Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-16 / 192. szám
I * * » ' Augusztus 21-től a műszaki átadás, szeptember 3-án pedig l$KOIQQVQTQ, a tanítás kezdődik Nyíregyházán az örökösföldi új 12 tantermes, előadókkal, könyvtárral, tornateremmel, szabadtéri mozival felszerelt általános iskolában, melyet a kivitelező ÉPSZER rövid határidővel, egy év alatt épített meg. (B. A. felv.) ELgy pártfogó töprengése Az eredmény: 0 mimint hivatásos pártfogó, n/i nap mint nap találkozom emberi nyomorúsággal, elhagyatott Sággal, kiszolgáltatottsággal. Azért, mert valakit egyszer valamilyen bűncselekmény miatt elítélt a bíróság, még nem kellene mesterségesen a társadalom perifériájára lökni. Nagyon sok ember sorsánál, származásánál fogva amúgy is ott él. Ügyfelem korábban Nyíregyházán lakott, tbc-beteg- sége mio.tt munkaképtelen. A tüdő szanatóriumban ismerkedett meg élettársával, elbocsátásuk után a férfi lakására költöztek, Magy községbe. Éva nevelni kezdte Mátyás tízéves gyermekét. A mikor kiköltözött élettársához, egy ideig kap ta még a segélyt, majd, mivel nyíregyházi állandó lakása megszűnt, a segély folyósítását megszüntették, a leveleki tanácshoz tették át ügyét. Azóta Éva rendszeresen megjelenik a tanácson, hogy segítsenek rajta, mert nincs pénze, egyikük sem tud dolgozni, szociális segélyezettek Mi, amikor lehetett, szűkös keretünkből adtunk 3—500 forintot, de ez semmire sem elég. Segíteni sem a megyei tanácson, sem a nyíregyházi családsegítőben nem tudnak. Mindössze annyit sikerült elintézni, hogy a tanács kiállított bizonyos nyomtatványokat a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak, hogy vizsgálják felül Éva állapotát. Ez júniusban megtörtént, a következő hónapban Éva ismét megjelent, hogy nincs pénze, Mátyás pedig infarktussal a kórházban van. A villanyt kikapcsolták, mert a számlál nem tudta fizetni. A leveleki tanács 9 hónap alatt négyezer forint segélyt fizetett ki nekik, de a kért pótkeretet nem kapták meg a megyei tanács tól, így a sorban álló segélyezetteknek nem tudnak fizetni. A megyén azt mondták, kevés a segélykeret. A leveleki tanács végül júliusban kiutalt Éváéknak 3 ezer forint segélyt. Augusztusban ismét megjelenik Éva, hozza a határozatot, melyben megállapítanak neki 4100 Ft segélyt, melyet azonban egyelőre kerethiány miatt nem tudnak folyósítani. De ellátják Évát közgyógyellátást igazolvánnyal, az ingyenes gyógyszerellátás biztosítása érdekében. Lakjon jól An- daxinnal? Furcsa, hogy a határozat kelte június 4., Éva pedig július 11-én kapta meg ... Augusztus 9-én a leveleki tanácson azt a választ kaptam, legyünk türelemmel, a pótkeretet megkérték, de még nem kapták meg. Különben is, Éva előtt még harmincán állnak sorban. Júliusban nem ezt mondták! Hát ide jutottunk. Évának nincs pénze, mi adtunk neki 300 forintot. A fránya azt is kajára költötte! Türelmem elfogyott, mamelu- kokkal nem tudok egyedül küzdeni. Szerencsétlen asz- szony koldulni sem mer. Ennyit ér ma Magyarországon egy ember! S félek, a jövőben sem fog többet érni. Ráadásul itt állunk a községekkel, mint leendő önkormányzatokkal, akiket elszegényítettek, vagyonuktól megfosztottak, s több helyütt ezt a vagyont lopják még ma is. Mi lesz így a létminimum alá süllyedt emberek tömegeivel? A nyugdíjasokkal, a cigányokkal, a kis fizetésből tengödőkkel? Mi lesz a Horváth Évákkal? Ördögh László hivatásos pártfogó (címe a szerkesztőségben) A társadalmi és gazdasági szerkezet torzulásai, hibás döntések a cigányság beilleszkedésére nézve is súlyos következményekkel jártak. Az elmúlt évtizedek szinte tragikussá váló jelenségei lettek: a férfiak elszakadása a családoktól, az együttélési normák szétzilálódása, majd a városba költözés, a látszatkedvezmények. Ezek mind mind oda vezettek, hogy mára a munkanélküliség és túlnépesedés következtében a cigány lakosság helyzete egyre inkább kilátástalanná válik. A szegénység pedig szegénységet szül — ezeket a gondolatokat hallották többek között Szuhay Péter szociológus előadásában annak a néprajzi tábornak a résztvevői, akik Budapestről érkeztek Mátészalkára a Fővárosi Tanács Cigány Szociális, Művelődési és Módszertani Központjának szervezésében, hogy nyolc napon át tanulmányozzák a vidéken élő cigányság életmódját, szokásait, még meglévő hagyományait. Gyűjtik a hagyományokat a tábor szakmai vezetője — válaszában elmondta, hogy ezekben a fiatalokban egyfajta mozgalmi szemlélet kialakulását segítik a foglalkozások. Azt, hogy aktivistáivá váljanak az ügynek és nem utolsó sorban megismerjék és ápolják a már kihalóban lévő szokásokat, hagyományokat. Azonosulni képviselőikkel Az általa elmondottakból önkéntelenül adódott a kérdés: vajon a cigány közösség milyen mértékben tudna azonosulni az irányításukra, képviseletükre létrejött szervekkel, szervezetekkel? A szociológus véleménye szerint az eddigi társadalmi intézményrendszer felülről erőszakolt érdekképviseletének tevékenysége valóban legtöbbször elidegenedett a cigányság döntő hányadának gondjaitól és megnyilvánulásaikat valamiféle értelmiségi felsőbbrendűség jellemezte. Most az a cél, hogy képviseletük alulról, az egyes emberek, az egyes családok, az egyes közösségek problémáinak felvállalásával szerveződjön. Népviseletek az önkormány zatban Sajnálatos, hogy a helyhatósági választás annyira közeli, hogy erre úgy, ahogy szeretnénk, még nem fogják tudni felkészíteni a cigány lakosságot, ezért valószínű, hogy az első ilyen alkalom nem fogja igazán tükrözni létüket és arányukat a települések önkormányzati testületéiben. Réti János A tábor munkájában 21 fiatal — középiskolás, főiskolás, és egyetemista — jelentkezett azzal a szándékkal, hogy megismerjék ezt a környéket — mondta Rézműves Melinda szervező. A Kán- torjánosiban, Hodászon, Nagyecseden, Ököritófülpö- sön tett látogatásokon emberekkel beszélgetünk, és gyűjtést folytatunk mesék, élet- történetek, a vallásosság, a hajviselet, a vajda-szisztéma emlékeinek későbbi feldolgozására. A többség a csoportból cigány származású, akik nem ismerik már a nyelvet sem, és elszakadtak ettől az életmódtól — vette át a szót Vass Klára néprajz szakos egyetemista, aki igen hasznosnak minősítette a foglalkozásokat, hiszen — elmondása szerint — az elméletnek ilyen találkozása a mindennapi gyakorlattal, befolyásolja majd a témával kap- csolatos látásmódját. Arra a kérdésre, hogy mennyire segítheti ez őket a problémák megoldását segí tő munkájukban, Szuhay Pé- tér — aki egyébként a Néprajzi Múzeum munkatársa és Mii ír a M Jagtanáesadó? A vegyestulajdonú piac- gazdaság kiépítésének fontos feltétele, hogy növekedjék a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozás részaránya a gazdaságban. Ennek jogszabályi feltételeit kívánta megteremteni az 1990. évi V. törvény, amely az egyéni vállalkozás szabályait egységesítette, és jelentősen egyszerűsítette. A házassági bontóperek magas száma, a lakáshoz- jutás ismert nehézsége indokolja, hogy az augusztusi számban a Család és jog című rovatban — elsősorban bírói gyakorlat újabb tapasztalatai alapján — feldolgozták a házastársak lakáshasználatának szabályait. Az olvasók választ kaphatnak többek között olyan kérdésekre is, hogy dönt- het-e a házastársak lakás- használata felől a bíróság a házasság felbontása előtt, mi a feltétele a lakáscserekötelezésnek, vagy lehet-e a családi házban, öröklakásban lakó tulajdonostársat arra kötelezni, hogy a közös otthont két lakásra cseréljék. Arról is szó esik, milyen jogok illetik meg azt a volt házastársat, aki köteles a közös otthont elhagyni. A tábor résztvevői. SZÁZFÉLE SZAKAD A HÚR PALYAZAT Humorparádé A Somogy megyei Művelődési Központ hét egyéb intézmény támogatásával meghirdeti az első országos groteszk képző- és iparművészeti pályázatot, amelyet meg szeretnének honosítani a Kaposvári Farsangi Napok rendezvényei között. Pályázati feltételek: műfaji és anyagbeli megkötöttség nélkül minden olyan képző- és iparművészeti alkotással lehet pályázni, amely a szatíra, az irónia, a gúny, illetve a humor hangján szól korunkról, az egyén és a társadalom, a közvetlen környezet és a tágabb millió gondjairól. A beküldhető művek száma műfajonként 3 darab. A sorozat egy műnek számít, a darabszámot a szakmai zsűri korlátozhatja. A grafikai paszpartú méretek 50x70; 60x80; 70x100 centiméter. Az ettől eltérő műveket kiállításra kész állapotban kérik. A beadásra szánt műtárgyakat a következő adatokkal lássák el: az alkotó neve, lakcíme, a mű éve, és a mű mérete. A művek mellé rövid életrajzot is szükséges csatolni. Ebben szerepeljen a pályázó születési helye és éve és fontosabb kiállításainak felsorolása. A művek beadásának központi helye Somogy Megyei Művelődési Központ Művészeti Osztálya (Kaposvár, Beloiannisz u. 18.) Az országban azonban számos más begyűjtőhelyet is kijelöltek, ezek egyike a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Művelődési Központ (Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 4400. Tel.: 14-433.) A szakmai zsűri által arra érdemesnek ítélt munkákból kiállítás nyílik. A kiállított pályamunkák közlési jogát a rendezők fenntartják. A beadás időpontja: 1990. október 29— november 2. 8—15,30 óráig. A legkiemelkedőbb alkotások elismerésére Dorottya-dí- jat alapítanak, további pályadíjakat osztanak ki 100 000 forint értékben. A pályázat színes és fekete-fehér fotókra is kiterjed. A képek hosz- szabbik oldata 40 centiméter lehet. A Dorottya-díjon kívüli pályadíjak e kategóriában 50 000 forint értékben kerülnek kiosztásra. Minden további pályázati feltétel azonos. Bővebb információval a 82/10-828-as, vagy 17- 972-es telefonon szolgálnak. Szilágyi ismét ütött Szilágyi György, a 30 éves sóstóhegyi fiatalember nagy verekedő és garázda hírében áll Nyíregyházán és környékén. Gyakran előfordul, hogy előbb cselekszik, vagyis üt, aztán gondolkodik. Az utóbbi másfél évtizedben többször elítélte őt a bíróság súlyos testi sértés, könnyű testi sértés és lopás miatt. A kemény börtönévek nem térítették jó útra. Egy este a nyíregyházi Márka presszóban szórakozott Szilágyi a szintén kétes egzisztenciájú barátaival. A szomszéd asztalnál ülő fiatalok az Edda együttes dalait kezdték dúdolni, erre Szilágyiék — nem tudni miért —, dühbe gurultak. A többszörösen visszaeső fiatalember ezúttal is használta az öklét, sőt egy vascsővel is fenyegetőzött. Tettével nagy felháborodást keltett a vendégek körében. A személyzet is felháborodott, annál is inkább, mivel a berendezésben hat- száz forint kár keletkezett. A sényői presszó előtt is csoportos verekedésbe keveredett Szilágyi. Azt az ártatlan embert is alaposan helybenhagyta, aki békíteni akart. A nyíregyházi városi bíróság Szilágyi Györgyöt két rendbeli csoportosan elkövetett garázdaság és könnyű testi sértés miatt egy év börtönre ítélte. Az elítélt leitételes szabadlábra nem bocsátható. (n. I.) S Kelet-Magyarország 1990. augusztus 16,
