Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. augusztus 14, Gólya hozta kft. „Honnan tud előteremteni egyik napról a másik­ra 80—100 ezer forintot egy 17—18 éves fiatal? Sehonnan. Ha csak nem a szülők segítik. A vízto­rony melletti ABC-áruház mégis ekkora összeget vár el a kezdő bolti eladóktól. A végzett tanulók közül csak az állhat munkába, aki a kereskedelmi kft.-nek lefizeti az említett összeget.” keltek a megyei tanács ille­tékesei is. A minisztérium mégis elutasította az igény kielégítését. Nyilván egy pesti, vagy egy dunántúli ta­nulóbázis kapja meg a tá­mogatást. Kár.. . Ú| partnerek Az idézet egy panaszosunk­tól való. Megtudtuk: a hí­resztelés nem igaz, illetve fé­lig igaz. A kezdő kereske­dők is. beléphetnek törzstőké­vel a kft.-be, de üres zsebbel is munkába állhatnak. Ügy tűnik, a kft.-nek a vásárlók is hasznát veszik. Versenyben a szállítók De vegyük sorjába a dol­gokat. Év elején már hírt ad­tunk arról, hogy a megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Szarvas utcai és Marx téri ABC-áruháza meg­alakította a Gólya Kft.-t. (Az elnevezés főleg arra utal, hogy ebben a két boltban szerzi szakmai gyakorlatát megyénk legtöbb kereskedel­mi tanulója.) A korlátolt fe­lelősségű társaságot a vál­lalat és jó néhány kereskedő alapította, ők néhányan év végén a tőkéjük arányában osztalékot kapnak. Az alkal­mazottak csak fizetést vihet­nek haza. Miben különbözik a kft. két „egyszerű” ABC-áruház- tól? Sok mindenben. Alaku­lás előtt a két üzletnek 47 ke­reskedelmi partnere volt, most 71 van. A szállítókat versenyeztetik. Előnyben van az, aki jobb és olcsóbb árut szállít. A Marx téri áruház­ban például a Borsod me­gyei Fűszért olcsó olajos ha­lakat, a Kiskunhalasi ÁG ol­csó borokat, egy dunántúli kisvállalat olcsó ruhákat szál­lít. A víztorony melletti áru­ház új partnerei közé tarto­zik a napkori tsz sütőüzeme: Napkorról naponta friss, szabvány méretű kifliket, jó minőségű péksüteményeket szállítanak. Nyíregyházán már évek óta árulnak ugyan svábhúst és húskészítménye­ket, de a víztorony melletti áruházban újak és kelendőek ezek az áruk. Újabban a mo­sópor is olcsóbb itt, mert egy kft. olcsóbban tudja a tisztí­tószereket szállítani. Udvariasabb kiszolgálás A Gólya Kft. vezetői . ön­állóak, mernek és tudnak kockáztatni. Növelik a tőke forgási sebességét, az elfekvő készlettől leértékelésekkel igyekeznek szabadulni. Esz­tétikusabb tálalással, udva­riasabb kiszolgálással kínál­ják portékáikat. (Az újságíró nem állja meg megjegyzés nélkül: eddig is ezt kellett volna tenniük.) Most már ezt teszik, hiszen anyagilag is ér­dekeltebbek a forgalom nö­vekedésében, a nyereség meg­szerzésében. Külön említést érdemel a kft. egyik — eddig eredmény­telen — kezdeményezése. A Marx téri ABC-áruház köz­vetlen közelében van a ke­reskedelmi tanulók oktatóbá­zisa. Ha ezt műszakilag, tech­nikailag fejlesztik, jó az áruháznak is. A kft. vezetői anyagi támogatást igényeltek a tanulóképzési alapból. Igé­nyüket támogatta a vállalat, támogató javaslatot mellé­kerestetnek Az alapító, az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat is azt reméli, hogy év végén a két ABC-áruház több nyere­séget tesz be a közös vállala­ti kasszába, mint korábban. Remélni lehet a többes hasz­not. Mert a kft. vezetői üzle­ti utakra járnak, új partne­reket keresnek, közben meg­tartják a régi, jó partnerei­ket. Eddig az áruházak dol­gozóit eladónak nevezték. Most már változhat az elne­vezés is. Hiszen a két áru­házban nemcsak eladnak, ha­nem kereskednek. Micsoda különbség! Nábrádi Lajos Nevelés tiszta jellemben Beszélgetés dr. Kocsis Elemér református püspökkel O A megváltozott vi­szonyok között milyen sze­repet tölt be a fehérgyar­mati esperesi hivatal a szatmári térség lakóinak éle' — , ^jndolom, hogy vissza j.ogja nyerni a régi jelentőségét a református egyház ezen a vidéken. A reformáció óta ez a vidék olyan terület volt, ahonnan sok nagy ember származott. Ez a szerep nem hatalmi növekedést, hanem a szolgá­lat növekedését jelenti: a nevelés érdekében; tiszta jellemben való nevelést; a szeretetszolgálatbani, s a kulturális téren végzett munka növekedését jelenti. A református egyház sze­retné áthatni e munkákat azzal az ősi, szabadsághar­cos szellemmel, hazafiság- gal ezt a vidéket, amivel ré­gen. O Ez konkrétan azt is jelentheti, hogy reformá­tus iskolákat nyitnak a közeljövőben? — Reméljük. Most azon­ban az első dolgunk a nagy történelmi kollégiumaink helyreállítása, ami lénye­gében megtörtént — Sá­rospatakon az idén; Pápán jövőre kezdi meg működé­sét. Budapesten pedig régi kollégium (a Ráday úti i- marad) nyitását tervezzük. Gimnáziumaink nyílnak. Elsősorban tanítóképző kell, s csak azután kerülhet sor — a következő években, év­tizedben — általános isko­lák nyitására. Ez nem azt jelenti, hogy vissza akarjuk állítani az egész iskola­rendszerünket. Amennyiben igény és szükség van, erre a szolgálatra készek va­gyunk. O A fehérgyarmati espe­resi hivatal megfogal­mazta: jól tudná hasznosí­tani a- hivatallal szemben lévő emeletes iskolát. Mi erről püspök úr vélemé­nye? — A mi demokratikus és presbiteriánus elveink sze­rint a gyülekezetre tartozik; az egyházközségnek, az egyházmegyének az ügye. Amennyiben erre megvan­nak a személyi és anyagi feltételek; kölcsönös meg­egyezéssel, at érdekek figye­lembevételével — mi ké­szek vagyunk támogatni. Természetesen békességgel és egyetértéssel kell megta­lálni a helyes döntést. M. K. Börtönben a gondatlan apa Verekedésért, lopásért, ga­rázdaságért már többször megbüntették a rakamazi Botos Ignácot. A kifogásolha­tó életvitelű férfit a Borsod megyei rendőrök és jogászok is ismerik. Botos elvált, s volt felesé­ge gondjaira bízta két kisko­rú gyermeküket. Tudnia kel­lett, hogy volt felesége ked­vezőtlen körülmények közt neveli a tízéves fiúkat és a nyolcéves kislányukat. Ennek ellenére nem dolgozott rend­szeresen, nem volt biztos, stabil jövedelme, a gyerekek után többszöri felszólítás el­lenére sem fizette a tartásdí­jat. A bíróság Botost jogerősen hat hónap börtönbüntetésre ítélte tartásdíj elmulasztásá­ért. Nagyjaink emléke Név­adás 4 napokban a kezembe került egy új kiad­vány. Emlékkönyv Hársfalvi Péter születésé­nek hatvanadik évforduló­jára. A Bessenyei Gyöngy Tanárképző Főiskola Törté­nettudományi Tanszéke jelentette meg Cservenyák László és Kávássy Sándor szerkesztésében, Tizenkilenc szerző fejti ki gondolatait különböző. tudományterületekről, tisz­telegve a most már előd Hársfalvi Péter emléke előtt. A szerkesztők közre­adták Hársfalvi Péter tudo­mányos és publicisztikai írá­sainak, valamint a haláláról szóló nekrológoknak a jegy­zékét is. Amiért tollat fogtam az most nem recenzió készíté­se. Hársfalvi Péter emléké­re szeretném felhívni a fi­gyelmet. A nagyműveltsé­gű, sokoldalú tudóstanár, publiciszta, szerkesztő és közéleti ember 1985. január 6-án életének ötvenhetedik évében hunyt el. Haláláról — a helyi lapok mellett — folyóiratok, ki­adványok sora emlékezett meg. Méltatta életművét Benda Kálmán, Czine Mi­hály, Csermely Tibor, Cser­venyák László, Gyarmathy Zsigmond, Für Lajos, Sal- lai József, Szabolcs Ottó, Szűcs László, Takács Péter. Hársfalvi Péter nevét ma utca, tér vagy közintézmény nem viseli Nyíregyházán. Holott már túlhaladtunk a szokásjog alapján „kötele­ző” egy év várakozást, sőt a ma pejoretíve sokat em­legetett agitpropos időszak névadási rendjére jellemző ötéves kivárási időt is ... Egy évvel ezelőtt meg­döbbenéssel fogadtuk Rat- kó József halálának hírét. A költő életműve ismert a szabolcsi olvasók előtt. Még sincs Ratkó József iskola és Ratkó József utca sem a megyeszékhelyen. Nem mondom, hogy késtünk, de az ő esetében el lehetett volna tekinteni még más országokban szokásos egy­éves várakozástól is. Miért ne lehetne ma egy tizenikétosztályos iskolának Hársfalvi Péter középisko­la a neve? Miért ne lehetne Ratkó József tér Nyíregy­házán? Nevezzünk el utcát, közintézményt a két kiváló emberről mielőbb. Becsül­jük értékeiket. Tóth László Hőség ide, hőség oda az orosi óvoda udvarán azért csak jó játszani. (H. P. felv.) Nem erődítmény, üzlet-, és lakóház Fehérgyarmat központjá­ban mindenki csodájára jár a SZAÉV akrobatikus ügyességű szakembereinek. Az új gyógyszertár mellett egy 147 milliós beruházás látványa nyűgözi le az ér­deklődőt. Tekintettel a munka sza­kaszosságára kőművesek és vasbetonszerelők, s szakipari dolgozók serénykednek, az igazi azonban a közel 25 mé­teres magasságban kupolát építő ácsok csillogó-villogó munkája. Itt lesz majd az Országos Kereskedelmi Hi­telbank RT. üzlete, s a mély­ben sok-sok pénz helye, a trezor. Ide költözik majd a Hun­gária Biztosító, s a Jánkmaj- tisi Takarékszövetkezet fe­hérgyarmati fiókja. Lesz piz­zasütő és divatbolt de zöld­ségesbolt és kézimunka-szak- üzlet is. A földszinti üzletso­ron elfér a Túrricsei Kisszö­vetkezet Lakásfelszerelések- mintaboltja, s egy kft szőr­meboltja. Az eddigi három ékszerbolt „sikere” motivál­hatta azt a fővárosi üzletem­bert, aki szinte egy percig sem habozott, amikor a taná­csi hirdetésre jelentkezve a több száz ezer forintot kérték tőle. A munka jól halad. A köz­lekedést, szállítást jól meg­szervezték, így szinte semmi forgalmi gondot nem jelen­tett, nem jelent Fehérgyar­mat jelenlegi legnagyobb bel­városi építkezése; melyet a 'tervek szerint 1991-ben fejez­nek be a száévesek. Panoráma, Parabola és a többiek Chrudinák Alajos a tévé külpolitikai műsorterveiről A Magyar Televízió külpoliti­kai műsorai, azok közt is első­sorban a Panoráma, a nemzet­közi élet, a világpolitika és a világgazdaság háttérmösora. Mindig olyan kérdéseket fesze­get, amelyek mindenkit izgat­nak, érdekelnek. A statisztika szerint a műsorok nézettsége 45 százalékos, ami 4—4 és fél mil­lió nézőt jelent, és a műsorok tetszési indexe 88—90 százalékos. Mindkét adat jobb valamennyi hasonló típusú tévéműsor szá­mainál. — Hova, merre tartanak az új helyzetben a tévé külpoli­tikai műsorai? — kérdeztük Chrudinák Alajost, a televí­zió külpolitikai főszerkesztő; ségének vezetőjét. — Hat évvel ezelőtt ott voltunk minden jelentősebb afrikai ese­ményen, követtük az iraki, irá­ni fejleményeket, beszámoltunk más közel-keleti eseményekről. Négy évvel ezélőtt kezdtünk fog­lalkozni Európa keleti részével, a körülöttünk lévő országokban zajló eseményekkel. Igyekeztünk frissen, gyorsan, első kézből be­számolni a történtekről, illetve műsorunkkal hatni az esemé­nyekre. Gondolok itt a Havel-, vagy Dubcek-interjúkra, vagy a romániai diktatúrát támadó mű­sorokra. Sajnos rá kell döbben­nünk. hogy a neheze csak most következik! | — Miért? — Sokkal bonyolultabb a küz­dőtér. mint az eddigi volt! Sze­retnénk felemelni szavunkat a nacionalizmus, a hatalmaskodás minden válfaja ellen. Legfonto­sabb feladatunknak tekintjük, hogy jelen legyünk mindenütt, ahol — talán az eddigieknél még határozottabban — felemel­hetjük szavunkat a Duna-menti népek együttmunkálkodásáért, és a mindenfajta uszítás, hatal­mi visszaélés ellen. — Ezek szép elképzelések, de melyek azok a műsorok, vagy műsorbeli változások, amelyekkel el akarják és el tudják érni mindezt? — Két olyan műsorunk is volt, amelyet már túlhaladott az élet; a Nemzetközi stúdió és a Külpo­litikai fórum. Az előbbit azért kellett létrehoznunk, hogy azo­kat az érveket. álláspontokat, amelyeket mi nem mondhattunk el —, de el akartunk juttatni a nézőkhöz —. neves külföldi pub­licistákkal mondják el. A Fórum pedig arra volt. jó, hogy a nézők kérdéseinek az erejével figyel­meztessünk, hogy bizonyos té­mákról „kénytelenek legyünk” beszélni. Ma már ezekre a köz­vetett eszközökre nincs szükség I 1 — Mindez hogyan hat a többi műsorukra? — A stúdióbeszélgetéseket — hacsak nem egészen különleges személyiségről, érdekes egyéni­ségről van szó — igyekszünk kiküszöbölni. Ma már a legké­nyesebb események gócpontjaiba is eljuthatunk. Ezért vallom, hogy ott kell lennünk, minde­nütt, ahol jelentős eseményre számíthatunk. Ott is a szenvedő alanyokat, sokszor a legegysze­rűbb embereket kell megkeres­nünk. Az ő szavaikkal, gesztu­saikkal sokkal jobban tudjuk a politikai és gazdasági helyzete­ket bemutatni,' mint a „nagy” politikusok szónoklataival. Mert — mint eddig minden esetben — bebizonyosodott, hogy a politi­kát mindig és mindenütt a kis­emberek „csinálják”. Ezért a kisemberek helyzetén keresztül kell láttatnunk a dolgokat. — Ennek tükrében, melyek a Panoráma következő ter­vei? — A Panorámának nincs terve, Panoráma forgatókönyvét min­dig az élet diktálja. Nem egy­ezer a péntek esti adás egy ré­szét még péntek reggel forgat­tuk, és a technikai munkálato­kat éppen az adás első perceire fejeztük be. Ilyen szerkesztési elvek mellett nem lehet előre tervezni, legfeljebb csak fogad- kozhatunk, hogy minden esetben az igazságot mutatjuk be, az igazat szolgáljuk, ebben az el­lentmondásokkal teli világunk­ban. I — A Panoráma mellett a főszerkesztőség legnézettebb műsora a Parabola. Az új idők új szelei itt is jelent­keznek? —' Természetesen itt is szeret­nénk változtatni. Felmerült, hogy esetleg áttesszük a műsort a stúdióból a Mikroszkóp Színpad­ra, áhol közösség előtt zajló elő­adást rögzíthetnénk. Szeretnénk egy Parabola quizt is készíteni, amelyben jelentős díjakért ver­senyezhetnek a vállalkozó szel­lemű nézők. — Milyen munka várja önt személy szerint? — Rövidesen Marosvásárhelyre utazom, ahol az ottani magya­rok helyzetéről és a Vatra Ko- manesca-ról készítek filmet. Foglalkozom a Carlos-üggyel, melynek szálai nemcsak Moszk­vába, de Venezuelába is elve­zetnek, hiszen közvetlenül onnan jött hívatlan vendégünk Buda­pestre. Szeretnénk ezzel kapcso­latban is mindent feltárni és képernyőre vinni. K. T. Kereskedők ABC-je |

Next

/
Thumbnails
Contents