Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-25 / 173. szám

1990. július 25. Kelet-Magyarország 3 Első kézből N em tudom hányán hallgatják a kéthe­tenként jelentkező „Első kézből” című műsort a rádióban, mert a tévé va­lószínű erősebb csábító ma­napság, mint a rádió. Aki viszont mégis a rádió mel­lett döntött hétfőn este, a Kossuth adón élvezetes közéleti csevegést hallha­tott. A hétfői adás egyik prominens szereplője Csur- ka István író volt, aki az utóbbi időben jócskán rá­szolgált bizonyos kijelenté­seivel vagy azok félreérté­sével a közfigyelemre. A hétfői beszélgetés arról győ­zött meg, talán nem is mindig kell őt félreérteni. Sok mindenről faggatta a riporter az írót. Hogyan gondolta azt, hogy az or­szágban több ezer ember­nek — akiket az egypárti j rendszer állított a mostani I posztra — fel kell állniuk. Milyen szerepe volt a már- I kushegyi bányászok mozgo- I lódásában, hisz egyesek őt | jelölték meg „felbujtónak” i Szóba került a MDF-en be­lüli tagolódás, a nagykoalí- j ció ügye és sok más. Csurka válaszait — né- I mely kérdésre — a hallga- 1 tókat képviselő riporter is — megkérdőjelezte. Sajnos j elég idő nem volt rá, hogy I komolyabb vitába is száll- . jón vele. Én azonban meg­tehetném, mint hallgató. Nem is az általa emlegetett néhány ezer, az „egypárti” I rendszerben posztjára ke- • rült emberrel kapcsolatos I álláspontja, hanem egy ez- j zel összefüggő, de nagyobb i ívű kérdésre adott válasza I miatt. Az egyik kérdése az | volt, mi a véleménye arról, amikor a forradalmi átme­net elkezdődött és Hável : lett a köztársaság elnöke ; Csehszlovákiában, a neves i író — és immár politikus — I azt mondta: a továbbiakban induljunk ki abból, mind- | nyáján valamilyen módon ! közreműködők voltunk az | előző rendszerben. Azt már í a riporter tette hozzá, ezért ! lehetséges talán, hogy észa- : ki szomszédainknál megfér együtt a reformkommunis- ' ta Dubcek és a volt ellenzé­ki Hável. Nálunk viszont - különböző bélyegeket ag­gatnak az emberekre... Csurka Istvánnak ezután következett egy igen magas lóról tett és sértő kijelenté­se, amikor azt mondta, úgy látszik a cseheknél megfe­lel egy „svejki” megoldás, de nálunk ez nem járható út. Éppen ez a „svejki” mi­nősítés aggaszt. Honnan tudhatja Csurka István, hogy ami most a cseh szomszédainknál zajlik — nyilvánvalóan más körül­mények és előzmények után mint nálunk — az „svejki” megoldás? Honnan gondol­ja, hogy az rosszabb alapál­lás? Én se úgy vélem, hogy tisztára kell mosni minden­kit — azt is, akit nem le­het, nem szabad — nálunk. De a népi bölcsesség talán mégis megállja a helyét a mi viszonyaink között is, mármint: nem az a fontos, ki honnan jött, hanem a tisztesség, s hogy hová tart. Az első kézből című adás vendége egy titokzatos em­ber volt, aki jogász, 56 után — bizonyos szereplés miatt — csaposként dolgozott, ké­sőbb a vendéglátásban ma­radt, onnan ment gyugdíj- ba. Most pedig felkérték: legyen a titkosszolgálat fő­nöke, az utóbbi napoktól már miniszteri rangban. Ezt az életutat is érdemes volt megismerni, s a bölcs szavakból az csengett ki, nem a régi listák — példá­ul a besúgókról •— lengeté- se a cél. Ráadásul ezek a listák hiányosak és nem is mindig adnak útbaigazítást az ember valós tettéről. Vannak, dolgok, amiket a sírba keli vinni, nem sza­bad sebeket ejteni, vagy az újabb nemzedék lelkét is károsítani az apák vélt vagy éppen valós „bűnei” ürügyép. — mondta a ri­portalany. — A konkrét esetek, a bizonyítható dol­gok persze másak, de men­demondára, fecsegésre ala­pozott gyanúsításokká: nem meher. előbbre a társadalom — vélte a titkosszolgálat minisztere, aki még sok- minden elmondott a misz­tikusnak hitt tevékenység­ről. D e óvott attól, hogy az ország figyelmét az egymás iránti gyanakvás, nyomozgatás ár­tó szándék kösse le. Az új titkosszolgálat pedig — mondta — vigyáz majd a belső biztonságra, embersé­ges eszközökkel, védve az embert és a rendszert, az új hatalmat. Páll Géza AZ ÜZLETÉRT TALPALNI KELL Olasz—magyar házasság a tészta jegyében Ravioli, Tortellini, Capcllctti. Ne ijedjen meg a kedves olvasó, nem a sportoldalon nyitotta ki az újságot. Nem az olasz labdarúgó-válogatott új középpályás sorával ismerke­dik, ha a fenti neveket kóstolgatja, hanem egy eredetileg olasz tésztacsalád három kitűnőségével, melyek — stílu­sosan — belső hármasát alkotják egy új tésztagyár ter­mékeinek. A múlt hónap közepétől már magyarországi forgal­mazási engedélyt kapott, hús­sal töltött kicsiny barátfülék, derelyék megszületése nem volt könnyű eset, de mára remélhetőleg a siker kapujá­ba léptek. Fantasztikusan jó volt az ötlet és tipikusan magyaros a megvalósulása annak a beruházásnak, melyet a ta­valy márciusban alapított Tésztaipari Kft.-ben indí­tottak el, a társaságot létre­hozó gabonaforgalmi vállala­tok Nyírbátorban. A világon igen sokféle közkedvelt, töl- telékes olasz tészták gyártá­sa, az ezen a tájon megter­melt kitűnő alapanyagok fel- használásával remek elkép­zelésnek és jó üzletnek ígér­kezett. Ám a nálunk már szinte törvényszerűen „ki­alakuló körülmények” követ­keztében az első évében 14 milliós veszteséget könyvelt el és majdnem a padlóra ke­rült az új üzem. Gubanc a masinával A megrendelt olasz gyár­tógépek 1989 második felé­ben, nagynehezen megérkez­tek ugyan, de a beüzemelés során, idén februárban de­rült ki, hogy nincs köztük egy olyan — feltehetően ti­lalmi listán szereplő — ste- rizizáló egység, ami nélkül a rajtuk gyártott termék egy kis túlzással, csupán azon­nali fogyasztásra való. Azaz, csak hűtőláncot feltételezve tartható el 3 hónapig, szem­ben a tervbe vettel, misze­rint száraz tésztaként szán­dékoztak forgalomba hozni. Az új tésztaféleség akkor egyelőre meghiúsult gyártása miatt tavaly, hogy legalább ne álljon az üzem, gyorsan ráálltak a hagyományos tész­ták gyártására. Eközben egy újabb, nem várt akadályba ütköztek. A tojást, ezáltal koleszterint sem tartalmazó, így másfél évig is eltartható durumtészta. hogy szép sár­ga színét megőrizze, magas hőfokú szárítást igényel, vi­szont ilyen szárító, a nyírbá­tori technológiába illeszthető kivitelben, nem volt kaphatp. Az Oscar-díjas közbelép Szerencsére nem az a faj­ta ember Csáki József, a káefté ügyvezető igazgatója, aki könnyen kétségbe esik. Irány a Malomipari Kutató- intézet és hamarosan, közös erőfeszítéssel összehoztak egy megfelelő szárítót. Elkezd­hették a metéltek, szarvacs­kák. spagettik gyártását, de vajon mikor indulhat az olasz tésztagépsor? Hosszas töprengés, konzultációk után, egyedi tervezéssel, szinte há­zilagos kivitelezésben egy sterilizáló született, mellyel először hűtőben I hónapig, majd tökéletesítése után 3 hónapig eltartható tészták készülhettek. Egyik ötlet szü­li a másikat, s jelenleg már a megvalósulás küszöbén áll — köszönhetően a Műsza­ki Egyetem szakembereinek — az az új és minden való­színűség szerint végleges megoldást jelentő sterilizáló, melyet szabadalmaztatni is fognak (ha már így alakult) a konstruktőrei, s amellyel végre megoldható lesz a hűtés nélküli 4 hónapos szavatos­ság, illetve a szárított válto­zatnál az 1 éves eltarthatóság. Míg Csáki József a fővá­rost talpalta a „félkarú” olasz technológia kiegészíté­se végett, újabb ötlete tá­madt. Felkereste az éppen betegen otthon fekvő Lukacs Istvánt, az Atrium Hyatt Szálloda főszakácsát, aki „mellesleg” az ország egyet­len Oscar-díjasa ebben a foglalkozási ágban. Az el­ső beszélgetésből mindjárt egyezség is lett, s a világhí­rű ínyesmester már lassan hazajár Nyírbátorba. Az ő receptúrája alapján készül a finoman fűszerezett húsos vagy májas tölteléke a Ra­violinak és társainak. Lakács István, aki biztos a sikerben. — Nagyon drukkolok, hogy befusson ez a termékcsalád — mondja a neves konyha- mester. — Jó, olcsó, a kispén­zűeket és az ínyenceket egy­aránt kielégítő, tulajdonkép­pen háromnegyed részben kész produkció, amely meg­könnyíti c háziasszony dol­gát. Alkalmas levesbetét­ként és önálló ételként is fo­gyasztva. Ez utóbbi esetben különféle mártásokkal igen változatosan elkészíthető. Ráadásul minden alapanyag itt helyben megterem, ami ennek a vidéknek külön előny. Az első gyártmányok alapján állíthatom, hogy áll­ják a versenyt az ebben vi­lágelső olaszok termékeivel. Ha a minőség nem romlik, biztos vagyok benne, nagy üzlet lesz! Különleges minőséget Mi is ezt reméljük és igyekszünk is megkedveltet- ni a fogyasztókkal — ve­szi át a szót az ügyvezető igazgató — már szállítunk Budapestre egy üzletnek és az Átrium Hyatt-nek, Debre­cenbe a Hotel Civis éttermé­be és Nyíregyházán a Sza­bolcs Szálló részére is. Ha­marosan kapható lesz a hú­sos tésztánk a Kelet Áruház • ban, a Csemege ABC-ben és a SHELL Áruházban is. Bí­zunk benne, hogy az NSZK- ból is, ahol jelenleg a minő­sítése folyik a terméknek, megjön az a — teljes mara­dék kapacitásunkat lekötni szándékozó — megrendelés, amire titkon számítunk. Galambos Béla O lvastam, a bűnügyi je­lentésben, hogy Balkányban az éjszaka leple alatt egy eddig is­meretlen személy elkötött egy lovat. Gondolkodóba ej­tett az eset. Mit kezd a sö­tétben bujkáló tolvaj a négylá­búval? Talán el­adja. mert kell neki a pénz. Azt értem (természe­tesen nem helyes­lem). hogy ellop­nak eav gépkocsit Annak leszerel­hető a rendszáma. alkatrészekre bontva a lopott gépkocsi jó pén­zért eladható. Am Ülil a lovat felismer­hetik. A lóhús csak a háború vé­gén volt ..népele­del’’. Most a ló .,al­katrészekre bont­va”, vagyis felda­rabolva. kimérve aligha eladható. A lóról is levehető ugyan a ..rend­szám”, mondjuk levágható a söré­nye. De még így is felismerhető. A pej lovat hiába festik fehérre, a festék csomósodik a szőrön — mm úgy. mint a gép­kocsi karosszéri­áján. Kérem hát a tolvajt, hogy a négylábút vigye vissza a gazdájá­hoz. de gyorsan, „lóhalálában”! N. L. Hány nagy-nyugdíjas van megyénkben? A nyugdíjrendszer betegségei Veszélyben a nagy nyugdíjak? Hr, hinni lehet a Parla­mentben megígért eljárásnak, akkor igen. A tervek szerint rövidesen felülvizsgálják a magas nyugdíjak ügyét, s azok összegét 15 ezer forintban maximálják. Ez persze még csak elképzelés. — Mi a helyzet megyénkben? Hányán vannak a magas­nyugdíjasok, s mennyi pénzt kapnak havonta? A közelmúltban három részletben végrehajtott nyugdíjemelés kedvezett a megyének. — kezdi a vá­laszt dr. Holló László, a me­gyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatója. A központi rendelkezéseknek köszönhetően a megyei nyug- dijátlag végre közelített az országos szinthez. 1988-ban 4005, 1989-ben már 4788 fo­rint volt az átlagos nyugdíj összege, az országos 4576, il­letve 5264 forinttal szemben. Mindezek azt jelentik, hogy Szabolcs-Szatmár-Be- reg nyugdíjasainak 96,4 szá­zaléka ma már az országos közepes kategóriába tarto­zik. Ami pediik a magas nyug­díjakat illeti, megmondha­tom: a hiedelmekkel ellen­tétben nálunk nincsenek so­kan, s nem is az egykori pártalkalmazottak kapják. Az összes nyugdíjasoknak mindössze 0,1 százaléka kap tizenötezer forint fölött ha­vonta, r legmagasabb 29 200 forint, egykori gazdasági ve­zetőnek jár, s ez az egyetlen ilyen magas összeg. — A közvélemény mégis úgy tartja, — s a parlamenti fel­szólalások is ezt sugallják, — hogy magas nyugdijat java­részt egykori pártvezetők kap­nak — Téves ez az információ, legalábbis ami megyénket illeti. Nálunk a legmagasabb, a húsz ezer forint körüli ösz- szegeket a gazdasági vezetők­nek, a különféle Kft.-k, Rt-k egykori irányítói kapják. Is­merem a kérdést, hiszen a tizenötezret meghaladó nyug­díjakat magam írom alá, így elmondhatom, pártirá­nyításból nyugállományba vonulók között 17 ezer fo­rintnál nincs magasabb nyugdíj. Azt is tudni kell, hogy többségük hatvan évet betöltött ember, akik az elő­írt szolgálati idővel is ren­delkeznek. — Mi a véleménye a nyugdí­jak maximálásáról, s jelent-e a terv önöknek bármilyen pluszfeladatot? — Egyelőre nem, csak annyit tudunk, ami az új­ságból, TV-ből tudható. A véleményem pedig az, hogy a jelenlegi jogszabályok sze­rint ez jogellenes eljárás lenne. A hasznát sem nagyon látom. A megye össznyugdí- jasainak 0,1 százaléka esik a magas kategóriába, közöt­tük közel 100-é tartozik a 15 ezer forint fölöttibe. Ha eny- nyi embertől elveszünk mondjuk ötezer forintot, az­zal mire megy az ország? S hol marad akkor a korábban megfogalmazott követelés, a nyugdíj reálértékének megőrzése, vagy mivé lesz a továbbszolgálás ösztönző ere­je? Más kérdés, hogy ha a társadalombiztosítás gazdál­kodott volna a hozzá befolyt nyugdíjjárulékkal — forgat­ta, befektette volna, azt — akkor ez a kérdés most fel sem merülhetne! Ha. változtatni akarunk, akkor nem csak a magas nyugdíjakat, hanem az egész nyugdíjrendszeri felül kell vizsgálni! Vannak ugyanis bőségesen ellentmondások! A korkedvezményes nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj körül jócskán akadna javítani va­ló. Ideje lenne átgondolni a járulékfizetés rendszerét, az egész magyar nyugdíjkérdést is. Ennek valóban lenne ér­telme! Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az utóbbi időben alaposan megnőtt a nyug­díjba vonulni szándékozók száma. A tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 26 százalékkal többen jelentik be ez irányú igényüket. A május 30-ig benyújtott 12 ezer idei nyugdíjigénylőnek 42(1) százaléka pedig rok­kantnyugdíjas szeretne lenni. A fentiek — a nyugdíja­sok számának jelentős növe­kedése — a szakemberek szerint nem csak a megye lakosságának elöregedése miatt következtek be ... Kovács Éva Megjelent a kistestvér az Agroker kínálatában. A nagyob­bik E—682-es előterében lévő új burgonyafelszedő két so­ron végzi munkáját, mely kiválóan megfelel az egyéni gaz­dálkodók, farmergazdaságok Igényeinek. (Balázs Attila fel­vétele)

Next

/
Thumbnails
Contents