Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-06 / 157. szám

1990. július 6. Kelet-Magyarország 3 Ié falnék „a siegeln rriwM" A német egységesítésről rendezett beszélgetés; a na­pokban a nyíl-egyházi ENSZ- csoport, amelyen a kérdések­re Klaus-Dieter Grüner, Iser­lohn város sajtó és választá­si hivatalának vezetője vála­szolt, aki Nyíregyházán tölti a szabadságát H Mflyest érzés most, meg- iiülönböztet© jelzi) aélküR egy* 33®?fiea «sali német állampol­gárnál! Eenni? — Sokan megkérdezik tő­lem , hogy érzi magái, mint német, boldog-e, mint. német? Nem tételezem fel, hogy va­lamennyi állampolgár véle­ményét jogosult volnék tol­mácsolni, de azt tudom, hogy az NSZK állampolgárai­nak nagy többsége & két né­met állam egyesítése melleit van, és örül annak, ami most történik. Arról senki nem te­het, hogy milyennek születik, és a történelemből kiderül; nem mindig volt olyan Idő­szak, amikor az ember büsz ­ke lehetett arra, hogy német, Ha most távolabb tekintünk,, azt. látjuk, hogy a nemzetál­lamok szerepe Európában erősen csökkenni íog, és eb­ben a szemléletben a közös Németországot úgy kell épí­teni, amelyre szomszédai úgy tekintenek, hogy nem kell tő­le félni. fj Hogyan fogadj« „a gaü- dag nagybácsi*- »a szegény ro­kont’*? Nem tartanak-c attól, hogy megrendül & nyugatnémet márka ereje? — Ha egy évvel ezelőtt egy nyugatnémet állampol­gárt megkérdeznek, reális­nak látja-e azt, ami most megtörtént, mindenki eluta­sította volna a lehetőségét is. Most megtörtént az egyesítés, a fizetésnem egységessé vált, amire nem volt példa a vi­lággazdaságban. — Korábban az NSZK-ban az NDK-ról vagy nem szere­pelt semmi, vagy az „úgyne­vezett NDK”-ként, vagy idé­zőjelbe tett „NDK”-ként em­legették, mint olyan államot, amit az NSZK soha nem vett komolyan. Ezen az eszmén nőtt fel az én generációm is (1947-ben született) mielőtt saját véleményt alakíthatott volna ki, azt hitte el, amit belesúlykoltak. A megosztott­ság 1961-ben, a fal megépíté­sével testet, öltött. Az NDK-s számára az NSZK-s külföldi állampolgár volt. Most már arra is van példa, hogy a volt NDK területén volt NSZK-s lett egy város pol­gármestere. — Nem félünk szegény rokontól”, válószműleg az NO í-ban is gazdasági csoda í-üii történni, de biztos más­ként játszódik te, smnt a há­borít után az WSZK-ban. V. . inak viszont íiiasonlósá- goú. akkor az NSZK le volt robbanva és újjá úeilett épí­teni, most az NDK-ban. ahol rorack ugyan nincsenek, de egy tönkretett gazdaság he­lyett kell újat építeni. Az W. OK üzemeinek 1/3-a. nem. életképes a piacgazdaság ke­féiéi között.-- Ami a márkát illeti, vannak, akik azt. jósolják, hogy gyengülni fog, de én ezt nem tartom valószínűnek. Olyan gazdasági íellendülés- bao vagyunk, ami biztosíté­kokat ad. C) Hogyan kezelik a munka­— j .üliség problémáját, tekin­tessél a munkanélkflriek nSvek­7Ő létszámára? Ilffii Sossz az or- Síágban dolgozó ríoSc török ysadégmunkássaa*1- Az NDK-sok idáig nem ismerték ezt a . oblémát. akkor sem, ha mérnöki dip- loméval udvart sepertek, hi­szen foglalkoztatta őket a nagy kombinát. Most a nagy kombinátok meg fognak szűnni, középüzemekre, kis­üzemekre lesz szükség. Aa NDK-s foglalkoztatottak -kb. egyharmada válik átmeneti­leg munkanélkülivé, mintegy másfélmillió munkanélküli­vel számolnak, rajtuk átkép­zéssel segítenek, illetve elő­rehozott nyugdíjazással. Az NSZK-ban jelenleg 1,8 millió munkanélküli van. Bármilyen virulens is a gazdasag, mun- kasr-íküliség mindig van. El­sősorban szociális problémá­kat vet ez a felszínre, illetve a külföldiek gyűlöletével tár­sul Berlinben is jelentkezik ez i kérdés, csak ott. nem tö­rökök dolgoznak, hanem vi­etnami vendégmunkások. A törökök egyébként ott vállal­nak munkát, ahol a németek nem szívesen dolgoznak. Mi lesz a jövőben? Lehet fékez­ni, lehet tompítani a munka­nélküliség kérdését, csak megkerülni nem lehet. O Hazánk az WDK-ban je­lentős üzleti, kereskedelmi partnert veszít el, vajon ezen a téren mire számíthatunk? — A fennálló szerződése­ket e német állam figyelem­be fogja venni, éc annak megfelelően teljesíteni fogja a megállapodásokat. Rövid tá­von bizonyára nehézségeket fog ez okozni a magyar gaz­daságnak, pl. a devizakérdés­ben. Morális kötelezettsége viszont a német államnak, és ezt a kormány is így látja, hegy támogassa a Szovjet­uniót. és a kelet-európai or­szágokat. Fúrógéphez készül az al­katrész a Csepel Szerszám- gépgyár Rt. nyírbátori gyá­rában. Tóth István felfogó derékszöget munkál meg a számjegyvezérlésű géppel. (Elek Emil felvétele) Elmarad a „német-némei ia?álkozó” ezután a Balatonnál ■ íbből is sokan éreznek hát- ráoyt... — Sok NSZK-beíit isme­rek- akik most is odamennek nyaralni, én először voltam most. Sok néme, számára csak a legutóbbi időben vált világossá, hogy Magyarország is Kelet-Európábán van, mert itt volt a vasfüggöny és ott vége volt a világnak. Meggyőződésem, hogy rek­lámmal biztosan sokat lehet tenni az idegenforgalom cél­jaiért. O Sokat tehet a sajtó Iser­lohn és Nyíregyháza testvér- városok közeledéséért. Ezen a téren vannak-e terveik? — Igen, az itteni televízió­val már felvettük a kapcso­latot^ itt készülhetnének Nyíregyházán reklámfilmek, melyeket nálunk sugárzunk, és tervezzük a kapcsolatfel­vételt a. rádióval és a nyom­tatott sajtóval is. BE. 1 Szeptembertől olasz stílus j'ífe rukkerek és ellen- yjí drukkerek kísérik megküiöafe&tetett figyelemmel az újonnan, külföldi tőke bevonásával szerveződő gazdasági vál­lalkozásokat mindenütt az oerizágban. A..?, is köztu­dott, hogy Gálunk a problémákról, nehézsé­gekről szóló mendemondák gyorsabban és hatásosai)- íiaa terjedne1;, mini a si ­kerekről, a boldogulásról szóló hírek. Nemrég példá­id Mátészalkái', terjedt el, hogy július elsejétől leáll i 3 S, az olasz érdekelt­ségű. bútorgyár. A hír nyomában felkerestük Be­vess András vszárigazga- tói, aki készséggel adott tájékoztatási a asm köny- nyii ám távlatokban mégis azáj • remények»® jogosító helyzetről.- - A gyár annyira át fog alakúin- hamarosan, hogy mindössze két gép marad korábbi helyen. Ez az át- alakulás nehézségekkel .jár. Ä vállalkozás induló tőké­jenez aepesz Közei nagy- szeres költségkihatást* be­ruházást indított el. Köz­ben. nem akartunk egy percre sem leállni, da ez az elképzelésünk mára me«; /alósíihatatlanná vált. Ne­vezetesen az, hogy folya­matos termeléssel és érté­kesítéssel csökkentsük a beruházás terheit. Menet közben kiderült ugyanis, hogy a régi technológiá­val készült régi terméke­inket — talán a felfoko­zott várakozás, valamint a csökkenő vásárlóerő miatt —• nem tudjuk meg­felelően riadni Az újat hozó technológiákat pedig még nem telepítettük' be. .Raktárra nem termelhe­tünk. A vállalat készlete nem nőhet akkor sem, ha teljesen le kellene állni. A hétfőtől érvényes hely­zet azonban nem a teljes leállás, - hanem egy át­csoportosított, szabadságo­lásokra éc állásidőkre sza­raszott termeléscsökkentés. A legegyszerűbb persze az lati volna, ha elengedjük a dolgozóinkat Ezt sem­miképp sem akartuk. He­lyette a jelenlegi megol­dási választottuk, ami ab­ból áll, hogy a 46© fős állományunkból 17©—«50 fő dolgozik teljes munkaidő­ben. Hatvan dolgozónkat megfelelő szerződéses feltételek mellett a tyukodi konzervgyár fog­lalkoztatja. 200—218 fő azoknak a száma, akik fi­zetett szabadságuk letöl­tésén túl egy hónapból 5 napot fizetés nélküli sza ­badságon töltenek, a fenn­maradó időre pedig 50 százalékos, minimum 3.8,5) forint óradíjú állásidőt :a- zeiünk részükre. Az így keletkező költségei az alapítók még elvisslhatő- nek tartják. Az intézke­dést úgy hoztuk meg, hogy ne csalt a fizikai dolgozó­kat érintse, hanem ará­nyosan az adminisztratív állományt is. Közben ter­mészetesen folynak a je­lenlegi készlet értékesíté­sére vonatkozó tárgyalások. Ez az állapot lényegében a beruházás befejezéséig tart, amelyet szeretnénk gyorsítani. Addig annyi emberi foglalkoztatunk, amennyire feltétlenül szükség van. Ezt a számot folyamatosan növeljük, azaz folyamatosan és minél előbb szeretnénk vissza­hívni dolgozóinkat. Pozi­tív elmozdulás a jelenlegi helyzethez képest augusz­tusra várható, az optimá­lis rendeződést októberre, novemberre várjuk. Attól kezdve valóban elindul majd az, amit a kereske­delem, a vásárlóközönség vár tőlünk. A 3 3 Európa egyik legkorszerűbb bú­torgyára lesz. Termékeink színvonala jóvrri megha­ladja majd a megszokott hazai minőséget. Szeptem­bertől indulnak az olasz stílusú lakószobákkal és hosszú távon is újat, mást adunk vásárlóinknak, mini eddig. Ezt az időszakot át kell vészelni valahogy. Most egyelőre így. A. jövő érdekében. Réti János. Hívotton voqy váratlan? Őrös» faiskolátok kálváriája Nem gondoltát’,, hogy utcai zenészek lesznek. Üzletház a KGST-piac mellett Özietház építését tervezi Nyíregyházán » Rákóczi út végén, vágj' aho -y jobban is­merik a KGS-piac mellett a Béker Mérnöki Kft. A ter­vekről szólva Kírülő Sándor ügyvezető elmondta, hogy az | ezer négyzetméteres üzletház jj Könnyűfém szerkezetből épül, l amelyben kiskereskedők, vál- ! ialatok árulnák portékáikat. A fedett csarnok mellé par­kolót is építenek, amellyel enyhítenének a piac környé­ki zsúfoltságon. A napokban bejegyzet Bé­ker Kft. elsődleges üzletkö­tésre alakult, de emellett fog­lalkoznak acélépület vázszer­kezetének gyártásával, köz­vetítésével. A társaság meg­vásárolt egy bejelentés alatt lévő szabadalmat, amely alap­ján az UR acélépületek vá­zait Agrokereknek, termelő- szövetkezeteknek a Fémmun­kás Vállalat balkányi gyárá­val készítteti. Az épület elő­nye, hogy rendkívül könnyű a vázszerkezet, emiatt gyor­san, egyszerűen lehet össze­szerelni. Alkalmas iskolai tornatermek, uszodák, mag­tárak építésére is. Ebből Bu­dapesten júliusban állítanak fel egyet, és van három meg­rendelésük a Dunántúlra. A kft. tanácsi megbízások alapján autóbusznyomvonal­terveket készít, és egy hajdú­böszörményi kisiparossal ko­operálva fényáteresztő acél­I rácsokat gyárt, amelyet az élelmiszer- és a vegyiparban hasznosítanak. Sétálóutca, utcai zenc- neL Ahogy lenni szokott. De! 3 ecs 3 „de” voll 3z, ami miatt megtorpantam a Nyírfa Amház előtt. Ugyan-- is az utcai zenészek nem szoktak táblát tartani a ke­zükben azzal a felirattal: ..Segítsetek a külföldi ié- iskolásokon!” ★ A történet több mint egy évtizedei ezelőtt kezdődött. Amikor még töretlen volt nemzetünk barátsága a Szov­jetunióval. Minden évben orosz nyelvi tábort szerve­zett az Országos Pedagógiai Intézet középiskolások szá­mára. Államközi szerződés Ebben a táborban moszk­vai és vlagyimiri tanárképző főiskolák diákjai is dolgoz­tak. Erről államközi szerző­dés rendelkezett. Az utolsó ilyen — egyébként öt évre ) aláírt — szerződés záró éve lett volna az idei. A vlagyi­miri főiskolások elkezdték szervezni az utat, pénzt is kaptak rá, a tavalyinál jóval többet, s harmincán elindul­tak hozzánk Nyíregyházára. Ütjük első gyanús momen­tuma az volt. hogy az elvi­leg velük együtt utazó másik moszkvai csoportnak hírét- hamvát sem látták. A gyanú akkor kezdett idegesítő tény- nyé válni, amikor a nyíregy­házi állomáson senki sem várta őket. Mit tehettek? Felkeresték a Bessenyei György Tanárképző Főisko­lát. Székely Gábor, a főiskola főigazgatója: — Tisztán humanitárius indíttatásból adtunk szállási nekik, hiszen a főiskolának semmiféle kapcsolata nincs az orosz nyelvi táborok szer­vezésével. s ezzel a sajnála­ta', esettel. Nem várta őket senki Füetóth Istvánná, a Zrínyi Gimnázium tanára több éven át vezette a tábort: — Talán azért, mert nem is hívták őket. hiszen ebben az évben nincs tábor. Bár a nyelvoktatás rendkívül haté­kony formájának tartom a nyelvi tábort pedagógus kol­légáimmal együtt, de igény nem volt rá. A szervezés­nek már tavaly októberben el kellett volna kezdődnie. De akkor azt a felvilágosítást kaptam az Országos Pedagó­giai Intézetben, hogy nem lesz tábor. Zoltán Márta, az Országos Pedagógiai Intézet tábor- és tanfolyamszervezője. — Március 5-én miniszteri leiratban kaptunk tájékozta­tást arról, hogy a minisztéri­um nem ad támogatást a nyelvi táborok megszervezé­sére. Ezt ekKor az illetékes szovjet mimisztérium képvi­selőjével szóban közöltük, hogy az idén nem lesz szük­ség szovjet főiskolai hallga­tókra. hiszen tábor sern lesz. Sőt. ez több fórumon, köz­tük egy. a táborokat értékelő ankéton is elhangzott. Titkos fiókban? Telefon a budapesti szov­jet nagykövetségre, hiszen ők minden szervezett csoport érkezéséről tájékoztatást kapnak a minisztériumtól, s az út céljáról is. Erről a cso­portról nem tudnak. A segítség szándékával in­dultam el, s ehhez tartom is magam. Ez as eset. amely­ben nyilvánvaló a magyar fél vétlensége, felvillantja a szovjet állapotok piciny da­rabkáját. is.- Bizonyos, hogy az illetékes szovjet miniszté­rium valamelyik irodájának, valamelyik fiókjában ott fek­szik a táborok megszűnéséről tájékoztató levél, csak a fej­leményekről épp a vlagyimi­ri főiskolát nem értesítették. Vagy ha értesítették, akkor ők élve az útlevél adta új le­hetőségekkel, próba-szeren­cse. nekiindultak. Az utóbbi­ban azért kételkedem, mert furcsának találom, hogy ok ­tatók vezetésével harminc fő­iskolás nekivágjon a bizony talannak. Most munkát k; resnek. Mert dolgozni jöttRS Tapolcai Zol? tu Párbeszéd — Hallottad, hogy a győri Rába új vezérigazgatója egy forgácsoló kisiparos lett? — Akkor ez a fordulat éve: vörös báró helyett mun­kásigazgató. • * * — Ezentúl a magyarok is bemehetnek a rulettkaszi- nóba. — Be hát! Zsetonnal. * * * — A szocialisták átadják a kormánynak a Fehér Házat. — Aztán az MDF-esek nehogy összetulipánozzák, mint a paksi lakótelepet. * * * — Olvastad, hogy az új rendőrségen felügyelő lesz, meg főfelügyelő és tanácsos. — Persze. Körzeti megbízott helyet pedig kuratórium. + Sí; -'itvé&Si S'«éiní <a )C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents