Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-20 / 247. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. október 20. Találkozás Ronald Reagannal Hl József űz Mai Egyesült Énkban Élelmiszer- bemutató Vándorgyűlés a táplálkozásról (Folytatás az 1. oldalról) rülmény, hogy többek között a nemzetbiztonságban való együttműködésről is tárgyalt a két kormány, jelzi a kap­csolatok új minőségét, han­goztatta. Magyarország — parlamen­ti hozzájárulás függvényé­ben — kész önkéntesekből álló egészségügyi osztagot küldeni az öböl térségébe — erre máris sok a jelentkező, közölte a miniszterelnök, hangoztatva: nézete szerint Irak magatartásától függ, lesz-e katonai beavatkozás a térségben, örvendetes, mon­dotta, az amerikai—szovjet együttműködés a válság meg­oldásában. Magyar részről ezúttal is felhívták az amerikai kor­mány figyelmét azokra a to­vábbi súlyos gondokra, ame­lyeket a Szovjetunióval, a KGST-országokkal való ke­reskedelem összeomlása, a szovjet olajszállítások le- csökkenése, a szovjet csapat- kivonásokkal kapcsolatos kö­vetelések, illetve a szovjet gazdaság mind súlyosabb ne­hézségei okoznak. A közép- kelet-európai kihatásokra amerikai részről is felhívták Ma ttléanap Parlamenti napirend Az Országgyűlés nem tár­gyalja szombaton a Társada­lombiztosítási Alap tavalyi költségvetésének végrehajtá­sát. Az Országgyűlés sajtó­irodája arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az előzetes be­jelentéssel ellentétben az Or­szággyűlés szombati ülésén csupán a Társadalombiztosí­tási Alap 1989. évi költségve­tése 'Végrehajtásáról szóló törvényjavaslat sürgős tár­gyalásáról dönt. Így a tör­vényjavaslat vitájára a legko­rábban a következő, október 29-én kezdődő plenáris ülésen kerülhet sor. már a figyelmet Moszkvában. Egyúttal a magyar—amerikai tárgyalásokon közös volt a vélemény, hogy nagyra be­csülik Mihail Gorbacsov erő­feszítéseit. személyének je­lentőségét a térség stabilitá­sa szempontjából Kérdésekre válaszolva An­tall József ismét cáfolta, hogy Magyarországon anti­szemita hullám lenne: utalt Magyarország és Izrael kitű­nő viszonyára, arra. hogy hazánkban él a Rajna és a szovjet határ közötti térség­ben a legnagyobb zsidó kö­zösség. A kisebbségi problémákkal kapcsolatban Jeszenszky Gé­za külügyminiszter kijelen­tette: a helsinki alapokon tö­rekszünk azok megoldására, ugyanakkor Magyarország­nak nem célja Románia elszi­getelése, így támogatjuk az ország felvételét az Európa Tanácsba. Antall József és kísérete pénteken elutazott Washing­tonból. Az ünnepélyes bú­csúztatáson Lawrence Eagle- burger. a külügyminiszter el­ső helyettese képviselte az amerikai kormányt. A miniszterelnök vezette magyar küldöttség pénteken, közép-európai idő szerint a késő esti órákban amerikai útja utolsó állomására, Los Angelesbe érkezett. Antall József találkozott Ronald Reagan volt elnökkel, kali­forniai magyarokkal, illetve vezető üzletemberekkel. A küldöttség szombaton indul haza. Őszintén szólva nem tudtam eldönteni magamban: örüljek vagy ne annak a ténynek, hogy Antall Józseffel egy órát töltött az amerikai elnök. Nem kevés idő ez egy világ­hatalom első emberének prog­ramjában. ám amikor azt is elárulták, hogy eredetileg ne­gyed órát szánt a magyar kor­mányfőre, akkor kalkulálhatta ki magában az ember, mit is jelent ez a kis ország a hatal­mas Amerikának. És ezért okozott külön meglepetést, amikor Antall József szájából elhangzott, hogy a két ország Közel háromszázain jelen­ték meg a Magyar Táplálko­zástudományi Társaság Nyír­egyházán megrendezett ti­zenhatodik vándorgyűlésén tegnap. A résztvevők, közöt­tük javarészt orvosok, illetve élelmiszeriparban dolgozó szakemberek annak megvita­tására vállalkoztak, hogyan lehet napjainkban a neheze­dő gazdasági körülmények ellenére is tudatosítani az emberekben, hogy a korsze­rű, azaz egészséges táplálko­zás fontossága nem szólam, nagyon is komoly valóság. Amint azt Bíró György, a Magyar Táplálkozástudomá­barátsága az idők végezetéig tart. Nem tudom, miért, az én fü­lemben nem csengett ismeret­lenként ez a mondat. Ügy tűnt, mintha már hallottam volna. Igaz, nem Antall József szájából, és igaz, nem Ameri­kában hangzottak el ezek a szavak, és lám, a vége annak is az lett, hogy negyven év után már nem szívesen emlék­szünk rá. Ezért Őrölnék job­ban, ha nem fogadkoznánk, ha néhány millióért ne alázkodnánk, hanem csak csendben barátkoznánk. (b. j.) A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gabonaforgalmi Vál­lalat termékei láttán sok em­ber kaphatott kedvet a kor­szerű táplálkozáshoz. (B. A. felv.) nyi Társaság elnöke elmond­ta. a megfogaibpazott cél meg­valósítása segíthetne azokon a gondokon, amelyekkel nap­jainkban Magyarország la­kossága küszködik. A halálo­zások számában az elsők, ae előre várható életkorban vi­szont az utolsók vagyunk az európai ranglistán. S törté­nik mindez azért, mert az ön­pusztító életmódhoz zsírdús, cukorban gazdag táplálékot fogyasztunk. Ha meg tudunk teremteni egy olyan táplálkozási rend­szert, amelyet mi szakembe­rek megfelelőnek tartunk — hangoztatta Bíró György — akkor a fenti folyamatot nemhogy megállítani, vissza­fordítani is lehetne. A táplál­kozási szokások megváltoz­tatásának szükségességét bi­zonyítja az egy éve Szöulban megrendezett világkongresz- szus, melynek résztvevői ugyancsak e témát tárgyal­ták. A tanácskozáson hangsú­lyozták: az élelmezés- és táplálkozáspolitikának a ma­gyar gazdaság fontos részé­vé kell válnia. Halálra ítélni az óvodákat? Állami támogatás nélkül csődbe jutnak Vajon önök közül mennyien fizetnének gyermekük óvo­dai ellátásáért havonta 4180 forintot? Ügy vélem nagyon kevesen, és inkább más megoldást keresnének. Pedig lehet, hogy ennyibe fog kerülni az óvodai ellátás gyermekenként, sőt még ennél is többe. Mindez tervezet, de annyira szu­pertitkos, hogy csak annyi szivárgott ki, hogy a közoktatá­si és művelődési tárca meg akarja szüntetni az óvodák ál­lami támogatását és a finanszírozását az önkormányzatok kezébe helyezi. A 4180 forint a jelenlegi ál­lami támogatás összege, de ehhez még közel ennyivel a helyi tanácsok is hozzájárul­nak. Ennyit a mai infláció, fizetések, árak mellett képte­lenség kifizetni. Ha pedig ez így van, akkor az óvoda mint közoktatási intézmény hamarosan megszűnik. 1991- ben az óvodák fennállásának 100. évfordulóját azzal ünne­pelhetnénk, hogy az összesét bezárjuk? Pénteken Nyíregyházán, a Virág utcai óvodában az ál­lami támogatás lehetséges megszüntetéséről és a várha­tó helyzetről tartottak fóru­mot szakemberek, nevelők, a pártok képviselői és ország- gyűlési képviselők. Kundrák Jánosné megyei vezető óvo­dapedagógiai tanácsadó és Vass Lajosné megyei főta­nácsos ecsetelte azt a lehetet­len állapotot, amely az állami támogatás megvonása után kialakulna. Az önkormány­zatok bármennyire szeretnék, de anyagiak hiányában kép­telenek lennének finanszí­rozni az óvodai ellátást. Mindez pedig a leggyerek- központúbb közoktatási in­tézmény halálát jelentené. Olyan ellentmondások ke­rültek felszínre, amelyek ennek a hírnek a valóságtar­talmát még jobban megkér­dőjelezték. A kormány meg­újhodási programjában ugyanis szerepel az óvodák támogatása. Viszont a jövő évi költségvetési tervezetet még az országgyűlési képvi­selők sem ismerik, a közokta­tási és művelődési tárca el­képzeléseit egyetlen fóru­mon sem vitatták meg, az óvodai támogatás megvoná­sáról nem kérdezték meg a szakembereket. Miért a gyermekek bőrén akarják megfizettetni a hi­ányzó forintokat? — tették fel a kérdést a jelenlévők. Ha megszűnne az óvoda a szülők képtelenek lennének elhelyezni gyermeküket, hi­szen a nagyszülőkre hosszú távon azért nem nagyon le­het építeni, az anyaság pe­dig 2—3 gyerek után 6 éven keresztül alanyi jogon nem fizetett tevékenységnek szá­mít. Mi lenne a számtalan iskolai programmal, amelyek az óvodai képzésre építenek? A tervezet nem számol a né­pesedési politikával, faluelle­nes, növeli a pánikot, a bi­zonytalanságot, megkérdője­lezi az óvónőképzést. A je­lenlévő Mádi László és Kál- lay Kristóf országgyűlési képviselők ígéretet tettek, hogy a parlamentben rákér­deznek az érintett tárcára ebben a kérdésben. A jelen­lévők pedig nyílt levelet kül­denek a miniszterelnökhöz. A jelen egyik nehéz prob­lémája a gyermekélelmezés, melyen a jövő nemzedék egészsége, munkaképessége is múlik. Amint azt a részt­vevők megfogalmazták, a pil­lanatnyi helyzet távolról sem kielégítő, s ennek elsősorban anyagi okai vannak. Céljuk az, hogy a nehéz körülmé­nyek között is próbáljanak — ha nem is az egész hely­zeten, — de annak egy-egy részletén javítani. A Táplálkozástudományi Társaság vándorgyűlésének kísérőiéként élelmiszeripari bemutatót is tartottak, ame­lyen megyénk élelmiszer- gyártó vállalatai, köztük a Nyírség Konzervipari Válla­lat, valamint a Gabonafor­galmi Vállalat mutatták be azon termékeiket, amelyek a korszerű táplálkozást, mind­nyájunk egészségét szolgál­(m. cs.) ják. K. É. IZRAEL Az izraeli hadsereg szóvi­vője csütörtökön közölte, hogy egy hét alatt az ország lakosságának 76 százalékát látták el gázálarccal. Izrael minden lakosa, az ideiglenes lakosok is, a diplomaták, azok, akik hosszabb időre ér­keztek ide vendégeskedni, mindenki megkapja a gázál­arcát a hátralevő két hét alatt. Mindenkit ellátnak ingyen gázálarccal. Szaúd-Arábiá- ban is megkezdték a gázálar­cok kiosztását, azzal a kü­lönbséggel, hogy ott szemé­lyenként 100 dollárba kerül. Életle vágó infirmácií vállalkozóknak — ahogy egy angol szakértő látja A rendszerváltás folyama­tában az önkormányzati vá­lasztásokkal felkerült az „1” betűre a pont. Lehet most már dolgozni, gazdálkodni, vállalkozni... De mégis, hogy kezdjenek hozzá? — az érdeklődők többek között er­ről hallhattak előadást októ­ber 19-én a Megyeháza nagy­termében, Nyíregyházán. A megyei PRIMON vál­lalkozásélénkítő alapítvány szervezésében Stuart Thom­son, a Lanceshire-i Üzleti és Innovációs Centrum szakér­tője elsősorban az angliai tapasztalatairól beszélt: fő tevékenységük a tanácsadás, területi egységeiknél az alap­vető információkat közvetí­tik. Olyan emberekre kon­centrálnak, akik vállalkozni akarnak. Angliában is ma­gas a munkanélküliek szá­ma. így cégük sikerét az mu­tatja, hogy a vállalkozások segítségével, elindításával A szerkesztőségi telex­szobában egész nap műkö­dik a gép, szünet nélkül ontja a híreket. Jókat is, rosszakat is. Ez a dolgok természetes rendje. Mégis. „Szaddám Húszéin és az Árpád-háziak" címmel je­lent meg írás a Novy Slo- váknak, a Matica Slovens- kához közelállóként szá­mon tartott pozsonyi heti­lapnak a legfrissebb szá­mában. A J. H. Tatranec aláírással közzétett cikk szerzője kifejti: szerinte nincs különbség az iraki agresszor és a „magyar hor­dák" vezérei között. Mind­egyikük egy békés, kicsiny országot szállt meg. Szad­dám Húszéin Kuvait ellen, a magyarok pedig Szvatop- luk fiai ellen követtek el fegyveres rablótámadást, amire az sem ad felmen­tést, hogy immár ezer esz­tendővel ezelőtt történt. Hogy is van ez? Közép- Európa népei egyként Európába szeretnének meg­érkezni. A demokratikus szellemiségű, az emberek­nek munkájukon alapuló méltóságot, hitet, önbecsü­lést nyújtó Európába. Ezt hirdette évtizedekkel ez­előtt a nagy stószi remete, Fábry Zoltán is. Éppen Szlovákiában. hány munkahelyet tudnak te­remteni. Természetesen az is számít, hogy milyen minősé­gű az a munka, egy textil­iparban például nem olyan jól keresnek, viszont sok em­bernek nyújt biztos megél­hetést. Ezért mindenképpen eredmény, ha több ember foglalkoztatását megoldják. A tanácskozás hangulatá­ban megfogalmazódott egy mindenkit fenyegető veszély: az embereknek a szó legszo­rosabb értelmében életbevá­góan fontos, hogy pontos in­formációkat, tanácsokat kap­janak vállalkozásaik várha­tó sikeréről. A megyében a PRIMON alapítvány az angol üzleti centrumhoz hasonló felada­tok ellátására szerveződött, többek között tanácsadással, kedvezményes hitelekkel kí­ván segíteni a vállalkozók­nak és az önkormányzatok­nak. (bojté) Közép-Európa népei meg­szenvedték azt az árat, hogy most elindulhatnak egy saját arcú jövőkép ki­alakításának az útján. Ne­héz lesz ezen végigmenni. Naponta érkeznek a hírek, hol Romániából, hol Jugo­szláviából, a Cseh és Szlo­vák Köztársaságból arról, hogy nem jó ott magyar­nak lenni. Hiába lett volna annyi figyelmeztetés, a na­cionalizmus felszításából még mindig lehet politikai tökét kovácsolni? A „ma­gyar, oláh, szláv” bánat még mindig külön utakon keresi az öröm forrásait? A má­sik ellenére? Demokrácia nincs tolerancia nélkül. A másság jogának elismerése minden demokráciának az alapja. Izgágáskodhatnak a ma­gyarok, amennyit csak akarnak — írja a szerző. A Duna jobb partján álló Vi- segrád romjai, éppen a Vi- segrád névvel (szláv ere­detű szó — o szerk.) ma is azt bizonyítják, hogy ez szlovák terület. A Novy Slovák fent idé­zett írása is azt a régi igaz­ságot bizonyítja, hogy köny- nyebb a demokráciáról szó­nokolni, mint azt gyako­rolni. (n. i. a.)-t ■ f ‘ i ' ;v' Igaztalan reflexek

Next

/
Thumbnails
Contents