Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-12 / 162. szám

1990. július 12. Kelet-Magy arország 3 — Maradjunk annál, hogy biológus vagyok. Madarász is, de manapság ki merné azt állítani, hogy annak a bizonyos tudománynak, jelen esetben a madarászatnak a birtokosa. Mivel sík vidéken élek, én is szakosodtam és az alföldi, ártéri erdők, valamint a szikesek madár­világát vizsgálom. Őszülő kecskeszakái], hát­rafésült haj. magas homlok, pápaszem. sovány alkat, energikus mozdulatok. És mindjárt megkapjuk belőle tulajdonosát. dr. Legány András főiskolai tanárt, a Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola főigazgató-he­lyettesét. Madarász, de egy­úttal természetvédő is. El­magyarázza, hogy sokszor vád éri a madarászokat, hogv miért avatkoznak bele a ter­mészetvédelembe. Pedig ép­pen a madarászok kezdték el „hadjáratukat’" a hüllők, két­éltűek, növények védelmé­ben. Legény András az or­szág egyik legismertebb ma­darásza. a Magyar Madárta­ni és Természetvédelmi Egye­sület választmányának tagja. Tudományos fokozat A Tiszavasváriban élő ta­nár Budapesten született, de mint mondja. ízig-vérig sza­bolcsinak érzi magát. Békés tájvédelmi környezetben, egy tanyán nőtt fel. ahol napes­tig vizsgálhatta a környező élővilág történéseit. A hábo­rú után apját Bihar várme­gye termelési miniszteri biz­tosává nevzték ki, így kerül­tek Berettyóújfalura. A gim­náziumot Debrecenben, az egyetemet Budapesten végez­te. A szakmát az egyetemen, az emberséget a gimnázium­ban „tanították” meg vele. Harminckét éve került Tisza- vasváriba, az akkori gépállo­másra. ahol laboratórium­vezető. szaktanácsadó, majd végül főmezőgazdász volt. 1968-ban került a Kabay ál­talános iskolába, ahol mező- gazdasági gyakorlatot okta­tott. Kilenc év múlva egye­düli általános iskolai tanár­ként az országban védte meg kandidátusi értekezését. Ak­koriban már a természetvé­delmi és környezeti nevelés­re is tanította a gyermeke­ket. akik szakköri foglalko­zásokon ismerkedtek mind­ezekkel. Tizenkét éve termé­szetvédelmi felügyelőként dolgozik, közben óraadó — a nyíregyházi főiskolán, ahol 1987-ben már főállásban ta­nít állatrendszertant. Nem tudósokat képeznek — Nem tudósokat, általár : nos iskolai tanárokat kép- 1 zünk, akiknek színesen, ér­dekesen kell magyarázni a biológiát, hogy a gyermekek megszeressék a természetet. Talán emiatt egy kicsit szi­gorú is vagyok, hiszen vala­mennyi órámon mindenki le­felel. ugyanis ezt a tárgyat vizsga előtt két héttel nem lehet megtanulni. Egy madarászt talán úgy képzelhetnénk el. hogy pók­hálóval belepett kuckójában kitömött madarakkal körül­véve ül, előregörnyedve szé­kén és nagyítójával éppen egy vergődő kismadarat vizs­gál az asztalon. Elvből nem preparál Legány András, bár a preparáláshoz szükséges vizsgát bármelyik nap meg­szerezhetné. Emiatt rfincs is kitömött madara, viszont szakkönyve, diája annál több. — A szobában töltött tu­dósvilág már a múlté. A te­repmadarász egyetlen segítő- eszköze a távcső. Ezzel lehet nyomon követni a madarak szokását. mindennapjait. Ezen kívül néha a háló is szükséges, hiszen egy-egy madarat meggyűrűzve lehet például megismerni. hogy melyik a kedvenc tartózko­dási helye. Kedvenc mada­rai közé tartozik a rendkí­vül ügyes, szemfüles mezei veréb, a méltóságos réti sas, a harcias kerecsen sólyom és r udom a szomszéd nem az a kimondottan pi- romániás fajta, de most mégis gyújtogatni akar. Gyufát és benzint kér kölcsön, miközben mint egy eszelős hajtogatja: — Elégetem a könyvei­met! — Megőrült. Megvette méterre az összes Jókait és Móriczot, hogy telerakja az új szobabútor könyvespol­cát, és most el akarja éget­ni a klasszikusait. — Akarja a frász eléget­ni azokat. Én a saját köny­veimet akarom elégetni. Huszonkilenc saját köny­vem van. Én ezt a 29 köny­vet, hangsúlyozom a saját könyveimet, tiltakozásként nyilvánosan máglyára ve­tem. — A saját könyveit? — Azt. — Miféle könyve van magának balfácán. Olvasni sem tud tisztességesen, nemhogy könyvet írni. — Ki mondta, hogy köny­vet írtam? Az én könyvei­met mások írták, de attól gibb a KMP, de megvan a KMP bővített kiadása, az MDP, aztán az erősen át­dolgozott változat az MSZ­MP. Van ifjúsági is, MA- DÍSZ, SZIT-KISZ, ja és a szakszervezeti könyveim, mind megannyi bélyegal­bum. Van ezen kívül vörös- kereszt, MHSZ, önkéntes rendőri és katonakönyvem és a munkakönyvem ... — Ne legyen nevetséges, intem Stohaneket. Ne kö­vesse a rossz példát. Külön­ben is a könyvégetés rossz szájízét adhat. Az a két író sem tudta mit csinál. Rá­juk fogták, hogy önreklá­mozók, svihákok, meg min­den. Különben is, ha vala­kinek volt, vagy van hu­szonkilenc könyve, örüljön neki és ne dicsekedjen. Si­került meggyőznöm a szom­szédomat. A könyvégetés ezúttal elmaradt, bár Stoha- nek kijelentette, azért vég­képp nem adja fel. Szerez még néhány új könyvet, az­tán majd meglátja. Seres Ernő Jól járnak a termelőszövetkezetek még az enyémek, és most demonstrálok és zohorálok. Magyarul tiltakozom az égő könyveimmel. — Mi ellen tiltakozik? — Hát nem mindegy: fő a nyilvánosság. Jöjjön a te­levízió, a rádió, jöjjön oda mindenki, és akkor én el­mondom, nem kell a renge­teg szex, nem kellenek az utcai árusok, nem kell a bóvli, semmi sem kell... Stohanek veszi a gyufát a benzineskannát és megy ki a térre. Kíséri a tömeg, meg én. Kíváncsi vagyok és aggaszt valami. — Szomszéd, hát a köny­vek hol vannak? — Hol lennének? Hát a zsebeimben. — Milyen könyvek azok? — Főként tagkönyvek. Vászonkötésben. A legré­Bronzkori lelet az egri vár restaurátorműhelyében. A mis­kolci „Hermán Ottó" Múzeum szakemberei Bogács—Pazsag- puszta térségében egy bronzkori településre utaló kerámia leletegyüttest találtak. A gazdasági és kultikus rendeltetésű, finoman díszített agyagedények válogatási, restaurálási mun­kálatait az egri „Dobó István” Vármúzeum restaurátorai végzik. Az értékes lelet a restaurálás után a miskolci mú­zeum kiállításán tekinthető majd meg: (MTI fotó) évente 5—10 ezer komplett, átfogó vizsgálatot tart, amelynek eredménye alapján bérezik a dolgozóikat. A mi­nőségi bérezés bércsökke­nést vagy pluszkeresetet biz­tosít. A vállalat szlogenje alapján, ha az állattartók nem élnek meg, akkor a ta­karmánykeverőket is bezár­hatják. Tavaly 22 minőségi kifogás volt, amelyre 1,5 milliót fizettek ki. Ez a szám a 150—170 ezer keve­réshez képest jó. NEM ÁRT A KONKU­RENCIA, fogalmazzák meg a téeszvezetők, és az állattar­tók, ha ezzel lényegesen ja­vul a takarmány minősége. Máthé Csaba Tisztaberekén három óvónő illetményföldjén, a férjek szakmai tudásával uborkát ter­melnek. A támrendszeres csepegtető öntözéses, naptól, jégtől védett holland Santana-faj- ta uborka olyan jól sikerült, hogy a napokban kistermelőknek, érdeklődőknek szakmai bemutatót tartottak a holland cég közreműködésével. (Elek Emil felvétele) Hitele* szakvéleményt adnak Vagyonértékelő kit,k Az év eleje óta havonta két-három vállalat kérésére folytat átfogó vagyonértéke­lést a fővárosi Struktúra Szervezési Vállalat két kft.- je; a Vállalat Szervezési Kft. és a Szervezési és Minőség- biztosítási Kft. Mindkét kft. rendelkezik speciális műsza­ki. közgazdasági képzettségű szakemberekkel, könyvszak­értőkkel. akik jártasak a leg­több ipari szakmában. A va­gyonértékeléshez a legtöbb esetben külső szakembereket is felkérnek, olyanokat, akik gyakran készítettek érték- elemzéseket. költségracio­nalizálási vizsgálatokat. Egyedi megrendelésnél az adott szakma elismert műve­lőit is bevonják a munkába. Valamennyien szakértői név­jegyzékben szerepelnek. A vagyonértékelésnél szük­séges független, minden be­folyástól mentes szakvélemé­nyek elkészítése iránt már most is igen nagy a keres­let. és a privatizáció gyorsu­lásával az igény várhatóan tovább nő a jövőben. Az immár tucatjával jelentkező megrendelők között főleg gépipari, göngyölegellátó és -gyártó, szolgáltató, illetve idegenforgalmi cégek talál­hatók. Vállalati részvény el­adása esetén mind gyakrab­ban a leendő külföldi vevő a megrendelő, amely az eddigi tapasztalatok szerint elfogad­ja a felmérés eredményét. Sok cég kér vagyonfelmé­rést akkor, amikor vegyes vállalatot alapít, s apport­ként kíván egy-egy üzemet bekapcsolni a vállalkozásba. A madarász üzenete fl természettel az embert véljük Me ggyűr űzve lehet megismerni a nagyfülemüle. Az ország valamennyi részét bejárta, de számára a legcsodálato­sabb továbbra is a Szatmár- Bereg. Ellátogatott Csehszlo­vákia. Ausztria. Svédország legszebb természetvédelmi körzetébe, valamint a Duna- deltához. — Minél több helyen já­rok. annál jobban rájövök, hogy mennyire nem ismerem az ott élő madárvilágot. Szí­vós kutatással mindez pótol­ható. Mindig reggel, hattól kilencig érdemes távcsővel vizsgálni a madarakat, nap­közben elbújnak, pihennek. Távcső és gumicsizma Fia nyomdász, lánya hid- robiológus. aki férjével együtt a szarvasi főiskolán dolgozik. Űj-Guineában jár­tak nemrég, lánya pedig az elkövetkező hetekben készü­lődik Japánba. A napokban kezdődött a Zemplénben ter­mészetvédelmi és ornitológi­ái tábor, amelynek egyik résztvevője. Erre Tiszavasvá- riból a Bölcs Bagoly-termé­szetvédők közül a legjobbak is részt vesznek. Augusztus­ban biológiai vándorgyűlés lesz Nyíregyházán, amelynek egyik fő szervezője. A nyár számára táborokkal telik el, a napok többsége pedig az­zal. hogy nyakában távcsővel, lábán gumicsizmával újabb területek madárvilágát ku­tatja. Máthé Csaba ÜJRA VITÁS ÜGYBE ke­veredett a megyei mezőgaz­dasági szövetség a megyei gabonaforgalmi és malom­ipari vállalattal. Ezúttal amiatt, hogy az előbbi szer­vezet a takarmányok vizsgá­latára egy minőségellenőrző csoportot hozott létre. Bár erről a vállalat előzetesen tudott, szerintük mégis meg­lepetésként érte őket, amikor egy téeszvezetőtől minderről hallottak. A szövetség, mivel a termelőszövetkezetek kér­ték ennek a csoportnak a létrehozását, önállóan kezde­ményezett. A megyei takarmánypiac 65—70 százaléka a vállalaté, a maradék rész téeszeknek és egyéb beszállítóknak jut. A szövetség szerint a vállalat monopolhelyzetben van, nem­csak azért, mert nincs je­lentősebb konkurenciája a megyében, hanem azért is, mert a gabonafelvásárláshoz a hiteleket a téeszeknek ő adja, így mint felvásárló, függőségi viszony alakul ki a vállalat és a téeszek kö­zött. Ez nem jelentene külö­nösebb gondot, ha a takar­mány minősége megfelelő lenne. Egy tavalyi kimutatás szerint, amelyet a megyei ta­karmányfelügyelőség vég­zett, 917 mintából 360 volt a kifogásolt, tehát jelentős ré­sze tért el a szabványtól. Azt csak zárójelben jelezzük, hogy az országos takarmány­helyzet ennél sokkal rosz- szabb, néhol 80 százalékos a kifogásolt mennyiség. HOGY A MINŐSÉG JA­VULJON, folyamatos legyen az ellenőrzés és a vitás kér­déseket a megyei szövetség rendezze, ezért hozták létre a minőségellenőrző csoportot. Önköltséges alapon számol­ják a vizsgálati díjakat, eb­ből a szövetség egy forint nyereséget sem remél. A le­értékelés összegéből 75 szá­zalékot kap a téesz, 25 szá­zalék jut a szövetségnek a költségek fedezésére. A szö­vetség céljai között a fel­használó védelmét említik. A nyár eleji kezdéskor 30 ter­melőszövetkezet jelezte, hogy kéri a csoport szolgáltatását, amely évi 2—3 ezer mintavé­telt tervez. A szövetség vé­leménye az, hogy a csoport létrehozásával nem a válla­latot akarják kényelmetlen helyzetbe hozni, hanem a kistermelők, téeszek védel­mét kívánják hatékonyabban megoldani. A VÁLLALAT VISZONT a csoport megalakulásával kapcsolatban azt az állás­pontot képviseli, hogy a szö­vetség belépésével csak bo­nyolódik a helyzet, az állat­tartók cseppet sem biztos, hogj> többletbevételhez jut­nak ezzel, viszont a költsé­geik növekednek. Kevés re­ményük van arra, hogy na­gyobb kártérítést kapnak, ha a szövetség vállalja a peres ügy lefolytatását, hiszen a vállalat eddig is a jó kap­csolatra törekedett a part­nereivel.' Jelenleg nincs is peres ügyük senkivel. Szó volt arról, hogy tárgyalnak a szövetség képviselőivel a közös kezdeményezés lehető­ségéről, de végül erre nem került sor. A megyei gabonaforgalmi éS malomipari vállalat A bűnözés megelőzéséért Nyírmadán az utóbbi idő­ben elszaporodtak az állami és magántulajdon elleni ki- sebb-nagyobb bűncselekmé­nyek. A tapasztalat azt mu­tatja, hogy ezek a cselekmé­nyek szoros összefüggésben vannak az alkoholizmussal és egyesek erőszakos, garáz­da életmódjával. A rendőrség körzeti meg­bízottai és igen sok tisztessé­ges nyírmadai és pusztadobo­si állampolgár összefogásával az említett bűncselekmények megelőzése céljából alakult meg a napokban egy bűn­megelőző és vagyonvédelmi csoport. A csoport tagjai té­rítés nélkül vállalták a mun­kát a lakosság érdekében. Feladatuknak jelölték meg az állandó figyelést, s ha bűncselekmény elkövetését megelőző jeleket észlelnek, azonnal kapcsolatba lépnek a rendőrökkel. A csoport tagjai nem in­tézkednek rendőri módsze­rekkel, akciókban a háttér­ből vesznek részt. Szakmai irányításukat a körzeti meg­bízottak végzik. Bízunk benne, hogy a cso­port munkája nyomán a kö­zeljövőben vissza tudjuk szo­rítani a vagyon elleni bűn­cselekményeket, s biztosítani tudjuk a lakosság nyugalmát. Bartha Géza a csoport elnöke Vétózó minőségvizsgálók

Next

/
Thumbnails
Contents