Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-04 / 207. szám

1990. szeptember 4. Kelet-Magyarország 3 Tíz város — öt körkérdés (1.) Működik-e még a tanács? Űjabb sorozat közlését kezdjük meg lapunkban a önkor­mányzati választásokkal kapcsolatban. Most a megye váro­sainak tanácselnökeit (egyes helyeken elnökhelyettes, vagy vb-titkár van hivatalban) kérdezzük a települések szá­munkra fontosnak gondolt ügyeiről. Elsőként arról: a vég­napjaihoz közeledő tanács egyáltalán műküdik-e még, milyen a hangulat a testületben? CSENGER, APÁTI GYÖRGY tanácselnök: A tanácstestület jól össze­forrott, döntésre és felelős­ségvállalásra felkészült ta­nácstagokból áll, működésé­ben a legutóbbi időszakban sem mutatkozott zavar, vagy gátló tényező, ugyanakkor — szem előtt tartva a választó- polgárok érdekeit — műkö­dését alkalmanként a konst­ruktív vita jellemzi. A testü­let hangulata, leszámítva az általános problémákat, vára­kozó. FEHÉRGYARMAT. DR. PREKU LAJOS vb-titkár: A testületi szervek mű­ködnek, a hangulat elfogad­ható. Az államigazgatási fela­datok elvégzése zavartalan, még az sem okozott gondot, hogy a napokban új helyre, a volt pártszékházba költö­zött a tanács. A költözéssel megoldódott a pártok és né­hány intézmény elhelyezése, a tanács dolgozói ez idő alatt is folyamatosan foglalkoztak a lakossági ügyek intézésé­vel. KISVÁRDA, RÁKÓCZI ANDRÁS mb. tanácselnök: A városi tanács és a vb eddig a munkatervnek meg­felelően megtartotta üléseit és megtárgyalta a működésé­hez szükséges napirendi pon­tokat. Hosszabb távra meg­határozó döntést egy-két esetben hoztak, de akkor is kikértük a pártok vélemé­nyét. A testületi ülésekre a parlamenti pártok képviselő­it minden alkalommal, ta­nácskozási joggal, meghívtuk. MÁTÉSZALKA, KÁRPÁ­TI TIBOR tanácselnök-he­lyettes : A végrehajtó bizottság ma már csak az elkerülhetetlen döntéseket vállalja. Az ap­parátus munkájának haté­konysága romlott, az őket körülvevő légkör és bizony­talanság hatására. Nehezíti munkájukat a jogszabály-de­reguláció következetlensége miatt az államigazgatási feladatkörben keletkezett el­lentmondásosság is. NAGYKÁLLÓ, FODOR JÁNOS tanácselnök: A tanács még működik. Ezt igazolja, hogy augusztusban munkaterven kívüli üléseket lehetett tartani, igen jó meg­jelenési aránnyal és aktivi­tással. Az alaphangulat itt is hasonló mint máshol. NYÍRBÁTOR, LEVENDÁ- NÉ DR. LENGYEL VALÉ­RIA tanácselnök-helyettes A tanácsi testületek mű­ködnek, a hangulat a szoká­sos ciklusvéginek megfelelő, fokozva a mostani rendszer- váltásból eredő támadásokkal és bizonytalanságokkal. Né­hány tanácstag és vb-tag már nem látogatja az üléseket, en­nek ellenére a határozatké­pességet — ha egyre nehezeb­ben is — de biztosítani tud­tuk. A testület tagjainak nagy többsége úgy érzi — és ennek van is alapja hogy a tőle telhető legjobb módon, becsülettel szolgálta éveken át a város érdekeit. Keseríti azonban hangulatukat az ese­tenként szélsőségesen meg­nyilatkozó kritika, a tények hiányos ismeretéből fakadó megítélés. NYÍREGYHÁZA, CSABAI LÁSZLÓNÉ tanácselnök: Miért ne működne? Min­den testületi ülést megtartot­tunk, az aktivitás, a felelős­ségvállalás annak ellenére sem változott, hogy a tanács tagjai sokszor kapják az al­kalmatlan, nem legitim meg­bélyegzést. Közülük sokan ma is gyakran intézik a ta­nácson a lakosság ügyes-ba­jos ügyeit. Meggyőződésem, hogy ők akkor is ezt fogják csinálni, ha a választások után nem kerülnek be az új testületbe. A város fejlődése nem állt meg, arra talán bizonyíték, hogy Nyíregyházán akármer­re megyünk, mindenütt épít­kezést, átalakítást, élénk mozgást tapasztalunk. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy egyetlen hasznosnak ítélt lehetőséget is eiszalasz- szunk. TISZA VASVÁRI, SULYOK JÓZSEF tanácselnök: A városi tanács testületé működőképes volt az elmúlt időszakban is. Az az egyér­telmű megállapításuk, hogy erre a testületre kihatott az új szellemű demokratikus lég­kör, s a legitimitási vita és néhány tanácstag visszahú­zódása ellenére is nagy fele­lősséggel és hozzáállással dön­tött a testület több, városun­kat érintő alapvető kérdések­ben. Azt természetesnek tar­tottuk, hogy a testületi ülé­sekre meghívott pártok, szer­vezetek, vizsgálat kereszttű­zébe állították a testület munkáját, működését. Ennek eredményeként legtöbbször közös nevezőre jutottunk a döntésekben, egy-két esetben javaslatukkal kisebbségben maradva, tiszteletben tartot­ták a városi tanács határoza­tát. VÁSÁROSNAMÉNY, CZA- KÓ JÁNOS tanácselnök: A tanács még működik, a hangulattal kapcsolatosan külön említést érdeíhlő ta­pasztalatunk nincs. ZÁHONY, HORVÁTH FE- FENC vb-titkár: Tanácsunk és végrehajtó bizottságunk jelenleg is mű­ködőképes. Nem mondom rossznak a testületi tagok hangulatát, úgy gondolom, hogy az újonnan létrejött pártok mindennapos támadá­sától nem kell tartanunk. Testületeink tagjai munká­jukat esküjüknek megfelelő­en a legnagyobb odaadással, igyekezettel végezték. ADK BAKIDRÓL Az Adidas-cég meg­rendelésére divatos me­legítőket varrnak a Baktalórániházi Ipari Szövetkezet konfekció­üzemében. Kalán Fe- rencné és Kozma Ká- rolyné a megrendelő igé­nyei szerint címkézi, csomagolja a sportruhá­kat. Mi lesz veled, emberke... Pályakezdők munka nélkül - A diploma sem garancia — Tetőzik a demográfiái haliam Őszelő hava, szeptember köszöntött ránk. A megye iskoláiban nyáron végzett tizennyolcezer fiatal közül kb. kilencezren a közép-, vagy felsőfokú tanintézetek­ben újra iskolapadba ülnek. És a többiek? ök általá­nos iskolai, szakiskolai bizonyítvánnyal, érettségi okle­véllel, diplomával a zsebükben általában munkáért kilincselnek, járják a munkaközvetítőket, bújják az új­ságok hirdetési oldalait. Sajnos, sok a munkaválla­ló és kevés a munkahely, rit­kán járnak sikerrel. Munka- nélküli segélyre nem jogosul­tak, családi pótlékot sem kap már utánuk a szülő. Van-e reményük, hogy munkát ta­lálnak? — kérdeztem Rutkai- né Nagy Melindát, a nyíregy­házi körzeti foglalkoztatási központ vezetőjét. — Reményünk szerint a megyében mintegy négyezer pályakezdő fiatalnak lesz ál­lása a közeljövőben. Jelen­leg nem találunk munkát el­sősorban a gimnáziumban érettségizetteknek, a szakis­kolában végzetteknek és a nyolc általános iskolai bizo­nyítvánnyal rendelkezőknek. De szinte lehetetlen elhelyez­ni az autószerelő, au to-villa­mossági szerelő, műszerész szakmunkásokat. Sőt. az el­múlt évhez képest új jelen­ség. hogy ma már a műsza­ki mérnöki, üzemmérnöki, mezőgazdasági gépész- és üzemmérnöki végzettség sem jelent elhelyezkedési garan­ciát. Gyakornoki fizetésért... Ezzel ellentétben hiányzik a hegesztői vizsgával rendel­kező lakatos, esztergályos szakmunkás; a kőműves, ács, állványozó, épületaszta­los munkavállaló. A diplomás pályakezdők részére ígéretes a gyakornoki rendszer, de feltétel, hogy a diplomájukat a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, s egy év­nél nem régebben szerezték meg. Ha ők jelentkeznek az ország bármelyik foglalkoz­tatási központjában, és ott nem tudnak harminc napon belül a végzettségüknek megfelelő munkát ajánlani, akkor országos pályázatot le­het kiírni az intézmények ré­szére. Megéri. hogy foglal­koztassák gyakornokként őket, mert a foglalkoztatási alapból kifizetik a munka­adóknak a gyakornok fizeté­sét. Bár még csak terv. de le­het. hogy kiterjesztik a gya­kornoki rendszert a középfo­kú iskolát végzett pályakez­dőkre is. esetleg megkaphat­ják majd a munkanélküli se­gélyt. Ezernégyszázötvenegy érettségizett fiatal, többségé­ben lány gondját minden­esetre most megoldaná, s vele épp ennyi család hely­zetét könnyítené meg. Mert nemcsak a munkanélküli fi­atal embereknek, a szülőknek is lelki-anyagi teher, hogy gyermekük otthon ül. szám­lálja a napokat és egyre re­ményt vesztettebb. Mint a nyíregyházi N. Gábor. A szemüveges, nyurga fiú leé­rettségizett, nyáron szerző­déssel a Balaton egyik előke­lő szállodájában 'dolgozott egy hónapig. Ingyentanfelyam ápolónőknek — Még van háromezer fo­rint a fizetésemből, de apu rokkantnyugdíjas és az édesanyám is keveset keres — mondja. — Segédmunkási állást se ajánlottak, azt is el­fogadnám. mert anyu már sírt nagyon, szégyellj. hogy nincs munkám. A boltban meg egyre drágább min­den . . . Persze, vannak szülők, akik még a mai inflációs vi­lágban is könnyen eltartják munkanélküli gyermeküket. Talán Emesének, a húszéves, állástalan kozmetikus lány­nak a szülei erejükön túl vállalnak terheket, mert a vé­kony arcú, barna lány ele­gáns. drága kosztümben, nyakában vastag aranylánc­cal jelent meg a foglalkoz­tatási központban. A megye gazdag nagyközségéből érke­zett állást keresni. Emese szeretne menedzser lenni, átképezné magát. A foglalkoztatási központban most szerveznek számítógép vezérlésű esztergályos szak­mára átképző tanfolyamot, az érettségizett lányoknak újra ápolónői. csecsemÓgon- dozónői átképzést ajánlanak. Teljesen ingyen indítják a tanfolyamokat. Terveznek számítógépkezelői, valamint hiányszakmákra átképző „miniiskolákat”. Bár a nyolc osztályt végzetteknek alkal­manként, adódik segédmun­kási állás, őket is tárt ka­rokkal várják, hiszen az át­képzéssel alkalmassá válnak különféle szakmunkákra. Kiss Rita nyírszőlős! lány gép- és gyorsíró iskolát vég­zett. Tizenhat éves és nem tud elhelyezkedni Az édes­anyjával, Kiss Lajosnéval beszélgettem: — A család nyolctagú, én gyesen vagyok a legkisebb gyermekemmel. A férjem és a két nagyfiam keres, meg a menyem. A legkevesebb, amit mondhatok, hogy na­gyon meg kell nézni, mire költjük a pénzt. Rita is azért, ment ebbe az iskolába, mert kétéves és utána legalább az­zal tud nekünk segíteni, hogy megvásárolja a ruháit. Mert nem vehet magára akármit, már azt is megné­zik a munkahelyeken, hogy mi van rajta! Szegénykém, egyre elkeseredettebb, hiába érdeklődünk, nem kell a munkája. Volt, ahol azt mondták, mert kezdő. De va­lahol csak el kell kezdenie a fiataloknak, nem? — kérdi csüggedten. Csábít a bűnözés Rita legalább értelmesen tölti a szabadidejét, estin to­vábbtanul a közgazdasági szakközépiskolában. Van fia­tal. aki ül otthon, zenét hall­gat. olvas. Van, aki szórako­zással üti agyon a napokat, s van, aki csavarog és bandába keveredik. Dr. Illés Kálmán őrnagy, a nyíregyházi rendőrkapitány­ság bűnügyi osztályának ve­zetője úgy tapasztalta, hogy néhány ifjú nem nagyon ke­resi a munkalehetőséget, jó indoka az, hogy „nincs állá­som” ! Többüknek megélheté­si forma a bűnözés, általában a szüleik is betörésből, lo­pásból. csalásból élnek. Még nincsenek oly sokan — sze­rencsére. A kormányzatnak ezért is minél hamarabb meg kellene oldani az állástalan pályakezdő fiatalok gondját. Az iskolai szakképzést is jó volna átalakítani, hogy a ta­valy kezdődött és várhatóan 1992-ben tetőződő demográ­fiai hullám miatt nagy szám­ban a munkaerőpiacra kike­rülő fiataloknak keresett szakmájuk és állásuk legyen. Tóth M. Ildikó □ asárnap volt és szép, nyár végi délután, mikor megjött a ba­rátom. Nézte, hogy vetem be horgaimat a Túrba, majd megszólalt csendesen: — Meghalt Zsiga bá­csi . .. — Melyik . . . ? — Kiss Zsiga ... a tiszta- berki tanyán. Egy hónapja láttam leg­utóbb a hatalmas szál, tisz­ta arcú öreget. Akkor is horgászni jöttem a Túrra, de össze sem szereltem a botokat, mentem nyomban végig a töltésen, a híres ricsei erdő alatt, mert av­val fogadtak a cimborák: — Beteg Zsiga bátyánk. Le­esett a szekérről, megütötte a fejét. Fent feküdt a „nagy ház­ban” az öreg, sütött a nap, kint zizegtek a málnabok- rok a szélben. Se közel, se távol egyetlen lélek, csak Etelka nénénk búslakodott a vén eperfa alatt, ö kísért fel bennünket a házba, s törölte meg a széket kötő­Nekrológ helyett jével, mielőtt az ágy mellé ültünk volna. — Na, hát megjötte­tek ,.. !? — nézett ránk az öreg, s intett Etelka né- nénknek: — Bort... ! Háta alá gyűrte a párnát, nagy nehezen feljebb tá- pászkodott az ágyon. — Hát halljátok, azt hit­tem, beledöglöm abba az esésbe. Szénát raktunk sze­kérre az egyik komámmal, én álltam fent a kazal te­tején S hirtelen megug­rott az egyik ló .. . „Fü”­vel zuhantam előre. De most már megmaradok. Megúsztam agyrázkódással. Áldottuk a sorsot, hogy nem történt komolyabb baj, s hallgattuk a nagy, pusz­tai csendet az árnyékos szo­bában. Később bűrhajú, meg zabbal érő körtét szed­tünk a kertben, s én eltet­tem. egy kis cédulát. Más­nap feladtam a hirdetést, eladó egy magyartarka te­hén borjastul. Érdeklődni Tisztaberek, Kiss-tanya. Megnyugodva tértünk vissza, horgásztunk, ha­lásztunk, s vártuk az őszt, hogy szüretkor majd talál­kozzunk? Nem tudtam, hogy sok­kal súlyosabb volt az az esés. Más sem. Még az or­vosok sem vették észre idő­ben, hogy eltörtek a bordái, megpattant a csigolyája. Iszonyú kínokat élhetett át, de nem panaszkodott. Egész életét kint a tanyán élte le, tudta ott rajta, s családján az égvilágon senki sem segít. Ha baj van. csak magá­ra számíthat. Mint a legtöbb sorstársa, ott lent, a Túr-menti fal­vakban. Akik. születnek, él­nek, s elmennek csendben S nem készül róluk nekro­lóg. Pedig mennyit szenvedtek ők ezért a hazáért... Balogh Géza Az AGROBER nyíregyházi irodájának tervezői, beruházó munkája nyomán a megyében már több ismert épület ké­szült el. Képünkön a legújabb, a Petőfi téri üzletközpont statikai tervén a vállalat egyik tervezője dolgozik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents