Kelet-Magyarország, 1990. szeptember (50. évfolyam, 205-229. szám)
1990-09-17 / 218. szám
1990. szeptember 17. Kelet-Magyarország 3 Itt a11-277! Válaszol Kovács György sportrovatvezető Ahol a sváb szalonna terem Messze az aszálytól A sváb szalonna, kolbász és füstölt csülök egy fogalom. Hallatára, főképpen látására gerjed az étvágy. Kevéske képzelőerővel, ha nem Is lucullusi, de pompás lakomák képe kerekedik. Az említett fi lomságok a megye délkeleti csücskében, Vállajon teremnek. Ami ezzel kapcsolatban ma indokolt kérdés lehet, meddig lehetünk még fogyasztói az unikum értékű készítményeknek? Szeptember úgymond a futball időszaka, javában zajlik a labdarúgó-bajnokság. Ezúttal mégsem a legnépszerűbb sportág került heti kérdéseink középpontjába, más sportágak vitték el a -pálmát. Többen érdeklődtek telefonon, levélben, akadt néhány kérdező, aki Anonymusnak vallotta mait — azaz név nélkül je- lenkezett. — Azt beszélik, hogy október végén a HungarHotels női kézilabda kupa Nyíregyházán kerül megrendezésre. Igaz-e a hír? Válaszol: Listván Lajos, a Bujtosi Szabadidő Csarnok igazgatója. — Szó volt róla, de — sajnos — nem tudjuk vállalni a rendezést több okból eredően. Hiányzik egy megfelelő szálloda és más egyéb gondok is felmerültek. — Megkezdődött az iskolaév, a diákok vágynak a hegyekbe. Mikor rendeznek szervezett eseményt az igények kielégítése céljából? Válaszol: Kiss Gyula, a megyei Természetbarát Bizottság elnöke. — Legközelebb szeptember 21—23 napokon tartunk úgynevezett barlangtúrát, ennek színhelye a bükki Kisfennsík. Itt mindennap 9 órától indítunk túrát a föld belsejébe, szívesen várunk mindenkit, felszerelést azonban ki-ki maga biztosítja. — Nem csak a megyei labdarúgás vezetőit kellene hozzáértőkből kiválogatni, de a játékvezetőket is. Ne írjanak ők az újságba petíciókat, helyette nézzenek tükörbe. Miért? Szeptember 9-én Nagyhalászban vendégeskedő csapatunk, a rossz bírói ítéletek áldozata lett, mert a játékvezető mindent eltűrt! — írja levelében Dolhai Tibor Nyírbátor, Károlyi u. 4. szám alól. — Egyetértek önnel, megyénkben kevés a jól felkészült, következetes játékvezető, ténykedésük — olykor- — alapot ad a botránynak. Nehéz helyzetben van a Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsága — ugyanis kevesen vállalkoznak arra. hogy szabadidejükben labdarúgó-mérkőzést vezessenek. Javaslom, hogy levelével kapcsolatban keresse meg Nagy Miklóst, a megyei JB elnökét. — Ritkán közli a Kelet-Magyarország a kisvárdai városkörzeti labdarúgó-eredményeket. Miért? Kérdezte levelében Bácskái Mihály Pap, Kossuth u. 228. alatti lakos. — Lapunk pénteki számában közöljük rendszeresen a sportág hatodik és hetedik (!) vonalában játszott labdarúgó-mérkőzések eredményeit, az élcsoport állását. Valamennyi városkörzeti bajnoki eredményeit közzé- tesszük — amennyiben időben megkapjuk azt, a területileg illetékes labdarúgószövetségtől. A hiba tehát nem a mi készülékünkben van. — Mikor nyert Albert Flórián aranycipöt, és kiket előzött meg? Utcai telefonról Szegedi Ferenc: — Albert, a Ferencváros labdarúgója 1967-ben érdemelte ki az Európa N° 1-jének járó aranylabdát. Második B. Charlton (Manch. United), 3. Johnstone (Celtic). A népszerű Flóri tehát aranylabdát kapott és nem aranycipőt! — Igaz-e, hogy októberben a Bujtosi Szabadidő Csarnokban világbajnokok Is fellépnek azon a karateversenyen, amelyre számos külföldi versenyző meghívást kapott? Listván Lajos: — Jó az információ, , október. 13-án ugyanis nagyszabású kickbox karateversenyt rendezünk. két világbajnok is részt vesz az eseményen. A versenyek kapcsán egész napos showműsort is rendezünk a nézők jobb kiszolgálása' érdekében. — Az 1981—82-es labdarúgó Nemzeti Bajnokság kürása szerint az NB II három csoportgyőztesének és az NB I. 15. helyezettjének osztályozót kellett játszania az NB I-es jogért. A Nyíregyháza csapata Nagykanizsával került szembe. Mi volt a két eredmény? — kérdezte Demeter Géza Záhonyból. — Az első mérkőzést Nyíregyházán játszották 22 ezer néző előtt Szávó bíráskodása mellett. Az eredmény: NYV- SSC—Olajbányász 3:1 (2:1). Gólok: Cséke (11-esből), Kiss M., Szekrényes ill. Horváth. A visszavágó eredménye: Olajbányász—Nyíregyháza 1:4, Nagykanizsa, 15 ezer néző. v.: Kuti. Gól: Kiss M., Pólyák, Gondos (öngól), Cséke (11-esből), ill. Kelemen. — Mikor rendezik az országos 11-es rúgó bajnokság megyei második fordulóját? — kérdezte Ferkó István Nagy- kállóból. Válaszol Tóth József, a megyei labdarúgó-szövetség főtitkára: — Megyénkben ösz- szesen tizennyolcán kerültek1 a második fordulóba. Részükre szeptember 22-én, szombaton 9 órától, a korábbi helyszínen, a Tiszavasvári úti sporttelepen lesz a folytatás Erről levélben értesítettük a résztvevőket. Ügy terveztük, hogy a második fordulót követően, a helyszínen a megyei döntőt is megtartjuk. Tehát ezen a napon eldől ki lesz a megyei győztes, ki képvisel bennünket az országos döntőn. — Miért annyi a helsinki olimpiai stadion tornyának magassága — amennyi? kérdezte két fogadó, a Kossuth gimnáziumból. — A Nemzetközi Olimpiai Bizottság Helsinkit bízta meg a XII. olimpiai játékok megrendezésével. Lázas építkezés kezdődött. A stadion hamar elkészült, annak tornyát 72 méter 71 cm magasra építették. Ezzel Matti Järvinennek, az 1932-es Los Angeles-i olimpia gerelyhajító bajnokának kívántak emléket állítani. Az építményt Järvinen-toronynak nevezik. — Mikor kezdődik az NB I- es férfi kézilabda-bajnokság? Kivel jáltsziki első mérkőzésén az NYVSC? — Rajt szeptember 22-én, amikor az NYVSC a Pécsi MSC-yfogadja a bujtosi csarnokban. Kezdés: 17 óra. — A Kelet-Magyarország szeptember 12-i számában olvastam az „Elment a gólkirály” c. írást, amely egy volt NyTVE-labdarúgót idézett. Ha módjukban áll, kérem, közöljék: mikor alakult Nyíregyházán az NyTVE illetve annak riválisa a NyKISE. — Kérdező: Gönczi István nyugdíjas. — Kedves Gönczi Istváji. Nem tudom ön hány éves, de bizonyosan nosztalgiával gondol a két patinás egyesületre. a futballcsapatokra, a játékosokra. Kérését ezúton teljesítjük. Nyíregyházi Torna és Vívó Egylet (NyTVE) alakulási éve: 1905. Szakosztályai: atlétika, birkózás, céllövő, labdarúgó, vívó, torna, tenisz, úszó, asztalitenisz, télisportok. A Nyíregyházi Kereskedők és Iparosok Sport Egyesülete 1923-ban alakult. Szakosztályai: labdarúgó, autómobyl és motoros, kerékpár, tenisz, vívó, birkózó. A két egyesület 1941-ben történt városi fúzió következtében' áiflnt még, MOVE Szabolcs néven folytatta. Grajczárik György, a válla- ji Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke — nem csak régi, jó szakember, alaptermészeténél fogva közvetlen — a kérdésre kérdéssel válaszol. — Hallottál valamit? — Semmit. -Viszont az aszály okozta károk a megyében milliárdos nagyságúak, következésképpen kévés a takarmány, költségesebb a hizlalás, csökken az állatállomány. Kond is hízók — Nálunk ez még nem érzékelhető. Nincs még hatása a húsüzem működtetésére. Az idei sertésvágás és -feldolgozás 80—100 darabos lesz, 1200 kilogramm húskészítmény. Nem nagy tétéi, ezért idén is, jövőre is kikerül a háztájiból és a kisegítő gazdaságokból. - Egyébként mi nem a húsipari vállalatok által igényelt szabvány sertésekkel dolgozunk. Nem a 105, hanem 150 kilogrammos állatokra vagyunk vevők. A sváb szalonnához, kolbászkészítéshez a súlyfölösleges hízó kell... Hogy mennyire kedvelt és keresett a vállaji hentesáru, azt példázza, hogy a helyi boltnál mindig szép számmal akad messziről jött vevő. Vannak. akik száz és száz kilométereket utaznak azért, hogy sváb szalonnát, kolbászt vehessenek. Sokak számára megnyugtató tehát, hogy az üzemet a tsz továbbra is működteti. — Mást mondok — kaji- csolódik a gondolatsorhoz az elnök — nemcsak az üzemet működtetjük, de arról sem tudunk lemondani, hogy az állattenyésztést ne fejlesz- szük. A térségben nekünk az állattenyésztéshez van adottságunk. Tudjuk, hogy a jövedelmezőség miatt sem az állattenyésztés, sem az említett húsüzem nem egy aranybánya. de mi mást tehetnék. Ezért is csináltuk meg a sertéstelepünk rekonstrukcióját. Több mint 12 millió forintot költöttünk arra. hogy egy olyan telepünk legyen, amely hármas mentesítéssel évi 2500 hízott sertést bocsájt ki. Ezt a húsiparnak értékesítjük. A hármas mentesség előnye húskilogrammonként r öp rengek. Vajon mi mindenről tudnék most nagy hirtelen lemondani. Nehéz szívvel. A cigarettáról? Soha! A feketekávéról. Soha! Az álmaimról, a vágyaimról? Soha! Valamiről azonban mégis csak le kellene mondanom, hogy példát statuáljak. Megvan! Lemondok arról, hogy Stohanekkel ezentúl szóbaálljak. — Szomszéd, a jövőben kerülje a társaságomat. Mondjon le arról, hogy eszmét cseréljünk. — Most meg mi baja? Megártott a szárnyasragu? — Miféle ragu és szárnyas? Ha nem látta volna, kolompár levest ettem. — Azt hittem, szárnyasragu, mert három légy is úszkált benne. — A légy nem úszik. A légynek nincs uszonya, a légynek szárnya van. — Na ugye. Ha a légy egy szárnyas állat, akkor mégiscsak igazam van. Maga szárnyasragut evett. Csak azt nem értem, hogy nem vette észre. Sok mindent nem veszek plusz két forint, ezért is, a hizlalás még nem ráfizetéses. — De az lehet? — Nagyon bízom abban, hogy ez nem fog bekövetkezni... Elégedett gazdák Témát váltunk. Ami ma az ország közvéleményét foglalkoztatja, az aszály, Vállajon sem közömbös. Csodálatos viszont, hogy az Ecsedi-láp peremén, a Kraszna árterében most jó a termés. Ott inkább a sok eső okozott volna kárt — Talán hihetetlenül hangzik. de búzából most rekordévünk volt. hektáronkénti átlagban 6,37 tonna. A kukoricánk is elég ló. természetesen nálunk is van aszálykár, 6—7 millió. Viszont szép a nyolc hektár magkender. Bejött a paradicsom is. Idén először termesztünk paradicsomot. Ha nem lesz dér, köd, ha az időjárás nem tartogat számunkra újabb megészre. örökké azt a rohadt tévét lesem. Ha eszem, ha iszom furton-feszt oda kell figyelni, ' mert most nagy a vonulás. Az oroszok kivonulnak, az irakiak bevonulnak. Ja és a képviselő urak is kivonulnak. Csak ez a Stohanek szobrozik nálam és szó nélkül tűri, hogy eszem a legyeket. Rá is szólok: — Kívül tágasabb. — Tessék? — Álljon fel és mondjon le. Mondjon le arról, hogy továbbra is rontsa itt a levegőt. Hát miféle jószomszéd az olyan ember, aki megissza a söröm, elszívja a cigarettámat és közömbösen szemléli, hogy egymás után nyelem le a krokodilokat. — Már elnézést, de krokodil nem ■ volt■ a levesében, csak légy. Másrészt most ez lepetéseket. akkor a gazdák elégedettek lehetnek. — Gazdák? — Igen, mert a magkender, a paradicsom, de a gyümölcs is háztáji, illetve földbérlet, vállalkozás. Szóval a kender, az jó termést ígér, hektáronként 1,5 tonna magra számítunk. az alma azonban kevesebb lesz. 1200 tonna helyett úgy 700—800 tonna. — És mi van a privatizációval? A földvisszaigényléssel? — Nincs túlzott igény. Károm hektár visszakért földet adtunk ki. De hát miért is tülekednének a földért, hiszen a földbérlet lehetősége ad-ott. Idén 42 hektár a tagok által bérelt föld. Nem csak paradicsomtermesztésre, kukoricának is adtunk, hiszen mint mondtam, itt az állattartásnak nagy hagyományai vannak, kell a takarmány ... Égig ér a kender Ősszel, mint mindenütt, úgy Vállaj környékén is élénk a határ/Tart a nagy betakarítás. Az égig érő. vágásra érő kender, a frissen szántott földek, az új magágy látványa a mezőgazdasági termelés folyamatosságának ígérete. Jövőre is lesz hús és kenyér. Legalábbis Vállajon. a mániája, hogy mondjak le. Honnan veszi ezt a badarságot? — A televízióból. — Ja. Nekem nem kül- ügyem a belügyem, de mint magánember kijelentem, nem mondok le semmiről. Ha viszont sajnálja tőlem a piát, a cigarettát, én el is mehetek. De akkor maga is mondjon le arról, hogy nálunk barack- lekvárt kap és szó nélkül eltűröm, hogy titokban simogatja a feleségem kezét... Begurulok. Ez a Stohanek tisztára átment személyeskedésbe és még azt sem mondhatom, hogy ez nála választási fogás. Most választhatok. Vagy kirúgom és lemondok a baracklekvárról, vagy megtűröm és élvezem továbbra is a kedvenc csemegémet. mmondjak le a barack- /wf lekvárról? Soha! A Stonekné-féle barack- lekvár az nem egy bársonyszék. Stohanekné lekvárjáról nem lehet lemondani. Ebben a kérdésben szörnyen makacs vagyok. Seres Ernő SZERKESZTŐI OOOOOOOO ősBEAT msem szabad észrevétfy lenül megöregedni. w Sorsát senki sem kerülheti el, de a kor élőhaladtának jelei kevésbé szembetűnőek, ha valaki nap mint nap, de legalábbis gyakran látnak. Zenélni a végelgyengülésig lehet, sőt jól zenét komponálni úgyszintén. Bizonyíték erre, hogy gyakran matuzsálem korú „tinédzserek” pengetik a gitárt a Kisstadionban, vagy a Petőfi Csarnokban. Külsejükön egy kicsit megütközünk, zenéjüket viszont elfogadjuk. Illésék úgy tértek vissza szombat este, hogy másfél évtizednél is több idő eltelt, amióta együtt láttuk a bandát. A százezer néző a stadionban, és a nem tudom hányszor ennyi a képernyők előtt nagyobb részt a „nagy generáció” tagjaiból tevődött össze. A fogalom is azóta született, hiszen a „Néha furcsa hangulatban” születése idején nemigen gondolták, hogy mi — ma harmincasok, negyvenesek leszünk egykor a nagy generáció. Olyannyira azzá váltunk, hogy azóta befogadtuk Queent, a Pink Floyd- ot... Az Illést hallgatva pedig gondolkozhatunk: zenei fejlődésük, kifejezésmódjuk, mondanivalójuk meddig juttatta volna el őket, ha... Ezzel szemben eszünkbe juthatott régi önmagunk, ismét a fülünkbe kéredzkedett az a beat, ami már múzeumi relikvia: ősbeat. Kicsit restellem a fa- nyalgást, és egyes szám első személyre váltok, hiszen siker volt a szombat esti fellépés, és még valaki kikérheti magának, hogy a nevében beszélek. Magam is haragszom magamra. A hálátlan beszéd azt is jelenti, hogy megtagadom szellemem ébredésének boldog éveit, értelmem molekuláinak azon részét, amelyeket az Illés-életérzés plántált belém. De talán éppen ezekből is fakadó kritikával nézem a mai öregfiúkat. Haragszom az életre? Bródiék is haragban vannak vele. A Csehszlovákiába indult tankokra, a keserű eltiltásokra, az együttes tagjainak egymással megvívott kicsiny és néha talán kicsinyes harcaira, és még ki tudja, mi mindenre. Én leginkább amiatt vagyok csalódott, amit már fentebb említettem: hogy egyszer csak elfogyott az Illés, vele együtt valami, amit a Fonográf már nem pótolt, mert valahogy szépelgő lett. Később pedig minden elenyészett. Mint a múlt ifjúság, amelyet azonban sikeresen hozott vissza a szombati koncert. Levente hozzáöregedett korábban is viselt külsejéhez, a lányok most is Bródinak csápol- tak, Pásztori talán még nagyobb vehemenciával püfölte a dobot, mint annak idején. Az „idő vasfoga” — Rejtő örökifjú képzavarával — leginkább Szabolcs fölött szállt el. Illés Lajos pedig éppolyan feszengő volt saját zenekarában, mint akkoriban, amikor már kiállt a rúdja. Esik Sándor S. E. A vásárosnaményi fafeldolgozó Özemében egy műszakban 20 köbméter almásláda kerül le a tűzőgépekről. Képünkön a Képkezelők ládaelemeket helyeznek a tűzőgépbe. (H. P.)
