Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-24 / 198. szám

1990. augusztus 24. Kelet-Magyarország 3 Ingyen­konyha Az új kenyér ünnepén szé­kesfővárosunkban 4 ezer rá­szoruló fogyaszthatta el, vagy vihette el az adag babgulyá­sát. Arról is olvashattunk, hogy az egyik nyugdíjas-kö­zösség nyilvánosan tiltakozott „minden megalázó látszatin­tézkedés ellen”. Megfogal­mazták azt is, hogy „idős emberek önérzetét sértik o könyöradományok, a köztéri levesosztások”. Egyben kérik a parlamentet, tűzze napi­rendre az elszegényedett ré­teg helyzetét. Talán érthető, ' miért a nyugdíjasok emelték fel sza­vukat, hiszen az ő korosztá­lyukból került ki a legtöbb magára maradt, nehéz körül­mények között élő ember. Egyre értetlenebbül állok a változások előtt, ök ledolgoz­ták életüket, tisztességben, nélkülöztek, s most ismét „kiveszik kezükből a kana­lat”. „Kinek építettünk, ki­nek neveltük gyermekein­ket?” — teszik fel a kérdést. E folyamat már nem ma kez­dődött, a tanácsok szociális segély támogatásai, a ked­vezményes étkeztetés rend­szere talán elodázta, de nem állította meg a tendenciát. S amiért igazán szót eme­lek — bár tudom, az „in­gyenleves” adót tisztelni kell, megbecsülni a jószándékot —, de mégsem ezt tartom megoldásnak. Valahogy olyan mindez, mint amikor a felka­paszkodott gazdag ember dob egy százast a koldus kalapjá­ba, mert úgy érzi, valahol ő is egy lépcsőfok volt a „lét­rán”. Az sem mellékes, hogy ezzel a tettével megnyugtatja lelkiismeretét, s részéről letu- dottnak véli a dolgot. Érzé­sem szerint ezek a jótékony- sági szervezetek és alapítvá­nyok, az „ujjba ment szálkát csak bekötik és nem piszkál­ják ki”. Miért vagyok pesszimista, elsősorban, mert gazdasá­gunk irányvonala nem ked­vez a kispénzű embereknek. A piaci viszonyok elsodorják még azokat a látszat-, vagy valós szociális vívmányokat is, melyekben eddig bíztak, még többen csúsznak le az egy tál lencse szintjére. Miben látok esetleg kilába­lást? Véleményem szerint el­sősorban a változás előtt ál­ló társadalombiztasítás segít­heti ki a nyugdíjasokat. Bí­zom abban is, hogy megszü­letik az érdemi döntés — ha lesz rá pénz —, a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzésé­re. dankó ln«laal M T,,U „f — A hosszú ideig tartó kritikusan alacsony tiszai vízho­IMUUI u ZUiluTU^. zam miatt a víz oxigéntartalma kritikus értékre csökkent, ezért az erőmű üzemét az Cszak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szerdán 3 órától 3 napra leállíttatta. Így a folyón érkező teljes vízmennyisé­get a duzzasztón át'zúdítva engedik tovább, hogy a Tisza oxigénben természetes módon dúsuljon. (B. A. felv.) Körtánc a piacon Ha van pénzed, lesz lakásod Az otthonteremtés egyik módja, hogy OTP-lakást vásá­rolunk, vagy közvetlenül a pénzintézettől, vagy a tanács révén. A megyeszékhelyen a közeljövő lehetőségei­ről, az árakról Soltész Lászlót, a lakásépítési és értékesíté­si bsztály vezetőjét kérdeztük. Olyan lakás, amely azért üres, mert nem akadt rá ve­vő, nincs. Vannak, amelyek­be még nem költöztek be a tulajdonosok, mert a vásár­lással kapcsolatban különbö­ző függő ügyeket el kell ren­dezniük. Például még nem kapták meg az igényelt vál­lalati hitelt, vagy a tanácsi támogatást. Ha pedig az ere­detileg kijelölt vevő vissza­lép, az ügyintézés ideje jócs­kán meghosszabbodik. Nincs üres lakás Hasonló okok miatt csúszik a Dohány utcai első két épü­let átadása. A szabály ugyanis az, hogy egy épüle­tet akkor vehetnek birtokba a lakók, ha a tulajdonosok legalább 50 százaléka érvé­nyes szerződéssel rendelke­zik. Jelenleg 48 lakás készült el itt, további 72 épül, átlag ...és hamu — Zenét? — Mindent — feleli a Temetkezési Vállalat kiren­deltségén az adminisztrá­tornak. Minden temetés szép, ha nem a miénk, ameddig mi mesélhetünk róla. Borzong- hatunk valaki más számlá­jára. Lopkodunk az örök­kévalóságból. Nevetséges — gondolja —, ha nem len­nének a gyász szokványos kellékei, a fájdalmasra gya­korolt arcok, olyan lenne ez az egész, mint egy álló­fogadás. Az urnát csicsás textil takarja. Szemfödő Micsoda hülyeség ezt a rongyot szemfödőnek ne­vezni. Mert letakarja azt az ízléstelen edényt, amiben talán az ö maradéka van? Por és hamu. Marhaság. Lehet, hogy üres. Ki a fene tudja mi van benne? Az a kegyelet, ahogy két másik urnát a sarokba löktek, nem sok jót sejtet. Fölcé- dülázva, mint a bőröndök, útitáskák. Ez már nagy­üzem, kötelező a sorbaál­lás. De az Istenit, nem tud­ták valahová eldugni őket? Baktat a kocsi után. Al­karján félig visszahajtva a fehér ing ujja, a farmer zsebében szortírozott száza­sok. Megtapogatja. A taná­csi búcsúztatónak három, a sofőrnek, a sírásónak egy- egy. Vajon hányán lesznek? A ravatalozónál hárman tüsténkedtek. Nézi a kocsin a függöny­mintás üveget. Hová lettek a hinták, a fekete lovak? Mögötte szaporázó léptek. Gyorsít a sofőr. órájára pillant. A sírásók vezetője meg­nyugodva indul a farmer- nadrág irányába. Magától nem tudott volna választa­ni, de az első résztvétnyil- vánító útba igazította, kisi­mítva arca redőit. Hárman voltak, meg a pilóta. — Fogadja részvétün­ket ... Köszönjük. — Köszönöm. A sofőrnek adják oda ... A Sírkert Vendéglőben hétszáz forintot fizetett. Többször kérdezte, hozas­son-e még? Elég volt min­den. Egyedül ül a kocsijába. Kinyomja a kuplungot, el­fordítja az indítókülcsot, gázt ad. A sírkövesek előtt már hatvanöt mutat az óra. Eltemette az apját. B. F. 27 ezer forintos négyzetmé­teráron. A Dohány utcai la­kások 80 százalékát a városi tanács, húsz százalékát az OTP értékesíti. Az OTP-ér- tékesítésűek jelentős része készpénzért kelt el. Sok eladó, kevés vevő A Dohány utcán kívül még három helyen építkeznek. A Legyező utcában 95 lakás lesz, 38-ra már a napokban lehet jelentkezni. Á másfél szobástól a kettő plusz ket­tesig különböző beosztásúak és alapterületűek választha­tók, 26 ezer forint körül lesz négyzetméterük. Az Örökösföldön 3 épület­ben 144 lakás készül, 40—50 négyzetméteresek, 29 ezer fo­rintot kell fizetni négyzetmé­terenként. Átadásuk az év végétől folyamatosan valósul meg, a Dohány utcához ha­sonlóan a vevők 80 százalé­kát a tanács jelöli ki. a fenn­maradó lakásokat az OTP ér­tékesíti. Még csak az alapozásnál tartanak a Vasgyár utcán, ahol „címzett lakásokat” ad­nak majd át, elsősorban a SZÁÉV és a gumigyár dolgo­zói részére. Mivel a tapasztalatok sze­rint a lakáspiac visszaesett — sok az eladó, kevés a ve­vő — csökkentek a szabad­piaci árak. A jövőben az OTP is visszafogja beruházá­sainak mértékét, hasonló okokból. Hátrányos, hogy szűkül a kedvezmények köre, romlanak a hitelfeltételek. Ha pénz van, hamarabb A Nyíregyházi Városi Ta­nácson Pápai László, a la­kásügyi csoport vezetője el­mondta : — A tanácsi kijelölésű OTP-lakások esetében a név­jegyzéken szereplők tájékoz­tatást kaptak, hol, milyen áron, milyen feltételek mel­lett juthatnak hozzá, még választási lehetőségük is volt. Tartósan üres lakás nincs, cserék esetében is fo­lyamatosan történik a kiuta­lás. A nagyobb alapterüle­tűeket, ennél fogva drágáb­bakat, nehezebb értékesíte­ni, vannak, akik visszavon­ták igényüket, de léptek he­lyükre mások. A tanácsi lakások esetében csak a mobilizáció következ­tében felszabadultakkal szá­míthatnak. mert két éve nem épült ilyen. Az idén a cse­rék, építkezések miatt mint­egy 300 tanácsi lakást tud­tak kiutalni, itt is folyamato­san elégítik ki az igényeket. Arra számítanak, hogy az Örökösföldön lesz néhány olyan három és fél szobás lakás, melyre a magas lakbér miatt nem találnak bérlőt. Az elmondottak azt mutat­ják, nincsenek a megyeszék­helyen tartósan üres lakások, mindre van vevő, illetve bér­lő. Egy dolog viszont aggasz­tó. A lakásra mindenkinek szüksége van, hogy nyugodt körülmények között éljen, dolgozhasson. Az árak vi­szont egyre gyorsabban szök­nek fel, a hitelfeltételek ez­zel egyenes arányban rom­lanak. Hányán vannak va­jon, akik éppen elegendő pénz híján kénytelenek töb- bedmagukkal kis lakásban szorongani, albérletben ten­gődni? Vajon rajtuk ki fog segíteni? Kováts Dénes Diagnózist jelzi statisztika Átvilágított vállalatok Hiába kapjuk nap mint nap a Központi Statisztikai Hivatal jelentéseit az első féléves gazdálkodás eredmé­nyeiről, a szakemberek sze­rint a kialakított kép nem valós, hiszen a KSH a kis­vállalkozók adatait nem épí­tette be statisztikai jelenté­seibe. A kisvállalkozások erő­teljes fejlesztésével, a priva­tizációval vajon továbbra is együtt jár az, hogy a magyar gazdaságról csak félinformá­ciókat fogunk kapni? Erre kerestük a választ Hajnal Bélával, a KSH megyei igaz­gatójával. — Egy éve könnyítésként az 50 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások­nak évente egyszer kell meg­küldeniük a KSH-nak az adatokat. Ezek is sokkal ke­vesebb munkát igényelnek, mint a nagyvállalatoknál, hi­szen csak a legfőbb termelé­si mutatókra vagyunk kíván- csiak. Bár a tavalyihoz ké­pest a kft.-k, gt.-k, kisvállal­kozások száma közel a há­romszorosára nőtt, mégis mindössze a magyar ipari termelés 2—3 százalékát ad­ják. Mindezeket a mutatókat nem tudták a kisvállalkozá­sok jelentősen befolyásolni, Az viszont igaz, hogy a brut­tó ipari termelés 7 százalék­kal csökkent és becsléseink szerint ez a szám a nagyvál­lalatoknál elérte a 12 száza­lékot is. Sajnos a megyénk­ben nagyobb mértékű a csökkenés. — A vállalatok évek óta ne­hezményezik, hogy jelentős munkaerőt leköt a statisztikai adatszolgáltatás, ami ugyan mindenre kiterjed, de az érté­kelés már nem olyan széles kö­rű és sok adatot eltitkoltak. Mindezek alapján mennyire van szükség a statisztikára? — Korábban a pártköz­pont. a megyei pártbizottság a legapróbb részletességgel tudott minden információt a vállalatokról. Az irányítást is ez alapján szervezték meg. A piacgazdálkodás körülményei között már minden vállalat­nak a nyereséges termelés az érdeke, nincsenek kiosított és behatárolt termékek. A KSH fő profilja is a gazda­sági statisztika volt. amely része az ENSZ adatszolgálta­tásának. A tervek szerint nem olyan mélységben és a gazdasági a KSH egyre a társadalom­gyakorisággal statisztikáról jobban áttér statisztikára. Az életszínvo­nal. a jövedelem, a vagyano- sodás. az egészségügyi kultú­ra. a demográfia, az életkor, néhány kiragadott téfna azok közül, amelyek vizsgálatát előtérbe helyezzük. Azt elis­merem, hogy a hetvenes­nyolcvanas években sok je­lentést titkosítottak vagy nem adtak ki. de az adatokat a KSH tudatosan nem koz­metikázta. — Ha a vállalatok hútzódoz- nak az adatszolgáltatástól, On szerint az emberek mennyir* lesznek partnerek a társadalom­statisztikai jelentések elkészí­tésében? — A költségek csökkentése és az adatszolgáltatók terhei­nek mérséklése miatt repre­zentatív adatgyűjtést vég­zünk mintavétel alapján.. Évekkel ezelőtt a háztartá­sokban az emberek 5—6, az utóbbi évben már 30—33 szá­zaléka nem vállalta a név nélküli adatszolgáltatást. Vagy nem látják értelmét, vagy nem szívesen tárják fel adataikat. Ebből még senki­nek nem származott hátrá­nya. A megyei hivatalunk évi 150—200 cél-, átfogó és utóellenőrzést tart a vállala­toknál. Mi nem hatóságként lépünk fel, hanem megmu­tatjuk a hiányosságokat, rá­vezetjük a megoldásra a vál­lalat dolgozóit. Néhány eset­ben viszont szabálysértési el­járást kell kezdeményeznünk hanyagság miatt, ami a fő­könyvelő prémiumának a megvonása is lehet. — A negyedéves, féléves, éves statisztikai kimutatások elég rövid távúak. Tud-e előre­jelzést adni a beérkezett ada­tokból a KSH? — A hosszú távú tenden­ciák megmutatása a célunk, ezért térünk át a társadalmi statisztikára. Óvatosan, nem egyik napról a másikra tör­ténik mindez. — Az árindex és a létmini­mum számításán kívül a sta­tisztikai adatgyűjtésben egyed­uralkodó a KSH. Lesz-e ebben változás? — Várhatóan az Ország- gyűlés 1991. első felében tár­gyalja a statisztikai és az in­formatikai törvényt. Mind­ezek után biztos megjelenik a konkurencia és magánvál­lalkozók is foglalkozhatnak széles körű adatgyűjtéssel. Máthe Csaba Királyszalonna, Béres-csepp, tartálykocsi Névjegyünk az OMÉK-on Nyitás augusztus 31-én Augusztus 31-én nyitja meg kapuit az Országos Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás. A budapesti vá­sárváros területén az érdeklődők és a szakemberek szeptem­ber 9-ig tekinthetik meg a magyar és a külföldi gyártók legújabb termékeit, fejlesztéseit. Megyénkből a Nyírteleki Agrogép Vállalat a DETK és DETF típusú tartálykocsik és tartályos felépítmények fo­lyamatos fejlesztését mutatja be, ezenkívül a nyírtelekiek beszámolnak a vásáron a nyugati partnereikkel fenn­álló kapcsolataikról és a vár­ható farmergazdaságok gép­igényeik kielégítésére terve­zett lépéseikről. Budapestre viszik a traktorvontatású Üzemanyag-szállító kírnérő- egységgel szerelt tartályko­csit, amellyel az OMÉK ’90 nagydíjára pályáznak. Be­mutatják a takarmány- és lisztszállító tartályos nyerges félpótkocsit, a nedvestakar- mány-szállító és -kiosztó tar­tálykocsit, valamint egy me­zőgazdasági futóműcsaládot és egy rotációs kompresz- szor változatait. A Szabolcs Húsipari Válla­lat a császárszalonnához ha­sonló királyszalonnát állítja ki, amely speciális ízesítésű és fűszerezettségű. A termé­ket annyira megkedvelték a vásárlók, hogy például a bu­dapesti szállodai piacnak, amely a magyar húsipar leg­igényesebb vevője, nem tud­nak annyit szállítani, ameny- nyit rendelnek, akkora az igény. Emellett megkóstol­hatják a résztvevők a vastag és a vékony ezüst kuttert. Az ezüst jelző a minőségre vo­natkozik. A vállalat fejlesztői ennél is jobbat szeretnének és arra meghagyták az arany jelzőt. Negyvenfajta új ízzel je­lentkezik a kiállításon, a Nyírség Konzervipari Válla­lat. Szeptember 3—5-e kö­zött belkereskedelmi, míg a hátralevő napokon külkeres­kedelmi szakmai napokat tar­tanak a nyíregyháziak. A ha­gyományos termékeik mellett a már kikísérletezett, de még a piaci szondázás alatt álló savanyúságokat, paradicso­mos készítményeket mutat­nak be, amelyeket elsősor­ban a szovjet piacra kíván­nak szállítani. Ezeknek az ízesítését is a szovjet szo­kások szerint készítették. Ami igazi újdonság: Béres- cseppel gyümölcskészítmé­nyeket. valamint olyan ki­egészítő készítményeket ál­lítanak ki, melyek elősegítik a Béres-csepp hatását

Next

/
Thumbnails
Contents