Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-20 / 247. szám
1990. október 20. Kelet-Magyarorsaig 3 A miniszter mondja s Nyugalom, mezőgazdászok Korszerű kenyérgyár Befejeződött a nyírbátori sütőipari üzem rekonstrukciójának első üteme. A jelentős munkákra 14 millió forintot fordít a Mátészalkai Sütőipari Vállalat. Elkészült az új kazánház, megszépült az épület, új nyílászárókat kapott az üzemcsarnok. A technológiai soron automata gyorsdagasztó gépet állítottak munkába. A rekonstrukció a folyamatos termelés mellett tovább tart, ezután kerül sor a vezetékes gáz bekötésére, olasz süteménygyártó sor üzembe helyezésére. Rövid idő alatt korszerű lesz ez a sütőipari üzem, innen látják el 24 település lakóit kitűnő minőségű kenyérrel és pékáruval. (Elek Emil felvétele) Karászi tűzfészek Békéért kiált a „kettészakadt" falu Tűzfészekhez hasonlatos hely lett az utóbbi időszakban Nyírkárász, szabolcsi kisközség. — Sajnos, annyira összeugrasztották itt az embereket a polgármesterválasztás miatt, hogy a falu két táborra szakadt — halljuk Dienes János iskolaigazgatótól. — Ellenségeskedések vannak, félő, hogyan nézünk egymás szemébe. Lapunk egy korábbi számában Nagy Ferenc József földművelésügyi miniszterrel folytatott beszélgetést közöltünk, melyet Nagykálló Nyírség Termelőszövetkezetben tett látogatásakor készítettünk. A beszélgetés során még több fontos kérdésre is kitért, amit az alábbiakban adunk közre. — On lapunkban a jól működő és az új tipúsúvá átalakuló szövetkezetekkel kapcsolatos lojalitásáról adott számot. Am milyen a viszonya téeszvezetokkel? — Sokfelé jártam az országban, és számos vezetővel találkoztam. Ügy érzem, hogy a legtöbb helyen konszenzusra jutottunk. No most nem Nagy-Husszein Tibornak meg Nagy Tamásnak a szélsőséges hangvételére gondolok, mert úgy érzem, ők nagyon elrugaszkodtak, és egy kissé túl dramatizálják a helyzetet. Azzal, hogy ha éhínséget meg cselédséget emlegetnek, nem a megegyezés irányába fogunk elmozdulni. Az ilyen megnyilatkozásoknak nincs alapja. Én tehát nem a szövetkezetek ellen beszélek. Ahol gazdája volt a gazdaság vezetése a községnek, a rábízott területnek, ott egész más a megítélés, mint ott, ahol ez nem volt így. Már sikerült elérnem a beszélgetések során a legtöbb helyen, hogy a vezetők hajlottak a megegyezésre, és várják a bizonytalanság megszűntét, szeretnék tudni, ki veszi ki a földjét, és ki akar továbbra is szövetkezetben dolgozni. Sajnos, most ez a folyamat az alkotmánybírósági döntéssel elhúzódik. — Ez utóbbiról bánhatnánk valamit részleteiben? — Az ellenzéki pártok állandóan támadták a kisgazdapárt, illetve már a kormány földprogramját azzal, hogy nem lehet visszaadni azoknak a földet , akik nem élnek falun, csak azoknak akik megművelik. A kormány az alkotmány értelmezését kérte. Az alkotmánybíróság két kérdésben foglalt állást. Az egyik a reprivati- zálás, melyet alkotmánysértőnek ítélt, mivel nem mindenkinek, csupán a volt föld- tulajdonosoknak szolgáltatna elégtételt. A másik állásfoglalása arra vonatkozott, hogy a szövetkezeti vagyont nem lehet kártalanítás nélkül igénybe venni. Ez nagyon érdekes. Ezért most a kormány ismét az alkotmánybírósághoz fog fordulni, hogy alapkérdéseket tisztázzon. Az alkotmánybíróság ugyanis a most érvényben lévő jogszabályokra támaszkodik, amelyek viszont még a Rákosi-, és Kádár-rendszerben készültek. A tulajdonkérdést ezek alapján megítélni, és azt mondani a szövetkezeti földekre, hogy „tiszta” tulajdon, ez egy kicsit furcsa. Én nem hiszem, hogy az állam már ismert korábbi tulajdonszerzését. az alkotmány- bíróság helyesen tudja megítélni a meglévő jogszabályok alapján. Ezért' ezeket a kérdéseket tisztázni kell majd. Ugyanúgy, mint a kártalanítások kérdéseit, melyet, ha előírnak, . úgy gondolom, mindenki vissza fog tudni fizetni annyit, amennyit annak idején neki fizettek a földjéért. — Mi az ön személyes véleménye az érzelmi vibarokat kiváltó elszámoltatásról? — Én azt mondom, ha van elszámolni való, el kell számoltatni. Azonban nem általánosítva, mert én magam is ismerek sok rendes kommunista embert. Nem lehet olyan szélsőségeket hangsúlyozni, hogy azokkal mind félre. A pártállástól függetlenül kell megvizsgálni azt, hogy a 40 év alatt kik tolla- sodtak meg, miközben a 3 millió nagyon szegény nyugdíjas réteg kialakult. Az, hogy ennyien ide jutottak, kétségtelenül egy egész politikai rendszer bűne is, amelyből ki kell lépni. Az egész nép élni akar, s ennek érdekében nekünk meg kell találnunk a helyes utat gazdasági és nemzeti érdekből egyaránt. — Az agrárértelmiség, amely alaposon megbántva érzi magát, kétségek között van. Egyrészt bizonytalannak érzi a jövőjét, a saját egzisztenciáját, másrészt a közgazdasági körülmények miatt szakmailag is elkeseredett. — Az agrárértelmiség ne idegeskedjen. Ne üljön föl a szélsőséges hangú cikkeknek. A magyar mezőgazdaság akárhogyan alakul, legyen bár számos kis- és nagyüzem, a hazai agrárér- telmiségre szükség lesz. Itt, kérem, irányítani kell, ha sok lesz az üzemek száma, akkor igen sok szaktanács- adó kell. Szükség lesz számos rendszerszervezőre, integrátorra, beszerzőre és piackutatóra. Tehát mindenképpen szükség van az értelmiségre, aki azért értelmiségi, mert értelmesebb az átlagnál, jobban látja'a dolgok közgazda- sági összefüggéseit és segíti a társadalmat. — Tudna valami megnyugtatót mondani a közeljövő mező- gazdaságának közgazdasági körülményeiről? — Kezdem a támogatásokkal. Támogatás lesz a jövőben is, persze nem az eddigi formában. Nagyon egysíkú volt ez a „kedvezőtlen adottságú” termelőszövetkezetek meghatározás. Olyanok is megkapták ezt a besorolást, „akik” kimondottan jó téeszek voltak. A jó kapcsolatok révén sokan ki tudták harcolni a támogatásokat, ami rendben is lenne, ha nem másoktól kellett volna elvonni. Nagyan hasonló a nádudvari „Vörös Csillag” téesz esete. Tehát egy sokkal igazságosabb rendszert tervezünk, ahol a föld aranykorona értéke után kapja az egyéni termelő vagy a szövetkezet a támogatást, aminél mondjuk 19 aranykoronától lefelé egy koronánként 350 forinttal csökkenne az adó. Több százmillió dollár hitel'áll rendelkezésre. Remélem, sikerül a nemzeti bankkal egyezséget kötni, hogy egy elfogadható, mondjuk 12 %-os kamattal legyen fölvehető. Legkésőbb a földkérdés megoldásával egyidőben a forrásokat adó hitelpolitikánkat is közzé fogjuk tenni. Galambos Béla — Haladjunk sorjában, mi is történt? : Eleve galibával indult a választás, a képviselőjelöltek névsorában ugyanis az egyik független jelölt neve mellett ez állt: Agrárszövetség. Ilyen szervezet nem is működik a faluban, senki nem tudja, hogyan került a név a cédulára. Űj szavazólapokat kellett csináltatni, azokat szombat éjjelre Kovácsné Rutkai Katalin vb-titkár Nyíregyházán elkészíttette. „Itt álltak még éjfélkor is..." Szeptember 30-án a karászi választópolgárok 62 százaléka járult az urnák elé. A 18 képviselőjelölt közül 9 kerülhetett a testületbe, közülük hét független és két kereszténydemokrata futott be. Polgármesternek Félegyházi Gábor független jelöltet, a volt tanácselnököt választották, Nagy János független jelölt előtt, akit a kereszténydemokraták támogattak. A két szavazókor közül az egyikben Nagy János voit az első, de az 1—2. szavazókörök összesített szavazatai után Félegyházi Gábornak 43-mal több szavazata volt. Aznap este nagy volt a csetepaté a tanácsháza előtt. — Itt álltak még éjfélkor is, és a személyemet és a munkámat illető, keresztényekhez nem méltó, becsületsértő szavakat kiabáltak — mondja a vb-titkárnő —, meg azt, hogy takarodjak el a faluból. Az élen a görög pap járt. Elmondja azt is, utána öten jelentkeztek nála, ha szükség lesz rá, ha jogorvoslásra kerül sor, vállalják, hogy mellette kiállnak, tanúsítják, mit kiabált a lelkész. Mint kiderül, a kereszténydemokrata párt szinte biztos volt a választási győzelmében, erős volt a faluban az előkészítő munka, fixnek látszott, hogy Nagy Jánosra voksolnak többen. Azóta sem értik, mi történhetett, hogy a sorrend megváltozott. Az ő szempontjukból érthető tehát, hogy a választás minden egyes mozzanatát kritikusan szemlélik. Polgármesterjelöltjük élt a jogával és betekintett a választási dokumentumokba: talált 10 olyan szavazócédulát, amelyen az ellenfele neve mellett úgynevezett pipa jel volt — mintha azt sugallták volna, hogy oda kell szavazni. De miután ez a szavazás végeredményét nem befolyásolta, kifogást nem emelt. A választás után két nappal a kereszténydemokrata párt bejelentést tett a szavazócédulák kiosztásának szerintük kifogásolható módszere miatt. Konkrétan: a polgármesteri szavazócédulából 2250 érkezett Budapestről, a képviselőiből 2089-et nyomtak pótlólag Nyíregyházán. A KDNP szerint ezeket nem lehetett egyformán elosztani. Miután a szavazáshoz rendelkezésre állt a szükséges mennyiségű cédula, a választási bizottság a kérelemmel érdemben nem foglalkozott, ejtette azt. Megsemmisített döntés Ezután a vétózás határidejének lejárta után egy nappal egy állampolgár tett bejelentést arra ■ vonatkozóan, amit Nagy János polgármesterjelölt korábban már észrevételezett. nevezetesen azt, hogy voltak megjelölt szavazócédulák is. A kifogásra a helyi választási bizottság „elnöksége” (az meg micsoda? A szerk.) a 2. szavazókor eredményét utólag érvénytelenítette. és kérte ebben a körben az új választás kiírását. Erre a vb-titkárnő a területi választási irodához fordult állásfoglalás végett, ahol hivatalból eljárva törvény- sértést állapítottak meg és a döntést megsemmisítették. — Tizenhét éve vagyok a tanácson, de ilyen tűzfészek itt még soha nem volt — töpreng el a történteken Félegyházi Gábor. — Két részre szakadva a falu, el se tudom képzelni, hogyan lehet ösz- szehozni valahogy a népet, hogy széthúzás ne legyen ... — Lincshangulat van a faluban a volt tanácselnök és a vb-titkámő ellen — közli Kocsis Imre lelkész. — Már a jelölőgyűlés is botrányos volt. Ha a keresztény etikát és erkölcsöt emlegetik, a mi embereinken nem fog múlni a megbékélés ... A falu egyik fele a Kereszténydemokrata Néppárt köréhez húz. Elnökük Kocsis Imréné, a görög katolikus lelkész felesége. O közölte a következőket: — Nagy János győzelmére számítottunk, volt is esélye. Dehát azt beszélik a faluban, hogy 1 millió forinttal vette meg a volt tanácselnök a népet. Én nem tudom mi az igazság, de azt gyűlésen hallottam a tanácselnöktől, mások is hallották, hogy 105 ezret segélyként kiosztott. Amikor megkérdeztük, miért csak néhány nappal a szavazás előtt osztott, azt felelte, mert korábban nem volt pénz. És tudták, kinek kell adni. Hegbánta már ezerszer Megkérdeztük a helyi választási bizottság elnökét, Demcsák Miklóst is. aki szeptember 30-án a választás érvényességét és eredményét aláírta, majd négy nap múlva ugyancsak ő az egyik szavazókor eredményét érvénytelenítette, és új szavazást kért. — Azzal fenyegetnek, meglincselnek, ha nem járom ki, hogy a 2. körzetben új szavazás legyen. Hiába mondom, hogy ezt nem lehet... Látszik rajta, megbánta már ezerszer, hogy ezt a választási tisztséget elvállalta, dehát ki gondolta, hogy eny- nyi zűrzavar következik be? Mondja, azt is beszélik: id. Félegyházi Gábor szombat éjjel még hordta ki a pénzt a házakhoz, hogy honnan. miből, azt nem tudja. Mindenfélét pusmognak mindkét oldalon, egyfelől a lelkészre, másfelől a volt tanácselnökre és a ub-titkárnőre. Demcsák Miklósnak a birtokában van egy papír — magam is láttam — amin a 2. szavazókor szavazatszedő bizottságának egyik tagja visszavonja egy korábbi aláírását, amit kényszerítő hatásra tett”. Ki kényszerítette, mivel kényszerítette? Mitől, kitől fél az aláírását visz- szavont személy? — Én is akartam aláírást gyűjteni — mondja Demcsák Miklós —, mert suttogtak itt mindenfélét akkor vasárnap este, hogy egyesek manipuláltak a szavazócédulákkal. De csak a száj nagy, amikor oda kerül a sor, hogy alá kellene írni, akkor már nem merik. Feltettük a kérdést Kocsis Imrénének, a KDNP elnökének, hogyan képzelik el a rend helyreállítását a keresztény megbékélés jegyében? Két emberünk van a képviselőtestületben, plusz még kettő, akiket a választáskor támogattunk. Köztiszteletben álló személyek — van remény a békére... Derüljön ki minden Vajon tehetne-e valamit a falu népének összebékítésé- ért az értelmiségiek? — Még a választás előtt kértem, hogy üljenek le a pártok, és tisztázzák a dolgokat — foglalja össze Dienes János iskolaigazgató —, a keresztények pártján kívül a kisgazdáknak és az MSZP- nek van itt szervezete. Most is az lenne a teendő, hogy a három párt megegyezzen, az kihatna a falu hangulatára. Remélem, a tantestületben nem alakul ki ellenségeskedés, én azt kértem, tartsunk össze. Október 12-én a megyei bírósághoz fordult a karászi ügyben Jakab Ferenc ország- gyűlési képviselő, Kocsis Imréné választópolgár és Demcsák Miklós választópolgár. Vajon miként hatott a bíróságra az a körülmény, hogy előbbi a KDNP elnöke, utóbbi a választási bizottság esküt tett elnöke! A megyei bíróság megsemmisítette a területi választási bizottság határozatát, arra hivatkozva, hogy nem volt joga hivatalból eljárni. Egyben áttette az ügyet a kisvárdai bírósághoz. Kisvárdán másnap, szombaton (amely a bíróságon nem munkanap!) ülést tartottak és elutasították a nyírkarászi vb-titkár „kérelmezését”. Hogy milyen kérelem ügyében hozták döntésüket, azt nem lehet tudni — mert ilyen beadvány nincs, a vb-titkár a területi választási bizottságtól állásfoglalást kért —, az a háromoldalas fogalmazványból nem derül ki. Ezután következik az október 28-i szavazás a 2. körzetben — mintha eddig mi sem történt volna. Bárhogy alakulnak is a dolgok, most már szükség van a nyilvánosságra: derüljön ki minden, ami a háttérben történt, amiről csak suttogva beszélnek, és a kimondott szóért ki-ki vállalja is a felelősséget. Baraksó Erzsébet Trükkösök ezek a trillás telefonok. Nemegyszer jártam már úgy mostanában, hogy felhívtam egy hivatalt, s míg kapcsolták az illetékest, kellemes kis dallamokat muzsikált fülembe — vélhetően — a számítógép. Eddig még mindig úgy elmerültem a zenehallgatásban (bevallom, néha még dalra is fakadtam), hogy vagy elfelejtettem, miért is telefonáltam, vagy a mérgem — ha volt — elszállt semmi perc alatt. Míg lányos zavaromban azon törtem a fejem, vajon mit is akartam, eszembe villant egy gondolat: lehet, hogy ezeket a tréfás kis szerkezeteket épp azért találták ki, hogy én elfelejtsem a bajomat. Ha pedig ez bekövetkezik, nem támadok azonnal a szerencsétlen hivatalnokra. Ám volna egy javaslatom: nem ártana tovább finomítani a dolgot. Esetleg megkérdezni kapcsolás előtt a kedves ügyfelet, melyik a kedvenc zeneszerzője, nótája, esetleg együttese. Nehogy véletlenül égnek álljon a haja valami borzasztóan elvont alternatív púnktól! Mert akkor retteghet az illetékes. (csk) Trükkös trillák
