Kelet-Magyarország, 1990. október (50. évfolyam, 230-255. szám)
1990-10-16 / 243. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. október 16. A pátoszt nem szabad eltnlozni — mondta a honvédtábornok utódja Vécsey Károly szobrának avatási ünnepségén Nyíregyházán jelen volt az egyik ma élő leszármazott, Vécsey László is családjával. Ezt az alkalmat felhasználtuk arra, hogy a történelmi múltról, a jelenről, a hagyományokról beszélgessünk. — A sajtó különbözőképp jelölte meg az ön rokonságát a honvédtábornokkal . . . — Valóban, a rádióban és az újságokban az hangzott el, hogy egyenesági leszármazottja vagyok az aradi hősnek. Ez nem igaz, mert annak a Vécsey-ágnak a Károly nemzedékét követően nem maradt utóda. A Vécsey kiterjedt nemesi család volt, a meglévő két ág a XVII. században vált el a Károly- féle grófi vonaltól, ?kkor volt közös ősünk. Tehát rokonságunk elég távoli. — Gondolom, azért a hagyományok ápolása nem merült feledésbe . . . — Természetesen nem. Az én generációm azonban ebből a szempontból elég szerencsétlen korban nőtt fel, mert az ötvenes, hatvanas években nem volt ildomos erről a témáról beszélni. Ennek ellenére tudtam az aradi hősről, nyilván adott erkölcsi tartást, mint ahogy ez általában érvényes az elődökkel kapcsolatban. Jobban el tudja helyezni magát az ember, ha tudja, honnan jött, honnan származik. De mindenki éli a saját életét, nem lehet belőle múzeumot csinálni, vagy a pátoszt eltúlozni. Voltak a családban mások is, akik ha nem is olyan híresek, de példaértékűek lehetnek: jogászok, egyházi méltóságok. Egyébként is jellemző volt a Vécseyekre a monarchiabeli pályafutás — amelyet ma már másként, reálisabban értékelünk —, a fiúk közül többen katonák vagy papok lettek. Családunk egy része felvidéki magyar, édesapám testvérei ma is ott élnek. Apám a II. világháború idején kalandos körülmények között jutott el a mai Magyarország területére, a szadai rokonokhoz. — Ki az, aki leginkább magára vállalta a hagyományok ápolását? — Péter bátyám a fő családtörténész, aki a Vécseyek egy másik ágához tartozik. Sajnos, elég kevés tárgyi emlék élte túl a világháborút és az ötvenes éveket, bár azért maradtak meg iratok, portrék, magánlevelezések, melyek rendszerezve levétárba kerühetnének. Bízom benne, hogy eljön az idő, amikor lesz mód a feldolgozására. — Es ön? — Eredeti szakmám építőmérnök, de több mint két éve — hogy aktívan politizálhassak — orosz és angol szakfordítóként keresem a kenyerem. A Gödöllő melletti Szadára költöztünk, s rendbe téve anyai nagyszüle- im házát, ott lakunk. A fiammal már az ötödik Vécsey- generáció él folyamatosan Szadán. — Mi az az ösztönzés, üzenet, amit akár a Vécsey-hagyo- mányok szellemében is megfogalmazna? — Az, hogy a történelmi változásokat hozó időkben meg kell szabadulni a korlátoktól, nem szabad tétovázni, vagy gyávaságból mérlegelni a lehetőségeket, hanem hitünk szerint szabadon cselekedni, vállalva akár a komolyabb következményeket. S ezt nem csak mint Vécsey- leszármazott, de mint a Magyar Köztársaság polgára is így gondolom. Kováts Dénes Az orvos igazol Megyénkben sajnos nagyon sok beteg, megrokkant, vagy élemedett korú ember kényszerül állandó gyógyszerszedésre. Többnyire a létminimum alatt élnek, kenyérre, tejre, némi húsra alig telik forintjaikból, nemhogy méregdrága gyógyszerekre. Nekik valóságos „mentőöv” a közgyógyellá- tási igazolvány, amiről a Minisztertanács 25/1990. (II. 13.)- as számú, új rendelete szól. Néhány an máris szorongva kérdik: vajon ezután segítenek nekem? gyógyellátási igazolvány legfeljebb három évig, az alanyi jogon kapott a jogosultság megszűnéséig, vagyis visszavonásig érvényes. Mi csak azt kívánjuk, hogy a lehető legkevesebb ember szoruljon gyógyszerekre, gyógyszersegélyre ... Tóth M. Ildikó Otthon és kereset nélkül „Segítőházat” álmodnak — Azért vagyunk, hogy ne légy egyedül, hogy dolgozhass, hogy ha adsz, kapjál is... — ezek a sorok fogják meg a járókelők szemét Nyíregyházán, az utcák plakátjain. A ránk nehezedő szegénységben súlyosbodik azok helyzete, akik eddig is alig tudták megteremteni a mindennapra valót. Már-már sokkoló a valóság: a munka- nélküliség, a pénztelenség, a családi cívódások feszültségeben tipródnak az emberek. A rászorulókon a nyíregyházi családsegítő központ segélyekkel, tanácsadásokkal és egyéb eszközökkel próbál segíteni. Ami csak pillanatnyi megoldásokat jelent. Munkájukat szeretnék kiszélesíteni, elképzeléseiket egy pályázatban beküldték a minisztériumba, ahol terveik megvalósításához egymillió 200 ezer forintot kaptak. „Segítőház” lesz a neve annak az intézménynek, melynek működését ebből az összegből finanszírozzák. A mindenki otthonának tervezett épületbe betérhet majd az, akinek nincs szállása, nincs mit ennie. De innen indul el az a kis csapat is, akik az egyedül élő magatehetetlen emberekről akarnak gondoskodni. Átmeneti hajlék Megyénkben a szociálisan hátrányos helyzetben lévők az országos átlagtól nagyobb számban élnek. A segítőházban helyet kapnának azok, akik átmenetileg hajléktalanokká váltak: szülők kitagadták, olyan idős ember, akinek például eltört a lába és folyamatos felügyeletet igényel a betegség idejére. Egy-két hétre azok is meghúzódhatnának, akik munkát kaptak, de albérletet még nem. Szükséges lenne, hogy a büntetésvégrehajtási intézetből szabadultak is — akiknek nincsen hová menniük — egy ilyen otthonban néhány napig lehetnének. A szervezők olyan házban szeretnék megkezdeni munkájukat, amihez egy udvar is tartozna, így nyáron a felügyelet nélkül maradt gyerekekre is tudnának vigyázni. S természetesen szükséges, hogy egy vizesblokk és egy konyha is tartozzon az épülethez. Az egyházakkal és más szervezetekkel együtt ingyenkonyhát indítanának; ezzel megoldva közel 500 rászoruló ember napi egyszeri étkeztetését is. Szívesség-baiik A segítőházon belül működő HELP klub tagjai elsősorban az egészségügyi főiskolások közül verbuválódnak, akik kijárnak segíteni idős embereknek fát vágni, bevásárolni... vagy pedig egyszerűen csak beszélgetni. Orvosokat is szeretnének megnyerni, akik egészségügyi tanácsokat adnának és díjtalanul recepteket írnának fel. A bizonytalanság légkörében a fiatalok sajátos kapaszkodókat keresnek, melyek számukra fontosak, de rajtuk kívülállóknak mindez meghökkentő. Legyen az zene, öltözködés, viselkedés. A segítőház nem irányítottan, de törődni akar az ő sorsukkal is. Szerveznek példá- lu angol teaházat, ahol az USA-ból érkező mormon egyház fiataljaival csak angolul lehet majd társalogni A „Szívességi bank” pedig úgy működne, hogy például valaki megcsinálja a csepegő vízcsapot, míg cserébe vigyáznának a gyerekére. A fejekben épül A pályázattal megnyert százezrek már augusztusban megérkeztek a megyei tanácsra, de a „segítőház” még csak az elképzelésekben létezik. A szakembergárda felállt, várják a rajtot, — köztük szociológusok, pedagógusok, óvónők — de már a támogatók is felsorakoztak, az ifjúsági centrum jelentős feladatot vállalt magára. E nemes célnak egyelőre csak egy része állja meg a helyét. A „ház” még hiányzik — az első követ pedig az önkormányzatnak kell lerakni. Bojté Gizella Bár a rendelet a réginél több terhet ró az igazolványt kiállító helyi tanácsokra, és a körzeti orvosok adminisztratív munkáját is megszaporítja, aggodalomra nincs ok. Immár alanyi jogon — vagyis jövedelemigazolás nélkül — jár a gyógyszersegély a rendszeres szociális segélyben, sorkatonai családi segélyben, központi szociális segélyben részesülőknek, a pénzellátást kapó hadigondozottaknak, a rokkantsági járadékosoknak, az I—II. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjasoknak, az ideiglenesen intézetbe utalt, vagy intézeti, állami nevelt kiskorúaknak, illetve azoknak, akik után a szülő, eltartó magasabb összegű családi pótlékot kap. Nekik a tanácsoknál csupán a fenti feltételeket kell hivatalos papírral igazolni. Alanyi jogon Kérni kell Ahogy Bódi Andrásné, a nyíregyházi megyei városi tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője elmondta, a közgyógyellátási igazolványt méltányosságból is megadhatják mindenekelőtt a beteg, nyugdíjkorhatárnál magasabb életkorú, a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét (augusztus elsejétől a 4600 forintot) el nem érő jövedelmű kérelmezőknek, valamint a három, vagy több kiskorú gyermeket nevelő nagycsaládosoknak, ha a gyógyszerek költsége miatt a megélhetésük kerülne veszélybe. A méltányosságot kérő egészségi állapotát, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerek, vagy gyógyászati segédeszközök becsült összegét a körzeti, illetve a kezelőorvos közli a tanács szak- igazgatási szervével. A beteg a közgyógyellátási igazolványt köteles bemutatni az orvosak, aki viszont a vényre rá kell, hogy írja az igazolvány számát, ugyanis most már az így rendelt orvosságok, gyógyászati segédeszközök ára után a tanács térítést fizet a társadalom- biztosítási szervnek. A legmagasabb évi térítés egy beteg után ma kétezer-kétszáz forint lehet, egyébként a rendszeres szociális segély legnagyobb havi összegének a fele. Az alanyi jogon gyógyszersegélyben részesülők gyógyszereinek és gyógyászati segédeszközeinek költségeit pedig a társadalombiztosítási szerv fedezi, valamint ellenőrzi az orvosi vények hitelességét, jogszerűségét. Legfeljebb három évig A régi, szeptember harmincadikén lejárt közgyógyellátási igazolványokat nem újítják meg. A rendelet által előírt igazolványokat a tanácsok szociálpolitikai feladatokat ellátó szakigazgatási szervénél adhatják ki kérelemre, orvosi igazolásra és méltányosságkérés esetén még szükséges a jövedelemigazolás is. Ez utóbbi közA tárgyalóteremből Motorkerékpár-bűvölet A fiatalkorú ft. Imre és B. Zsolt vásárosnaményi lakosok motorkerékpár-bűvöletben éltek. A két fiatalember tavaly december 9-én este a Vásá- rosnamény és Vidéke Áíész műszaki boltja bázisraktárának ajtajáról a vaspántot lecsavarozták, s a helyiségből két BMX-kerékpárt és egy Lutznik táskavarrógépet, összesen csaknem 22 ezer forint értékben eltulajdonítottak. 1990. január 3-án éjjel az áfész-raktár épületéről a lakatot lefeszítették, s a házból 4 Romét segédmotor-kerékpárhoz tartozó szerelő egységcsomagot, két visszapillantó tükröt, kerékpár-kulcs- készleteket, továbbá gyújtó- gyertyát loptak el. Három Romét motorkerékpár pedig talán kivívta haragjukat, mert az üléshuzatukat csavarhúzóval felhasították. R. Imre és B. Zsolt 1989. december 15-én este a vásárosnaményi Sportbüfébe törtek be, ahonnan italféleségeket és cigarettát vittek el. És ismét a járműbűvölet.. . A két fiú ez év január 6-án elhatározta: megszerzik B. István segédmotor-kerékpárját. (Azt már korábban kinézték maguknak, de a megvásárlására nem volt pénzük.) Késő este bementek B. István udvarába, s a szerszá- moskamra ajtajának lefe- szítése után a segédmotor- kerékpárt eltulajdonították. A Nyíregyházi Városi Bíróság R. Imrét és B. Zsoltot a folytatólagosan, nagyobb értékre, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopásért egy év és 2 hónap fiatalkorúak fogháza büntetésre ítélte, melynek végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet jogerős. (csgy) Sietők a nyíregyházi sé tálóutcában.( Fotó: H. P.) LAKÁSKERESŐK FIGYELMÉBE! VÁSÁROSNAMÉNY Központjában épülő társasházhoz 1+1/2 szobás és l+2x 1/2 szobás lakásokra JELENTKEZŐKET VÁRUNK! Bővebb felvilágosítás: VÁSÁROSNAMÉNY, Dózsa Gy. út 35. sz. Tel.: 71-204 Pénz az építőknek Munkanélküli-segélyüket kiegészíthetik október 1-jé- től azok, akik az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetségéhez tartoznak. A kiegészítés a mindenkori minimálbér tíz százaléka, jelenleg havi 560 forint. Az igénylést az alapszervezeteknél, vagy a megyei szövetségnél (Nyíregyháza, Szabadság tér 11.) lehet benyújtani. A munkanélküliek segélyezése az ÉFÉDOSZ és a csatlakozó szervek által létrehozott alapítvány hozadé- kából történik. Az alapítványból segély annak jár, aki munkanélkülivé válásának időpontjáig egyéves folyamatos tagsággal rendelkezik. Pályakezdőknél egy iskolai évet vesznek figyelembe. Segélyt kap az a pályakezdő, aki munkát vállalni saját hibáján kívül nem tud és erről a munkaerő-szolgálati irodán a javaslattevő alapszervezet meggyőződött. Mentőöv a gyógyszersegély
