Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-10 / 212. szám

1990. szeptember 10. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Kovács Éva újságíró Bár a hozzám érkezett le­velek jelentős része egyéni panaszt, személyes problémát tartalmazott. úgy érzem, mégsem egy-egy ember gond­ját tükrözik, s megoldásuk sem az egyén, hanem a kö­zösség érdekeit is szolgálja. E szempont már csak azért is fontos, mert az egészség­ügy, illetve szociálpolitika gondjait igencsak megérzik az emberek. A sérelmek itt nagyobbnak tűnnek, a hántá­sok fájdalmasabbak, s a se­gítség. az emberi szó is job­ban esik. Kis Aronné a Jósavárosból a nyíregyházi gyermekorvosi el- látásra panaszkodott. Mint mondja: ebben a városrészben négy gyermekorvosi körzet van, közülük egy jó ideje üres, így ennek a gyermekkörzetnek betegei a szomszéd rendelőben kapnak ellátást. Olvasónk ne­hezményezi, hogy a váltótárs ellátja ugyan a betegeket, de gyakori á várakozás, s az is megesik, hogy' az óvodából ha­zavitt kicsinyeket aznap már nincs kihez vinni. Ur, Bartha Tibor városi fő- orvos készséggel elismerte: a jósavárosi üres körzet miatt egy gyermekorvosnak való­ban nincs váltótársa, az ellá­tásról azonban a lehetősége­ken belül maximálisan gon­doskodnak. E cél megvalósí­tását segíti, hogy ugyanab­ban az -épületben, ugyanab­ban a váróban, s ugyanab­ban a rendelőben található orvos, aki körzeti hovatarto­zástól függetlenül .ellátja a gyermekeket. ‘ Nyíregyháza városi főorvosa elmondta azt -is: ha a lakosság -részéről bál-milyen konkrét panasz merül fel ez ügyben, fordul­janak hozzá, ő igyekszik se­gíteni. Gyermekem napokig a me­gyei kórház 1-es számú gyer­mekosztályán feküdt, s szeret­tem volna állandóan mellette maradni — írja Kovács Arpád- né nyíregyházi olvasónk. Aki úgy tudja, a kórház egyébként is nővérhiánnyal küszködik, s efcért nem érti, az orvosok miért nem veszik igénybe a szülök által önként telajánlott segítséget. Dr. Dicső Fereüc, az 1-es számú gyermekosztály főor­vosa elmondta: véleményük négy éve kikristályosodott, s azóta hangoztatják: A gyó­gyulás szempontjából is rend­kívül fontos, hogy a gyerme­kek betegségük ideje alatt mind több időt töltsenek a szüleikkel. Gondot számunk­ra az okoz, hogy az ehhez szükséges higiénés- -feltétele­ket ez idő szerint helyhiány miatt nem tudják megterem­teni. Mindössze az újszülöt­tek és a csecsemők szüleit tudják azon a húszágyas kü­lön részlegen elhelyezni, ahol egyebek között a szoptatós anyukák is alszanak. Addig is, amíg az ideális feltételek a szülők bentlakására, megte­remtődnek. naponta 10 órá­tól. a vizit befejezése után késő estig fogadják a szülő­ket. A jövő tervei között sze­repel a gyermekosztály szom­szédságában egy iáróbeteg részleg, illetve egy tizenkét ágyas úgynevezett nappali klinika kialakítása, s ha mindezek megvalósulnak, ak­kor nemcsak nappalra, ha­nem éjszakára is fogadhatják az osztály orvosai azokat a szülőket, akik beteg gyerme­kük mellett kívánnak marad­ni. Nemkívánt terhességét sze­retné megszakítani P. Jánosné Nyíregyháza, Ungvár sétányt lakos, aki már előre fél az AB- . bizottságtól, mivel régebbről szomorú emlékeket őriz. Hogy tudná a tortúrát elkerülni? Továbbítottuk kérdését dr. Zádori Zoltánhoz, a nyíregy­házi Család- és Nővédelmi Tanácsadó főorvosához. „Na­gyon egyszerűen.” — kaptuk a választ. hiszen az afféle ■ÁB-bizottságok, amelyektől olvasónk tart, már két éve megszűntek, az ügyintézés jóval egyszerűbb. A terhes­ségről szóló igazolást, illetve az abortuszra szóló javaslatot bármely nőgyógyász megad­hatja. természetesen csak az, aki a terhességet megállapí­totta. Ezzel a kiállított jegy­zőkönyvvel már egyenes az út. semmiféle bizottságosdira nincs szükség. Jelentős köny- nyítés az is, hogy a terhes­ségmegszakítás az ország bármely egészségügyi intéz­ményében elvégezhető. a nyíregyháziak például akár egy soproni nőgyógyászaton is jelentkezhetnek. Egyetlen kivétel, hogy a jegyzőköny­vet jelenleg magánorvos még nem állíthatja ki. Feltételek persze most is vannak. Nem engedélyezik a műveletet an­nak. akinek férje, saját laká­sa van. s nincs legalább két gyermeke. A Család- és Nő­védelmi Tanácsadóba csak azoknak kell elmenniük, akik a fenti feltételeknek nem fe­lelnek meg, de ott is egyetlen személy dönt sorsukról. Ilyenkor az engedély meg­adásához környezettanul­mány is szükséges, melyet a védőnő végez el. Ha ez a ta­nulmány alátámasztja a ter­hes nő kérelmét, semmi aka­dálya nincs annak, hogy a terhességet megszakítsák. Az abortusz díja jelenleg kétezer forint. ami alól felmentést kaphat az, akinek egy főre jutó jövedelme a 4600 forin­tot nem éri el. Ennek bizo­nyítására azonban munkálta­tói igazolásra van szükség. Tarthaíalan állapotokat emle­get Nagy Barnabásuk nyíregy­ház! olvasónk a városi fogásza­ti rendeléssel kapcsolatosan, Mint mondja, a hosszú várako­zás, az Ide-oda küldözgetés igencsak megviseli idegeit, ar­ról nem beszélve, hogy tömés­re előjegyzett fogát a haloga­tás miatt végül kénytelen volt kihúzatni. — A betegnek tökéletesen igaza van — ismerte el olva­sónk panaszát dr. Bakó Atti­la, Nyíregyháza fogászati csoportvezető főorvosa, aki­től ázt is megtudtuk: a sokat emlegetett, és legalább any- nyiszor szidott fogászati am­bulanciát rövidesen meg­szüntetik. s visszaállítják a körzeti fogorvosi rendszert. Céljuk ezzel az. hogy a fo­gászati betegeket mihama­rabb elláthassák, s megvaló­sítsák azt a célt, amelyet a körzeti orvosok, valamint a gyermekorvosok is szeretné­nek. — a családi orvoslást. H irtelen tele lett velük a város, a község, az ország. Eddig meg­bújtak valahol, bámulták a júliusi és az augusztusi na­pon, járták az ország el­hagyatott helyeit, vagy es­ténként himbálóztak, a zene ritmusára a különböző disz­kókban. Szeptember elején aztán rájöttünk, hogy őket hiá­nyoltuk egész nyáron, mert valahogy kiüresedett a vi­lág. Most aztán itt vannak- Csivitelnék, mint az éppen útra készülő fecskék, han­gosak, szertelenek is. Sokan vannak a buszon, a sétáló­utcában, a vonatokon. Nem férni tőlük a járdán, nem adják át a helyüket, tiszte­letlenül beszélnek a felnőt­tekkel, nem tisztelnek sen­kit és semmit. Meg aztán: kinőtték a cipőt és a ruhát, nem kapni rájuk tornacipőt csak Adidas márkájút, egy fél fizetést költenek tan­könyvekre. Megkezdődött a tanév. Kinek öröm, kinek bánat. Sok minden hiányzik a mostani kezdetből, főkép­pen az ünnepélyesség, az a lendület, ami a megújult erőt újra munkába fogja. Volt olyan iskola, ahol a tanévnyitót is elhagyták: kapjon még egy napot a gyerek, úgyis csak elájul, mert nem bírja az álldogá- lást. lem, elsietett döntések kö­vetik egymást, a politika belenyúl az iskola belső éle­tébe. Hiányzik a nyugalom, ami az elmélyült alkotó munka elemi feltétele. Ha korábban amiatt panasz­kodtunk, hogy az iskola Fix pont: az érték Honnan ered ez az ünne- pélytelenség? Közhelynek számít, hogy társadalmunk egészét áthatja a bizonyta­lanság. A válság jelei mu­tatkoznak az iskolákban Is. Nemcsak úgy, hogy több helyen bizonytalan a jövő, mert nem tudni, lesz-e fe­dezet a működési kiadások­ra, hanem úgy is, hogy a pedagógus fáradtan hajol a tanmenet, a napló, a jegy­zetei fölé. Nem tudta kipi­henni magát. Miért? Mert szereti annyira a szakmáját, hogy elkeseredjen, ha azt tapasztalja: az oktatásirá­nyítás óriási zavarokkal küzd! Hiányzik a szakérte­túlságosan elszigeteli a gye­rekeket az élettől, most an ­nak mutatkoznak aggasztó tünetei, hogy a szükséges elzárkózásra sem képes. Fél a vezetés, hogy hite­les lehet-e még a jövőben, a pedagógus, hogy nem lesz-e felesleges, nem vá- lik-e munkanélkülivé, fél a tanuló, hogy az iskola által nyújtott ismeret az-e, ami­re majd a felvételi vizsgá­kon szüksége lesz? Tanul- ja-e József Attila munkás­verseit, vagy az Emberi sorsot, vagy mondja azt a tanár úrnak, hogy sztálinis­ta művekkel nem foglalko­zik? Nagy a káosz a fejekben és a szívekben. Mit csinál­jon ebben a helyzetben az iskola, a tanár és a tanuló? Ügy gondolom, egyetlen esélye van: az értékekhez való ragaszkodás. Azokhoz, amélyek a fejekben és a szívekben vannak. Vállalnia kell önmagát tanulónak, ta­nárnak, iskolának egyaránt. í Mostanában már keve- jj sebb szó esik arról, hogy menetelünk Európa felé. Talán azért, mert rájöttünk, hogy így, amilyenek most vagyunk, hiába menetelünk. Európa nem fordít ránk fi­gyelmet. E lőször meg kell változ­nunk gondolkodás­ban, érzésben, men­talitásban Hogy Európa se szégyelljen bennünket. Eh­hez pedig — sok. minden egyéb mellett — az is szük­séges, hogy az iskola meg­kapja jogos társadalmi rangját; e. tudást és a hoz­závezető utat, megszerzé­sének feltételeit senki se tekintse egy szegény ország pénzpazarló gesztusának. Nagy Istváf Attila (jzletliáz Vaján Pénteken adták át ünnepé­lyes keretek között a Vajai Takarékszövetkezet új üzlet­házát.. Az épület kivitelezője a nyírcsaholyi mezőgazdasági termelőszövetkezet ipari ága­zata, amely tíz hónap alatt, határidőre készítette el az impozáns épületet. Az üzlet­ház megépítése 6 és fél mil­lió forintba került. Vafös-e a munkanélküliség? VeRdégmunkások Lengyelországból Tévhit E ddig azt hittem, Oros Nyíregyházához tar­tozik. Pénteken döb­bentem rá, hogy mégsem, fontosabban; rádöbben-' tettek. Történt ugyanis, hogy a megyeszékhelyre akartam telefonálni. Mivel a helyi postán közvetlenül nem lehetett tárcsázni, szóltam az ott dolgozó hölgynek, hívja meg a nyíregyházi számot. Rögtön be is jött, másfél percet ha beszél­tünk. Ami meglepett, 9 forintot kellett fizetnem. Mint kiderült, távolsági beszélgetést folytattam. Ugyanabban a városban. Hát nem furcsa? Ügy lát­szik a közigazgatási hatá­rok semmit sem jelente­nek a postának, ha az ál­lampolgárok „fejéséről” van szó. Vagy ők még nem szereztek tudomást az évekkel ezelőtti társu­lásról? S itt most nem a kilenc forint a lényeg ... K. D. Lengyel magyar két jé barát, együtt issaák egymás borát, hallhatjuk sokszor az ismert mondókát. Erre most különleges alkalom nyílik a Nyírlugos é3 környékén élőknek, hiszen 110 lengyel vendégmunkás dolgozik a nyírlugosi Mélyhűtő és Gyorsfagyasztó Kft. üzemé­ben. Lehet a megye élenjáró a • munkanélküliek számában, mi mégis lengyeleket hívunk be, hogy elvégezzék a mun­kát. Valóban nem találni Nyírlugos és környékén száz embert, aki vállalná ugyan­azt a munkát, mint az észa­kiak. „Nem vé!!aíki'Cj../r Egy köteg irányítólapot tesz elém a kft. ügyvezető igazga­tója, Benkóczi István. A kör­zeti foglalkoztatási központ irányította Nyírlugosra a he­lyieket, valamint a környék­belieket. Néhány kivételével mindegyikre az van ráírva, hogy nem vállalta a munkát. Pedig ezzel automatikusan elvesztette az illető a munka­nélküli-segélyt. Nyírbéltek, Nyírmihálydi, Nyírgelse, Nyír­lugos és még Nyírbátor azok a helyek, ahol munkások után kutattak. Eredményte­T Vasárnap, délután két I# óra. A Dózsa György w út irányából ki Tra­banton, ki Ladán, ki saját jó minőségű lábán igyeke­zett a stadion szélesre tárt kapui felé. Egy ballonka­bátos fiatalember lépett mellém, és megvetően mo­solyogva mutatott a meccs­re igyekvők népes árada­tára: —- Látja, uram, ez min­den vasárnap így megy a futballidény kezdete óta, Ugye nevetséges? Sok ezer ember azt lesi őrült izga­lommal, hogy a saját csa­patának vagy az ellenfél­nek rúgnak-e gólt. Mond­ja, mi van ebben szép, mi van ebben jó? — Nem tudom. De ha ennyien érdeklődnek utá­na, bizonyára lehet benne valami érdekes. — Kész röhej! Higgye el, kész röhej. Felnőtt, ko­moly emberek ebben ta­lálják meg a szórakozásu­kat. Nézze, hogy igyekez­nek! Látja, ez a sok ember kapkodva dobálta magába a vasárnapi ebédet, van, aki a pörkölt utolsó falat­Vasárnap ját a lépcsőházban ette meg. Nem találta mulatsá­gosnak, hogy ezért a más­fél óráért várják egész hé­ten a vasárnapot? Mi van ebben szép, mi van ebben nemes? Ezért törik így magukat az emberek? —- kérdezte gúnyosan. — Nem tudom. Jóma­gam nem járok meccsre. Am el tudom képzelni, hogy sokan örömüket lel­hetik benne. — Akkor maga nem tud- pa, mennyi szebb, izgal­masabb, felemelőbb szóra­kozás van a földön. A futball helyett mennyi­vel kellemesebb például kint ülni a természet lágy ölén, és egy jó Dürren- matt-színdarabot olvasni, vagy egy félig elsötétített szobában, pamlagon he­verve, lehunyt szemmel, áhítattal Beethoven V. szimfóniáját hallgatni. Esetleg moziba menni, s amíg a film pereg, por- hanyós savanyú cukrot enni. Megállni a Szépmű­vészeti Múzeumban egy sötét tónusú Rembrandt- kép előtt, leülni a Zene- akadémián ünnepi sötét­kék ruhában és Bachot hallgatni orgonán, míg a lelkünk szinte megmosdik a hangok lágy hullámai­ban — suttogta átszelle­mülten, majd így folytat­ta: —• Ezt nevezem szóra­kozásnak, ezt nevezem idő­töltésnek, nem pedig a futballt: Na, megyek — nyújtotta a kezét —•, mert a végén lekésem. S már fél lábbal belé­pett azon a bizonyos szé­lesre tárt kapun. Utána­szóltam: — De hát, ha ennyire el­lenszenves önnek a fut­ball, minek jár a meccsre? Méla utálattal, kedvetle­nül legyintett: — Sajnos ott kell len­nem. Balszélső vagyok a KRSC-ben! G. Sz. lenül. A háztáji, az állattartás úgy látszik jövedelmezőbb. De meddig? Vajon télen sem fog kelleni a munka, amikor a háztáji, a konyhakert már nem jövedelmez? Mint közismert a Nyírlugo­si Állami Gazdaságot felszá­molják. Az ÁG, a Hunga- rofruct, az Állami Gazdasá­gok Egyesülése és az Agker Kft. által alapított Mélyhűtő és Gyorsfagyasztó Kft. öncső- dött jelentett be maga ellen. Hogy az üzem addig se álljon, míg elárverezik az ÁG-t és vele együtt a kft.-t a buda­pesti székhelyű Dinamyc Trade Kft. bérelte ki decem­ber 31-ig. A cég a DEMISZ Építőtáborok Irodáján ke­resztül akadt a lengyelekre. Háromhetes turnusokban — Háromhetes turnusok­ban dolgoznak 18—26 éves fiúk és lányok — magyaráz­za a Dinamyc Trade Kft. nyírlugosi képviselője, He­gedűs Mihály. — A szállásu­kért fejenként napi kétszázat, háromszori étkezésükért napi 180 Ft-t fizetünk. Ök kézhez kapnak napi 296 Ft-t, plusz a műszakpótlékot, amely dél­után 40, éjszaka 60 százalék, így három hét alatt 5—6 ezer forintot kereshetnek. Ezen­kívül fizetnünk kell a szállí­tásukat, háromhetente egy kirándulás költségét, és ugyancsak erre az időre 315 forint kulturális összeget. Akárhogy számolom naponta személyenként 230 forinttal többe kerülnek mint a ma­gyarok. De mit csináljunk, ez a kényszer. Az üzemben dol­gozó 20 fizikai termelő mun­kás képtelen lenne az öszes feladatot ellátni. A maximum 10 fokos hő­mérsékletű üzemben kuko­ricát dolgoznak fel. Á gép le­szedi a csuhélevelet* a mor- zsolókba kézzel kell berakni a csöveket, a fagyasztó végén pedig szintén kézi erővel kel) lerakni a 20 kilós zsákokat. Mindezt három műszakban végzik, a munkaruhát a kft. adja. Eddig egyetlen egy len­gyellel sem volt gond, a ki­kötés annyi, hogy az üzem te­rületén „seftelés” kizárva. Némelyikük 12 órát is vállal, sokan szombaton is bejönnek dolgozni. Nem végleges —■ Ez nem végleges megol­dás számunkra — mutat He­gedűs úr a szalagok mellett dolgozó lengyelekre. — A terveink között 150—180 ma­gyar munkás foglalkoztatása szerepel. Az az igazság, hogy közel félmilliárdért a cégünk nem tudja megvenni az üze­met, bérelni viszont továbbra is szeretnénk. Ez egy kis „ék­szerdoboz”, minden művelet­re képes. Már beállítottunk kazánokat, előfőzőt, karban­tartást végeztünk és ami ko­rábban nagyon hiányzott a kft.-nek, partnereket hoz­tunk. Tavaly összesen 20 ka­mion árut küldtek exportra, idén két hónap alatt ment ki ennyi. NSZK-ba, Hollandiá­ba és Angliába folyamato­san szállítunk mirelit kuko­ricát annak ellenére, hogy a tárolóterünk aránytalant kicsi. Ezt az üzemet ner: szabad veszni. Jövőre, bá merésznek tűnik, de 100 mi liós nyereséget is lehet he ni. Máthé Csb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents