Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-04 / 207. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. szeptember 4. „Vágyom, hogy jó ügyvéd legyek' Villáminterjú a Nyírség Szépével Üde színfolt volt szombat este a megyebálon a Nyírség Szépe választás. A csinos lábak, karcsú derekak, telt keblek nem hagyták hidegen a férfinézőket. A szép lányok közül végül a zsűri a legszebbnek a 20 éves Acs Zsuzsannát találta, aki Szegeden másodéves joghallgató. — Hány alkalommal indultál már szépségversenyen? — Életemben először 16 évesen indultam versenyen a Helyőrségi klubban egy An- na-bálon, akkor második lettem. Részt vettem 1988-ban a Krúdy-teraszon megrendezett Anna-bálon is, azt a versenyt megnyertem. S most neveztem be harmadszor szépségversenyre . . . — ... amelyet szintén megnyertél. Mi késztet arra, hogy benevezz az ilyen vetélkedőre? — Az elsőn szinte még gyerek voltam, nem készültem rá, ott voltam s beneveztem. A második alkalomra már készültem, ezen pedig úgy indultam el, hogy nincs mit veszíteni, egy jó játéknak tekintem az egészet. — Hogyan készültél a Nyírség Szépe választásra? — Erre sehogyan sem készültem. Utolsó nap jelentkeztem, nem tudott róla senki, még a barátom sem. Behívtak bennünket egy válogatóra szombat délelőtt, ott még közel harmincán voltunk. Tizenöten jutottunk tovább, de végül hárman nem jöttek el a döntőre. Amikor túljutottam a válogatón, utána árultam csak el ismerőse- imnek, rokonaimnak. — Mit jelent számodra a szépség? — Ez nagyon szubjektív dolog. Ezt én csak úgy érzékelem, hogy az utcán megnéznek az emberek. Magamat inkább kedvesnek, ragaszkodónak tartom. Az igazi szépséget én valahogy úgy képzelem el, mint egy mesebeli királynőt. Nem sokkal az eredményhirdetés után még fel sem tudom fogni ezt az egészet, később, 1—2 nap A Nyírség Szépe 1990-ben: Acs Zsuzsanna. Emil) (fotó Elek múlva tudatosul majd bennem, s akkor kezdek büszke lenni rá. — A köztudatban az él, hogy a szépség és az okosság egymást kizáró fogalmak . . . — Inkább legyek okos, mint szép. Életem vágya, hogy jó ügyvéd legyek. Ugyanakkor van bennem szereplési vágy, szeretek a középpontban lenni, állítólag ez az oroszlán jegyében született embereknek jellemző vonása. Említettem már, nekem az egész verseny egy jó játék, amely kell az élethez. Ha nem nyertem volna, bár bántott volna belülről, de veszteni akkor |sern vesztettem volna sémániv. Akiknek ugyanis eddig tetszettem, azoknak a verseny után is tetszenék. (mml) Neked? la! Itt élünk az „édentől keletre”. Az édentől, ahol már bátrabbak a hajlatok, ahol már nem száguld a végtelenig a tekintet. Itt bújik meg csendes mosolyával ez a kis falucska. Hajdani vízmosás az egyetlen köldökzsinór, ami a külvilághoz köti. Ezen ereszkednek le nagy batyukkal a már nehezebben lépegető öregasszonyok, vigyázva, hogy a kendőbe bugyo- lált üvegekből a vadon szedett málna ki ne guruljon, hiszen minden fillér számít, még ha áron alul is veszik a lenti faluban, de fenn a hegyen nem sok mindenből lehet pénzt csinálni. Igaz, a téli tüzelőre nincs gond. hiszen az erdő még háborítatlan, erdőgazdálkodás címén nem irtották ki, az eső nem mosta terméketlenre talaját, úgy van, ahogy megadatott. S a falu népe tudja, mennyit szakíthat ki testéből, hogy máskor is megtehesse. Azért, hogy a gombák milliárdja ne veszítse otthonát, a szeder, a szamóca még teremjen. A csend itt valóban csend, a baglyok fenséges szárnysuhogása töri csak meg néha. Még beszélhetnék az út közepén háborítatlanul növő, majd félméteres őzlábgombáról, az ide- oda kanyargó vádcsapásokról, a bokrok alján sivalko- dó csíkos vadmalacokról, a fenyegetően morgó anyjukról. De minek tenném? Még valaki kedvet kapna arra, hogy egy kis házat vegyen e tájékon. S akkor elszabadulna a pokol. A vízmosást úttá szélesítenék, benzinpöfögők küszködnének, rajt az emelkedővel. Az üdülők 'tennének arról, hogy a csend szilánkokra törjön, s az' őslakos csak1 az üres polcokat’ lássa a ’legközelebbi helység boltjában. A mély kutak hűvösé helyett a napon forrósodó víztorony adná klórtól bűzös levét. Ezért nem mondorrr meg, hol van ez az éden! Neked városi ember, neked Soha! Tapolcai Zoltán Kételyek egy dátum körül Volt is, lesz Is fatornya a szamosújlaki templomnak Elég volt a szakértő szem egyetlen pillantása, hogy a szamosújlaki református templomról kiderítse, hajdan katolikus lehetett. Elég volt egyetlen mozdulat, konkrétabban egy kalapácsütés, hogy az amúgyis máló vakolat aiól előtűnjön a befalazott sekrestyeajtó szépen faragott kőíve. Két gyors mérés, újabb kalapácsütés s a kis szentségtartó fülke tartalma is napvilágra került. No az első probléma itt adódott a feltárást végző Szekér György építész-kutató előtt. A mélyedésben talált falapon ugyanis 1096-ot említ a mester, aki a több mint száz évvel ezelőtti átalakítást végezte. Mit tudott ő. amit a maiak nem? Mit árul el ebből a templom maga? S az írásos dokumentumok? Áhítat Szabó Dénes karnagy úrnak! Tanár úr. én a Pro Musica augusztus 25-i Mátyás- temvlombéli fellépéséről szeretnék írni. Kérem, nézze el. ha mégis elkalandoznék. Azon a szombaton a várban már egy napja állt a bál. a kétszáz éves magyar színjátszást ünnepeltük. Megérdemelte. Az eseményekhez hozzátartozott a tömeg és egy adag harsányság. Még a templomba is beszabadult a karnevál, az egyik zászlórúdon csücsülő piros léggömb képében. Az élmények özönéért cserébe szívesen viseltem el a tülekedést, a számomra szinte megfizethetetlen cikkek csábítását, és vágytam arra. hogy a fővárosban éljek, ahol a legbőkezűbben osztogatják a szellem megannyi kincsét. Mégis megörültem, hogy egy hangversenysorozat zárókoncertjén a szereplők között itthoni ismerősöket is látok. így utólag már belátom, hogy az énekkar munkája révén hamarabb is rájöhettem volna bizonyos összefüggésekre. Rég tudom, hogy az ön által vezényelt bármelyik kórus képes előcsalogatni az emberekből az áhítatot, a magamutogatás mellőzésével, csupán a zenére összpontosítva. Ennek ellenére váratlanul ért a csoda, amit az Önök együttese tett. A lányok olyan tisztán daloltak, hogy már-már azt hittem, az angyalok kara szól. Ez az ön számára természetes. Az is. hogy a kóristák fele a karzatról énekel, a fele meg az oltár környékéről, másszor egymással, szemben felelgetnek a muzsikával, harmadszor karéjban, negyedszer a templom teljes szélességében szétszóródva zengenek. A hangok meg patakzanak a hallgató felé. elöntik, aztán átfolynak rajta, újra közelednek, újra elhaladnak. Tanár úr. én járkálni kezdtem a padsorok mentén, mint egy gyerek Illetlenségnek tartom az ilyesmit, de muszáj volt. A jelenlévő számos külföldi meg egyfolytában kattoqtatta a fényképezőgépét, mintha azzal meg lehetne örökíteni ilyesfajta komplexitást. Egyszeriben fenemód büszke lettem arra, hogy onnan jöttem, ahonnan a Pro Musica. A vastapsot követő ráadás után kedvem leit volna mikrofonhoz lépni, és azt mondani minden világnyelven: Hölgyeim és Uraim! A nyíregyháziakat hallották. Nyíregyháza az ország legkeletebbre eső megyeszékhelye, ugyanakkor centrum is. A muzsika centruma. Mert a tehetség és a szorgalom átlépi a határokat. Mert ezek a zenészek elhozták magukhoz a nagyvilágot. Ahogy Veres Péter parancsolta.-...., . ............................Gyüre Ágnes Makula nem makulátlan Szokatlan tyúkperben elöntött a minap a Nyíregyházi Városi Bíróság. Szokatlan, hogy az ügy véresen komoly. A tyúkperek általában semmitmondóak, vagy mosolyra késztetők. E per „főszereplő je”, amikor tetten érték a kotkodácsoló tyúkok között, nem elszaladt, hanem felkapott egy lécet és táraadott. Makula János tiszavasvári lakos foglalkozásnélküli és analfabéta. Élettársa és négy kiskorú gyermeke van, furcso módan eddig még nem volt dolga a bűnüldözőkkel. Mondhatni, hogy makulátlan volt. Am egy éjjel a sötétség leple alatt mint egy ravasz róka, egy helybeli lakos udvarára lopakodott azzal a szándékkal, hogy ellop néhány tyúkot. A tyúkok hangoskodására a tulajdonos és felesége a helyszínre sietett. Makula felvett egy fenyőlécet és nagy erővel ráütött a tulajdonos fejére. A feleségét sem kímélte, a jogos tulajdonát védő asszony is kapott a léccel. A verekedő tyúktolvajt a bíróság tíz hónap börtönbüntetésre ítélte. A böntetés végrehajtását azonban két évre felüfggesztet- ték. Jónás-ügyek Sötét lyuk tátong az ajtónyílás mögött. Nyílás, mert sem kerete, sem ajtaja, következésképp függönye sincs. A vaksi mélyedésben ágyfélét fedezek fel, szutykos göncökkel, s rajtuk riadt tekintetű gyereket sejtek. A lakásnak semmiképpen nem nevezhető bódéban természetesen sem víz, sem villany. Vajon mivel fognak fűteni, ha beáll a hideg? Az ópályi cigánytelepen Jónás Andrásból ömlik a panasz Segédmunkásként az Üt- ás Vasútépítő Vállalatnál dolgozott, de létszámfeletti lett, elküldték. Még megnevezett egy-két munkahelyet, de azért tanácsolták el mindenhonnan, mert egyetlen osztályról sem tud bizonyítványt felmutatni. Segélyre számít, s valami csodára, hogy egyszer rendeződik a sorsuk. Ezt a „házat” a sógora engedte át nekik, addig az apósáéknál húzták meg magukat. Rogy miért kellett odábbállniuk, arról nem beszél. De ahogy belelendül, rögtön azt kérdi, hol jelenthetné fel Pesten -a helyi tanácsot, mert ő úgy érzi, nem tesznek meg értük mindent. öt gyerekük él, a legkisebb halva született, vagy a viszontagságos körülmények miatt nem maradt életben — nem tudni. Kilátástalan sors, az biztos. Szemben emeletes házat épít egy másik cigánycsalád. Nem az egyedülit a telepen. Ám a faluban is több épülő házra mutat kísérőm, Fazekas György, aki leszázalékolt, nyugdíja mellett a közhasznú munkásokat irányítja, ezt is cigány építi, amaz is beilleszkedik. Fiatal pár Kisgyerekkel sétál, az udvaron autó, s akár hiszem, akár nem, videót néznek este. Ok is cigányok. Az csendül ki mondandójából, hogy óriási különbségeket látni akár egyetlen falun belül cigány és cigány közt. Az egyik iparkodik, megbecsüli a munkahelyét, a keresetéből házat épít, szépen berendezi, a kertet megműveli, állatot tart, zöldséget, gyümölcsöt termeszt. Mj . egy különös átépítés, hiszen írdd és mondd egy méterrel hosszabbították meg a templomot. Növekedett a gyülekezet, de többre nem volt pénze a kegyúrnak? Stílusa gótikus, s a katolikus liturgiának megfelelően diadalívvel szentélyre és gyülekezeti részre kettészelve. A XVI. századi reformáció aztán puritán teremtemplommá „rombolja”. Hiszen semmi földi hívság kell, csak az Űr asztala, amely mellett a lelkipásztor prédikál. De a diadalív alapját nem verték szét, a mai napig árulkodik. De nemcsak egyedül. Még egy alapot találtak a lelkes falubelieket is munkába fogó kutatók. Ebből látszik, hogy nem adták könnyen templomukat a katolikus egyház hívei. Újraépítették. Az 1589-ből. s az A települést 1240-ben már említi egy katonai térkép, de ezen 'templom nincs jelölve. Talán egy'picinyke kápolna állhatott itt. amit a hagyomány a mai ősének tarthatott. A vizsgálatok a XIV. századra datálják az alapítást. Ezt követte száz évvel 1595-ből fennmaradt írásos emlékek (egy zsinati leirat, s egy adófizetési bizonylat) hiteles tanúi a viaskodásnak. Hajdan a templomtorony igazította útba a messzi vándort. Egy-két falu, köztük Szamosújlak kivételével Az 1857-ben felszentelt fatornyának rövid életet szabott az 1865-ös tűzvész. A tervek szerint a feltárás után eredeti stílusát jelezve állítják helyre a templomot. Ehhez természetesen hozzátartozik a torony is. amelyhez hatezer zsindely szükséges, s alakra a nyírbátorihoz lesz hasonlatos. Me- redekebb lesz a tetőszerkezet, felépül a sekrestye, de látható lesz a papi pihenőfülke is. Az Ajtai Sándor és feleségének koporsóját rejtő kripta azonban újra a padlózat rej tekébe kerül, hogy ott aludja ősi szokás szerint örök álmát a földesúr, háborítatlanul. sem természetesebb, a falu befogadja. Békésen megfér házuk a többieké között. De sajnos, akadnak olyanok is, akik mindent és mindenkit hibáztatnak sorsuk ki- látástalansága miatt. A gyermekekre kapott családi pótlék jó része a kocsmába vándorol, naphosszat ücsörögnek a telepen és életmódjukon nem is akarnak változtatni. A leginkább a gyerekeket sajnálja az ember, hiszen ők belecsöppennek ebbe a környezetbe és sokuk azt hiszi, hogy ez a természetes. Felnőve persze jó esetben ráébred, >gy egészen más környezetben is élhetne és ha rendkívüli akaraterőt merített korábbi életmódjából, elfogat a a társadalom segítő kezét és kitör a telepről. Szerencsére erre is van példa, oem is egy-kettő. De am ;z fehér holló, a Jónás- ügywrkel a társadalom nem tud nit kezdeni. Segíteni ugyanis csak annak lehet, aki maga is tenni kíván sorsának job' fordulásáért. Tóth Kornélia JUTÁNYOSÁN A JUTÁNYOSBAN! Várja vásárlóit boltunk, Nyíregyháza, Ungvár sétány 31. Üj és használt bútorok, műszaki cikkek, új lábbelik KEDVEZŐ ÁRU FORGALMAZÁSA. Használt, bútorait, műszaki cikkeit bizománybán értékesítjük. Becsüsünk hívásra házhoz megy! Telefon: 10-428 (üzenetrögzítő!). Jutányosán a Jutányosban! Keresse fel üzletünket! VÁRJUK: hétfő—péntek 9—18-ig' (27721
