Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-16 / 192. szám

1990. augusztus 16. Kelet-Magyarország 3 Radiátorokká szelídül a vasláva a kisvárdai Vul­kánban. ( surranó, cseppenő Alapítvány Telefaxok és másológépek üzembe helyezését, szerviző» lését, garanciális javítását és kellékanyaggal való ellátá­sát végzi az Interelektronik Műszer Méréstechnika Ipa­ri Kisszövetkezet nyíregyházi Canon márkaszervize és boltja. (B. A. íelv.) v ; ; ­A magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány a ban­kok és pénzintézetek pá­lyázatok útján nyerhetnek el különböző összegeket. A júliusi osztás alapján — a megyénkben is működő bankok és pénzintézetek közül — a következők kap­tak az alapítványból: OTP 500 millió, Magyar Hitel Bank RT. 250 millió, Orszá­gos Kereskedelmi és Hitel Bank RT. 200 millió, Magyar Takarékszövetkezeti Bank RT, 150 millió, Mezőbank 30 millió. Körkérdést intéz­tünk a bankok és az OTP képviselőjéhez: hol, mikor s milyen nagyságú hitelt le­het igényelni? Az alapítványból nyert 150 millióhoz a Magyar Takarék­szövetkezeti Bank RT. ugyan­ennyit tett hozzá. Fazekas Sándor a nyíregyházi fiók ügyvezető igazgatója elmond­ta, hogy felső összeghatár nélkül főleg az új és a kis­Rágóizmai néha keményen és fenyegetően megfeszül­nek. Lehet, hogy ennek az oka az irodalmon túl a hó­lyagokká fújdosott rágógu­mi. de ezt nem tudom, mert csak a szagát érzem. Szemközt velem egy két- méter magas óriás ül. Sza­badnapos ökölvívónak né­zem. Teletetovált kezében viszont ott az irodalom. Az az átkozott irodalom, mi­nek híján engem öten el­lenségesen néznek. A könyv címe „Gyilkosság a sikátor­ban”. Szolnoknál járunk. Az igazság, hogy most már na­gyon félek. A nagymama arca egyre fenyegetőbb. A kismama meg a férje úgy néznek rám, mintha me­rényletet terveznék a szüle­tendő gyerekük ellen. 4 bokszoló kinyújtja a lábát, de úgy, hogy az enyémnek már csak az ülés alatt ma- | rád valamennyi hely. Életemet és véremet ad- | nám egy varányka korty- vért. de sajnos ebben a fül­kében már sohasem lehetek intellektuel. Én már csak utazom, öt. vagy mit tu­dom én hány gyilkosság kö­zött. bután és műveletlenül, szégyenkezve, egyre lúd- bőrösebben, mert nem va­gyok más. mint öt gyilkos között a következő áldozat. Bart ha Gábor vállalkozásokat támogatják. A pályázatban szerepelni kell a 15 százalék saját erő­nek. A kölcsön kedvezmé­nyes, 20 százalékos kamato­zású, lejárata 3—5 év, 1—2 év türelmi időt adnak. A pá­lyázatokat a nyíregyházi fi­ókhoz kell benyújtani, amely előbírálat után küldi Buda­pestre, a központba. Az OKHB szintén megdup­lázta az alapítványból ka­pott összeget. Ami viszont nem a legkellemesebb hír a szabolcsiaknak, hogy 200 milliót a budapesti és a Pest megyei vállalkozók kapnak. A bank szintén nem osztot­ta^ szét a pénzt a megyei fiókoknak, amelyeknek az első körben szeptember 15-ig kell felküldeni a pályázato­kat Budapestre. A kisvállal­kozások (60 fő alatt) 20, a kö­zépvállalkozások (60—150 fő) 23 százalékos kamatra kap­nák hitelt. Futamidő 7 év, türelmi idő 2 év. A Mezőbanktól kapott in­formáció alapján a 30 mil­lió nagy része elkelt, ennek többszörösére lenne igény csak a megyében. Ennek el­lenére nem utasítják vissza a pályázatokat, hanem továb­bítják a központba, amely­nek ígérete alapján a bank megpróbál újabb hitelcsoma­got megpályázni, az alapít­ványból. A Magyar Hitel Bank RT. nyíregyházi fiókjától a kö­vetkező információkat kap­tuk. Korábban a bank 150 milliót kapott az alapítvány­ból. A központba 6 pályáza­tot küldtek fel, ebből egy me­gyei kft. 6,9 milliós kölcsönt kapott. A második körben a bank 400 milliót nyert el az alapítványból, ebből 250 mil­lió már elkelt, a maradék 150 milliót szeptemberben kap­ják meg, de erre is már meg­vannak a vállalkozók. A 25Q millióból két szabolcsi társas vállalkozás, egy gmk. és egy kft. összesen 7,2 millió fo­rinttal részesült. A pályá­zatokat egyébként ezután is fogadják, de az MHB csak a jövő év elején tudja az ala­pítványból elnyert pénzen tá- . mogatni a vállalkozókat. Az OTP 500 milliójából a I megyei igazgatóság három I részletben 60 milliót oszthat : szét. Ebből 20, 24 és 16 mil­liós bontásban a három for­duló összesítéseként 16 egyé­ni és társas vállalkozó ki- • pott hiteit illetve egy rés-ük a közeljövőben veheti fel az összeget. ASp OTP a kisvállal­kozásokat támogatta, akik­nek 20 százalékos kamatra adita a hitelt. 1—2 év a tü­relmi idő és 3—5 év a tör­lesztési idő. Ha üsszesítenénk a pénzt-.- V két, úgy summázhatnánk, hogy valamennyi csordogált a megyébe is. 4 gyorsvonat indul. Sí­polnak. Egy kétség- beesett utas még fel­kapaszkodik. Én már béké­sen ülök. Világosodik, de a lámpák még égnek. Megte­lik a fülke. Diplomatatás­ka. kis és nagy bőrönd, tö­mött szatyor. Pestig hatun­kat már összezártak. És végre megyünk. Előbb a szatyor zörög. Kikerül belőle a könyv. A diplomatatáskából egy má­sik. A bőröndből egy har­madik. negyedik és az ötö­dik. Olvas a fülke, kivéve engem, mert én nem hoz­tam magammal könyvet. Csak újságokat. Azokat vi­szont már elolvastam. Nincs is más dolgom, mint az enyhén piszkos ablakon át nézegetni a tájat. így me­gyünk vagy húsz kilomé­tert. De akkor félszegen fészkelödni kezdek a helye­men. Érzem, hogy néznek, ök öten. a csupa könyvvel felszerelt intellektuelek nem a tájat, nem is a köny­vet. hanem engem figyel­nek. Egyszeriben úgy ér­zem magam, mintha fele­más zoknit húztam volna, vagy mintha a nyakkendőm alatt nem lenne ina. Az ilyen nézéseket megérzi az ember. Tudom, hogy meg­vetnek valamennyien. Fel- világosodott korunkban ugyan milyen az, aki neki­indul Pestnek, és csak bá­mul. nézi a tájat, de nem olvas. Előbb már vissza-vissza- nézek, de a szemükben olyan alacsonyan vagyok, hogy csak ködfoltokban lá­tom őket. Úgy teszek, mint­ha aludnék, de nem vagyok álmos, és ahányszor kinyi­tom a szemem, ahányszor látom a tíz másik szemet, mindig szégyellem magam. A fülke, de a lelkiismere­tem se tiszta. Miféle ember az. aki a vonaton egyszerű­en csak utazik? Unom az egészet. Az unalom ellen viszont használ, ha meg­próbálom a könyvek hátol­daláról leolvasni, a szelle­mileg felém tornyosulok minden lelki gyönyörűsé­gét. Jó tanulmány. Előbb érdekes, aztán egyre izgal­masabb. Alig megyünk hat­van kilométert, amikor fél­ni kezdek. A mellettem ülő. külön­ben elég vad pof áj ú férfi, a „Gyilkos, nem gyilkos” cí­mű könyvbe mélyed, és on­nan les rám. Egy-egy mon­datnál torz kis mosolyok viliódznak az arcán. A szomszédja, szelíd arcú nagymama, a „Ki a gyilkos” című munkát olvassa. de olyan arckifejezéssel, mint- ha az unokáira gondolna közben. A térdén egy új­ság. Az Erató. A szemközti sarokban egy kismama ül. Álmodozik. Még a könyvet is szelíden az ölébe ereszti néha. A könyv címe külön­ben „Gyilkosság a ködben”. A férje a „Gyilkosság a szenátusban” című repre­zentatív alkotásba mélyed. Elhárítani a katasztrófát Mindennapi veszedelmeink A gyorsuló technikai, technológiai fejlődés, az ezt kiszolgáló szállítás egyre több, de fegyelem- -; mel és figyelemmel minimálisra csökkenthető ' mi veszéllyel leselkedik a természeti környezetre 8Ü és a lakosságra. így van ez a megyénkben is. Üzemeink, szállító vállala­taink biztonságos technológi­ával rendelkeznek, de a vé­letlenek, és — sajnos — az emberi gondatlanság mindig okozhat kellemetlen megle­petést. Veszélygócok A megyei felmérés három, különösen veszélyes gócot tárt fel. Záhony térségét, az átrakókörzetet; Nyíregyhá­zán a hűtőtárolók környékét (ammónia); és Tiszavasvári- ban az Alkaloida gyár körze­tét A Megyei Honvédelmi Bi­zottság elsőként a tiszavasvá- ri gyár helyzetét elemezte, s rögzítette a végrehajtandó feladatokat. A legfontosabb: a technológiai fegyelem be­tartásával, a körültekintő munkával csökkenteni a ka­tasztrófa lehetőségét. Emel­lett meg kell oldani a ka­tasztrófa-riasztást, meg kell szervezni a lakosság menekí­tését, javítani egyéni védel­müket, elsősorban úgy, hogy megteremtik a légzésvédő eszközökkel, történő ellátásuk lehetőségét. A fentiek mellett fontos, hogy felkészítsék az egészségügyi szervezeteket a vegyi és égési sérültek ellá­tására és hogy létrehozzanak speciális polgári védelmi szervezeteket az esetleges ka­tasztrófákkal járó károk el­hárítására, felszámolására. A polgári védelem létre­hozta a katasztrófa-elhárító brigádját. Olyan szervezetet alakítottak ki, mely a megyé­ben bárhol, három órán belül már a helyszínen végzi fel­adatát. A brigádon belül van­nak felderítők, akik felmérik a helyzetet a kárterületen; el­sősegélynyújtó szakaszok, amelyek a vegyi és egyéb sé­rülteket látják el; műszaki csoportok speciális feladatok­ra ; tűzoltó raj; és mentesítő erők, akik a vegyi anyagokat hatástalanítják. A brigád je­lenleg 97 főből áll. Három éráo belül a helyszínen Alkalmazását a katasztrófa­elhárítási operatív bizottság javaslatára a megyei polgári védelmi parancsnok rendel­heti el. Az egységekbe a Nyíregyházán és környékén folyamatosan termelő üze­mekből osztottak be embere­két úgy, hogy bármikor, a termelésből kivonva indul­hatnak. Előnyt jeleöt az is, hogy felszerelésüket, techni­kai eszközeiket a gyárak te­rületén tárolják. A katasztró­fa .következményeinek felszá­molásában a Magyar Hon­védség alakulataiból kijelölt alegységek is a katasztrófa­elhárító brigád segítségére vannak. Az idei felkészítések, ki­képzések tapasztalatai azt mutatják, hogy mind a felkészítők, mind a kikép­zésben részt vevők megér­tették a brigád felelősségét, jelentőségét, s a felkészülés során mindenki igyekezett maximálisát nyújtani. Önkéntesek a lakosságból Problémát jelent, hogy az egészségügyi erők tagjai olyan munkahelyen dolgoz- j nak, amely munkaszüneti' napokon nem termel. Nyír-I egyháza lakosaiból szervez-j nek önkéntes elsöspQtíly- nyújtó alegységet* £Mpi»r- ban a Vöröskereszt ‘JflSal kiképzett önkéntes ájJblókra számítanak, de írják az ön-j kéntes jelentkezőket Is. Tovább kell fejleszteni áz eszközellátottságot. Megte­remtik a lehetőséget, hogy a mentésben résztvevők megkapják azokat a sűrített levegővel működő légzőké­szülékeket, melyekkel < az ismeretlen vegyi anyagok ellen védekezhetnek. A fel­derítők számára be kell szerezni a speciális vegyi anyagokat is kimutató mű­szereket. A későbbiekben a katasztrófaveszélyes helysé­gek területén kisebb létszá-. mű egységek létrehozása in­dokolt. Berényi Levente alezredes, a megye polgári, védőéi törzsparancsnoka úgy .yp,; ütőképes brigádot hoznák létre, mely vészhelyzetben jól látná el feladatát. De reméli, erre nem kerül sor, K. D. Wümtiaflr Mi ér meg mit? A messze földön híres cukrásznak órákkal a zárás előtt már nem éri meg, hogy a legkere­settebb fagylaltféleségek­ből feltöltse a készletet. A taxisofőrnek nem éri meg, Jiogy a pályaudvarról a városközpontba vigyen. A kisvárosi temetőben nincs virágárusítás — csak zárt bódé — nyilván, mert nem éri meg. Mi lesz ve­lünk ha az alakuló piac- gazdaság első megnyilvá­nulásai azok lesznek, hogy kivész a szolgáltatás iránti alázat, a klasszikus keres- kedőszeilem, a napi érde­keken való felülemelke­dés, és hovatovább min­denki azt fogja számolgat­ni, hogy mi ér meg mit? Sivár. kietlen, kőkemény .világ- alakul körülöttünk, ha. csak apródonként is, ámélyben naponta ránktö­rő ridegséggel a befekte­tés, a haszon és az egyen­leg lesz az úr. . Még belegondolni sem merek, mi lesz akkor, ha Ö'sébészorvos már vakbél- rműtétet nem vállal, mert pcm ■ éri meg. Ha a moz­donyvezető már csak Bu­dapesten állítja meg a sze­relvényt, mert közben nem éri meg. Ha egy üveg sört már nem rendelhe­tünk a kiskocsmában, csak teljes rekesszel, mert a személyzetnek nem éri meg. Ha egy csülkös bab­levesért egy egész disznót kell kifizetni, mert kü­lönben nem éri meg. Nem folytatom a sort. Inkább próbálok bizakodni. Abban, hogy előbb vagy utóbb — de sajnos ahogy tapasztalható inkább utóbb — rá fognak jönni azok, „akiknek inge”, hogy sok kicsi megy sokra, hogy a sok fillér, meg a jó hír és név gyakran több, mint a kevés forint. Márpedig aki nem ér­demli, az ne tudja meg­szerezni se! Így lenne igazságos! Illetve, ez lenne a piac igazságossága. R. J. V _______________________> Canon márkaszerviz

Next

/
Thumbnails
Contents