Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-21 / 170. szám
ülés, az ibrányi juhász Szombati galéria K öze! egy évtizedet éltem az Ibrányhoz tartozó Nagyerdő, tanyán, ahol eleinte ‘ mint az 4mbózy -uradalom egyik gyakornoka tevékenykedtem, a felszabadulás után pedig mint juhász a hatvanori tanyán, ahol földosztáskor házhelyet kaptam és hat hold legelőt a Tisza-térben. Nem magamról akarok itt írni, mégis ionosnak ártom megemlíteni togyan lettem „juhász” 1944 őszén, amikor odaért a román hadsereg — amely akkor, 1944 augusztusában a szovjetekhez pártolt — többek között elhajtották . több mint húszezer uradalmi juhot, szarvasmarhát és lovakat. Az uradalmi juhokkal együtt a 'tarom kommenciós juhásznak a juhaii is elvitték: Ocsenás Józsefét, Orosz Ká- rolyét és Varga Istvánét, száz-száz anyajuhukat. Én mentem a három juhásszal a román katonai parancsnokhoz aki a Héczey jegyző házában olt elszállásolva. Egy ezredesnek adtam elő miről van szó, aki" anélkül, hogy irtatta volna milyen papírokat raktam elébe iszerződesek), egyből megparancsolta egy hadnagynak, hogy adják vissza a három ember juhaii. Viszont az érdekelte, hogy tanultam én románul, ki vagyok, mi a foglalkozásom. Kénytelen voltam elárulni, hogy erdélyi vágyóit és hogy a földbirtokos „törvénytelen" fia vagyok. Az eredménye az tett, hogy az említett hadnagynál: azt is megparancsolta, hogy adjanak nekem is vagy kétszáz juhot, egy fejős tehenet és egy lovát így lettem tehát juhász Hatvanorban, ahoi miután megnősültem, házat -pítettem. Nem sokáig laktunk benne. Í953 őszén —miután elvégeztem a Pedagógiai Főiskolán a magyar—román szakot — Gyulára kerültem a román tannyelvű iskolába. Amíg Gyulán laktam, minden évben a nyári szünetben látogatóba mentem Ibrány és Nagyerdő tanyára, találkozni a régi barátokkal, főleg azokkal, akikkel földet osztottunk (945 tavaszán, és akikkel szónokoltunk a népgyűléseken. Sajnos már kevesen vannak. Az idén is meglátogattam kedves falumat, Ibrányt és Nagyerdő tanyát. A Heves megyei Egerbocs nevű falucskából utaztam, és kénytelen voltam megállapítani, hogy a volt földosztó bizottsági tagok közül már csak kelten vannak életben: az ibrányi Béres Sándor és a nagyerdei Szany István. A négy említett tanya közül három nincs már, eltűntek a föld színéről, köztük Hatvanöt, így az én házam is. A tiszatéri híres hatvanori gyümölcsös sincs már, helyébe almaerdőt telepítettek Nagyerdőtől a Tisza-töltésig, és köves üt visz odáig. 'Az uradalom idején a tengelyig süppedtek a vendégmarasztaló sárban az ökrös szekerek kerekei, telerakva almásládákkal. Pár éve, hogy Zürichben járva, felkerestem Bakó Gyuszit, az egykori nagyerdei intéző fiát, aki mint nevelő dolgozik egy iskolai kollégiumban. A felesége, aki Búj községi, mint pénztáros dolgozik egy bankban. Egy fél éjszakai beszéltünk a nagyerdei változásokról és a közös ismerősökről, akik megvannak még. Könnyes szemekkel emlékezett meg a mindenki által tisztelt Pusmán intéző úrról, a hatvanori gyümölcsös vezetőjéről, akit másokkal együtt, németes hangzású neve miatt, a „fel- szabadulás' után elvittek „málinki robot"-ra, és többé nem jött vissza. Bakó Gyuszit is gyötri a honvágy. Sok ember bűnhődött történelmünk során ártatlanul. Pusman intéző és a többiek — Gottfrid, Blitzman. Süller és mások, akiket elvittek — férfiak, nők — egy szót sem tudtak németül, mivel az őseik évszázadok óta Magyarországon éltek, magyarok voltak. Ibrányban járva felkerestem régi barátomat is. Hegedűs Dezső nyugdíjas pedagógust, aki a katolikus templom mellett lakik. A temp - lomkertben négy román katonának szépen gondozott sírjai hívják föl magukra a látogató figyelmét. A márvány sírkeresztekre, nevük alá ízt vésték: „felszabadulásunkért" harcoltak. Elmélkedtem magamban: vajon „odaát” is ilyenek lennének az elesett magyar katonák sírjai? Nem hinném. Nézem az új arculatú Ibrányt: új községháza, könyvtár, tejcsamok, boltok, emeletes házak, és arra gondolok, hogy a község örök, csak az emberek tűnnek el, mint a hömpölygő folyók hullámai. Ibrányban még Három régi barátommal sikerült találkoznom: Szabó Tamással, Szurdoki Ferivel és Kántor Sándorral, aki mint kertész annyit gyalogolt, hogy már nem nagyon tud járni a faluban. A nagyon gazdag és szép könyvtárban, amelyet Gosztoni Tibor vezet, örömmel állapítottam meg, hogy sok fiatal jár oda olvasni, •kölcsönözni folyóiratokat lapozgatni. Az állomáshoz igyekezvén két középkorú nővel találkoztam. amikor odaértek, az egyik azt kérdezte súgva: Te, ez nem Illés, a juhász volt? Hiába, nemcsak ibrány változott, én is... ivános llle,s A régihez csatlakozik az új épület, amely Kulcsár Attila Ybl- dijas építész tervei alapján épült Olsavszky Emmanuel püspöknek, a máriapocsi templom felszen- telőjének olajképe A Dudás Bertalan által összegyűjtött targvak egy része a Kossuth utca 17. szám alat- /\ ti házban született dr. Dudás dŐM-Miklós, a Hajdúdorogi Egyházmegye második püspöke, húsz éven át itt élt Testvére, Dudás Bertalan, aki a máriapocsi bazili- ta rend főnöke is volt, megőrizte a kis házat, illetve saját költségén egy új szárny megépítésével bővítette, itt létesülne a mária- pócsi múzeum. A régi épület utcai szobája a polgári tisztaszoba lesz eredeti bútorokkal berendezve, a pitvar a fogadó, a hátsó szobában kapnak helyet a régi könyvek, írásos gyűjtemények. Az új épületben a helytörténeti anyag, a máriapocsi templommal kapcsolatos tárgyak, az itt szolgáltatót teljesítő neves személyekkel kapcsolatos emlékek kapnak helyet. E. E. Elek Emil: Belvárosi hajnal ■ Nagy István Attila Mit ér a szó ? Mit ér a szó. na belebotlik az et nem mondható üzenetébe? Jönnek a kusza hétköznapok, a vagyat oltó töprengések, megaláztatások Kifoszt engemet az idő, ujjaidat nem kulcsolod fölém. nem zársz arcod hűvösébe. Visszhangot nem verek, mint ez az ének,, a hétköznapok partjain száradok magára hagyott a remény, parázsló bőröm elhamvadni készül, öleli magadhoz: ne féljek ilyen nagyon! Szoríts, hogy át ne bukjak leselkedő halálomon. A rendfőnök ereklyéi Budahazi István M ár ötödször kapott ki a héten Májló és Tájló a strandon, kiskapus fociban. Az alkalmilag verbuválódott két csapat szinte ál landóan változott Az egyikben két barát Tájió és Májló. míg a másikban Lala bácsi voltak a törzstagok, igaz ők egymás ellen sörmeccset játszottak, s a vesztes fizetett. Lala állítólag NB-i-es játékos volt valamikor, amit a két ba rát nem is vont kétségbe, hiszen Lala néha úgy eldugta tőlük a labdát hogy nem győzték keresgetni. Vagy a fejük fölött, a fülük mellett húzgálta a levegőben a iab dát, s aztán rúgta a rengeteg gólt a parányi Kapuba, amit a két fiú szívesen nélkülözött volna, hiszen így állandó sörfizetői lettek Lalának. Ő gyakran ugratta is a két barátot, bottábakat emlegetve. miközben megnyert sörét szürcsölgette. A két fiú az ötödik vesztes meccs Jtán haditanácsot tartott. s a következő elhatározásra jutott: — Lalát kiiktatjuk a fociból! Erre a célra az alkalmi pálya melletti vadrózsatő látszott a legalkalmasabbnak. Amikor a következő meccsen Lala bácsi nagy lendülettel elhúzott a húsz év körüli Mái ló mellett, (aki a munkatársa volt) a fiú utánalépett, s ősz- szeakasztotta Lala lábat A keresztező Tájló pedig vállal megpördítette, így az öreg a levegőbe emelkedett, majd nagy ívű röpütés után érkezett meg a már virágzó és zöld tüskéket hozó vadrózsa bokorba. — Nézd! Megjelent az Urnák az angyala ama csipke- bokorban!— mutatott Tájló a bokorban vergődő Lala bácsi felé. — A fenét! — csóválta a fejét Májló. Ilyen csúnya, behemót angyal nincsen. Tudtommal az angyalok karcsúak szepek és szárnyuk is van. — Lesz nektek is szárnya tok, csak kapjalak el benneteket! —1 kiáltotta Lala bácsi, miközben kezdett kikecmereg ni a bokorboi Am a két angyallátó nem várta meg az öreg teljes feltápászkodását, hanem elrohant a vízzel telt medencéhez iti gyorsan lezuhanyoztak, s csak úgy zuhantak a vízbe, mivei mögöttük már ott loholt a telta madt csipkebokros. A fürdő mester füttyel figyelmeztette a két fiút, akik a medence közepére úsztak — Hívja ki őket — fordul Lala a fürdőmesterhez — Ne tessék kihívni minket — könyörgött a két fiú. Ez az ember az apánk, és verni akai minket. Meg elvenni az utolsc húsz forintunkat is. Részeges Tessék nézni, most is hog> néz ki! Tata tényleg csúnyán nézet U Kelet 8 ____________________ Mäitvarnr'tfäa _______________________________________1 ^90- iú,ius: MM—■—■ A HÉTVÉGI MELlEKlETE ^ V ^ ^ 40 • JLúf GLM,€jL Ji
