Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-23 / 197. szám

1990. augusztus 23. Kelet-Magyarország 3 Vállalkozásbarát köriyezetben Egy fellendűlfiben lévő ágazat: a kisipar A lakosság részére végzett fogyasztási szolgáltatások igénybevétele erősen függ a jövedelmi színvonaltól, a ház­tartások gépesítettségétől, felszereltségétől stb. Ezeket a munkákat a kisebb szervezetek és a magánszektor általá­ban hatékonyan és megbízható minőségben végzi el. Ezen tevékenységek nagyüzemivé válása — néhány szakmát ki­véve — igazán soha nem vált jellemzővé. A nyolcvanas évek elején, amikor a kisszervezetek le­váltak a nagyobb állami és szövetkezeti szervezetekről, illetve a magánszféra bővü­lése elől kezdtek elhárulni az adminisztratív korlátok, el­sőként a szolgáltatási tevé­kenységekben indult meg erőteljesen ez a folyamat. A gazdálkodó szervezetek köré­ben a szétválásokkal kisvál­lalatok, kisszövetkezetek, le­ányvállalatok alakultak, első­sorban a személygépkocsi-ja­vítás. az elektromos háztar­tási gépek és híradástechni­kai készülékek javítása, a fényképészet, az óra- és ék- szerjavítás területén. Más szakmákban a magánkisipar vette át a meghatározó sze­repet. így különösen az utób­bi egy-két évben a fodrá­szatban. a kozmetikában, és egyes építőipari szakmák­ban. Fogyasztási szolgáltatás 1989 végén kétszer annyi (325) fodrász, hétszer több kozmetikus dolgozott magán- vállalkozóként, mint 1980- ban. A magántaxizást és teher­autó-fuvarozást a hatósági til­tás megszűnése, illetve a te­vékenység engedélyezése tel­jesen átrendezte, lényegesen javította a szállítási viszo­nyokat. Ez év eleién már 1417 teherautó-fuvarozó és 336 magántaxis működött a megyében. A nyolcvanas évtizedben a kisiparban a foglalkoztatot­tak száma csaknem kétszere­sére növekedett, jelenleg kö­zel 12 ezren dolgoznak eb­ben a formában. A főfoglal­kozásúak száma négytizedé­vel lett több (jelenleg közel 5 ezer fő), a nyugdíj, vagy munkaviszony megtartása mellett dolgozóké megkétsze­reződött. az alkalmazottak száma közel háromszorosára emelkedett (ez utóbbiaké meghaladta a 2200 főt). A kisipar bruttó teljesít­ményértéke az elmúlt évben 5,4 milliárd Ft fölé emelke­dett, aminek több mint fele (2,9 milliárd Ft) fogyasztási szolgáltatásból származott. Ennek háromnegyedét lakos­sági megrendelésre végezték (2,3 milliárd Ft). Kizárólag ők végzik A kisiparon kívüli gazdál­kodó szervezetek az összes lakossági szolgáltatásnak csu­pán ötödét végzik. A kisipar részvétele tevékenységen­ként eltérő súlyú, A mosást, kelmefestést. vegytisztítást. valamint a gázkészülékek ja­vítását, karbantartását, üzembe helyezését zömmel vállalatok végzik, a magán­szféra részvétele csak tíz százalék körüli. A személy- gépkocsi javítása, a háztar­tási gépek és híradástechni­kai készülékek javítása, a fényképészeti tevékenység fe­le-fele arányban oszlik meg a két szektor között. Legtöbb szakmában a kisipart szol­gáltatás a meghatározó. így kétharmados részvétellel a bútorjavításban, a fodrászat­ban. a kozmetikában, három­negyedes aránnyal a motor­kerékpár-javítás, a lábbeli egyedi készítése, az órajaví- tás területén. Csaknem kizá­rólagos a szerepe az építő­ipari szolgáltatásokban (95%). a ruházkodási termé­kek javításában (97%) és egyedi méretre készítésében (92%), a teherszállításban és taxiközlekedésben (93%). A bőr- és szőrmérüházát javí­tását, egyedi méretre készí­tését. az olajkészülékek ja­vítását, a lakástakarítást is szinte kizárólag a magánkis­ipar végzi. Ami drágult... Egy év alatt a lakosság ál­tal igénybe vett szolgáltatá­sok értéke folyóáron ötödé­vel növekedett, ami volume­nében (az árnövekedést ki­szűrve) a 8 százalékot sem éri el. Ez a mérsékelt növe­kedés úgy alakult ki. hogy a gazdálkodó szerveknél 7 %- kai csökkent, a kisiparban 13%-kal nőtt a megrendelés mennyisége. Az év folyamán a vállalatok, szövetkezetek lobban emelték áraikat, mint a kisipar. Körükben különö­sen a gázkészülékek javítása, üzembe helyezése, a mosás, kelmefestés, vegytisztítás. a bútorjavítás, a kölcsönzés, a szállítási szolgáltatás drágult. E tevékenységek szolgáltatá­sai visszaestek, míg a kis­iparban bővülés tapasztalha­tó. A jellemző alacsony jöve­delmi színvonalhoz igazodva a szolgáltatások egy lakosra jutó értéke (5099 Ft) az or­szágos átlagtól 2110 Ft-tal kevesebb. Ettől csak Borsod- Abaúj-Zemplén, Nógrád. il­letve Jász-Nagykun-Szolnok megyében alacsonyabb. Bé­késben hasonló. Különösen az életszínvonalat jelző szolgál­tatásoknál tapasztalható ko­moly lemaradás: pl. a fodrá­szati. kozmetikai szolgáltaié sokat itt veszik legkevésbé igénybe. A híradástechnikai cikkek. gyógyászati segéd­eszközök javítására mindösz- sze kettő, elektromos háztar­tási gépek javítására három. taxiközlekedésre. lábbelijaví­tásra négy, személygépkocsi­javításra. mosásra, vegytisz­tításra öt megyében költe­nek kevesebbet, mint itt. A középmezőnynek megfelelő, vagy attól is nagyobb ará­nyú ugyanakkor a faipari ja­vítások. az építőipari szol­gáltatások és a teherszállítás igénybevétele. Barabás Ivánné KSH megyei igazgatósága PipaszÍYÓvQrsony Nyíregyházán Százéves és miedene a dohány Ritka jubileumra készülnek ezekben a napokban a Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat dolgozói. Nagy a nyüzsgés-mozgás a vállalat központjában, mert augusztus végén 100 éves lesz a vállalat. Nemcsak a dekoráicókból, a külső jelekből lehet következtetni a közelgő ünnepre, hanem az itt dolgozók hangulatából is. Szerelik, próbálgatják a nemrég vásárolt amerikai gépeket. t)nnep ide, vagy oda, tapasztalhatjuk: meg­kezdődött és folyamatosa dohány átvétele. Megyénk egyik legnagyobb és egyik legfontosabb válla­lata immár százéves. Hogy is lehetne bemutatni, életkö­zeibe hozni ezt a matuzsále­mi kort megért üzemet? Kezdjük talán azzal, hogy ez a vállalat eleitől fogva munkát és megélhetést biz­tosított (és biztosít) több ezer embernek. Azoknak, akik ke­serves munkával elültették, kapálták, simították, csomóz­ták, feldolgozták a füstölni­valót. Beszédes képek A vállalatnak most csak kilencszáz saját dolgozója van, de a termelőkkel együtt több mint tizenötezren dol­goznak megyénk „dohány­iparában”. S ez így volt ré­gen is. Régi és űj fényképe­ket nézegetünk. Az egyiken egy asszony mezítláb ekét húz. Az eke szarvát sovány, öreg ember fogja. Ennek a dohányoscsaládnak nem volt igavonó állata, az öreg bizo­nyára a lányát és az unoká­ját fogta az eke elé. A másik amíg az uradalom szolgála­tában állt — ingyenes lakát és orvosi ellátás járt.” Dohány­birodalom A vállalat köponti tanács­termében egy kis „házi mú­zeumot” rendeztek be. Elsár­gult fényképek, írásos doku­mentumok, mai szemmel fur­csa használati eszközök ele­venítik fel itt a múltat. Itt van például a második világ­háború előtti erjedési pálca a hőmérővel. A pálcát az asztagba nyomták és úgy mérték a hőmérsékletet. Itt van a szúzdohányt vágó ké­Kedvezmények, mentesítések Humánus katonai szolgálat Kedden délelőtt sajtótájékoztató volt a Honvédelmi Mi­nisztériumban a sorkatonai szolgálat aktuális kérdéseivel kapcsolatban. Szerdai számunkban röviden már tudósítot­tunk az eseményről, most egyes kérdésekről részletesebb tájékoztatást adunk. A katonai szolgálat 12 hó­napra való csökkentésével kapcsolatban az egyik érde­kesség, hogy a törvénymódo­sítást a parlament még csak a közeljövőben fogja jóvá­hagyni. A Minisztertanács már elfogadta a javaslatot, s a honvédelmi tárca vezetése elkezdte annak megvalósítá­sát. Egyrészt c. leszerelési- átszervezési folyamatba szer­vesen beilleszkedik ez a hu­mánus lépés, másrészt a tör­vény elfogadása után nem valósítható még egyik napról a másikra az űj szolgálati időre való áttérés. Azért nem valósítható meg, mert ha a sorkatonák kétharmadát le­szerelnék a csapatok zömé­nél, nem lenne biztosítható a határ és a légtér védelme, a szárazföldi csapatoknál nem maradna elegendő katona a napi szolgálati feladatok el­látására. s gátolná a hadse­reg átszervezésének napi feladatait is. Augusztus elsején soron kívül közel 11 ezer, az augusztus 15-i szokásos al­kalommal több mint 22 ez­ren szereltek le, az előbbiek zömében 12 hónapos szolgá­lati idő letöltése után. A le­szerelést sajnálatos botrá­nyok is megzavarták, mely­ről a katonai vezetés úgy vélekedik, bár jogos a fiata­lok öröme — akik zöme nem szereti a katonaéletet —. kul­turáltabban kellene visal- kedniük. Néhol a honvédség szervezési hiányosságai is közrejátszottak, ismerték el önkritikusan, mert a vonat indulása előtt 3—4 órával is kiengedték a fiatalokat a laktanyából egyes helyeken, akik közül jó néhányan töb­bet ittak a kelleténél. * Egészségügyi okokból — kórházi kezelés miatt — 26 fiatal maradt bent a leszere- lők közül, fegyelmi okok miatt közel négyszáz, ök a kezelés, illetve a büntetés le­telte után folyamatosan me­hetnek haza. Mintegy 50 millió forintot osztottak ki leszerelési se­gély címén, ez átlag 1500 fo­rintot jelent. Természetesen mindenkinek nem adhattak, igyekeztek a leginkább rá­szorulóknak juttatni. A bevonulás egyik érde­kessége, hogy mintegy 3 és fél ezerrel kevesebb fiatal öl­tözik bakaruhába, mint ahányan levetik azt. Egyszeri intézkedés alap­ján (!) most mentesülnek a bevonulás alól o kétgyerme­kesek, a különösen nehéz szociális helyzetben lévőik (nekik maguknak kell a ta­nácstól igazolást beszerez­ni!), s azok, akik nem fejez­ték be az általános iskolát. A HM vezetésének szándéká­ban áll általánossá tenni ezeket a mentesítéseket, de ehhez' ' törvénymódosítás szükséges. Ugyancsak nem kell bevonulni azoknak, akik komoly egészségkárosodásban szenvednek, ezáltal alkat- matlanok a katonai szolgálat ellátására. Tehát a szelékció meghatározója a szociális és az egészségügyi helyzet. A katonai eskü időpontja szeptember 22—23-án lesz, s lehetővé kívánják tenni, hogy a sorkatonák minél na­gyobb számban vehessenek részt a helyhatósági válasz­tásokon. Kéri a katonai vezetés, hogy a panaszos, a problé­mák megoldását kérő leve­leket n-e a minisztériumba cí­mezzék, mert a gondokat csak az adott helyőrségek­ben tudják kivizsgálni. A minisztériumba küldött le­veleket oda küldik, így csak az ügyintézési idő hosszab­bodik. A felsőbb szervekhez csak akkor forduljanak, ha az első fokon, illetve a fel­lebbezésre hozott határozat­tal nem értenek egyet. K. D. A nyíregyházi dohányfermentálóban félautomata gépeken csomagolják és szállítják a bálákat. fényképen az angol automata gépsor látható. Ez már a je­len.. Kostyánszki János főmér­nök újságolja, hogy az év­fordulóra megjelenik a vál­lalat fényképes monográfiá­ja.. Alig száz oldalas lesz. A kézirat másodpéldányát elénk teszi. A gazdag és ér­dekes anyagból találomra és önkényesen idézünk: „Nyír- jes tanyán tíz dohányoscsa­lád, egy béresgazda és egy kerülő alkotta a falutól el­különült telepet. Károlyi Jó­zsef dohányos tanyáján 45 katasztrális hold dohányt 9 dohányoscsalád művelt meg, míg Nagy Sándor 300 holdas birtokán 20—25 hold do­hányt 4—5 család kezelt. A kolóniák nagyságát az hatá­rozta meg, hogy a dohány­kertész családjával 5—6 hold dohánytermő területet volt képes megművelni”. A dohány mindenkori fon­tosságát bizonyítják a mo­nográfia következő sorai: „A dohányos családjának — — Halló, szerviz!? Jóna­pot! Garanciális javításra szeretném bejelenteni a Mazdámat. — Tessék parancsolni! Hétfő reggelre megfelel? Hat óra húszkor várjuk. — Előbb nem lehet? — Nem, esak hatkor nyi­tunk. — Úgy értem, hogy hol­napra. Erős dohányos va­gyok. — Tele vagyunk munká­val. Hiába emelik a ben­zint, ezek a fránya autósok állandóan a nyakunkra járnak. Apropó, mi köze a garanciális javításnak ah­hoz, hogy ön erős dohá­nyos. — Sok köze van. Tele van csikkel a kocsi hamu­tartója. — És? — Szeretném, ha kiüríte­nék. Én felső középosztály­béli úr vagyok, nem pisz- kolhatom be mindennel a kezemet. Elég a politika is. — Komolyan gondolja? — Természetesen. Nekem azt mondták Bécsben, ahol vettem a járgányt, hogy a pesti szervizük minden problémát megold. — A hamutartó a prob­léma? — Csakis. — Ügy véli, hogy a jótál­lási feltételek erre az eset­re is vonatkoznak. — Persze. Mint említet­tem volt, nem tudok dohá­nyozni a kocsiban, mert tele van a hamutartó. Erős dohányos vagyok, s ha nem tudok szívni, nem tudok vezetni. Ha pedig nem tu­dok vezetni, akkor nem megy a Mazda. Ha nem megy a kocsi, az garanciá­lis probléma, nenidebár? — Forduljon az Autó­klub indító szolgálatához. — Fordultam, de ott el­fordultak tőlem. Ugyanit én csak a Maláj és az Ar­gentin Autóklubnak va­gyok a tagja. — Járt már arrafelé? — Nem, de ez egy ele­gáns dolog. — Rendben van, jöjjön holnap reggel hét tizenöt­re. De sokba fog ez kerül­ni magának. Mi ugyanis nem javítunk, csak cseré­lünk. Ügy egyszerűbb, és többet lehet vele keresni. Egy Mazda-hamutartó cse­réje 5456 forint, de svéd koronában kell fizetni, Esetleg japán jenben. — Nekem így is megfe­lel. Pénz nem számít. Mi­alatt maguk kicserélik a hamvedret, addig privati­zálok két kócerájt. Dől a zsozsó. — Kérem, ahogy paran­csolja. Mi minden marha­ságra kaphatók vagyunk, ha a kuncsaft - fizet. Ha legközelebb náthás lesz, el­dugul az orra, és emiatt nem tud vezetni, nyugodtan forduljon hozzánk. Kiváló svájci orreseppünk is van. Hidraulikusan pumpáljuk a kedves vendég orrmel- léküregébe! (majláth—mikes) ses szerkezet is, nagyapáink gyakran használt szerszáma. A vállalat főmérnökét ar­ra kérjük: mutassa be ezt a száz esztendőt. Mint mond­ja, a dohánygyár mindig meghatározó volt a megye és az egész Tiszántúl életé­ben. Ezt a talajt szereti a do­hány, s a dohánytermesztést szerették és szeretik az itt élők. Régen ebben a térség­ben termelték hazánk dohá­nyának 20 százalékát, most 70 százalék ez az arány — mondja a főmérnök nem kis büszkeséggel. 1940-ig termé­szetes úton fermentálták megyénkben a dohányt. Ek­kor kezdődött a gépi fermen­tálás. Az első kocsányozó gépsort 1974-ben telepítették ide, S a helyszínen, a nagy csarnokban mutatja be a fő­mérnök a 200 millói forintos új rekonstrukció eredményét, az amerikai gépsort. Kedvszegő aszály A gépektől nem messze, az átvevőhelyen dolgozik Sán­dor/! Tibor dohányátvevő. Egy dinasztia tagja. Sorolja, hogy itt dolgozott az apja, az anyja, a keresztapja és most ő is itt keresi a kenye­rét a feleségével együtt. A közelgő ünnep jegyében is panaszra nyílik a szája: Az aszály miatt gyengébb a minőség, kevesebb a meny- nyiség, a termelők rossz ked­vűek. Nekem viszont ragasz­kodni kell átvételnél az elő­írt minősítéshez. Jó volna, ha a termelők jó kedvvel ve­lünk ünnepelhetnének. A dohány még ebben az aszályos évben is valutát hoz az országnak. Világcégek közreműködésével a szabol­csi dohány feldolgozva eljut sok-sok országba. A fogyasz­tó-füstölő országokból is el­jönnek iae az ünnepre mond­ja befejezésül a főmérnök: Augusztus 30-án külföldi­ekkel együtt konferenciát tartunk és termelő üzemek­be is ikimegyünk. Másnap a könnyedebb ünneplés prog­ramjában nemzetközi pipa­szívó verseny is szerepel. Nábrádi Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents