Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-25 / 173. szám
s Kelet-Magyarország 1990. július 25. Békésből Szabolcsba Konyak a Patyolatnál Telefonbetyárok pedig vannak „Krimi" — bizonyítékok nélkül Miért tehetetlen a posta? A telefonbeszélgetéseimet lehallgatják. Angolul beszélnek hozzám, vagy a beszélgetéseimet megszakítják, ha úgy gondolják, hogy kényes témához értem, amelyet szerintük másnak nem szabad ismerni. A mosás és a vegytisztítás mellett a Nyírségi Patyolat Vállalat újabban aktív kereskedelmi tevékenységet is folytat. Többek közt kötött pulóver, üdítő ital és márkás konyak is kapható a vállalat nyíregyházi felvevőhelyén, illetve raktárbázisán. A vegyes kereskedésben megtalálhatók a profilba jobban illő mosó- és mosogatószerek, a hiánycikknek számító öblítőszerek is kaphatók. A Búza téren lévő bolt gazdája a Patyolat és egy Békés megyében élő magán- vállalkozó által alakított kft. A közérdekű információhoz tartozik még, hogy ebben a boltban mindent nagykereskedelmi áron, vagyis viszonylag olcsón árulnak. A Patyolat kényszerből járult hozzá a vegyes kft. létrehozásához. A hetvenes években ezt a vállalatot is támogatták a szolgáltatásfejlesztési alapból. A központi pénzforrás felhasználásával tágas felvevőhelyeket építettek, gépesítették a szolgáltatást. Azt remélték, hogy a dolgozó nők az állam által is támogatott Patyolatban mosatnak, hamis illúzió volt a_ nyolcórás szórakozás, művelődés. A nyolcvanas években aztán megvonták ettől a vállalattól is az állami támogatást. Ugyanakkor a vegyszerek ára egyre emelkedett. A Patyolat nem tehetett mást, drasztikusan emelte árait. Többször is. Törvényszerűen csökkent a lakossági megrendelés. A közületi megrendelések is csökkentek, részben azért, mert felszámolták a vállalati munkásszállókat. A Patyolatnak valamivel pótolni kellett a kieső árbevételt. Pótolták is, amikor pár évvel ezelőtt elkezdték árulni a fonalakat, lakástextiliákat. S a közelmúltban a Békésen lakó magánvállalkozóval 50— 50 százalékos alaptőkével létrehozták a Nyír-Color Kft.-t. A jómódú békési vállalkozó már a kft. megalakítása előtt megvásárolta a Békéscsabai Kötöttárugyár termékeinek a kizárólagos belföldi értékesítési jogát. A békési vállalkozó jól jár, hogy megyénkben is értékesítheti kötöttáruit. Megyénk nagy- és kiskereskedői is jól járnak, mert ezen túl nem Békéscsabáról, hanem Nyíregyházáról kell szállítaniuk a különböző kötöttárukat. , Árbevételhez jut a Patyolat, mi vásárlók is örülhetünk ennek a kft.-nek, hiszen hiánycikkeket is kaphatunk a Búza téri boltban, a szokásosnál valamivel olcsóbban. (n. i.) A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szervezetének Kertészeti Erdészeti Választmánya az elmúlt napokban erdészeti szakemberek részvételével vitafórumot tartott, mely alkalommal a Jelenlévő szakemberek kifejtették véleményüket az erdőgazdálkodás jelenéről s a jövő formálásának lehetőségeiről. A vitában felszólalt és a jelenlegi helyzetről a koncepcionális kérdésekről kifejtette álláspontját Dr. Csötönyi József MOSZ-taná- csos és Dr. Papp Mihály a Debreceni Erdőfelügyelőség igazgatója. A szakma fejlesztése politikai mentességet igényel, hangzott el több szakember véleményeként. Országos fórumok foglalkoznak az erdőgazdálkodással. Ilyen esetekben a megyénket érintő dolgok is felvetődnek, értékelnek bennünket s néhány fontos kérdésben döntenek Olvasónk írja Veszélyes kanyarok Lassan megindul a Törzs utcán az autóbusz-forgalom a 11-es busz fog Itt közlekedni. Nemrég Irta az újság, hogy kiegyenesítik a kanyart, ez el is készült a Törzs utca sarkán, de máshol nem, például az óvoda sarkán olyan szűk az a kanyar, hogy egy autóbusz és egy teherautó találkozik, akkor igencsak nehéz helyzet áll elő, nem beszélve a következő kanyarról, ahol az út bal oldalán „égig érő" dudva takarja a kilátást és ez a kanyar is roppant szűk. Itt ki kellene szélesíteni az utat ha már autóbuszt akarnak közlekedtetni. Veszélyes kanyarok ezek, aki ezt az utat tervezte annak kellene egy autóbusszal körbe-körbe járni egy hétig nem tudom, hogy mit szólna hozzá? Jó lenne ha ezt minél hamarabb megoldanák az illetékesek, míg a balesetek be nem következnek! Tisztelettel: is. Mindezekért nem közömbös az, hogy ezeken a fórumokon jelen vagyunk-e s ismerik-e álláspontunkat. Mindezek érdekében a Választmány mellett megalakult az erdészeti szakmai csoport, melynek ügyvezetésével a szakemberek Boruzs Lajost, a nyírbátori Erdészeti Szolgáltató Csoport munkatársát bízták meg. A csoport célul tűzte ki, az országos választmányi üléseken való részvételt, a szakemberek folyamatos informálását, szakmai kérdésekben szükséges vélemények és állás- foglalások kialakítását, a szakemberek (erdészek) személyi érdekvédelmét. Makiári Ferenc Mg-i Érdekvédelmi Szövetség Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 33. Halk kattanó hang. nem műszaki hiba. mert akkor a postai figyelőszolgálat, amelyet igénybe vettem, azonosítani tudná. A postai telefon- központos egyébként megteszi vonalam védelme érdekében a kötelességét, ö rá tud kapcsolni vonalaimra a kérésemre. ellenőrző szándékkal. Mindez kevés. Kik lehetnek azok. akik a posta legjobb szakembereinek a tudását meghaladó szinten tudják zavarni, megszakítani a vonalat? Hallottam én arról, hogy volt a BM állambiztonsági szolgálat. akiknek az emberei ilyeneket csináltak. De ők ma már nem működnek, állítólag. Azt mondják, ma már ezek a beépített emberek kipusztultak. De akkor kiknek van ma Magyarországon olyan technikai felszereltségük. hogy kimosolyogják a posta jóindulatú és segítő szakembereit? És mi az a szervezet, amely garantálni tudja, hogy vonalam lehallgatás ellen védett legyen? A fenti kételkedő sorokat egy levélből idéztük, melyet Sziky Károly festőművész aláírással kapott szerkesztőségünk. Személyesen az olvasó ehhez még hozzátette: a legutóbbi magyar lehallgatási botrány után elvárják az állampolgárok, hogy válaszoljon a posta, a belügyminiszter. és figyeljenek fel az ügyre Nyíregyházán az illetékesek. A panaszra a Megyei Távközlési Üzem vezetőhelyettese, Szabó Lajos a következő választ adta írásban: A panaszt műszakilag újra megvizsgáltuk. Távbeszélő állomásához a hozzáférhetetlenség biztosítva van. az elosztószekrények biztonsági lakattal le vannak zárva. A távközlési vállalat megfigyelést csak az ügyfél írásos kérelme alapján végez. de nem lehallgatásokat, hanem a zaklató hívások rögzítését. Ami azt jelenti, hogy ilyen esetben a hívó fél a fennálló beszédkapcsolatot elbontani nem tudja. Ilyen hívásrögzítés esetén a zaklatott előfizető beszól a központ szolgálatosának, aki követi a kapcsológépeken a zaklató hivó kapcsolási számát. amit a szolgálati naplóban rögzít. Telefonszám kiadására azonban csak bírósági eljárás útján kerülhet sor a részünkről. Beszédrögzítő berendezéssel a távközlési üzem nem rendelkezik és nem is rendelkezett. RéOJ TELEFONKÖZPONT MÁTÉSZALKÁN. Dolgoznak a szerelők, lassan minden a helyére kerül, végéhez közeledik a mátészalkai távközlési üzem beruházásának befejezése. A több mint 400 millió forintos beruházás során korszerű 3 ezer vonalas helyi központ kerül beépítésszünkről a távbeszélő szolgáltatás titkossága biztosítva van. Ráttérinformációnk: mivel minden berendezés, tárgy, készülék, kábel a posta tulajdona, a távbeszélő szolgáltatás titkosságát csak a posta tudja garantálni. így marad a kérdés: ki védi meg tehát az állampolgárt? A zaklatők lefülelésére a módszer a postai vezető válaszából ismeretes. Abban bízhatunk, hogy elkapják a telefonbetyárokat. De mit tehetnék. ha attól kellene tartanom. hogy a kényes témáimat lehallgatják? Azt hiszem, erre is feltalálták már a „spanyolviaszt”, én úgy tanultam: ..nem telefontéma”. Kényes témáimat személyesen. vagy levélben szoktam tisztázni. B. E. re. Mátészalkán kívül hat község, Kocsord, Nyírcsa- holy. Nyírmeggyes, Jármi- Papos és Öpályi bekapcsolódik az országos távhívó-hálózatba. Nyíregyháza és Mátészalka között egyidejűleg 115 beszélgetés folytatható. Címképünkön: az új távközlési üzem épülete. Elek Emil T. László Nyíregyháza Erdőgazdálkodás korszerűbben Az illetékes véleménye Megértést kérnek A Keiet-Magyarorszáfi 1990. július 23-i számában az „Újságíró válaszol” és a „Segély van — munka nincs” című cikkekben az általam adott információ félreérthetően jelent meg. Nagy Gyula telefonálónak arra a kérdésére, hogy a foglalkoztatási alapnak mikor veszik igazán hasznát, azt a választ adtam, hogy folyamatosan. Csupán a munkahelyteremtő beruházások támogatására — pályázat alapján — 1990. évben 150 millió forintot használtunk fel. A „Segély van — munka nincs” c. cikkben leírtakkal kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a munkanélküli-segélyek számfejtése korábban is — központilag kidolgozott — számítógépes programrendszer segítségével történt. Eddig minden hónap 23-ától a következő hónap 22-éig tartó intervallumban fizettük — utólag — a munkanélküli-segélyt. A programokban történt központi változtatás miatt első lépcsőben a Nyíregyházi Körzeti Foglalkoztatási Központhoz tartozó településeken lakók részére (később a megye többi területén is) az augusztus havi kifizetéskor június 23. és a közvetítő szervnél történt jelentkezés {ez lehet július 15-től 22-ig bármely nap) közötti időtartamra fogjuk a segélyt számfejteni és fizetni. Mivel az ügyfelek egy részénél a kifizetett segélyezett napok száma — csak egy alkalommal — kevesebb lehet, mint 30 nap, ezért a kifizetett segély összege is ennek megfelelően fog változni. A továbbiakban az utolsó jelentkezési naptól számítót négy hétre történik majd, a segélyek kifizetése. Az új számfejtésre való átállás az ügyfelek érdekében történik, ezért ebből adódóan őket sérelem nem éri. A számfejtési időintervallum — tőlünk függetlenül — csökkenése miatti összegváltozásért türelmüket és megértésüket kérem. Rusin József igazgatóhelyettes Megyei Foglalkoztatási Központ „Életünk egy hullócsillag” Talán Nagy Sándor nyírtéti fafaragó summázata írja legjobban körül a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájakor elesett emberi sorsokat. Az emléktúrát — mely nem a harci eseményre, hanem az elhunytakra gondol — dr. Erdélyi István régész szakmai irányítása kíséri. A múlt hónapban kínai ásatásáról hazatérve kutatta fel azon falvak neveit, ahol magyar katonasírok találhatók. Tudomása szerint Arhangelszkojében, Korotojakban, Kolbinban (a templomkertben), Szagonyban, Mihajlovkában, Jekatyerinovká- ban (a templomnál) és Sztaro-Nyikolszkojében (az iskola- épülettől 50 méterre) vannak. A nagyobb katonasírokat földgyaluval eltüntették. Mindenütt a papokat kell keresni, mivel az ő helyismeretük biztos. Ezenkívül az egyházuk a magyar elesettekben nem az ellenséget, hanem az emberi tragikumot látja — ezért készségesek. A Kanyarban kora reggeli, illetve késő délutáni súrló- fényben szintén megfigyelhetők kiemelkedések. Kosztyonki faluban évtizedek óta nagy ásatások folynak (paleolit), melynek régészei szintén segítőkészek a helyi tájékozódásban:" A lövészárkok legjobban Gyivnogorje falunál láthatók, a vasúti sín feletti magas dombon, illetve platón, az ún. Ma- jackoje gorogyiscse nevű IX. századi vármaradványnál. M. T. A mezőőr megálmodta Páncélszekrény a kukoricásban Mint arról beszámoltunk, július 18-ra virradóan betörtek a nyírderzsi postahivatalba, ahonnan a tettesek a „Maxim 2” típusú páncélszekrényt, a benne lévő 450 ezer forint értékkel együtt Ismeretlen helyre vitték. A bejelentést követően a megyei rendőr-főkapitányság nagy erőkkel megkezdte a nyomozást, mely jelenleg is tart. — A felderítő munka jelentős szakaszához érkezett — mondta Dorogi István hadnagy, az MR- FK bűnüldözési osztályának munkatársa. — Július 20-án egy hodászi lakos a helyi körzeti megbízottat értesítette arról, hogy a Hodász és Nyírmeggyes közötti földút közelében, Hodász- tól körülbelül két kilométerre egy kukoricatáblán furcsa dolgokat látott. Odamegyünk. A helyszínen ifjú Puskás János mezőőrrel találkozunk. Fején zöld kalap, az övén gázspray. — Az iratokat álom alapján leltem meg — mondta. Értetlenül nézek. — Július 20-án délelőtt otthon lefeküdtem — magyarázza —, és arról álmodtam, hogy az ürgetagi dűlőben pénz van elcsor- gatva. Miután felébredtem, az álom megszakadt, de gondoltam, csak kinézek ide. Amint megérkeztem, letört tengeriszálakat láttam, amit gyanúsnak véltem. Beljebb mentem, s egyszercsak friss gallyakkal letakart mélyedés tárult elém. Az ágak alatt egy fehér meszeshordóra bukkantam. Az edényből a papírok közül egy vastag könyv esett ki. Felvettem, s abból bélyegek meg betétkönyvek kerültek elő. Egy iraton pedig „Nyírderzs, posta- hivatal” — ezt olvashattam. Amit tudtam, összeszedtem, s elvittem Oláh Józsefnek, Hodász körzeti megbízottjának. — Helyszínre nyomozókutyával együtt szemlebizottság vonult ki — említi Dorogi István —, amely az említett mélyedéstől mintegy 50—70 méterre kukoricaszárral lefedett, friss földmunkára utaló nyomokat talált. Körülbelül 30—40 centiméternyi talajréteg eltávolítása után a páncélszekrényt — üresen, kifeszítetten, pénz nélkül — megleltük, s azt további vizsgálatok céljából biztonságos helyre vittük. Autónk földutakon imbolyog, amíg a hodászi Muszály taghoz érünk. Ott Scserbák József nyomszakértő és Erdei Péter bűnügyi technikus a páncélszekrényt alaposan szemügyre veszik, s nyomokat rögzítenek, valamint értékelnek. Az ügyben a nyomozás tovább folytatódik. (cseiényi) Innen kapcsolják azokat a helyiségeket, ahol még nincs távhívó rendszer. NYÍRBÁTOR RUHAIPARI KISSZÖVETKEZET nyugdíjazás miatt megüresedett főkönyvelői állásra pályázatot hirdet. Feltételek: pénzügyi, számviteli vagy egyéb szakirányú felsőfokú végzettség és 5 éves szakmai gyakorlat. Fizetés: megegyezés szerint. Pályázat benyújtási határideje: 1990. július 31. Benyújtandó: a kisszövetkezet elnökéhez, Nyírbátor, Rózsa Ferenc u. 20. (2515)
