Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-24 / 198. szám

4 Keiet-Magyarország 1990. augusztus 24. Német újraegyesítés október 3-án Vita a képviselők jogállásáról A német szellemvasút befutott a végállomásra, úgy tű­nik befejeződött a zsonglőrködés a dátumokkal: a Német Demokratikus Köztársaság parlamentje csütörtökön hajnal­ban megpecsételte az ország sorsát, az NDK október 3-án csatlakozik a szövetségi köztársasághoz. Kohl elérte célját: az újraegyesített Németország első kancellárja lesz, bárho­gyan is végződjenek a december 2-ára kiírt össznémet par- lametni választások. Az NDK nem éri meg fennállásának 41. évfordulóját. SzüTjet vélemény HzAntall- beszédröl A Szovjetunióban figyel­met keltett Antall József ma­gyar kormányfő Szent István napi beszéde — állapította meg csütörtökön, moszkvai sajtóértekezletén Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szó­vivő. Idézetei szerint a ma­gyar vezető azt mondta, hogy a Szovjetunió világhatalom­ként hét évtizeden keresztül félelemben tartotta a világot, s a Szovjetuniót a bizánci és az oszmán török birodalom­hoz hasonlította. — Az ilyen és ehhez ha­sonló kijelentések hangvétele joggal lepett meg bennünket, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a szovjet fél kezdeményező lépéseinek kö­szönhetően elhárultak az akadályok a szovjet—magyar kapcsolatok további fejlesz­tése elől, a jó szomszédság és az együttműködés szellemé­ben — így tolmácsolta a szovjet külügyminisztérium értékelését Gremitszkih. Ez az első eset, hogy a szovjet külügyi szóvivő nem­zetközi sajtóértekezleten rea­gált — ráadásul negatív hangvétellel — az utóbbi hó­napok magyarországi esemé­nyeire, nyilatkozataira. Ed­dig csak egyes lapok, így például legutóbb a Krasznaja Zvezda, jelentettek meg bí­ráló kommentárt a második világháború történelmének átértékelésére, bizonyos ma­gyar kártérítési igények tá­masztása kapcsán elhangzott nyilatkozatokat ítélve el. Az eddig is már csak kor­látozott szuverenitással ren­delkező NDK megszűnik, mint állam — az ismét egy­séges Németország elnevezé­se valószínűleg Németország szövetségi köztársaság lesz —. bizonyos intézmények más feladatkörrel még mű­ködni fognak, bizonyos tör­vények még életben marad­nak, az összenövésként in­dult újraegyesítés azonban ro­hamos tempóban torkollik az NDK beolvadásába. A belépés — ahogy az it­teni politikai szóhasználat­ban a csatlakozást, a beolva­dást, a hozzácsatolást neve­zik — és az össznémet vá­lasztások időpontjának elté­rése számos jogi. de nem át­hidalhatatlan jogi problémát vet fel. Mi lesz az NDK-val, ha már nem lesz NDK. de még az össznémet parlamen­ti választás sem zajlott le? A jogászok megpróbálnak ana­lógiákat keresni a sosemvolt helyzetre. A legkézenfekvőbb analó­gia a Saar-vidék csatlakozá­sa az NSZK-hoz, 1956—57- ben. Franciaország és a Szö­vetségi Köztársaság 1956. ok­tóber 27-én döntött úgy, hogy a Saar-vidék visszake­rül az NSZK-hoz. mégpedig 1957. január elsejei hatállyal. A Saar-vidéki parlament de­cember 13-án döntött arról — ugyanúgy, mint most az NDK —, hogy elfogadja az NSZK alkotmányát, azaz az alap­törvényt. A nyugatnémet par­lamenti választások azonban csak 1957 szeptemberében voltak. addig a Saar-vidék tartományi parlamentje tíz képviselőt delegált a Bundes­tagba. A jogászok a mostani eset­ben is valami hasonlóval pró­bálkoznak. Az NDK egyetlen tartományként csatlakozna az NSZK-hoz, a központi irányító testület a bonni kormány lenne, a de Maizie- re-kormány tartományi kor­mányként működne tovább Kelet-Berlin tartományi fő­várossal, az addigi NDK- parlament pedig egyszerű, de mégis különleges tartományi parlamentként. Feloszlana az NDK külügyminisztériuma, védelmi minisztériuma, meg­szűnne a keletnémet posta, egyebek mellett — mindezek A jereváni parlament csü­törtökön függetlenségi nyi­latkozatot fogadott el, amely örmény Köztársaságra vál­toztatja a szovjetköztársaság hivatalds nevét és- kinyilvá­nítja : Örményország szuve­rén állam, s hatóságainak in­tézkedései — mind az ör­mény belügyek, mind a kül- ügyek vonatkozásában — előbbrevalóak a szovjet köz­ponti hatalom intézkedései­nél. az ügyek az alaptörvény sze­rint a szövetség. a Bund fennhatósága alá tartoznak ugyanis. A nyugatnémet szövetségi gyűlés, a Bundestag kooptál­na 144 képviselőt a Népi Ka­marából az 518 nyugatnémet és nyugat-berlini honatya, plusz a parlament elnöke mellé. Egyelőre vita folyik, hogy a keletnémet képviselők rendelkezzenek-e szavazati joggal, vagy csak „másodosz­tályú képviselők, vendégek” legyenek. A jogászok és -a politikusok elsöprő többsége az első megoldás mellett kar­doskodik, mondván, ezeket a képviselőket az immár „NDK szövetségi tartományban” márciusban többpárti válasz­tásokon szabályosan megvá­lasztották. Az elsüllyedő NDK terüle­tére nagyjából és egészében a nyugatnémet törvényeket ter­jesztenék ki — az összecsi- szolás az NDK-törvényekkel, szem előtt tartva a keletné­met sajátosságokat e napok­ban folyik Bonnbant az egye­sülési szerződés kidolgozása keretében. Még nem dőlt el, hogy Berlin, vagy Bonn le­gyen a főváros — esetleg Berlin főváros, de Bonn kor­mányszékhely. A függetlenségi nyilatko­zat alapul szolgál Örményor­szág új alkotmányának és egyéb törvényeinek megal- kotásához. A TASZSZ sze­rint az örmény Köztársaság továbbra is tagja a Szovjet­uniónak. A deklaráció sza­vatolja a többpártrendszert, a pártok egyenrangúságát, a véleménynyilvánítás, a sajtó és a lelkiismeret szabadságát, akárcsak a hatalmi ágak szétválasztását. Meglepő interjú egy román lapban Összeesküvéssel döntötték meg Ceausescut Megtámadták, lőtt a rendőr Örmény függetlenségi nyilatkozat Egy hosszú ideje szerve­zett, tábornokok és a Secu- ritate egyik egységének be­vonásával előkészített össze­esküvés döntötte meg Nico- lae Ceausescut, és nem né­pi forradalom — nyilatkozta az Adevarul című bukaresti lap csütörtöki számában Sil­via Brucan és Nicolae Mili- taru. Ceausescuék megbuktatása után mind Brucan, mind Mi- litaru tábornok tagja volt a Nemzeti Megmentési Front vezetőségének, Militaru feb­ruárig védelmi miniszter volt, de később eltávolítot­ták őket a vezetésből. Megfi­gyelők meglepőnek tartják, hogy a legnagyobb példány- számú lap, amely eddig a Nemzeti Megmentési Front irányvonalát követte, most az interjúval éles támadást indít az események eddigi beállítása ellen. A közös interjúban Brucan és Militaru elmondta: az összesküvők tervében az sze­repelt, hogy ártalmatlanná teszik Ceausescu fő támoga­tóit — akik jelenleg vagy halottak, vagy börtönben vannak —, s elfoglalják a rádiót és televíziót. Közölték, hogy eredetileg októberre tervezték a diktá­tor megdöntését, de néhány ember lebukása miatt el kel­lett halasztani. Cáfolták azt a korábbi állítást is, hogy a forradalomban a hadsereg azonnal átállt a nép oldalára. — Egy hajszálon múlt, hogy sikerült elkerülni a polgár- háborút — mondták. Iliescuról, az ország jelen­legi elnökéről úgy véleked­tek, hogy őt tartották a leg­alkalmasabbnak a vezetésre, de Iliescu jelenleg nem kí­vánja megváltoztatni az or­szág kommunista politikai rendszerét. Az interjú mellett közölt kommentárjában az Adeva­rul azt írta: fokozatosan, ha­zugságról, hazugságra fogjuk megismerni, hogy valójában mi történt. Májzsugorban szenved Kiengedik Nicu Ceausescut A nagyszebeni bíróság csütörtökön engedélyezte, hogy gyógykezelés céljából elhagyja a börtönt Nicu Cea­usescu, aki ellen népirtás vádjával indult eljárás. Az orvosi szakvélemény szerint a néhai román diktátor fia májzsugor és nyelőcsőértá- gulatban szenved. Nicu Ceausescu a vádirat szerint felelős azért, hogy Nagyszebenben a decemberi fordulat időszakában 87 em­bert megöltek és 300-at meg­sebesítettek a hadsereg és a Securitate közötti összecsa­pásokban. X lövés halálos volt A Belügyminisztérium saj­tóosztálya közli: 1990. július hónaptól kez­dődően ismeretlen személy több alkalommal betört a kőrösladányi Vén Márkus vendéglőbe, és onnan külön­böző áruféleségeket lopott el. A bűncselekmény elköve­tésének módszere sorozatjel­legre, azonos elkövetőre utalt, ezért a tettes vagy tet­tesek felderítésére a Békés megyei Rendőr-főkapitány­ság figyelőszolgálatot szerve­zett. Az augusztus 23-ára virra­dó éjszaka a vendéglő belső helyiségében szolgálatot tel­jesítő rendőr mozgásra lett figyelmes, majd látta, hogy egy, a fején csuklyát viselő személy a söntés felé megy. A rendőr szolgálati fegyve­rét tűzkész állapotba helyez­te, majd „Rendőrség, a tör­vény nevében adja meg ma­gát !” szavakkal felszólította az ismeretlen személyt. A felszólítás elhangzása után az ismretlen a rendőr felé futott, miközben a zsebéből kivett egy tárgyat, és azt a rendőrre irányította, aki a homályos helyiségben fegy­vernek vélte, és szolgálati fegyverét • célzás nélkül elsü­tötte az ismeretlen irányá­ba. A lövéskor a személy to- vábbar is a rendőr felé fu­tott, és a német rendőrségnél rendszeresített könnygáz- sprayvel az intézkedő rendőrt szembefújta. A spray hatásá­tól a rendőr nem látott sem­mit, de félve attól, hogy az ismeretlen elkövető cselek­vőképtelenné teszi, ismét cél­zás nélkül elsütötte fegyve­rét. Ez a lövedék a jobb mell- üregbe hatolt, és az ismeret­len személy — akiről később kiderült, hogy Papp Endre 17 éves helyi lakos — azonnali halálát okozta. A fegyverhasználat ügyé­ben végzett előzetes vizsgá­lat szerint \a rendőr jogsze­rűen és törvényesen használ­ta szolgálati fegyverét. Az ügyben a Szegedi Ügyészség nyomozóhivatala tovább foly­tatja a vizsgálatot. (MTI)-----------------------—---------------------------------------------------------------------------------L Honecker visszaemlékezik Hamburgból kelte­zett hirek szerint Erich Honecker, az NDK alig egy évvel ezelőtt^ leköszönt ve­zetője visszaemlé­kezésein dolgozik, és azokat közvetítők út­ján előközlésre fel­ajánlotta a nagy hamburgi magazinok­nak, a Spiegelnek és a Sternnek. A Spie­gel állítólag már el­állt a közlés szándé­kától, a Sternnel még folynak a tárgyalá­sok. A Spiegelnél nem bíznak a kézirat hi­telességében, a Stern­nel is nem olyan ré­gen fulladt botrány­ba a „Hitler-memoá- rok” közlése, mert kiderült: közönséges hamisítványról van szó. A 78 éves Honek- ker, aki feleségével, Margottal, az NDK egykori oktatási miniszterével Bee- litzben, egy szovjet katonai támaszpon­ton él, állítólag mag­nóra diktálja vissza­emlékezéseit. Él­ményeit korabeli ak­ták olvasgatásával frissíti fel. A Super Illu című keletnémet magazin úgy érte­sült, hogy a vissza­emlékezésekben sző van a berlini fal felépítéséről is, amit Honecker szerint a Szovjetunió kény- szerített ki. Világesemények képekben Mihail Gorbacsov novjet államfű augusztus 23-án a Kreml­ben fogadta Nadzsibullah afgán elnököt. A Perzsa (Arab)-öbölben kialakult helyzetet vitatta meg Li Peng kínai miniszterelnök és Szabah EI-Ahmed El-Dzsa- bir Esz-Szabah kuvaiti miniszterelnök-helyettes, külügymi­niszter augusztus 22-i tárgyalásaik során. Javier Perez de Cuellar, az ENSZ főtitkára augusztus 22-én Kolumbiába érkezett. A képen: érkezés után az ENSZ fő­titkára, mellette Cesar Gaviria, Kolumbia elnöke. Bukarest: Barikádokat emelnek a tüntetők az Egyetem té­ren augusztus 22-én, amikor mintegy 4000 ember tiltako­zott a román fővárosban Ion Iliescu rendszere ellen. MINDEN KEDVES VÁSÁRLÓNKAT VÁRJUK Jósa város, Korányi F. u. 56. sz. alatt üzemelő ABC-ár uházunkban. A FELÚJÍTÁS UTÁN BÖ ÁRUVÁLASZTÉKKAL SZEPTEMBER 5-ÉN. A NYITÁS NAPJÁTÓL RUHÁZATI ÉS IPARCIKKVASÁR, AMÍG A KÉSZLET TART!

Next

/
Thumbnails
Contents