Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)
1990-08-14 / 190. szám
1990. augusztus 14. Kelet-Magyarország 3 Számportré megyénkről Szabolcs-Szatmár-Bereg fő jellemzői 1990. I. fél év 1990. eddig eltelt időszakában folytatódtak, általában erőteljesebbé váltak a korábban — döntően a múlt év folyamán — kialakult tendenciák: tovább csökkent az ipari — építőipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom visszaesett és folytatódott a létszámcsökkenés. A konvertibilis elszámolású export növekedése csak mérsékelte a belföldi fel- használás és a rubelexport csökkenésének termelésvisszafogó hatását. Tovább súlyosbították a helyzetet a belső feszültségek, köztük a fokozódó infláció, a vállalatok súlyos fizetési nehézségei stb. Változatlanul élénk volt a kisszervezetek számának gyarapodása, legtöbb új egység a kereskedelem és az ipar területén jött létre. Az új gazdálkodók továbbra is a kft.-formát részesítik előnyben. Az iparban a termelés — a terméksorok alapján — 11%-kal, az építőiparban és az építési-szerelési tevékenység volumene 7%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megyei székhelyű ipar belföldi eladásai megközelítették a tavalyit, a külkereskedelmi értékesítés — a konvertibilis elszámolású exportnövekmény ellenére — 8,5%-kal csökkent. A rubelkivitel több mint negyedével mérséklődött. A megye termőterülete május 31-én 561,6 ezer hektár volt. ennek nyolctizede mezőgazdasági jellegű. Szinte valamennyi művelési ágban emelkedett a kistermelés súlya. A gabonafélék a szántóterületből 182 ezer hektárt foglalnak el. az előző évinél 10 ezerrel többet. Az aratás jó ütemű volt, az előzetes becslések szerint a minőség is. a terméshozam is kedvezőnek ígérkezik. A mezőgazdasági nagyüzemekben 9 ezer darabbal kevesebb lett a szarvasmarha. 30 ezerrel a juh. A nagyüzemi sertésállomány nagysága nem változott. A foglalkoztatottak száma a megyében 1990. I. fél évben minden népgazdasági ágban tovább csökkent, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban 7200, az iparban 2300. a kereskedelemben közel 200. az építőiparban 800, az egyéb anyagi tevékenység. személyi és gazdasági szolgáltatásban közel 700, a vízgazdálkodásban és a közlekedésben 300—400 fővel. A bérek és a keresetek minden népgazdasági ágban az előző év azonos időszakáét meghaladóan nőttek. A bruttó keresetek növekedése az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szolgáltatásban. a vízgazdálkodásban. kereskedelemben, a közlekedésben 30%-on felüli volt. A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás ebben a félévben is az átlagosnál jóval alacsonyabb bérfejlesztést hajtott végre. így a bérek és a keresetek továbbra is itt a legalacsonyabbak. Az elhelyezkedési lehetőségek tovább romlottak, Fehérgyarmat és Nyírbátor környékén az átlagosnál is rosszabbak. A munkát keresők száma meghaladta a 12 200-at. a gazdálkodó szervezetek viszont csak 1206 álláshelyet kínálnak. Munkanélküli-segélyt mintegy ötezer főnek fizettek, az átlagos havi ösz- szeg 4628 Ft. Az MNB adatai szerint a lakosság pénzbevétele — az állami és a szövetkezeti szektorból — az év első felében 14,7%-kal több az előző év hasonló időszakáénál. A betételek mintegy hattizede munkaviszonyból származott. A lakosság betétállománya több mint egymilliárd forinttal kevesebb az 1989 év véginél, a hitelállomány meghaladta a 20 milliárd forintot. Fokozódott az igény a kamatmentes újrakezdési kölcsön iránt, 1989. évben 362 vállalkozó' 125 millió forint, 1990. I. félévében 371 fő 153 millió forint összegű kölcsönt vett fel. A kiskereskedelem eladási forgalma folyóáron 18,1 milliárd Ft, mindössze 13,1%-kal nőtt. Ez kizárólag az áremelkedés következménye, összehasonlító áron a forgalom 10,3%-kal csökkent. Az áremelkedések hatására a vásárlások visszafogottabbá váltak. A vállalati, a szövetkezeti és a magán-kiskereskedelem forgalmának árszínvonala az első fél évben 25,8%-kal (júniusban 26,5%- kal) haladta meg az előző év azonos időszakáét. Legnagyobb (33,7%) volt az árszínvonal-emelkedés az élelmiszereknél. Az élvezeti cikkek 23,3%-kal, az iparcikkek 23,6%-kal drágultak. A kereskedelmi és vendéglátó egységek privatizációja a megyében Is elkezdődött. Egyre több egység kerül magánvállalkozókhoz. Az engedélyezett és működő kórházi ágyak száma az elmúlt fél évben nem változott. Továbbra is szünetel a megyei kórház onkológiai osztályán 40, elmeosztályán 34 ágy. A megyei kórház ortopédiai osztályát 29 ággyal bővítették. A szociális intézményi férőhelyek száma változatlan, kihasználtsága teljes körű. A gyermeklétszám csökkenése, a bölcsődei férőhelyek alacsony kihasználtsága miatt 256 bölcsődei férőhely szűnt meg. Az év első felében a foglalkoztatottak 7,5%-a volt táppénzen, ez 0,3%-kal több a bázisnál. Szeptembertől a megye gimnáziumaiban 2026, a szakközépiskolákban 1835 elsőéves fiatal kezdi meg a tanulmányait, a szakmunkás- képző iskolákban 5644-en jelentkeztek. A megye négy főiskolájának nappali tagozatán szeptembertől 669 fiatal kezdi meg a tanévet. Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei Igazgatósága ALIG HOGY VÉGE AZ ARATÁSNAK, már készítik a talajt az őszi búza vetésére. Képünkön a tiszavasvári Munka Tsz traktorosai: Nagy István és Gonda Lajos tárcsázás közben. (Harasztosi Pál felv.) Mosakodik a Patyolat Manapság, inflációterhes életünkben egyre kevesebbet tudunk a szolgáltatásokra költeni, ritkábban, vagy alig-aiig vesszük igénybe. Sokan ezért pártoltak el a Patyolattól. Mosni otthon is lehet. Talán a kereslet visszaesésének is köszönhető, hogy Nyírbátorban, Vásárosna- ményban és Kisvárdán bezártak a Patyolat-szalonok, csak átvevőhelyek működnek. A miértekről, a talpon- maradás érdekében tett lépésekről Mészáros Lászlóné igazgatót kérdeztük: — Mindhárom szalonunk veszteségesen üzemelt — kezdte — ezért áprilisban bezártuk a nyírbátorit és a vá- sárosnaményit. Kisvárdán is indokolt lett volna már, akkor, de a vonzáskörzet nagysága miatt reméltük, hogy gazdaságosabban termelhetünk. Emellett a más üzleteinkben vállalt munkákat is ide hoztuk volna. A városban egy tisztítószalon, és egy másik átvevőhelyet üzemeltettünk. De az idén — már eddig — a tavalyi veszteség másfélszeresét rögzíthettük, ilyen áron pedig nem vállalhattuk tovább. Sajnos, a tanácstól nem kaptunk sem erkölcsi, sem anyagi támogatást. Sőt! Személyesen kerestem fel az elnököt, hogy járuljon hozzá az átvevőhely többrétű hasznosításához. Azt terveztük, hogy ott egy bérlő villanyszerelési és műszaki cikkeket árulna, s emellett végezné az átvevői munkát is. így az állampolgárok kétféle szolgáltatásban részesültek volna egy helyen, mi pedig megspóroltuk volna az üzemeltetési és karbantartási költségeket úgy. hogy az eredeti profil is megmaradt volna. Ez azonban meghiúsult. Pedig ha megvalósult volna, más anyagi kondíciók között üzemelne a kis- várdai részlegünk. így még a megmunkálási költségeket sem fedezte az árbevétel, a szalont be kellett zárni. A lakosság számára többlet- költség nem jelentkezik, a kellemetlenségük csupán mm ég most is gyakran IWB lehet olvasni arról, hogy a régi társadalmi rend képviselői az állam, vagyis a pártállam vagyonát kft.-be, gmk-ba és egyéb vállalkozásokba menekítik, úgymond átmentik saját maguk és az új társadalom számára. Ez, állítólag, nagyon elítélendő cselekedet, bár még senkit sem ítéltek el érte. Az őszinte szó erejében bízva, reménykedve az igazi demokráciában, mindenkit szeretnék arra biztatni, hogy vallja be, mit mentett át, hiszen ideje végre tiszta lappal indulnunk. Jó példával szeretnék elöljárni, ezért most megteszem vallomásomat. Átmentettem egy kiló kenyeret, 10 deka vajat és fél liter tejet ami a rendszerváltás pillanatában éppen a konyhában volt. Áthoztam az új rendszerbe azt a háromszáz szólást és káromkodást, amit a régiben nem volt. ildomos elmondanom, mert még ak kor nem volt hozzá demokrácia. A múlt rend szertől örököltem a szemé lyi jövedelemadót, hogy a levont összeggel havonta és évente hozzájárulhassak a múlt és a jövő hibáinak felszámolásához. (Mellesleg a kormány is átmentette azt a módot, amellyel a régi reformállam engem kizsákmányolt.) Átmentettem a vezetői engedélyemet, azaz a jogosítványomat, így továbbra dósomért. Megstoppoltam, és továbbra is hordom ... Egy nagy kötetet tesz ki az a sok ígéret, amelyet mind a régi, mind az új kormány és a hatalomra került pártok tettek. Megr Vigyázat! Átmentés! is a jobb oldalon haladhatok, mindig csak előre. Sikerült a boltból kimentenem egy üveg konyakot, így megmentettem a legközelebbi áremelés elől. Magammal hoztam az új rendszerbe a reumámat, három foghíjamat és két kajla fülemet, amelyre igen nagy szükség lesz valahol, valamikor. Ha már átmentésről van szó, megemlítem, hogy a fivérem átment, és Romániában a legelső járókelő azt kérdezte tőle, mit hozott. 0 nem árulta el, mit mentett át. Én viszont átmentettem kétezer forintot 20 dollárba! Az új rendszerbe áthoztam két pár lyukas zoknimat annak bizonyítására, hogy a szocialista társadalomban mennyit kellett talpalnom a talpon maraőrzöm, olvasgatom, hogy aztán el tudjam dönteni, melyik kormány valósítja meg őket. És végezetül: átmentettem teljes lényemet és személyiségemet a szocialista társadalomból a csírázó polgári demokráciába. Nem vagyok ugyan olyan értékes és tekintélyes homo sapiens, mint a magyar labdarúgó-válogatott valamelyik éppen formáján kívül lévő játékosa, de remélhetőleg, ez az átmentés mégis ér majd az illetékeseknek annyit, hogy nemcsak az árakat, hanem a fizetésemet is emelik 40—50 százalékkal. Szeretném a magyar forintot a pénztárcámba menekíteni, mielőtt még teljesen megpuhulna a forró napon .. Saiga Attila annyi, hogy bizonyos napokon nem tudunk express megmunkálást vállalni. Az életszínvonal csökkenésével kapcsolatban az igazgatónő megjegyezte: ez nyomon követhető a megrendelések során is. Különösen a vegytisztítás területén figyelhető meg: az emberek jóval hoszabb ideig hordanak egy- egy ruhadarabot, mint korábban, s valljuk be, foltosabban, piszkosabban. Érdekes viszont, hogy a bérágynemű iránt továbra is van igény, sőt, kelendő a drágább, extrább fajta. Csökkennek a közületi megrendelések is. Egyik oka a spórolás, a másik, hogy az idegenforgalom visszaesése miatt a szállodák is kisebb mértékben igénylik a Patyolat szolgáltatásait. Ami öröm számukra: jó minőségű munkájuk és olcsó áraik miatt más megyéből is kapnak megrendeléseket. A jövőről szólva Mészáros Lászlóné azt emelte ki: a forgalomcsökkenést új szolgáltatások bevezetésével kívánják ellensúlyozni. Ezért foglalkoznak cipők és bőrtáskák festésével, hamarosan már nemcsak Nyíregyházán. Tervezik a textilfestés bevezetését. Jelentős igény van arra a szolgáltatásukra, melynek keretében farmerek fa- kítását, márványosítását, gyöngymosását végzik. De azt remélik, hogy a sátrak, dzsekik és más anyagok víz- hatatlanítását (impregnálá- sát) is sokan igénylik majd. S egy kuriózum: textil és más anyagok lángmentesítését vállalják. Olyan anyaggal kezelik ezeket, mely késlelteti, illetve meggátolja a függönyök, textiliák elégését. Ami a vállalat jövőjét illeti, azzal kapcsolatban az igazgatónő megjegyezte: — A privatizáció valószínűleg érezteti majd valamilyen módon a hatását, a hogyant azonban még nem tudjuk. A gond a központi üzem esetében az, hogy mintegy 20 millió forintos külső tőke kellene az átalakuláshoz. — Én a jövőt a dolgozói részvényekben látom — fejezte be — ehhez kellene a kormánynak több eszközt adnia. Végül is a vállalati vagyonban a dolgozók kétkezi munkája jelent meg, tehát megérdemelnék ezeket a részvényeket. Kováts Dénes fl nullaharmincötös AKI KORAN KELT augusztus 13-án és volt ideje meghallgatni a Falurádiót, az tanulságos beszélgetésnek lehetett fültanúja. Mészáros János a kállósem- jéni termelőszövetkezet elnöke beszélt arról, hogy milyen hatása van- és lesz a 39/1987. (X. 12.) MT. rendelet módosításának. Ez volt az a törvény, amely a kedvezőtlen termőhelyű mezőgazdasági üzemeket árkiegészítéshez juttatta. Kálló- semjénben ez az állami „támogatás” ahhoz volt elég, hogy a veszteséget elkerüljék, a termelési szintet fenntartsák és képezzenek kevéske pénzt termelésfejlesztésre is. Nos a módosítás a 17/1990. (VII. 27.) kormányrendelet a támogatást nem szüntette ugyan meg, de az alkalmazható nulla- harmincötös szorzó (januártól ez az első csökkentéssel még 0,7 volt) olyan minimális, hogy csak a várható veszteség nagyságát mérsékli. A SEMJÉNI ELNÖK mondanivalójának lényege az volt, hogy idén nem lesz annyi pénzük a kasszában, amely elegendő lenne a 43 milliós hitelállomány kamatainak kifizetésére, az amortizáció képzésére, nem lesz pénzük a termelés szintentartásához, folytatásához. 400 termelőszövetkezeti tag megélhetése, munkája kerül veszélybe. És ez csak Kállósemjén. Országosan 150 termelőszövetkezet csődjét jósolják a nullahar- mincötös szorzó miatt, és ami sajnálatos, ennek a 150 gazdaságnak fele, vagy még több is itt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében van. NINCS ABBAN SEMMI TÜLZÁS, amit a megyei mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szövetsége levelében írt a MOSZ főtitkárának: „az árkiegészítés csökkentése, az energiaárak emelése és az exporttámogatások lefaragása, összességében közel egy milliárd forint újabb veszteséggel sújtja megyénk mezőgazdaságát.” Ehhez gyorsan tegyük hozzá, hogy összesen egy milliárd forint nyeresége egyetlen évben sem volt itt a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Más oldalról tekintve a kérdést, a költségvetési hiányt nem az a •mezőgazdaság idézte és idézi elő, amelyet ma drasztikusan sújt a nullaharminc- ötös szorzó. A megye szövetkezeti gazdaságainak költségvetési befizetése mindig meghaladta a támogatások összegét. A NULLAHARMINCÖTÖS szorzó tehát már több, mint nadrágszíj szorítás. Ez már a lehetetlenség állapotát idézi elő. Nemcsak Kállósemjénben, de több tucat termelőszövetkezetben számolnak úgy, hogy fel kell hagyni minden gazdaságtalan termeléssel. Melyek ezek? Főként a gabonatermesztés, hús- és tejtermelés, egyszóval majdnem minden, amely — ha a megye teljesítményét tekintjük, nem meghatározó ugyan az országos ellátásban — de nem is elhanyagolható. Ám ne legyen érv az országos ellátásra való hivatkozás. Elég annyit leírni, hogy az árkiegészítés ilyen nagyarányú csökk ".; tése nem 60 vagy 70 teríti: lőszövetkezetet tesz tönkre, de közvetve és közvetít ői , sújtja azt a sok tíz ezer fa bért, akik abból élnek közösben és háztájiban hogy rossz földet művein- jószágot tartanak és eg**'1 talán árut termelnek, ' v. tudva mondhatjuk, neu ez így. Seres 5v.
