Kelet-Magyarország, 1990. augusztus (50. évfolyam, 179-204. szám)

1990-08-14 / 190. szám

1990. augusztus 14. Kelet-Magyarország 3 Számportré megyénkről Szabolcs-Szatmár-Bereg fő jellemzői 1990. I. fél év 1990. eddig eltelt idősza­kában folytatódtak, általá­ban erőteljesebbé váltak a korábban — döntően a múlt év folyamán — kialakult tendenciák: tovább csök­kent az ipari — építőipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom visszaesett és folytatódott a létszámcsök­kenés. A konvertibilis elszámolá­sú export növekedése csak mérsékelte a belföldi fel- használás és a rubelexport csökkenésének termelés­visszafogó hatását. Tovább súlyosbították a helyzetet a belső feszültségek, köztük a fokozódó infláció, a vállala­tok súlyos fizetési nehézségei stb. Változatlanul élénk volt a kisszervezetek számának gyarapodása, legtöbb új egy­ség a kereskedelem és az ipar területén jött létre. Az új gazdálkodók továbbra is a kft.-formát részesítik előny­ben. Az iparban a termelés — a terméksorok alapján — 11%-kal, az építőiparban és az építési-szerelési tevékeny­ség volumene 7%-kal keve­sebb az egy évvel korábbi­nál. A megyei székhelyű ipar belföldi eladásai megközelí­tették a tavalyit, a külkeres­kedelmi értékesítés — a kon­vertibilis elszámolású ex­portnövekmény ellenére — 8,5%-kal csökkent. A rubel­kivitel több mint negyedével mérséklődött. A megye termőterülete május 31-én 561,6 ezer hek­tár volt. ennek nyolctizede mezőgazdasági jellegű. Szin­te valamennyi művelési ág­ban emelkedett a kistermelés súlya. A gabonafélék a szán­tóterületből 182 ezer hektárt foglalnak el. az előző évinél 10 ezerrel többet. Az aratás jó ütemű volt, az előzetes becslések szerint a minőség is. a terméshozam is kedve­zőnek ígérkezik. A mezőgaz­dasági nagyüzemekben 9 ezer darabbal kevesebb lett a szarvasmarha. 30 ezerrel a juh. A nagyüzemi sertésállo­mány nagysága nem válto­zott. A foglalkoztatottak szá­ma a megyében 1990. I. fél évben minden népgaz­dasági ágban tovább csökkent, a mezőgazdaság és erdőgaz­dálkodásban 7200, az iparban 2300. a kereskedelemben kö­zel 200. az építőiparban 800, az egyéb anyagi tevékeny­ség. személyi és gazdasági szolgáltatásban közel 700, a vízgazdálkodásban és a köz­lekedésben 300—400 fővel. A bérek és a keresetek minden népgazdasági ágban az előző év azonos időszakáét meghaladóan nőttek. A brut­tó keresetek növekedése az egyéb anyagi tevékenység, személyi és gazdasági szol­gáltatásban. a vízgazdálko­dásban. kereskedelemben, a közlekedésben 30%-on felüli volt. A mezőgazdaság és er­dőgazdálkodás ebben a fél­évben is az átlagosnál jóval alacsonyabb bérfejlesztést hajtott végre. így a bérek és a keresetek továbbra is itt a legalacsonyabbak. Az elhelyezkedési lehe­tőségek tovább romlot­tak, Fehérgyarmat és Nyírbátor környékén az átlagosnál is rosszabbak. A munkát keresők száma meghaladta a 12 200-at. a gazdálkodó szervezetek vi­szont csak 1206 álláshelyet kínálnak. Munkanélküli-se­gélyt mintegy ötezer főnek fizettek, az átlagos havi ösz- szeg 4628 Ft. Az MNB adatai szerint a lakosság pénzbevétele — az állami és a szövetkezeti szek­torból — az év első felében 14,7%-kal több az előző év hasonló időszakáénál. A be­tételek mintegy hattizede munkaviszonyból származott. A lakosság betétállománya több mint egymilliárd fo­rinttal kevesebb az 1989 év véginél, a hitelállomány meg­haladta a 20 milliárd forin­tot. Fokozódott az igény a kamatmentes újrakezdési kölcsön iránt, 1989. évben 362 vállalkozó' 125 millió forint, 1990. I. félévében 371 fő 153 millió forint összegű kölcsönt vett fel. A kiskereskedelem eladási forgalma folyóáron 18,1 mil­liárd Ft, mindössze 13,1%-kal nőtt. Ez kizárólag az áremel­kedés következménye, össze­hasonlító áron a forgalom 10,3%-kal csökkent. Az ár­emelkedések hatására a vá­sárlások visszafogottabbá váltak. A vállalati, a szövet­kezeti és a magán-kiskeres­kedelem forgalmának árszín­vonala az első fél évben 25,8%-kal (júniusban 26,5%- kal) haladta meg az előző év azonos időszakáét. Legna­gyobb (33,7%) volt az árszín­vonal-emelkedés az élelmi­szereknél. Az élvezeti cikkek 23,3%-kal, az iparcikkek 23,6%-kal drágultak. A kereskedelmi és ven­déglátó egységek privati­zációja a megyében Is el­kezdődött. Egyre több egység kerül magánvál­lalkozókhoz. Az engedélyezett és műkö­dő kórházi ágyak száma az elmúlt fél évben nem válto­zott. Továbbra is szünetel a megyei kórház onkológiai osztályán 40, elmeosztályán 34 ágy. A megyei kórház or­topédiai osztályát 29 ággyal bővítették. A szociális intézményi fé­rőhelyek száma változatlan, kihasználtsága teljes körű. A gyermeklétszám csökkenése, a bölcsődei férőhelyek ala­csony kihasználtsága miatt 256 bölcsődei férőhely szűnt meg. Az év első felében a foglalkoztatottak 7,5%-a volt táppénzen, ez 0,3%-kal több a bázisnál. Szeptembertől a megye gimnáziumaiban 2026, a szakközépiskolákban 1835 elsőéves fiatal kezdi meg a tanulmányait, a szakmunkás- képző iskolákban 5644-en je­lentkeztek. A megye négy fő­iskolájának nappali tagoza­tán szeptembertől 669 fiatal kezdi meg a tanévet. Dr. Hajdú Bertalanná KSH megyei Igazgatósága ALIG HOGY VÉGE AZ ARATÁSNAK, már készítik a talajt az őszi búza vetésére. Képünkön a tiszavasvári Munka Tsz traktorosai: Nagy István és Gonda Lajos tárcsázás közben. (Harasztosi Pál felv.) Mosakodik a Patyolat Manapság, inflációterhes életünkben egyre ke­vesebbet tudunk a szolgáltatásokra költeni, ritkáb­ban, vagy alig-aiig vesszük igénybe. Sokan ezért pártoltak el a Patyolattól. Mosni otthon is lehet. Talán a kereslet visszaesé­sének is köszönhető, hogy Nyírbátorban, Vásárosna- ményban és Kisvárdán be­zártak a Patyolat-szalonok, csak átvevőhelyek működ­nek. A miértekről, a talpon- maradás érdekében tett lé­pésekről Mészáros Lászlóné igazgatót kérdeztük: — Mindhárom szalonunk veszteségesen üzemelt — kezdte — ezért áprilisban be­zártuk a nyírbátorit és a vá- sárosnaményit. Kisvárdán is indokolt lett volna már, ak­kor, de a vonzáskörzet nagy­sága miatt reméltük, hogy gazdaságosabban termelhe­tünk. Emellett a más üzle­teinkben vállalt munkákat is ide hoztuk volna. A város­ban egy tisztítószalon, és egy másik átvevőhelyet üzemel­tettünk. De az idén — már eddig — a tavalyi veszteség másfélszeresét rögzíthettük, ilyen áron pedig nem vállal­hattuk tovább. Sajnos, a ta­nácstól nem kaptunk sem er­kölcsi, sem anyagi támoga­tást. Sőt! Személyesen keres­tem fel az elnököt, hogy já­ruljon hozzá az átvevőhely többrétű hasznosításához. Azt terveztük, hogy ott egy bérlő villanyszerelési és mű­szaki cikkeket árulna, s emel­lett végezné az átvevői mun­kát is. így az állampolgárok kétféle szolgáltatásban ré­szesültek volna egy helyen, mi pedig megspóroltuk vol­na az üzemeltetési és kar­bantartási költségeket úgy. hogy az eredeti profil is meg­maradt volna. Ez azonban meghiúsult. Pedig ha megva­lósult volna, más anyagi kon­díciók között üzemelne a kis- várdai részlegünk. így még a megmunkálási költségeket sem fedezte az árbevétel, a szalont be kellett zárni. A lakosság számára többlet- költség nem jelentkezik, a kellemetlenségük csupán mm ég most is gyakran IWB lehet olvasni arról, hogy a régi társa­dalmi rend képviselői az állam, vagyis a pártállam vagyonát kft.-be, gmk-ba és egyéb vállalkozásokba menekítik, úgymond át­mentik saját maguk és az új társadalom számára. Ez, állítólag, nagyon elíté­lendő cselekedet, bár még senkit sem ítéltek el érte. Az őszinte szó erejében bízva, reménykedve az igazi demokráciában, min­denkit szeretnék arra biz­tatni, hogy vallja be, mit mentett át, hiszen ideje végre tiszta lappal indul­nunk. Jó példával szeret­nék elöljárni, ezért most megteszem vallomásomat. Átmentettem egy kiló kenyeret, 10 deka vajat és fél liter tejet ami a rend­szerváltás pillanatában ép­pen a konyhában volt. Át­hoztam az új rendszerbe azt a háromszáz szólást és káromkodást, amit a régi­ben nem volt. ildomos el­mondanom, mert még ak kor nem volt hozzá de­mokrácia. A múlt rend szertől örököltem a szemé ­lyi jövedelemadót, hogy a levont összeggel havonta és évente hozzájárulhas­sak a múlt és a jövő hibá­inak felszámolásához. (Mellesleg a kormány is átmentette azt a módot, amellyel a régi reformál­lam engem kizsákmányolt.) Átmentettem a vezetői en­gedélyemet, azaz a jogo­sítványomat, így továbbra dósomért. Megstoppoltam, és továbbra is hordom ... Egy nagy kötetet tesz ki az a sok ígéret, amelyet mind a régi, mind az új kormány és a hatalomra került pártok tettek. Meg­r Vigyázat! Átmentés! is a jobb oldalon haladha­tok, mindig csak előre. Sikerült a boltból ki­mentenem egy üveg ko­nyakot, így megmentettem a legközelebbi áremelés elől. Magammal hoztam az új rendszerbe a reumámat, három foghíjamat és két kajla fülemet, amelyre igen nagy szükség lesz va­lahol, valamikor. Ha már átmentésről van szó, megemlítem, hogy a fivérem átment, és Ro­mániában a legelső járóke­lő azt kérdezte tőle, mit hozott. 0 nem árulta el, mit mentett át. Én viszont átmentettem kétezer forin­tot 20 dollárba! Az új rendszerbe áthoz­tam két pár lyukas zokni­mat annak bizonyítására, hogy a szocialista társada­lomban mennyit kellett talpalnom a talpon mara­őrzöm, olvasgatom, hogy aztán el tudjam dönteni, melyik kormány valósítja meg őket. És végezetül: átmentet­tem teljes lényemet és személyiségemet a szoci­alista társadalomból a csírázó polgári demokrá­ciába. Nem vagyok ugyan olyan értékes és tekinté­lyes homo sapiens, mint a magyar labdarúgó-váloga­tott valamelyik éppen for­máján kívül lévő játékosa, de remélhetőleg, ez az át­mentés mégis ér majd az illetékeseknek annyit, hogy nemcsak az árakat, hanem a fizetésemet is emelik 40—50 százalékkal. Szeretném a magyar fo­rintot a pénztárcámba me­nekíteni, mielőtt még tel­jesen megpuhulna a forró napon .. Saiga Attila annyi, hogy bizonyos napo­kon nem tudunk express megmunkálást vállalni. Az életszínvonal csökke­nésével kapcsolatban az igaz­gatónő megjegyezte: ez nyo­mon követhető a megrende­lések során is. Különösen a vegytisztítás területén figyel­hető meg: az emberek jóval hoszabb ideig hordanak egy- egy ruhadarabot, mint ko­rábban, s valljuk be, folto­sabban, piszkosabban. Érde­kes viszont, hogy a bérágy­nemű iránt továbra is van igény, sőt, kelendő a drágább, extrább fajta. Csökkennek a közületi meg­rendelések is. Egyik oka a spórolás, a másik, hogy az idegenforgalom visszaesése miatt a szállodák is kisebb mértékben igénylik a Pa­tyolat szolgáltatásait. Ami öröm számukra: jó minőségű munkájuk és olcsó áraik mi­att más megyéből is kapnak megrendeléseket. A jövőről szólva Mészáros Lászlóné azt emelte ki: a for­galomcsökkenést új szolgál­tatások bevezetésével kíván­ják ellensúlyozni. Ezért fog­lalkoznak cipők és bőrtáskák festésével, hamarosan már nemcsak Nyíregyházán. Ter­vezik a textilfestés beveze­tését. Jelentős igény van ar­ra a szolgáltatásukra, mely­nek keretében farmerek fa- kítását, márványosítását, gyöngymosását végzik. De azt remélik, hogy a sátrak, dzsekik és más anyagok víz- hatatlanítását (impregnálá- sát) is sokan igénylik majd. S egy kuriózum: textil és más anyagok lángmentesíté­sét vállalják. Olyan anyag­gal kezelik ezeket, mely kés­lelteti, illetve meggátolja a függönyök, textiliák elégését. Ami a vállalat jövőjét il­leti, azzal kapcsolatban az igazgatónő megjegyezte: — A privatizáció valószí­nűleg érezteti majd valami­lyen módon a hatását, a ho­gyant azonban még nem tud­juk. A gond a központi üzem esetében az, hogy mintegy 20 millió forintos külső tőke kellene az átalakuláshoz. — Én a jövőt a dolgozói részvényekben látom — fe­jezte be — ehhez kellene a kormánynak több eszközt ad­nia. Végül is a vállalati va­gyonban a dolgozók kétkezi munkája jelent meg, tehát megérdemelnék ezeket a részvényeket. Kováts Dénes fl nulla­harmincötös AKI KORAN KELT au­gusztus 13-án és volt ideje meghallgatni a Falurádiót, az tanulságos beszélgetés­nek lehetett fültanúja. Mészáros János a kállósem- jéni termelőszövetkezet el­nöke beszélt arról, hogy mi­lyen hatása van- és lesz a 39/1987. (X. 12.) MT. rende­let módosításának. Ez volt az a törvény, amely a ked­vezőtlen termőhelyű me­zőgazdasági üzemeket árki­egészítéshez juttatta. Kálló- semjénben ez az állami „tá­mogatás” ahhoz volt elég, hogy a veszteséget elkerül­jék, a termelési szintet fenntartsák és képezzenek kevéske pénzt termelésfej­lesztésre is. Nos a módosí­tás a 17/1990. (VII. 27.) kor­mányrendelet a támogatást nem szüntette ugyan meg, de az alkalmazható nulla- harmincötös szorzó (janu­ártól ez az első csökkentés­sel még 0,7 volt) olyan mi­nimális, hogy csak a vár­ható veszteség nagyságát mérsékli. A SEMJÉNI ELNÖK mondanivalójának lényege az volt, hogy idén nem lesz annyi pénzük a kasszában, amely elegendő lenne a 43 milliós hitelállomány kama­tainak kifizetésére, az amortizáció képzésére, nem lesz pénzük a termelés szintentartásához, folytatá­sához. 400 termelőszövetke­zeti tag megélhetése, mun­kája kerül veszélybe. És ez csak Kállósemjén. Országo­san 150 termelőszövetkezet csődjét jósolják a nullahar- mincötös szorzó miatt, és ami sajnálatos, ennek a 150 gazdaságnak fele, vagy még több is itt Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében van. NINCS ABBAN SEMMI TÜLZÁS, amit a megyei mezőgazdasági termelők ér­dekvédelmi szövetsége leve­lében írt a MOSZ főtitkárá­nak: „az árkiegészítés csök­kentése, az energiaárak emelése és az exporttámo­gatások lefaragása, összes­ségében közel egy milliárd forint újabb veszteséggel sújtja megyénk mezőgazda­ságát.” Ehhez gyorsan te­gyük hozzá, hogy összesen egy milliárd forint nyeresé­ge egyetlen évben sem volt itt a mezőgazdasági szövet­kezeteknek. Más oldalról tekintve a kérdést, a költ­ségvetési hiányt nem az a •mezőgazdaság idézte és idé­zi elő, amelyet ma draszti­kusan sújt a nullaharminc- ötös szorzó. A megye szö­vetkezeti gazdaságainak költségvetési befizetése mindig meghaladta a támo­gatások összegét. A NULLAHARMINC­ÖTÖS szorzó tehát már több, mint nadrágszíj szorí­tás. Ez már a lehetetlenség állapotát idézi elő. Nemcsak Kállósemjénben, de több tucat termelőszövetkezetben számolnak úgy, hogy fel kell hagyni minden gazda­ságtalan termeléssel. Melyek ezek? Főként a gabonater­mesztés, hús- és tejterme­lés, egyszóval majdnem minden, amely — ha a me­gye teljesítményét tekint­jük, nem meghatározó ugyan az országos ellátás­ban — de nem is elhanya­golható. Ám ne legyen érv az országos ellátásra való hivatkozás. Elég annyit le­írni, hogy az árkiegészítés ilyen nagyarányú csökk ".; tése nem 60 vagy 70 teríti: lőszövetkezetet tesz tönkre, de közvetve és közvetít ői , sújtja azt a sok tíz ezer fa bért, akik abból élnek közösben és háztájiban hogy rossz földet művein- jószágot tartanak és eg**'1 talán árut termelnek, ' v. tudva mondhatjuk, neu ez így. Seres 5v.

Next

/
Thumbnails
Contents