Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-06 / 157. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. július 6. Nagyváradi festő tárlata KÖliyVtárajáillSt Űjabb rangos tárlat nyí­lik Nyíregyházán, a Pál Gyula teremben. Mottl Ro­man nagyváradi festőmű­vész kiállítását július 6-án 14 órakor Petkes József fes­tőművész nyitja meg. Mottl Roman 1021-ben született Nagyváradon. A Magyar Iparművészeti Főiskola sza­kán végzett, majd 1949 és 81 között a nagyváradi Művészeti Népiskola tanára volt. Több mint száz csopor­tos, közel 40 egyéni és több nemzetközi kiállításon mu­tatkozott be. Munkái megta­lálhatók Románia, Magyar- ország, Németország, Izra­el, Belgium, Svájc, Franci­aország köz- és magángyűj­teményeiben. A festő olyan művész, aki meghatározó jelleggel az akvarellben mutatja fel a megidézett világot; érezve könnyed eleganciával közelítve meg az anyagot, a tárgyat, az embert. Kabaréműsor A Radnóti Színház vendég­játékának köszönhetően a jö­vő héten két szabadtéri szín­padon is kabaréelőadás lesz. A remek szórakozást ígérő, Kór lenne nélkülünk című zenés műsor július 11-én a kisvárdai várszínpadon, míg július 13-án a nyíregyházi szabadtéri színpadon látható. A műsorban közismert művé­szek lépnek fel Haumann Pé­ter, Schütz Ila, Szilágyi Ti- bor, Szombathy Gyula, Su- nyovszky Szilvia és Nyerges Ferenc. A produkció érdekes- sége, hogy a műsort Haumann Péter rendezte. Tizennegyedik alkalommal rendezik meg az idén Deb­recenben a nemzetközi kó­rusversenyt. A komolyzenei programsorozat — amelyre a világ sok országából ér­keznek énekesek — a Pető­fi térről induló látványos felvonulással július 9-én 16 óra 45-kor kezdődik. Ugyancsak hétfőn tartják a megnyitó ünnepséget a Nagytemplom előtti téren este fél 6-kor, a megnyitó díszhangversenyt a Bartók- teremben este rendezik meg. Az egy hétig tartó feszti­válon ifjúsági és kamarakó- rusok, női és vegyes karok versengenek. Szakmai ta­Mottl Roman akvarell je Kisvárda nyáron a Vár­színház városa. Sokan tekin­tik meg a történelmi környe­zetben játszott színműveket, messze földről is felkereked­nek egy-egy jó bemutató re­ményében. Nos, érdemes megnézni az előadás előtt a hajdani zsidótemplomban lé­vő kiállítást is, amely az idén tovább bővült. A látnivalók sokrétűek, Kisvárda és a vár történetének bemutatása mel­lett számos látnivaló akad. Gazdag a néprajzi anyag. Az ajaki házban különleges népi művészettel ismerked­het meg a látogató. Az idén készült el a zsinagóga szeg­letében az úgynevezett szö­vőház is, amely a régi hasz­nálati tárgyak mellett rend­kívül szép, felső-szabolcsi szőttesgyűjteményt is bemu­tat. Ugyancsak a közelmúlt­ban készült el egy élethü ko­vácsműhely is, amelynek szin­tén sajátos a hangulata. A földszinten még hajdani me­zőgazdasági felszerelések, gyönyörű szilkék, köcsögök nácskozás is lehetőséget ad a tapasztalatcserére. Bár megyénkből tudomásunk szerint nem vesznek részt a kórusversenyen, azért mégis van a fesztiválnak szabolcsi vonatkozása. Néhány külföl­di együttes megyénkbe is ellátogat és koncertezik. A nyírkátai római templom­ban egy dán, az apagyi templomban pedig egy ír kórus lép fel július 12-én este 7 órától. A nyíregyházi római ka­tolikus templomban egy holland kórussal közösen ad koncertet az Ifjú Zenebará­tok Kórusa július 11-én, szerdán este hét órától. A hétvégén és a jövő hét elején további programokat szerveznek a megyei könyv­tárban a gyerekeknek a sza­badidő hasznos és kellemes eltöltése érdekében. Július 6- án — pénteken 10 órától já­tékos szellemi és ügyességi vetélkedő várja a kicsiket és nagyokat. Bizonyára érde­kes lesz a népmeséi vetélke­dő, amelyet július 9-én, hét­főn 10 órától rendeznek. A magyar pop csillagai címmel ugyancsak hétfőn délután kö­zös zenehallgatás lesz. A ti­tokzatos csillagvilágról tarta­nak diavetítéssel egybekötött beszélgetést július 10-én. Kedden délután pedig Tün­dér Lalát, Szabó Magda me­seregényét nézhetik meg az érdeklődők videofilmen. és régi bútorok is láthatók. Bővült a régi Kisvárdát be­mutató fotógyűjtemény is. Az emeleten Diószegi Ba­lázs festőművész műveit be­mutató tárlat emlékezik a méltatlanul elfeledett mester­re, aki a negyvenes évek vé­gén sikeres festőiskolát léte­sített, amelynek még manap­ság is alig akad párja. (bodnár) /--------------------------------------------\ Filmajánlat T öbbnyire szórakoztató és izgalmas filmek szerepelnek a megye filmszínházainak mű­sorában júliusban. Több mo­ziban is játsszák a Mars­lakó a mostohám című vi­dám, amerikai fantasztikus filmet. Július 5-től a nyír­egyházi Krúdy, 15-től a Má­tészalkai, 18-tól a fehérgyar­mati, 21-étől a nyírbátori, 23- ától a nagykállói, 26-tól a csengeri és 29-étől a vásá- rosnaményi filmszínház mu- tatja be. A nyíregyházi Kert moziban a Magánbűnök köz­erkölcsök című filmet július 9—11-e között láthatja a kö­zönség, Vásárosnamcnyban pedig 7—8-án, Kisvárdán 14—15-én, Mátészalkán 17-18- án. Fehérgyarmaton 20—21- én, Csengerben pedig 23-án vetítik az alkotást. Néhány filmcsemege: A Betty blue (Nyíregyháza, Bé- ke mozi július 9.). Saigon tiltott zóna (Mátészalka 19— 20). Szarvasvadász (Csenger S—«, Fehérgyarmat 9—10, Nyírbátor 11—12, Nagykálló 13—14, Kisvárda 18.». A Pink Floyd együttes által megze­nésített A fal című filmet a nagykállói mozi július 17-én tűzi műsorára. Ugyanezt a megrázó alkotást a kisvárdai moziban Július 21-én játsz- szák.---------------------------------------------S Röviden A XIV. Nemzetközi Éremművé­szeti és Kisplasztikái Alkotótelep zárókiállitása július közepéig te­kinthető meg a nyíregyházi vá­rosi galériában. * * * Múzeum a zsinagógában Nemzetközi kórusverseny Kara ez D. István festőművész képeiből nyílt tárlat a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. A képen a művész Gubások című műve látható. Minden kedden és csütör­tökön délelőtt filmet vetíte- Nyíregyházán a Prága utcai közösségi házban. * * * A Huszár István festőmű­vész képeiből nyílt kiállítás a tokaji galériában július 23-ig tekinthető meg. * * * A Jósa András Múzeum Baráti Körének július 9-i, 17 órakor kez­dődő foglalkozásán a nyíregyhá­zi status quo hitközség templo­máról és iskolájáról tart elő­adást Biczu Zoltán. * * * A népszerű Betli duó kon­certezik július 7-én, a nyír­egyházi szabadtéri színpadon. * * * Demjén—Homonyik kon­cert lesz július 8-án, a sóstói kultúrparkban. Megtaláltuk a magyar „Pillangót“ (3.) Ürgékkel csillapította éhségét A röggel a Márka presszó asztalánál talál hármunkat. Isszuk a már megszokott Coca-Colát, s hallgatjuk Kulcsár Antalt. Tegnap bejártuk Nyíregyházát, felkerestünk min­den régi házat, de ismerőst sehol sem találtunk. Volt ahol kávéval, barackkal, meggyel kínáltak bennünket, volt ahol szabályosan kikergették az embert. Hajdúnáná­son ismerőst is leltünk, Gönczy Emilék a lelkűket kitet­ték volna értünk. De Nyíregyházán, a Zalka Máté 9A alatt kis híján kutyát uszítottak ránk, s ököllel fenyeget­tek. Még itt, a presszó teraszán is ezen bánkódnnk, de az öreg vigasztal bennünket. börtönbe csukják. 1958-ban újból Minuszinszkbe szám­űzik. Három év múlva fel­szökik Moszkvába, s beko­pog a moszkvai magyar nagykövetségre. Eljut egé­szen a konzulig, de ő sem se­gít. Ad viszont neki 250 ru­belt, s útjára engedi. Most Lettország a cél. ahol műkö­dik még illegalitásban az Er­dei Testvérek nevű szervezet, ók gumicsónakot adnak ne­— Mi lett volna magukkal, kint a fogságban, ha min­dent így zokon vesznek...!? Tanulják meg, az embernek mindent le kell nyelni. Fe­gyelem, türelem... ez tar­tott meg engem is idáig. Sivatagi háború Az anyját korán elvesztet­te, az apja motorvezető volt, a kisvasúton járt évtizedekig. Ausztriában élt egy magas beosztású rendőrparancsnok nagybátyja, ő segített abban, hogy repülőtiszt lehessen. Ungváron szolgált, egy bom­bázó gép vezetőjeként részt vett Afrikában a sivatagi háborúban, majd csak negy­vennégy nyarán került vissza Ungvárra. Itt sebesült meg, s esett a szovjet csapatok fogságába. Lembergben meggyógyították, majd Szi­bériába, Karagandába depor­tálták. Négy évig bírta, ak­kor harmadmagával megszö­kött. Gyalog, néhány orosz szót ismerve vágott a több ezer kilométeres útnak. Szinte hihetetlen, de eljutott egészen a Tiszáig. — Kik segítették? — kérd­jük tőle hitetlenkedve. — Mindenki. — De hiszen „ellenséges” katona volt. — Ugyan! Az egyszerű em­berek minket, magyarokat szerettek. A kazahok min­denüket megosztották velünk. Még a milicisták se bántot­tak. Csak legyintettek, ha az útjukba kerültünk. — Mit ettek útközben? Levágták a fülüket — Volt egy kenyerünk, meg néhány szem krump­link. De az gyorsan elfogyott. Szereztünk . . . tudják, hogy ... ami az utunkba ke­rült. — Sokat éhezhettek ~ A?t nem elmonda­ni. S akkor még nem tudtuk, m'kíypp segíthetünk magun­kon, ha már minden kötél szakad. — Hogyan? — Nem egyszer láttam, hogy az éhező foglyok levág­ták a saját fülüket ...azt et­ték kínjukban. Vagy leha­rapták a saját nyelvüket... — De maga sosem jutott el idáig. — Nem hát. Engem a ga­lambok, meg az ürgék men­tettek meg mindig. Nem igen tudják, o galambok nagyon szeretik a börtönöket. Tán azért, hogy bosszantsák sza­badságukkal a foglyokat. De én túljártam az eszükön. Ke­nyérmorzsát szórtam a belső ablakpárkányra. S ha bejöt­tek, bezártam előttük az ab­lakot. Megpucoltam, megfőz­tem őket. Persze, késem nem volt, de erős volt az ujjam. Sót is kerítettem, úgyhogy meg lehetett enni őket. Az ürgénél pedig nincs finomabb hús. Tiszta állat az. tiszta magvakat eszik. Csak só kell hozzá, s lehet enni. A szökésért két évre ítélik, s elviszik a Csukcs-félsziget- re. Tízegynéhány Olér ki­lométerre a búzától. Ott az­tán megnyugszik. Mert on­nan nincs menekvés. Szaba­don járhatnak, kelhetnek, az őrök ügyet sem vetnek rá­juk. Minek is figyelnék őket. Ha szöknek, néhány nap múltán úgyis megfagynak. Sstfkés után száműzés . Letölti a két esztendőt, s száműzik a Jenyiszej mellé, Minuszinszk városába. Alig­hogy leszállítják a vonatról, megszökik nyoipban. De in­nen már csak néhány száz kilométerre jut el, elfogják, ki, hogy Svédországba me­hessen. De elfogják. Hét évre ítélik, a rettenetes hírű vla- gyimiri börtönbe viszik, ahol mások mellett Szolzsenyicin is raboskodik. Három év múltán meglép. Természetesen elfogják, elitélik, majd újabb szökés következik. Ezúttal Afganisz­tánnak veszi az irányt, Ka­bulba akar eljutni, az angol nagykövetségen hátha mene­dékjogot kap. Egy üzbég asszony mosott az Amu-Darja mentén, s nagy mosóteknőt lem hagyta a parton. Antal az­zal szá'j'ft vízre, s átért sze­rencsésen a túlsó oldalra. Többszöri szökés után elő­ször sikerült átlépnie a szov­jet határt. Afganisztán föld­jére lépett, s úgy tűnt. el­jött a szabadulás órája. Balogh Géza Következik: Az afganisztáni kaland Tánvalás a gyógyszállóról A megyei tanács és a nyíregyházi városi tanács munkatársaiból álló dele­gáció utazott csütörtökön Finnországba, hogy egyez­tesse a finn partnerrel a sóstói gyógyszálló építésének időpontját, illetve működé­sének teltételeit. A küldött­ség tagjai: Csabai Lászlóné, Nyíregyháza tanácselnöke, Meggyesi József, a megyei tanács közgazdasági fő­osztályvezetője, Lendvai István, a gyógyszálló be­ruházásával megbízott szak­ember. RAKAMAZ NAGYKÖZSÉGI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA értékesítésre meghirdeti a Rakamaz, Ady Endre út 2. szám alatti SZESZFŐZDÉT és a hozzá tartozó egy szoba, komfortnélküli üresen álló szolgálati lakást Érdeklődni és a vételi ajánlatokat megtenni 1990. július 20-lg lehet a nagyközségi tanács vb-ütkáránál (Rakamaz, Vörös Hadsereg út 131.) IRÁNYÁR: 460 000,— Ft (2339)

Next

/
Thumbnails
Contents