Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-25 / 173. szám

4 Kelet-Magyarország 1990. július 25. A T. Ház keddi munkanapján történt fFolytatás az í. oldalról) kétszavazatos rendszer mű­ködne. Az egy szavazatot kétszer értékelő rendszer azt Jelenti, hogy a választópol­gár egy szavazólapon szavaz egy egyéni választókerületi Jelöltre. Szavazata a pártok­ra adott listás eredmény meg­állapításakor is figyelembe veendő. A kétszavazatos rendszerben pedig a válasz­tópolgár két szavazólapon, külön-külön szavazna az egyéni választókerületi Je­löltre. illetve a listára. A polgármestert csak ott Tisztázódott a képviselők jogi helyzete, elfogadták a jogállásokról szóló törvényt. Ennek egyik legfontosabb része, hogy lehetnek főál­lású képviselők és végezhe­tik munkájukat eredeti fog­lalkozásuk megtartása mel­lett is, — kinek hogy cél­szerű. Gyors körkérdésünk­ben megyénk képviselőinek álláspontját tudakoltuk. Dr, Takács Péter: — Nem akarok fő állású képviselő lenni. Megpályáztam ugyan­is egy docensi állást a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Törté­nelmi Intézetében; elnyer­tem azt, így július 2-től egyetemi docens vagyok. Az órabeosztás lehetővé teszi, hogy tanítsak a képviselői munka mellett, várhatóan a tudományos munkát, a kutatást kényszerülök visz- szafogni. Dr. Szilassy Géza: — 3n már hetekkel ezelőtt érez­tem, hogy a képviselői munka nem egyeztethető össze a kórházi, orvosi mun­kával, ezért 1990, december 31-ig fizetés nélküli szabad­ságot kértem, amit meg is kaptam. Ha kialakul egy előre tervezhető menet­rend, csökken a terhelés az Országgyűlésben, újragon­dolom a lehetőségeket. Várkonyi István: — ösz- sze tudom egyeztetni a két feladatot, ugyanis parla­menti bizottságban nem vállaltam munkát, így a hét második fele az iskolai elfoglaltságoké lehet. Dr. Kállay Kristóf: — Főfoglalkozású képviselő leszek és a Költségvetési Bizottságban is dolgozom majd, a hétvégeken pedig a választókerületemben le­szek. Jakab Ferenc: — Én már korábban fizetés nélküli szabadságot vettem ki. Munkahelyemen ugyanis műszaki vezető és terme­lésirányító vagyok, ezt pe­dig fél állásban nem lehet elvégezni, nem lenne tisz­tességes vállalni, ezért fő­állású képviselő leszek. Dr. Szendrey László: — f Ilyen súlyú munkát csak egyet lehet egyszerre fel­vállalni, s mivel én ország- gyűlési bizottsági tag is va­választhatnák közvetlenül a választópolgárok, ahol legfel­jebb ötezren élnek, a többi településen a képviselőtestü­letet illetné meg ez a jog. A törvényjavaslat szerint a megválasztható helyi képvi­selők száma 26 ezer. míg a jelenlegi tanácsrendszerben számuk 42 ezer. Az expozét a pártfrakciók vezérszónokainak felszólalása követte, amelyekből kitűnt: az ellenzéki pártok ezúttal is találtak jócskán kifogásolni­valói a tervezetben. Az SZDSZ és az MSZP szónokai képviselőcsoport­gyok, főállású képviselő le­szek. A hét elején és köze­pén a parlamentben dolgo­zom, minden pénteken pe­dig fogadónapot tartok a Nyírbátori Városi Taná­cson kialakított képviselői irodán, ahol távollétem­ben alkalmazott foglalkozik majd a szükséges tenniva­lókkal. Dr. Mezey Károly: — Ha megszületik az önkormány­zati törvény, lemondok bi­zottsági tagságomról, s ak­kor a hét második felében folytathatom a -sebészorvo­si munkát, amit nem szán­dékozok feladni. Munka mellett leszek képviselő. Szűcs M. Sándor: — A képviselői munkát félállás­ban választókerületben ál­talában nem látom megva­lósíthatónak, de a lelkészi hivatás speciális. Nem tu­dom elképzelni, hogy a szó­széket otthagyjam, ne es­kessek szombaton, vasár­nap. Most az alvásból csí­pek el naponta néhány órát, és nagyon sokat segít a feleségem, aki lelkipász­tor. Egy nyugdíjas lelkész, Hézser Lajos pedig vállalta, hogy .helyettem elvégzi a legszükségesebb egyházi feladatokat, amikor én nem vagyok otthon. Tehát, mind­két hivatást gyakorolni akarom. Dr. Móré László: — Én Porcsalmán vagyok körze­ti orvos. Tehát az egyik leg­távolabbi választókerület­ben és hamar rájöttem, a két feladat együtt elvé- gezhetetlen. Én már most szüneteltetem a munkát: a Munkatörvénykönyve ezt közérdekből lehetővé teszi. Ha viszont megszűnik a mostani erőltetett menet a parlamentben, mindenkép­pen dolgozni akarok orvos­ként is. Listás képviselők: Módi László: (FIDESZ) — Én akadémiai ösztöndíjasként most lényegében tanulok, tehát magam oszthatom be az időmet. Letettem a kö­telező vizsgáimat, most a doktori disszertációmat írom. Ra lejár az ösztöndí­jam, akkor fogok dönteni. Nekem a tisztázott helyzet azt a jó hírt hozta, hogy le­jük álláspontját ismertet­ve egyaránt igazságtalannak ítélték például az egy szava­zatot kétszer értékelő válasz­tási rendszert. Szinte minden ellenzéki képviselő úgy vél­te: nemcsak a pártoknak, hanem a társadalmi, érdek- védelmi szervezeteknek és egyesületeknek is meg kell adni a listaállítás jogát, to­vábbá kifogásolták az egyé­ni választókerületek kijelölé­sének javasolt módját. Kü­lönféle elképzelések fogal­mazódtak meg az önkor­mányzati testületek összeté­telével összefüggésben. A pol­het fizetett alkalmazottja és szakértője a képviselőnek — tehát megoszlik a teher, és megalapozottabb lehet a munka. Gulyás József: (SZDSZ) — Főállású képviselő le­szek, de munkahelyem megtartom. Azt még nem döntöttem el, hogy az egye­temi tanulmányaimat is folytatom-e, a képviselői és a pártmunka egész embert kíván. Dr. Kávássy Sándor (Fg. KPP): — A főiskolai okta­tói munka összeegyeztethe­tő a képviselői feladatok­kal, tehát nem kívánok fő­állású képviselő lenni, leg­feljebb nem vállalok olyan magas óraszámot a főisko­lán, mint az előző tanév­ben. Dr. Nagy István (MDF): — Elsősorban körzeti or­vos akarok maradni, ezért bizottsági munkát az or­szággyűlésben eleve nem vállaltam. A szomszéd községben dolgozó kolle­gám, dr. Sáfár János he­lyettesít a plenáris ülések napjain, ami alapvetően le­hetővé teszi számomra a képviselői munkát. Mind emellett nem akarok elsza­kadni választóimtól sem, ezért nem leszek főállású képviselő. Seszták László: (KDNP) — Valószínű, hogy ideig­lenesen felmondom álláso­mat, és csak képviselő le­szek. Nekem muszáj, bi­zottsági feladatokat is vál­lalni, mert pártunknak ke­vés képviselője van a par­lamentben, de szavunkat hallatni akarjuk. Ezt vi­szont félállásban lehetetlen megoldani. Dr. Vékony Miklós (MDF): — Még nem dön­töttem. Eddig a hétvégeken próbáltam utólérni magam az ügyvédi munkában, de egyre nehezebb, tekintet­be véve, hogy az Ország- gyűlés jogi bizottságának is tagja vagyok. Két nap tá­voliét mellett még tudnám folytatni a prakszisomat, de — az utóbbi miatt — többet kell a Parlamentben lennem. Nehéz döntés előtt állok... ' Marik Sándor gármestert pedig az SZDSZ és a szocialisták szerint min­denütt közvetlenül kellene megválasztani. Egy keresz­ténydemokrata képviselő szerint azonban legfeljebb azt tartaná pártja elfogad­hatónak a követlen válasz­tás lehetőségében, ha a tele­pülések lélekszámának hatá­rát 60 ezerben szabnák meg. A Fidesz pontokba szedve fogalmazta meg véleményét, s jayaslatot is tett egy lénye­gesen egyszerűbb, áttekinthe­tőbb választási rendszerre. Eszerint minden település­nek egy egyéni választókerü­letnek kellene lennie, ahol a törvényben meghatározott számú képviselőt választaná­nak — listán. A parlamenti pártok ajánlás nélkül, míg a többiek megfelelő számú aláírás birtokában állíthat­nának jelölőlistákat. Ennek a rendszernek az alkalma­zása a fiatal demokraták szerint lehetővé tenné az ará­nyos képviseletet, ami nem mondható el a kormány- előter j esztésről. A vezérszónokok után fel­szólalt dr. Mezey Károly (MDF) képviselő is, aki a helyi önkormányzati képvi­selők és polgármesterek vá­lasztásáról szóló törvényja­vaslat vitájában a nemzeti és etnikai kisebbségek kol­lektív jogainak jobb garan­ciáit sürgette. Ezzel foglal­kozott írásban beadott konk­rét módosító javaslata is.' Az Alkotmánybíróság újabb tagjának megválasztá­sára — titkos szavazással — az ebédszünetet használta fel a plénum. Miután az alkot­mánybírák megválasztásához az összes képviselő kéthar­madának egyetértő szavazata szükséges, a szünet utolsó perceiben még úgy tűnt: ez­úttal nem sikerült megvá­lasztani az új alkotmánybí­rót. Az ülésteremhez érkező képviselőknek sorra tették fel a kérdést: szavaztak-e. A szavazásra sürgető invi­tálásnak végül is meglett az eredménye: az Országgyűlés dr. Szabó Andrást 259 egyet­értő szavazattal — 256 lett volna a szükséges — válasz- tota meg új alkotmánybíró­nak, aki a Legfelsőbb Bíró­ság elnökévé megválasztott Solt Pál megüresedett helyét tölti be. A munkanap ezután inter­pellációkkal és kérdésekre adott válaszokkal folytató­dott. Az interpellációkat és kér­déseket követően a képvise­lők folytatták a Pártatlan Tájékoztatás Bizottságáról szóló törvénytervezet vitáját. A bizottságról, valamint a közszolgálati médiák vezetői­nek ideiglenes kinevezési rendjéről szóló előterjesztést szerdán délelőtt ismételten tárgyalja a kulturális bizott­ság, majd délután a plenáris ülésen a törvényjavaslat részletes vitájával folytató­dik a munka. így elképzelhe­tő, hogy — mint azt Tölgyes- sy Péter, a szabad demokra­ták frakcióvezetője indítvá­nyozta — nemcsak a nemzeti médiák vezetőiről határoz­nak a képviselők; hanem döntenek a frekvenciamora­tóriumról és a Pártatlan Tá­jékoztatás Bizottságáról. Munkatársunk jelenti a Parlamentből Honatyák—önmagukról Hol érvényesek a litván bélyegek? Litvániában saját postai bélyegeket ad­nak ki, s hamarosan Észtország és Lettor­szág is követi Vilni­us példáját. A szov­jet posta egyelőre nem ismeri el a bé­lyegek érvényessé­gét, de a három köz­társaság illetékes miniszterei a hét vé­gén Rigában olyan megállapodást írtak alá, hogy a Balti­kum területén köl­csönösen elfogadják a postai illeték lero­vásának ezt a mód­ját. A „balti Közös Pi­ac” szervezésének jegyében megtar­tott rigai tanácsko­zás fő témája, a kommunikáció ma­gánkézbe adásának problémája volt. Észtországban egyébként már dön­tés született arról, hogy magántulaj­donba adják át a kábeltévé-hálózatot, s kereskedelmi tévé- és rádiócsatornákra adnak ki engedélye­ket. 'Litvánt* ugyan­csak privatüfcálja a kábeltévé-hálóza­tát, valamint a tele­fonhálózatot, míg Lettországban a pos­tahivatalokat, utcai telefonokat árusít­ja ki az állam a vál­lalkozóknak. Habsburg Ottó Nyíregyházán (Folytatás az 1. oldalról) is optimista vagyok, mert megvan az alap ahhoz, hogy felépítsük a jövőt — hang­súlyozta. s kérte a jelenlé­vőket. legyenek ők is opti­misták. mert a gondok elle­nére relatíve jó az ország helyzete, s ő úgy látja, eb­ben a népben van erő meg­küzdeni a nehézségekkel, s legyenek tudatában, hogy ke­mény munkával mindent el lehet érni. A kölcsönös üdvözlések után a kötetlen beszélgetés pillanatai következtek, majd az elnökasszony ajándékkal kedveskedett Habsburg Ottó­nak és kísérete tagjainak. A könyvcsomagokban egyaránt megtalálható volt Lukács Ödön: Nyíregyháza története, a világhírű Cantemus kórus hanglemezé, s a megyét be­mutató képeskönyv. Habs­burg Ottó örömmel vette, hogy kabátjára feltűzték Nyíregyháza város jelvényét. Rövid pihenő után Habs­burg Ottó látogatást tett dr. Keresztes Szilárd görög kato­likus püspöknél, majd ezután részt vett a római katolikus egyház istentiszteletén, ahol Csépányi Ferenc kanonok-fő- esperes celebrált misét. Rö­vid városnézés és a Józsa András Múzeum megtekinté­se után a Megyei-Városi Mű­velődési Központ volt a program következő állomása, ahol a vendég megtekintette Tóth Sándor Munkácsy-díias képzőművész éremkiállítását, maid az esti órákban nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a művelődési központ hangversenytermében a ma­gyarság és Európa kapcsola­táról. (Előadására lapunkban visszatérünk.) Dr. Habsburg Ottó ma dél­előtt vesz búcsút Nyíregyhá­zától. Nincs okik a szégyenkezésre Jogfolytonosság a TESZ-ben Vállalták az automatikus jogfolytonosságot szándék­nyilatkozatukban a társadal­mi egyesületek szövetségével a Mátészalka környéki köz­ségek volt népfrontbizottsá­gai. A július 23-án Máté­szalkán megtartott koordi­nációs találkozón dr. Cser­mely Tibor, a szövetség al- elnöke, megyei ügyvivő is­mertette a mozgalom átala­kulásának lényegét, és fela­datait. A TESZ vállalja a Haza­fias Népfront előremutató hagyományait, a társadalom­ban végbemenő folyamatok összefogó közvetítését, a jö­vőben azonban nem fogad el pártirányitást. A továbbiak­ban küldetésének tekinti a pártok hatókörén kívül szer­veződő társadalmi közössé­gek összefogását, felelősséget érezve és vállalva egyben az ifjúság, a nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek vala­mint a falvakban, kisközsé­gekben élők sorsának alaku­lásáért. A találkozón résztvevő ak­tívák hozzászólásaiból kitűnt, hogy a mozgalom ed­digi tevékenysége miatt nincs okuk szégyenkezésre, és a jövőben a szövetség tag- szervezetei — élve az alakuló demokratizmus lehetőségei­vel —•_ pártszerűen politizá­lástól mentesen kívánják tenni a dolgukat az ország, a társadalom felemelkedésé­ért. (réti) Törvényjavaslat Kölcsey Ferenc érdemei Dr. Kávássy Sándor (Kis­gazdapárt) törvényjavasla­tot nyújtott be Kölcsey Fe­renc érdemeiről és emlé­keinek megörökítéséről. Ez így hangzik: „Születése 200. évfordulóján hálás szívvel emlékezik a nemzet Köl­csey Ferencre, a költőre, a politikusra, a humanista gondolkodóra, a nemzeti egység, a haza és haladás fáradhatatlan apostolára, a magyar Himnusz halhatat­lan költőjére, Szatmár vár­megye örök emlékezetű követére. Osztozva a nem­zet hálájában és csatlakoz-, va az ünnepléshez, a Ma­gyar Országgyűlés a jelen törvénnyel hajt fejet Köl­csey Ferenc előtt, örökíti meg emlékét.” A képviselő szerint már régen időszerű lett volna, hogy a Magyar Országgyű­lés lerója háláját és tiszte­letét Kölcsey Ferenc emlé­ke előtt. Dr. Kávássy Sán­dor azt is elmondta, hogy — bár a törvényjavaslat még nem került a plenáris ülés elé — az előkészítés megtörtént s augusztus 5- én, az évfordulós ünnepsé­gen a Magyar Országgyűlés koszorúját a hat parlamenti párt és a független képvi­selők közös delegációja he­lyezi majd el Kölcsey Fe­renc síremlékénél. Mádi László (FIDESZ) a Népjóléti Minisztérium po­litikai államtitkárához kép­viselői átiratot intézett. Vá­lasztópolgári megkeresés alapján tájékoztatta egy problémáról, amelynek ugyanakkor az orvoslását is kérte. Jó néhányan van­nak olyanok hazánkban, akiknek bár a nyugellátás­hoz szükséges 10 éves mun­kaviszony megvan, így a társadalombiztosítás felté­teleinek eleget tesznek, de különböző okok (egészség- ügyi, családi stb.) miatt a nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben már nem voltak munkaviszonyban. A jelen­leg érvényes jogszabályok szerint az ilyen személyek nem részesülnek nyugdíj­ban, holott az annak fede­zetére szolgáló időt tpunká- ban betöltötték, a szüksé­ges befizetések megtörtén­tek. Nyilván fordítható ja­vukra a jogszabály előírása. Gulyás József (SZDSZ) előbb jelentkezett felszóla­lásra, majd amikor szólítot­ták, visszamondta azt. Mi­ért? — kérdeztük a képvi­selőt. — Az önkormányzati tör­vény általános vitájában már felszólaltam egy hete — mondta —, most is azt a témát akartam folytatni, mert közben új tények bir­tokába jutottam. De a fel­szólalásra jelentkezés után megtudtam, hogy hatpárti egyeztetések kezdődnek frakcióvezetői és szakértői szinten, így akarják kimoz­dítani a holtpontról a tör­vény vitáját, ezért álltam el a felszólalástól. Mondani­valóm lényege, hogy a pri­vatizálás során a vállalatok a vagyonügynökség hatás­körébe kerülnek, és az ér­tük kapott pénz a költség- vetésbe folyik be. Rendkívüli kacsa vásár! J A ramocsaházi „Rákóczi” Mg. Termelőszövetkezet értékesíti \ továbbtartásra alkalmas TENYÉSZKACSA TÖRZSÁLLOMÁNYÁT A 3,5—4 kg-os kacsák vételára: 170,— Ft/db. Vásárolni a székelyi I. sz. kacsatelepen lehet a 4. számú főút mellett Nyírbogdány után 2 km-re 1990. augusztus 1-ig mindennap 6 órától — 16 óráig, amíg a készlet tart.

Next

/
Thumbnails
Contents