjától annyit sikerült megtudnia, hogy hétfőn délután 14,30 órakor berekesztet­ték a kormányszakértők, a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Független Kisgazdapárt és az MDF gazdasági és agrárszakem­bereinek részvételével megtar­tott koalíciós megbeszélést. A résztvevők többfordulós megbeszélésre számítanak, és a KDNP-t bízták meg a további tárgyalások megszervezésével Is. A tárgyalásokon elhangzottak­ról csak a megbeszélés-sorozat befejeztével tájékoztatják a nyil­vánosságot, addig zárt ajtók mögött vitatják, elemzik a kü­lönböző koncepciókat, keresik a földtörvénnyel kapcsolatos kompromisszumos megoldás le­hetőségét. Agrárszövetség liét sikeres ill ót iánk Az Agrárszövetség Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Választ­mánya a szeptember 30-ai hely­hatósági választáson pártunk ál­tal elért eredményt jelentős si­kerként könyveli el. Köszönjük a választópolgároknak. hogy részt vettek az első fordulón, és szavazataikkal ilyen szép arány­ban rokonszenveztek az Agrár- szövetség politikájával. Ismeretes, hogy a jelöltek és a közülük megválasztottak arányát tekintve a pártok között a leg­jobb eredményt az Agrárszövet­ség érte el. Polgármesterek: az MDF 34 jelöltjéből 7, a kisgaz­dák 46 jelöltjéből 6, az Agrárszö­vetség 6 jelöltjéből 4, a kérész­Felelet a mondolatra... A K-M október 6-i szá­mában a kisgazdák a „ve­szett fejsze nyele” — szin­drómába esve azzal vádolták Pető Ivánt, hogy gyalázta a kisgazdapártot. Szó sincs erről! Pető Iván egyszerűen té­nyeket közölt. (Ezt pedig nem tiltja sem a hatpárti megállapodás, sem az SZDSZ-es Göncz Árpád köz- társasági elnök felhívása.) Mert tény: a szabaddemok­raták országos összesítés­ben nagyarányú győzelmet arattak az első fordulóban. Mert tény: a kisgazda­földprogram megbukott a nép körében és az Alkot­mánybíróság előtt egyaránt. A szabaddemokraták győ­zelmük megerősítéséért küz­denek, míg a kisgazdák hi­telességükért harcolnak. Hisz mindenki azért harcol, ami­ben még hiányt szenved . . . Reméljük, a továbbiakban a kisgazdák is hatásvadászat nélkül, a tények tisztelet­ben tartásával teszik ezt.. . Szabad Demokraták Szövetsége nyíregyházi csoportja ténydemokraták 16 jelöltjéből 4, a szabaddemokraták 14 jelöltjé­ből 2. a szocialistáknak 3-ból egy polgármesterjelöltje győzött. A megválasztott képviselőjelöl­tek aránya szintén legmagasabb pártunk javára, 100 jelöltből 59- et megválasztottak. Ez kerekítve 60 százalék, a parlamentbe beju­tott nagy pártok 20—25 százalék körüli eredményt mondhatnak magunknak a falvakban. Pártunk a legalkalmasabb sze­mélyeket jelölte, ezért is szavaz­tak ilyen arányban rájuk. Gra­tulálunk a szövetség befutott képviselőinek, polgármesterei­nek, és ázoknak is. akiket közös listán vagy függetlenként támo­gatott az Agrárszövetség. A második fordulón pártunk jelöltjeinek száma már jóval keve­sebb, hiszen elsősorban a vidék, a falvak pártja vagyunk, ahol a települések többségében már az első forduló sikeres volt. Ennek ellenére is felhívjuk a választó- polgárokat, minél nagyobb számban vegyenek részt a má­sodik fordulón. Szavazzanak a legrátermettebbekre, a hozzáértő szakemberekre. Pártunk ismét sikeres fordulót vár. Agrárszövetség Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Választmánya Felkérés szavazásra A Munkáspárt (MSZMP) tagjai nevében köszönetét mondunk minden választó- polgárnak, aki a szept. 30-i önkormányzati választá­son szavazatával támo­gatott bennünket. Ez­úttal kérjük Önöket, hogy október 14-én ismét menje­nek el szavazni, és a velünk szimpatizálók adják szava­zatukat a Munkáspárt (MSZMP) jelöltjeire és a 2- es listára. Ezzel is segítsék a mun­kások, a dolgozó emberek érdekeiért, a munkanélküli­ség és az infláció megféke­zéséért való küzdelmünket! MSZMP Megyei-Városi Koordinációs Bizottsága „Bűnbeesés“ általában? ■ j r I . ■ i ■ rr A Gazdaságkutató Intézet prognózisa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents