Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-10 / 212. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 10. Mm vagif/és Mente? „Varázsvesszővel” az egészségért MEGKEZDŐDÖTT AZ TfJ TANÉV, és ismét sok szülő ke­resi fel szemüveges gyermeké­vel a szemészeti szakrendelést, hogy könnyített testnevelésre jogosító igazolást kapjon a szemész orvostól. Teszik ezt a legkülönbözőbb okokból: a gyermek szeme és testi épsége ízlésétől az egyébként is ügyetlen mozgású gyerek ily módon való tehermentesítéséig széles skála szerepel a szülők indítékaként. Egyrészről, mert magam is gyakorló anyuka vagyok, aki­nek egyik gyermeke évekig szemüveges volt, másrészről a gyermekszemészet területén le­dolgozott sok esztendő szakmai tapasztalata alapján nem tu­dom szó nélkül hagyni a szem­üveges gyermekek bármilyen szándékos diszkriminációját. A SZÜLŐKTŐL SOROZATO­SAN KAPOM azt az informáci­ót, hogy óvodákban, iskolák­ban a testnevelés órán a tanár levetet: ?. gyermekekről a szem­üveget, mondván, hogy baleset- veszélyes! Bizonyára a jó szán­dék és felelősségérzet vezeti őket, és nem tudják, hogy lega­lább ilyen balesetveszélyes, ha a szemüveggel jól látó gyerme­ket ezen látásjavító stigédesz- kötzétől megfosztva „vaksivá” teszik, sőt, mivel a kancsal gyermekeknél a szemüveg hiá­nya átmeneti kettőslátást okoz­hat, a térben való teljes tájé­kozódási képtelenséget idézhe­tik elő. Rövidlátó gyerekek szemüveg nélkül már egy-két méterre is homályosan látnak Érthető tehát, hogy labdajáté­koknál nem észlelik, vagy csak későn a feléjük szálló labdát, szekrényugrásnál, magasugrás­nál csak sejtik nekifutás köz­ben, hogy hol van az átugran- dó szekrény vagy magasugró- léc. Természetesen a testneve­lő tanárnak lehetősége van a különösen veszélyes gyakorla­tok (pl. tigrisbukfenc, szaltó) osztályozása, gyakorlása alól a tanulót felmenteni saját hatás­körben, szemészeti szakvéle­mény nélkül is, de ez vélemé­nyem szerint csak néhány gya­korlatra kell, hogy vonatkoz­zon, Csökkenthető a szemüveg leesésének veszélye, ha egy da­rab gumival a testnevelés óra idejére a két szemüvegszárat a tarkón összefogjuk. Ezt a meg­oldást profi sportolók, világhí­rű' kosárlabdázók is alkalmaz­zák. Szeretném felhívni a figyel­mei arra, hogy a szemüveget viselő gyermekek kicsi koruk­tól ugyanúgy felmásznak a má­steóka tetejére, bukfenceznek, birkóznak, fociznak, bicikliz­nek korcsolyáznak szabadide­jükben, mint a nem szemüve­gesek, és mozgási biztonságuk csak a szemüveggel együtt van meg, nélküle bizonytalanná válnak és a mozgási bizonyta­lanság önmagában Is igen ko­moly balesetforrás. A SZEMÜVEGES GYEREKEK szüléi a megmondhatói, hogy bizony az ilyen mozgékony gyerekek igen sok szemüveget ..fogyasztanak”, de a statiszti­ka bizonyítja, hogy a szem­üveg, bár a gyerekek kb. 15 százaléka viseli, igen ritkán okoz balesetet, sérülést, sőt nem egy esetben éppen a szem­üveg védte meg viselője sze­mét a komolyabb károsodástól. MAI MOZGÁSSZEGÉNY VI­LÁGUNKBAN jó lenne, ha a szemüveges gyerekek — éppen nagy számuk miatt is — nem záródnának ki a testnevelés órák ieszültségoldó, izmokat megmozgató, fizikailag felpezs- dítő hatásából. A szemüvege miatt kicsi korától megkülön­böztetett bánásmódban részesí­tett gyerekek, akit minden mozgástól óvnak, akibe bele- nevelik, hogy neki legjobb, ha felmentést kér, vagy legalább könnyített testnevelésre jár, egész életében önértékelési za­varokkal, kisebbségi érzéssel fog küzdeni, felnőttként is ki­kerüli a testmozgással járó ki- rándulásokat, túrákat, korcso­lyázást, szánkózást, úszást, te­niszt, baráti focimérkőzéseket, és ki ne tudná, hogy egyebek között a szívinfarktus kialaku­lásának egyik okaként a moz­gásszegénységet kell felelőssé tennünk? Tudom az óvodai testnevelés- foglalkozástól a szívinfarktusra veszélyeztetett 35—45 évesekig hosszú az út, és sok egyéb ká­rosító tényezőt lehetne felso­rolni. Nem volt célom, hogy írásommal ilyen messzire men­jek. Mindössze azt szeretném elérni, hogy óvónénik, általá­nos és középiskolás testnevelő tanárok tekintsék a szemüve­ges gyerekeket szemüvegükkel együtt „egy egységnek” és a balesetveszélyre hivatkozva, szemüvegüktől megfosztva rie sodorják őket sokkal nagyobb balesetveszélybe. SZERETNÉM, ha a címben feltett kérdésre egyre több szü­lő és testnevelő tanár adná azt a választ, hogy ,,Szemüveg ÉS testnevelés!” Van, aki napokig tépeltidlk magában, s nem tudja, mit kezdjen a látottakkal. Van, aki kezdettől fogva hitetlen és ámításnak tartja az egé­szet. Mégis sokan hisznek benne. Egy biztos: a televízió műsorai közül a Nulladik tí­pusú találkozások című sci-fi magazin kedd esténként több száz ezer embert vonz a ké- pernyők elé, s a politikai mű­sorok után talán erről vitáz­nak a legtöbbet a laikus né- zők. A Déri János által, szerkesz­tett magazin legutóbbi adásá­ban sokan ismerősként fedez­ték fel Kovács Andrást, a me­gyei tanács vállalkozás-szerve­zési irodájának munkatársát, aki mélyről fakadó elhivatott­ságból és talán egy kicsit hobbiból is régóta foglalkozik a természetgyógyászattal. Az akupresszúra és a lciroprachti- ka mellett most leginkább a radiesztézia tölti ki napjait. A műsorban erről részletesen be­szélt, de azok kedvéért, akik nem láthatták a késő esti adást, arra kértük, röviden foglalja össze, miről is volt szó. A magmából jön — A radiesztézia napjainkban még kevésbé ismert a termé­szetgyógyászok körében, nem úgy, mint például az akupunk­AZ ÜJ WARTBURG SZE­MÉLYGÉPKOCSI. Az NDK- beli Eisenacbau. A sajtónak augusztus 29-én mutatták be a* új Wartburg személy-gép­kocsit, amelyen a régebbi tí­pushoz képest némi karos­széria-módosítást hajtottak végre. Újdonságnak számit a sülls'esztett kocsiszekrény, a faron elhelyezett szélterelő, a lökhárítókkal egybeépített sárhányók, illetve a könnyű­fémből készült keréktárcsák. Kovács András a képernyőn. túra, bár a gyógyításban kifej­tett hatékonysága önmagáért beszél. A vizsgálat alapja az, hogy a föld mélyéből, az izzó magmából geopatákus sugaraik törnek elő, amelyek Különféle töltéssel bírnak. Ezek a mág­neses sugarak hossz- és ke- resztirányban sűrűn behálózzák a földet. Átlyukasztva védtelen — A kutatások azt igazol­ják, hogy káros élettani hatást fejtenek ki, ezért jelenlétük nem hagyható figyelmen kívül a gyógyításban. Az ember fo­kozott veszélynek van kitéve akkor, ha a lakásában valame­lyik sugárgócban található a fekhelye, hiszen az a testré­sze, az a szerve csakhamar megbetegszik, amely fölött mágneses zóna húzódik. Ennek a hatásmechanizmusnak a meg­értéséhez tudni kell, hogy min­den embernek van egy olyan energiaburka — idegen szóval élve aurája —, amely védelmet nyújt a különféle betegségek­kel, kórokozókkal szemben —■ hangsúlyozza a fiatal termé­szetgyógyász, majd így folytat­ja: — A geopatikus sugarak külö­nösen akkor, hä egy ponton met­szik egymást átlyukasztják ezt az energiamezőt és az ember rögtön védtelenné válik a sérült helyen. A radiesztéták különle­ges képességeik révén alkalma­sak arra, hogy ezeket a veszé­lyes zónákat inga vagy egyszerű rézcső segítségével kimérjék, megelőzve ezáltal a betegség el­mérgesedését. Ez a „varázsvesző- ként” emlegetett segédeszköz felerősíti a különböző frekven­ciájú jeleket, de a fő hangsúly a radiesztétán van, aki kifinomult adottságai révén, miként egy rá­dióvevő képes felfogni és értel­mezni a kapott információkat. Néhány mondatban figyelemfel- keltőnek talán ennyi is elegendő, de akiket bővebbe érdeke! a té­ma, a sci-fi magazinban még lesz erről szó. Jó hír azoknak, akik szeretnének részletesen elmé­lyedni a radiesztéziában, hogy készül egy könyv is, amely át­fogóan ismerteti ezt az idáig mostoha gyermekként kezelt szakterületet. Remélhetőleg még ebben az évben utcára kerül. Sokan meglepődtek, amikor vi­szont látták a képernyőn. Ho­gyan került közelebbi kapcsolat- ha a sci-fi magazin ' népszerű szerkesztő-műsorvezetőjével? „Halyretette" Dérit — A mindenre fogékony és ha­misítatlan humoráról isimert te­levíziós újságíró, Déri János az utóbbi hetekben, hónapokban többször is megfordult Nyíregy­házán, legutóbb például a Nyír­ségi ősz mű sorve zetőj ekén t kö­szönthettük körünkben. Ismeret­ségünk korábbra nyúlik vissza, amikor is egy színész-újságíró focimeccsen megsérült Déri. Egy kemény belemenés után na­gy ott roppant a derekába, amit néhány perc elteltével sikerült ,,helyretennem”. Legutóbb pedig kézrátétellel feltöltöttem az au­ráját, mert fáradtságra, rossz közérzetre panaszkodott. A ke­zelés során sikerült felkeltenem az érdeklődését. olyannyira, hogy felkért: Ismertessem meg a televízió nézőivel is az első hallásra hihetetlennek tűnő gyógymód alapjait. Együttműkö­désünk nem csupán egyetlen műsorra szólt. Folytatása hama­rosan következik . . . Csonka Zsolt Dr. Kovács Ildikó szemész szakorvos Rubin- gyémánt- és aranydiplomák Szombati lapunkban közöl­tük : elismeréseket adtak át a nyíregyházi tanárképző fő­iskolán. A részletes névsor a következő: RUBIN-oklevelet kapott 65 év után) Molnár Jánosné Thoma Anna (Nyíregyháza). GYÉMÁNT-oklevelet kap­lak (60 éve diplomáztak) özv. Bélteki Károlyné Nagy Bor­bála (Nagycserkesz), Ébner Lászióné László Borbála Szabolcsbáka), özv. Garad- nay Sándorné Vaskó Erzsé­bet (Nyíregyháza), Gondos '. valáné Bozsódi Ilona (Kis- varda), Jánváry István (Miskolc), Jobbágy Ferencné B.aiász Ilona (Nyíregyháza), ?< ooács Lajos (Nagykálló), .mcsmiczky Sándor (Mis- .. . Nyulasi Imre (Nyíregy­r.:j i>. Nyulasi Imréné Tóth Er. .ebet (Nyíregyháza), Dr. Ke ■ nányi Gyuláné Arany Ir­ma (Nyíregyháza), Kerek Gy -: ay (Szeged), Ganzler Gé- .fehértó). :*. i A NY-oklevelet kaptak után): Balázs Győző (Baktalórántháza), Bekő Lászlóné Kremniczki Mária (Budapest), Bencze Ferencné Németh Piroska (Debrecen), Bene Károlyné Szabó Kata­lin Erzsébet (Bakonszeg), Berták Istvánná Leute Má­ria (Hajdúnánás), Bindics Istvánná Soós Ilona (Tapol­ca), Dr. Borbás Endréné Bak Sarolta (Budapest), Dankó Istvánná Majnik Márta (Sá­toraljaújhely), dr. Erdélyi Lu­kácsáé Takács Anna (Kecs­kemét), Faragó József né Pitó Margit (Miskolc), Farkas Miklósáé Csengeti Ilona Te­rézia (Debrecen), Geri Zol­tánná Szombathy Etelka (Csehszlovákia), Hadházy Lajos (Nyíregyháza), Homon- na Béla (Kisvárda), Horváth Sándor (Budapest), Hódi Fe­rencné Pál Terézia (Hódme­zővásárhely), dr. Jósvai Lász­ló (Nyíregyháza), Katona László (Eger), Kovács Barna­básáé B. Horváth Erzsébet (Budapest), Kovács Bertalan (Ilk), Kozma Sándor (Keme- cse). Lakatos József (Szat- márcseke), László Kákái An­tal (Debrecen), Magna And- rásné Zsurkay Klára (Nyír­egyháza), Máthé Jánosné Szi­lágyi Margit (Hajdúhadház- téglás), Mezey Zoltánná And- rássy Jolán (Miskolc), Nagy Ilona (Budapest), Nagy Já­nosné Kálmán Eszter (Tisza­füred), Oltai Andor (Mátra- vidéki Erőmű), özv .Sáfár Józsefné Hodosi Róza (Sajó- bábony), Sennyei Józsefné Pista Ilona Erzsébet (Hód­mezővásárhely), Somfai Jó­zsefné Pávay Erzsébet (Nyír­egyháza), Szabolcsi János (Debrecen), Szolnoki Jenő (Budapest), Szűcs Lajosné Tarpay Klára Aranka (Mis­kolc), Tokaji Károlyné Ba­logh Anna Klára (Nyíregyhá­za), Tóth Barnabásné Abka- rovits Edit (Nyíregyháza), Tóth Mihályné Seszták Olga (Nyírcsaholy), Vaszkun Já­nosné (Kazincbarcika), Várn­ái Lászlóné Görömbey Éva (Nyíregyháza), dr. Völgyi Bé­la (Miskolc), Erőss Pálné Szőke Klára (Csehszlovákia, Kassa), Dr. László Lászlóné Somogyi Ilona (Vásárosna- mény), Síró Andrásné (Deb­recen), Tóth Lenke (Romá­nia). A kormány ülése (Folytatás az 1. oldalról) csökkentés nem érintheti az alapvető ellátó rendsze­reket,. intézményeket, to­vábbá a honvédelmet és a fegyveres testületeket. A minimálbér emeléséből adódó többletkiadásokat (349 millió forint) a költségvetési szerveknél az állami költség­vetés fedezi. A honvédelem­nél és egyéb fegyveres testü­leteknél elhatározott, 'továb­bá a földhivataloknál és a te­rületi tűzoltóságoknál koráb­ban végrehajtott béremelésen kívül újabb központi bérin­tézkedésre forrás hiányában idén nem kerülhet sor Szerdán évadnyitány (Folytatás az 1. oldalról) Nemcsak a nyitódarab szól a szélesebben vett közönség­hez, hanem az évadot záró is. A tervek szerint április hato­dikén Szigligeti Ede: Liliom- fi című vígjátékával ér véget az évad. A színház továbbra is bér­letes rendszerben játszik, de ezentúl lehet majd jegyet kapni a bemutató előadások­ra is, mivel megszűnt a pro­tokoll lista. Érdekes újítás, hogy előadások előtt néhány perccel nagy kedvezménnyel lehet majd jegyet kapni. Ez­zel a színház a hirtelen öt­letnek kíván elébe menni, de legfőképpen az a szándék ve­zeti, hogy a színház nézőte­rén lehetőleg ne maradjanak üres helyek. A „fantom” né­zők száma egyébként is csök­kenni fog, hiszen ebben az évadban már nem a vállala­tok vásárolják a bérleteket, hanem csak támogatják a vásárlásokat. így a bérlettu­lajdonosnak is érdeke lesz, hogy ha már megvette a bér­letet, el is menjen az előadás­ra. Az elmúlt szezonban egyébként 9124 bérletes volt, akiknek jórésze megújította bérletét. Öröm, hogy minden nyíregyházi középiskola ren­delkezik bérlettel, de a vidé­kiek közül is sokan jelent­keztek. A színház vezetése nem tö­rekszik a jegyek árának drasztikus növelésére, hiszen tisztában van a megyei ke­reseti viszonyokkal. A leg­drágább jegyek a bemutatók­ra szólnak. Ezek hatvanhét és százötven forint közötti áron vásárolhatók meg, a többi előadásra ennél olcsóbban is jegyekhez lehet jutni. A Pesti Színház kitűnő elő­adását láthatjuk szeptember 14-én és 15-én. A társulat há­rom tagja — Dörner György, Bán János, Gáspár Sándor — Mrozek: Mulatság című da­rabját adja elő. Októberben kerül sor a Független Szín­pad nyíregyházi bemutatko­zására. Ruszt József társula­ta a Rómeót és Júliát, vala­mint egy passiójátékot ad elő. Októberben a színházban kerül sor Fideríkusz Sándor talk show-jára, amelyet na­gyon megkedvelt a közönség. Novemberben folytatódik a színház vidéki bemutatóinak a sorozata. Ezúttal a máté­szalkai művelődési központ­tal közösen mutatják be Neil Simon: Napsugár fiúk című víg játékát. Régi igényt elégít ki a szín­ház azzal, hogy ismét műsor­ra tűz gyermekdarabot is. No­vember másodikén Lengyel Ferenc: Macska Jancsi című játékát láthatják a gyerekek Gados Béla rendezésében. A színház erre az évadra kilenc bemutatót tervez. Leg- főbb törekvése, hogy a me­gye kulturális életében szer­vező erővé váljon. (n. i. a.) Sorsdöntő választás (Folytatás az 1. oldalról) mint félmillió szövetkezeti tagot és hasonló számú nyug­díjast nem szabad kísérleti alannyá tenni. Nem tett eleget ígéretének a kormány az infláció meg­fékezésében, nem könnyítet­te a vállalkozást, nem csök­kentette az adót, megmaradt a bankok teljhatalma, nem tett intézkedést a jól gazdál­kodókat is sújtó fizetési sor- banállás ellen és még sorol­hatnánk további sürgős te­endőket. Egyet még külön ki­emelnék, az aszály kezelése. Nem vállalta fel a kormány azt a megállapítást, hogy ka­tasztrófahelyzet van a mező- gazdaságban, és így is kezeli ezt a kérdést. Elsiklik az el­maradott térségek kilátásta­lan helyzete fölött. (Ezt ta­pasztalhattuk megyénk kép­(Folytatás az 1. oldalról) feldolgozását egy időre leál­lították, és 3 ezer tonnát ké­sőbbi feldolgozásra tároltak be. A szeptember elsején megkezdődött napraforgó­olaj gyártás szerencsére min­den zökkenő nélkül zajlik, a munka folyamatos, így nincs akadálya annak, hogy belföldi és exportfeladatait maradéktalanul teljesítse a gyár. A nyírbátori BÓNI másik nagy részlege a mosópor­üzem, melynek korszerűsíté­se, átépítése jelenleg is fo­lyik. A munkálatok befeje­zése után úgynevezett Tel- sching-technológiát vezetnek be, mely nem csak a meny- nyiségben, a minőségben is jelentős javulást eredményez. A mosószerüzem, mint hosz- szú évek óta mindig, ez év­ben is hozza a tőle elvárt maximális teljesítményt. Ér­dekesség, hogy az utóbbi időben lényegesen megnöve­kedett a 20 kilogrammos, viselőjének, Vargáné Piros Ildikónak a legutóbbi ország- gyűlésen tett interpellációjá­nak a kormánykoalíció által való leszavazásakor. Szerk. megj.) Mindezek azt sugallják, a parasztságnak végre szerve­zett politikai erővé kell vál­nia, ,hogy saját sorsának in­téztébe beleszólhasson. En­nek fontos állomása az előt­tünk lévő helyhatósági vá­lasztás, A saját jelöltjeink mellett elsősorban támogat­juk a Fidesz, az SZDSZ és az MSZP jelöltjeit, de kölcsö­nösség alapján más becsüle­tes, rátermett jelölteket is el­fogadunk. Végül arra kérte az agrárértelmiséget: tegye dolgát, mint eddig, ne hagy­ja el a falut, mert ennek az egész ország, de elsősorban a vidék látná kárát. Cs. B. zsákos kiszerelésű mosópor mennyisége. A megnöveke­dett érdeklődést bizonyítja, hogy a különféle rendelése­ket e pillanatban csak más­fél, két hónapos átfutási idő­vel tudják visszaigazolni. Az idei év a „legek” éve lesz a mosóporüzemben, hiszen a termelés év végére a 33 ezer tonnát is eléri, illetve meg­haladja majd. Jövő év januárjától, épp az új technológia bevezetésének köszönhetően új ruhát is kapnak a bátori mosóporok. Novemberben új csomagoló­gép érkezik a gyárba, így nincs akadálya annak, hogy a belföldi igények kielégítése mellett az exportra szánt mennyiség is jelentősen nö­vekedjen, s tetszetős küllem­mel versenyezzen. A bátori gyertyának régóta jó híre, jó piaca van. Ebből a termékből belföldre ez év­ben 1200 tonnát, külföldre pedig közel 300 tonnát szál­lítanak. (k. é.) Olaj, idei termésből

Next

/
Thumbnails
Contents