Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-23 / 197. szám
Nagykövetek fogadása a Parlamentben Külpolitikánk Hosszú Idő után végre megszépült a kisvárdal Rétközt Múzeum, a volt zsinagóga környéke. Parkosított környezetével, korhű kandelábereivel és egyéb utcai „bútoraival” a város egyik szép foltja lett a gyönyörű épület és környéke, (vincze) A Megyei Pedagógiai Intézet. a Bessenyei György Tanárképző Főiskola és a Megyei Pedagógiai Társaság „Úton az iskolai alternativi- tás felé” címmel tanácskozást szervezett a tanárképző főiskolán, melynek megnyitójára szerdán délelőtt került sor. Az ország minden részéről csszesereglett több mint ötszáz szakember a háromnapos program keretében különböző témakörökben hallgat előadásokat. Így tegnap dr. Székely Gábor főigazgató megnyitója után dr. Nagy József egyetemi tanár, ismert oktatáskutató „az iskola és a nevetés megújulási lehetőségei”-ről beszélt. Kiemelte: napjainkban minden nyitottá vált. a legalapvetőbb és szilárdnak hitt feltételezések is megkérdőjeleződtek. Sok a ha. a bizonytalanság. „a szabadsághoz most kell a méltó rendet megteremteni’’. Változás várható az iskolairányítás rendjében. a közoktatás tartalmi működésében, a nevelés rendszerében és a pedagógusszabadságban. Délután „Az iskolai autonómia pedagógiai értelmezése' címmel tartott előadást dr. Lóránd Ferenc tudományos kutató. Csütörtökön reggel fél 9-től a megyei és városi művelődési központban dr. Báthory Zoltán a „Nemzeti alaptanterv — iskolai műveltségtartalom” címmel tájékoztatja a hallgatóságot. Ezen a napon délután az érdeklődők autóbusz-kiránduláson ismerkednek megyénk legszebb tájaival. A nap híre Vaddisznót ne! A Magyar Vadászok Országos Szövetsége Megyei Intéző Bizottsága megbízásából Plavecz János, megyei fővadász közölte lapunkkal: Állategészségügyi okok miatt 1990. augusztus 23- tól a vaddisznóvadászat a közlés visszavonásáig Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye területén szünetel. Megtudtuk. hogy megyénkben évenként általában 200—250 vaddisznót ejtenek el, s juttaták azokat a három átvevőhelyről exportra. Vb-ülés Vásárosnaményban Hímzett csizmák exportra. P^e“dí0,*o2ó‘- Mbb8£*fl*bcn nöke‘ *<*• lalkoztst i rak amaz! Cipőipari Szövetkezet az lbrányi Szemében. Az asszonyok, lányok naponta 300 pár matyómintás hímzéssel díszített női csizma felső részét készítik, amelyet dán exportra szállítanak. (Elek E. felv.) Pályakezdőknek nines munka kapcsolatos feszültségek várhatóan még növekedni fognak. A városban és környékén az év első felében mintegy 200 főt érintő létszámleépítésre kerül sor, így a munkaerő iránti kereslet is csökkent, mely leginkább a szellemi foglalkozásúakat érinti. A pályakezdők mellett az adminisztratív munkát keresők helyzete reménytelen. Az egyedül örvendetes dolog, hogy az Üveggyár 80 fős létszámbővítést jelentett be, igaz „csak” betanított férfi munkások számára. A kínálatról szólva megtudtuk, a városban és környékén 640 munkát keresőt tartottak nyilván, közülük 189-en vásárosnaményiak. Az életkor és végzettség tekintetében is heterogén az állástalanok összetétele, de a legnagyobb számban a szakképzetlenek és az aluliskolázottak vannak. Található közöttük analfabéta és diplomás is. A legnehezebb a pályakezdők helyzete, akik egyáltalán nem válogathatnak, számukra egyetlen munkahelyet sem ajánlottak fel... (Ide jutottunk!) Sajnos úgy tűnik, a munkanélküliség csökkenésére belátható időn belül nem lehet számítani. Az év első felében 473 fő részesült munkanélküli segélyben, számuk az év végéig 700 körül várható, összehasonlításként csak egy adat: tavaly 115-en kaptak munkanélküli-segélyt... A segélyek összege 700 és 14 400 forint között volt. A tájékoztatón kívül a jelenlévők beszámolót és előterjesztéseket hallgattak meg és hagytak jóvá. kiszámítható, egyértelmű Űjonnan kinevezett, és hamarosan külszolgálati helyeikre utazó nagyköveteket fogadott szerdán a Parlamentben Göncz Árpád köztársasági elnök, Szabad György házelnök, Antall József kormányfő és Jeszenszky Géza külügyminiszter. A külszolgálati posztok váltása nyomán több mint húsz új misz- szióvezető foglalja el állomáshelyét az amerikai kontinenstől Ázsiáig. A magyar és a nemzetközi sajtó jelenlétében a Magyar Köztársaság elnöke köszöntötte a búcsúzó diplomatákat. Göncz Árpád beszédében arra kérte a nagyköveteket, hogy híven képviseljék a magyar külpolitikát, amely évek óta egyenes vonalú, kiszámítható, és amelyet az ország létérdekei határoznak meg. Az ország külpolitikájának célja, hogy biztosítsa és kifejezze hazánk önrendelkezését, ugyanakkor szolgálja Magyarország zökkenő- mentes beilleszkedését Európa egészének formálódó együttműködésébe. Külpolitikai törekvéseiben Magyar- ország a nemzeti egyetértésre alapozva a térség jelenkori valóságából indul ki, a Helsinki folyamat keretében a kollektív és az egyéni emberi jogok teljes megvalósulásának útját keresi minden nép számára a határokon belül és a határokon kívül egyaránt. Kiemelt figyelmet fordít a magyar külpolitika az ország határain belül élő nemzetiségek, illetve a határokon kívül élő magyar nemzeti kisebbségek nemzetközi szerződésekkel garantált egyenjogúságára. Magyarország — mutatott rá Göncz Árpád — arra törekszik, hogy mielőbb az egyesült Európa egyenjogú tagja legyen. Pedagógiai Fórom '90 Nyíregyházán Infirmatika, önállóság, kirszerístg Péntek délelőtt „Nevelési stílusok és személyiségfejlesztés” témakörben dr. Balogh László, majd az „Iskolai altemativitás — helyi tantervek” témakörben dr. Ballér Endre tart vitaindítót. Az előadásokat követően a résztvevők szekcióüléseken beszélik meg az elhangzottakat. Többek között, például vallás és ideológia, informatika. számítástechnika, értékelési rendszerek stb. szekciókban. D. M. Esődicsen F elfrissült a határ. Esőszagot áraszt a gyümölcsöskert is, ahol arról beszélgetünk, hogy megkésve jött az égi áldás és mi haszna volt, mi haszna lehet még. A főkertész az almafákra néz és kijelenti, ettől már hízik a jonatán, a starking és remény van arra, hogy a háromszáz hektáron 500 —600 tonnával több alma terem majd. Ahány szakember, any- nyiféleképpen gondolkodik és ítél. A növény- termesztő az esőt követően már nemigen reménykedik abban, hogy sor kerülhet a lucernánál egy negyedik kaszálásra. De a maradék kukoricából — egyharma- dát—felét elvitte az aszály — még lehet valami. A burgonyának már annyi, a napraforgónak sem segített az eső. Viszont most már igazából meg lehet kezdeni az őszi kalászosoknak a magágykészítést, van értelme a tarlószántásnak. Pro és kontra ütköznek a vélemények, de ez a valóságon semmit sem változtat. Tény, hogy kivételesen a megye minden szögletében hullott csapadék, néhol csak hat, másutt 14—20 milliméter mennyiségben. És ez még kevés, nagyon kevés. A talaj az elmúlt másfél hónapban oly mértékben kiszáradt, hogy a nedvességtartalom 20—25 százalékra zsugorodott és már a mélyen gyökerező fák is alig találnak vizet. Ilyen nagy szárazság, mint az idei, az elmúlt ötven évben nem fordult elő. Ahhoz, hogy a földek vízháztartása a kívánt mértékre visszaálljon, sürgősen még legalább 100—150 milliméter csapadékra lenne szükség. Nem rögtön, nem egyszerre, hanem megtartható jó eloszlásban, az őszi időben. A z idei ősz — idős emberek több jelből is arra következtetnek — hosszú lesz. Itt-ott másodszor is virágzott az akác. Szent István napja is verőfényes volt, elhúzódik tehát a virágok és fák hervadása. Jó lesz ez a betakarításhoz, de úgy lenne igazán jó, ha köz- be-közbe langyos eső is esne. Erre már a jövőnk érdekében lenne nagy szükség, hiszen ez az esztendő, a mezőgazdaságot tekintve nemigen sikerült. Áztassa tehát eső továbbra is a határt kedvünk szerint, mindenki hasznára. (seres) Pirosalma-export megyénkből lan alig vagon, győzik az átrakást Bő két hete szinte minden almáskertben befejezték a permetezést. A növényvédelem idei mérlege eltér az átlagtól. Van, ahol tizennyolcszor, másutt húszszor is permeteztek. A növényvédelmi fordulók sűrítését a kártevőknek kedvező időjárás kényszerítette a gazdákra és ez többletkiadásokkal járt. Ront majd az egységes mérlegen az is, hogy a többletmunka költségét a növényvédő szerek árának emelkedése is gyarapította. Mindezeket az export almaár tavalyihoz viszonyított növekedése csak kismértékben ellensúlyoza. A télialma tehát beérett, a szedés a fehér fajtákkal már augusztus közepén elkezdődött. A szovjet átvevők augusztus 16-án érkeztek Tu- zsérra, és azonmód munkához láttak. Augusztus 21-én már a piros árut is szállították a gazdaságok. Akkor 27 széles nyomtávú vagont, 540 tonna almát rakodtak. Az elkövetkező napokban az átvétel és rakodás üteme fokozódik, augusztus végéig a ül áldozatok HgÉali (2. oldal) napi kiszállítás elérheti, sőt meghaladhatja a 2 ezer tonnát. Vagonhiány egyelőre nincs. A szovjet exportra lekö- töt télialma 260 ezer tonna, bőven megtermett, de az üzemek becslése szerint a télialma termés 15—20 százalékkal kevesebb lesz, mint egy éve volt. A mennyiség az esőt követően előnyösen változhat. Változatlan az a korábbi megnyugtató információ, hogy az exportáláshoz elegendő a láda és a csomagolóanyag. Az első fél év tapasztalatai azt mutatják, hogy a múltbeli tendenciák továbbélése, a lassú gazdasági növekedés, a szigorú takarékosság és a vállalati létszámleépítések következtében tovább mérséklődött a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat demográfiai okok miatt is növekszik — hangzott el tegnap Vásárosnaményban, a városi tanács végrehajtó bizottsága ülésén. A foglalkoztatás helyzetéről szóló tájékoztatóból az is kiderült, a foglalkoztatással XLVII. évfolyam, 197. szám ÁRA: 4,30 FORINT 1990. augusztus 23., csütörtök
