Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)

1990-10-20 / 247. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. október 20. Emlékezés Dugonics Andrásra Tudós, író, nyelvújító9 tanár 1740. október 18-án született Dugonics András. Egy­aránt magáénak vallja őt a matematika, a nyelv- és tör­ténettudomány, valamint az irodalom is. Az első olvasásra meglepő ez a sokoldalúság. Ám a kegyesrendi tanár életút­ját ismerve, korántsem az. lógiát tartalmaz. Egyetlen pozitívuma, hogy felhívta a figyelmet az etimológiai ku­tatásokra. A nemesi ellenállás és a patriarchális népiesség kép­viselője Szegedre vándorolt, elmagyarosodott kereskedő- iparos családból származott. Diákéveit Privigyén, Nyitrán és Nagykárolyban végezte, madj belépett a piarista rendbe. Tudákosság Tanári pályafutása is kacs- karingós volt: Szeged. Vác, az erdélyi Medgyes után fog­lalja el a nagyszombati egye­tem matematika katedráját, s 1777-től, amikor az egyetem Pestre költözik, ő is a Duna- parton telepedik le. Szűkebb szakterületén, a matematiká­ban nem alkotott újat. csak éppen kiadta A tudákosság könyve című (1784) tanköny­vét. A matematika — vagy ahogy ő nevezte: a tudákos­ság — nyelvének megmagya- rításában elévülhetetlen érde­meket szerzett. Ma már ter­mészetesen használjuk a kö­vetkezőket: derékszög, egyen­let, gyök, gyökjel, henger, köb, különbözet stb. S az is igaz, hogy számos magyarítá­sát nem fogadta be a tudo­mány tudákosság (matemati­ka), háromszögellés (trigono­metria), töredék (tört szám), egyközű (párhuzamos), rész­let (számláló) stb. Kitűnő tanárnak tartották, s előadásait a szokásoktól el­térően magyarul mondta el, s emiatt sok támadás érte. Mint szerzetes a hívekkel, illetve a tanítványokkal való kapcsolatát felhasználta, hi­szen szólásokat és közmon­dásokat gyűjtött. Ezt a mun­káját még 1808 — nyugalom­ba vonulása — után is foly­tatta. Ö maga ezt tartotta élete főművének. Utolsó tíz évét Szegeden töltötte roko­ni körben. Gyűjteménye ha­lála után két évvel, 1820-ban jelent meg nyomtatásban Magyar példabeszédek és je­les mondások címmel. A ma­gyar frazeológiai kutatások nélkülözhetetlen eleme ez a könyv. Etelka Dugonics hírnevét egy re­gény alapozta meg. Erről ő maga így ír: „Etelka neveze­tű könyvemet 1786-dik esz­tendőben kezdettem, és két holnapok alatt szerencsésen el is végzettem. De a követ­kezendő két esztendők alatt, még nyomtatás alá adtam, simogattam”. Műfaját tekint­ve áltörténelmi, politikai kulcsregény. Felismerhető benne a német barokk-szen­timentális regény hatása. A regény pontos címe egyéb­ként a következő: Etelka, egy igen ritka magyar kis­asszony Világosváratt Árpád és Zalán fejedelmeink idejé­ből. Óriási siker volt! 1805- ben már a harmadik kiadása látott napvilágot. Kazinczy Ferenc és köre nem lelkese­dett Dugonicsért: népiessége és durva tónusa miatt bírál­ta. A szegedi nyelvjárást te­kinti „szentnek”, s olykor még mai szemmel nézve is vaskos — szerzetesre egyál­talán nem jellemző — kifeje­zéseket használ. Magyarán: nem felelt meg a „fennkölt stíl” követelményeinek (ez az „előírás”, bizony, nem volt jellemző akkor pl. Berzsenyi Dánielre és Csokonai Vitéz Mihályra sem). A regény si­kere nyilván magát Dugoni­csot is meglepte. A finn—magyar rokonság (szerinte: azonosság) elméle­tét felhasználva megírta az Etelka Karjelben (azaz Kar­jaiéban) című drámáját, majd az Etelka-regény folytatását Jólánka, Etelkának a leánya címmel. E regény cselekmé­nye már Karjaiéban zajlik. A Kalevala legendás gyűjtő­jének, Lönnrot Illésnek nem volt tudomása erről a mű­ről. A „halzsíros” rokon­ságért ugyancsak vádolták Dugonicsot. Míg az iroda­lomban a finn rokonság híve volt. a történelmi munkáiban a „pórducos” török rokonsá­got részesítette előnyben. A Szittyiai történetek című könyve rengeteg — többsé­gükben megcáfolt — etimo­Hévalkotó Említettük nyelvújító te­vékenységét, erről hadd szóljunk néhány szót. A ma­tematika nyelvén kívül neki köszönhetjük pl. a következő szavakat: fuvola, jegyzet, emelet, tüneményes, testőr stb. Persze, alkotott ő olyan szavakat is. amelyeket nyel­vünk nem fogadott be. mint pl. képzemény (elképzelés), leh (lehelet), távul (távolo­dik), bajnokló (vitézlő) stb. Nem lehet elhanyagolni névalkotó tevékenységét sem. Az Etelka című regénye di­vatot indított el. Ezt a nevet az Etele férfinév női változa­tának fogta fel, és az Adél, Adelheid név kiszorítására találta ki. Jogosan vádolták Dugonicsot a magánhangzó­harmónia felrúgásával. A -ka képzőt feminin képző­nek tette meg. Gúnyolták is érte: „Szép könyvecske az Etelka, olvassa az Eszterka". Sőt még Petőfi sem tudta el­fogadni, gondoljunk csak a Cipruslombok Etelke sírjáról című ciklusára. Tévedéseiben is tisztelnünk kell azt az úttörő egyént, aki a maga módján tudott pluszt adni nekünk. Mizser Lajos Kenyér és papír Meglehetősen morcosán hí­vott fel bennünket a minap egy hölgy (név és cím a szer­kesztőségben), aki múlt szom­baton kenyeret vásárolt a nyíregyházi Búza téri ÁFÉSZ- ABC-ben. Méghozzá nem is kicsit, épp egy kétkilónyi, szép, nagy ropogósát. Miután kiválasztotta, gondosan be­csomagolta bárom, azaz há­rom papírszeletkébe. Szépen mellérakta még a többi szük­séges holmit, és türelmesen várt sorára a pénztárnál. Ott érte aztán a hidegzu­hany. A pénztárosnő felhá­borodva hozta a tudomására, hogy ilyen mértékű pazarlás­ról szó itt nem lehet. „Egy kenyér — egy papír” — volt az ellentmondást nem tűrő rendreutasítás, s mire a hölgy felocsúdott volna meglepeté­séből, a kenyéren már csak egy kis fecni fityegett. Nem szólt ő egy szót sem, csak magában jegyezte meg: szö­vetkezeti tag lévén inkább le­mond a nyereség egy részé­ről, csak csomagolhassa be rendesen a kenyeret, mert az nem krumpli, aminek otthon a héját lehámozza. Zacskós tejből csurgatott kulimásszal, esetleg hypóval ízesítve ugyanis nem szívesen fo­gyasztja. Azon túl, hogy teljes mér­tékben egyetértünk olvasónk­kal, s napi bevásárlóként rendszeresen találkozunk ha­sonló gondokkal, szeretnénk szó szerint idézni az esetre vonatkozó jogszabályt. (A nyíregyházi tanács ellátásfel­ügyeleti osztályáról szereztük be az információt): „Kenye­ret és péksüteményt közvet­len értékesítés során úgy kell csomagolni, hogy a csomago­lóanyag a termék teljes felü­letét fedje. Eladásra történő kihelyezés esetén biztosítani kell a termék teljes felületé­nek befedéséhez szükséges nagyságú csomagolóanyagot.” (csk) Humánum vagy érdekérvényesítés? Az utcára került egy család A főbérlő felmondott Október elején ismét utcára került egy család. Az ok prózai: a főbérlő felmondott nekik, másik albérletet pedig hosszabb keresés után sem sike­rült találniuk. Gól Lászlóné Nyíregyházán született, majd elkerült in­nen, Budapesten volt nevelő­tanár. Két gyermekével (a kicsivel most GYES-en van), a múlt év szeptemberében jött vissza a megyeszékhely­re, albérletbe költöztek, édesapjával együtt. Dobozok a parkban A főbérlővel kötött egy­éves szerződése lejártakor úgy gondolta, visszamegy Budapestre, s megszakítva a GYES-t, ismét munkába áll. Korábbi fővárosi albérletét már kiadták, megfelelőt nem talált, így mégis Nyíregyhá­zán maradt. Elkészítették az új szerződést. Igaz ugyan, hogy a tanév eleji kiadások miatt, egy hónapi albérleti díjat nem tudott kifizetni, de nem gondolta volna, hogy a főbérlő — arra hivatkozva, hogy családjának is szüksé­ge van a lakásra —, annak elhagyására szólítja fel. Hiába érvelt, hogy nem si­került másikat találnia, a fő­bérlő hajthatatlannak bizo­nyult. Bár nem volt hová menniük kipakoltak a ház melletti parkba. Szörnyű él­mély volt ez számára. Merre menjen? Hogyan tovább? Az önmagának feltett kérdé­sekre nem tudott válaszolni. Főleg, hogy barátnője, aki azt ígérte, hogy ideiglenesen befogadja őket, nem tartot­ta szavát. A gyerekekkel az állomáson kötöttek ki. Lecoopva. (harasztosi) Több nyeremény, mini befizetés Szerencsevadászok schillingje Hamar népszerűvé vált ha­zánkban az Austria Lottó. A 28. játékhéttől (júliustól) Nyíregyházán is megterem­tették a befizetés feltételeit, így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből nem kell Budapest­re utazni azoknak, akik ját­szani szeretnének. Tizennégy játékhéten kö­zel 70 ezer szelvényen játszottak a „szerencse- vadászok”, több mint 400 ezer schillinget fizettek be. Voltak sikeres játékosok is, ezt bizo­nyítja a 650 ezer schillinget kitevő nyereményösszeg. A legszerencsésebbek közel 26 ezret vehettek fel, illetve a Jokeren nyertek már több tíz­ezer schillinget. Az OTP szeretné tovább népszerűsíteni a játékot, a 4900 szelvényes heti átlagot 6—6,5 ezerre emelni. Ennek érdekében tombolaakciót in­dítottak. A 30 schillingért, vagy még többért játszók tombolajegyet kapnak, sorso­lás után értékes nyereménye­ket nyerhetnek. Ajánlatos pontosan kitölte­ni a szelvényeket, nehogy vá­ratlan, esetleg kellemetlen meglepetésben legyen ré­szünk. A szelvényeket ugyan­is Bécsben számítógéppel dol­gozzák fel, mely leolvassa a szelvények adatait, s fentről lefelé haladva a tippeket is. Ha tehát valaki az ikszet túl - húzza a négyzeten, a gép a másik, a toll által érintett számot is leolvassa. Így elő­fordulhat, hogy akár 8—9 szám szerepel a szelvényen. A nyereményjogosultság megállapításánál viszont csak az első hatot veszik figyelem­be. A szelvényfelvétellel kap­csolatban többen szóvá tet­ték, csütörtökön miért csak fél egyig lehet befizetni. Mint megtudtuk, ennek oka az, hogy az osztrák Lottó Unió előírásai szerint becsomagol­va aznap este 7-ig Budapest­re kell érnie a szelvényeknek, onnan továbbítják Bécsbe az ország egész területén felvet - teket. Jó hír lehet a játszani szán­dékozóknak az is, hogy az OTP megyei igazgatósága tervezi még egy felvevőhely nyitását Nyíregyházán, s vél­hetően november végén Kis­várdán, az új OTP-fiókban is megnyitják az Austria Lot­tó felvevőhelyet. Az üzeme­lési tapasztalatoktól, s a for­galom nagyságától függően később a megye más városai­ban is megteremtik ezt a le­hetőséget. K. D. Végül borbányai ismerősei adtak kis segítséget nekik, egy tanyán helyezték el őket. Áldatlan körülmények között ugyan, de fedél volt fejük felett, s főzhetett a gyerme­keknek. Még nagyobb lett el­keseredése, amikor felfedezte, hogy a parkban hagyott hol­mijaik közül a televízió, á mosógép, s az értékesebb ru­hadarabok eltűntek. Alig si­került valamit megmentenie, szinte minden odaveszett, — mesélte zokogva. Fel-feltört belőle a sírás akkor is, ami­kor a főbérlőről beszélt. Megérti ő persze, hogy szüksége van a lakásra, csak azt furcsálja, hogy az még egy hét után is üresen áll... A két gyereke idegilenesen állami gondozásba került. Megérti, s köszöni a segítsé­get, de szörnyű ez mindhár­muk számára. Szép, nemes gesztus volt a GYIVI vezetőitől, — mondta — hogy megengedték az édesanyának, a gyermekei­vel együtt lehet éjszakán­ként. Persze nem adja fel, keresi a megoldást, hogy is­mét fedél legyen feje fölött, s újra visszakaphassa gyer­mekeit, együtt élhessenek új­ra. Segít a városi tanács (ön­kormányzat) családvédelmi osztálya és a Családsegítő Központ is. Talán közösen sikerül... Mert lehetséges ugyan, hogy a fiatalasszony nem tel­jesen önhibáján kívül jutott el idáig, de az elmondottak szerint szereti gyermekeit, ragaszkodik hozzájuk. Ezt tá­masztotta alá az a házbeli hölgy is, aki elmondta nekem, hogy az asszonyka apja oko­zott időnként gondot a la­kóknak (s gyermekének is). Vele, s a kicsikkel semmi problémájuk nem volt, sőt azt tapasztalta, szeretik, jól megértik egymást. Korrekt eljárás A lakás tulajdonosával is sikerült beszélnem. Először úgy tűnt, nem akar a témá­ról nyilatkozni, aztán mégis elmondta véleményét. Ügy véli, korrekten járt el. Nem a tartozás a fő gond — bár mindenki a pénzből él — de szükségünk van a lakásra. S ezzel, mint tulajdonos, ők rendelkeznek, tetszésük sze­rint. Annak idején emberség­ből befogadták a családot, de mára változott a helyzet. S szerinte korrekt volt a fia­talasszony is, mert a felszó­lításra önként eltávozott... Főbérlő és albérlő között nem mindig kellemes a vi­szony. Akadnak vitás kérdé­sek is. Most — az asszonyka toleranciájának is köszönhe­tően, — a válás békésen zaj­lott le, jogszerűen, bár szo­morú következményekkel. Kérdések persze maradnak az emberben, hiszen borzasz­tó érzés lehet fedél nélkül maradni. S félő, egyre töb­ben kerülnek majd hasonló helyzetbe. Vajon ki, s hogyan segíthet azokon, akik önhibá­jukból, vagy a szerencsétlen véletlenek következtében így járnak? Van-e, lesz-e meg­oldás számukra? Kováts Dénes Lakáskeresők figyelmébe! VÁSÁROSNAMENY ÉS NYÍREGYHÁZA KÖZPONTJÁBAN ÉPÜLŐ TÁRSASHÁZI LAKÁSRA JELENTKEZŐKET VÁRUNK! GARANTÁLJUK: — a még ez évben érvényes kedvező hitelfeltételeket, — a fix árat, — a befejezési határidő pontos betartását. A lakásokat szerkezetkészen (vakolva, közművek be­állásával) adjuk át, így lehetősége van a szakipari munkák egyéni ízlés szerinti kialakítására. Érdeklődni: VÁSÁROSNAMÉNYBAN DÓZSA GYÖRGY ÜT 35. sz. Tel.: 71-204, NYÍREGYHÁZÁN MEZŐ ÜT 18. sz alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents