Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)
1990-07-21 / 170. szám
Nyílt vita N apjainkban nemcsak .» politikai életben, de a gazdaság területén is jelentős változásoknak vagyunk szemtanúi. A vegyestulajdonu piac- gazdaság kiépítésének egyik fontos feltétele az. hogy növekedjék a gazdaságban a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozások részaranya. Április óta van érvényben az egyéni vállalkozási törvény, amely a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltetelek biztosításával kívánja elősegíteni hazánk gazdasági fejlődését. Az eltelt időszak tapasztalatairól, a törvény adta lehetösegék előnyeiről és hátrányairól kérdeztük meg vendégeinket, Tóth András vállalkozót, Batta István városi tanácsost. Kis Lajost a VOSZ „Szabolcs” Területi Csoportjának elnökét és Szikora Ferencet a KIOSZ nyíregyházi szolgaitató alapszerveze- I tének titkárát. Szerkesztőségünket M. Magyar László munkatársunk képviselte. A vállalkozási törvényről • Néhány hónap óta Magyarországon talán a legtöbbet használt szó az, hogy vállalkozó. Tulajdonképpen ki tekinthető vállalkozónak? K. L.: Röviden ügy lehetne megfogalmazni, hogy vállalkozó az, aki a piaci viszonyoknak megfelelően próbál megélni. T ermészetesen ez lehet fizikai munka, szellemi munka, tőkebefektetés de egyik esetben sem szabad figyelmen kívül hagyni a piaci viszonyokat. B. I.: Összefoglaló elnevezés ez tulaidonképpen. az előbb elmondottak alapján mindenkire mond hatjuk, hogy vállalkozó, nincs"kü- lónbség az egyes területek között. Míg regebben külön szabályozták a kiskereskedők és kisiparosok működését, most ezt a két területei már együtt szabályozzak, s ők is vállalkozók, hiszen gyakran a kettő összemosódik: az iparos keresne dik s a kereskedő is folytaidat ipari tevékenységet. • A törvény szerint egyéni vállalkozást bejelentés alapján, vállalkozói igazolvány birtokában lehet gyakorolni Az előre kitöltött formanyomtatványt pár perc alatt záradékolja a szakigazgatási szerv, s már dolgozhat is a vállalkozó. A korábbi megkötöttségek helyett nem tűi nagy szabadság ez? B. I.: Szerintem hamarabb kelleti volna ez a változás. A gazdasági életet jobban elősegítette volna a szabad tőke, nem lennének foglalkoztatási gondok Szükség van erre a vállalkozási szabadságra, s azt is csak helyeselni lehet, hogy egyszerűsödött a tanácsi ügyinté zés. Ez a rendelkezés tehát mindenképp a gazdaság előnyére vált, az azonban nem biztos hogy a lakosságnak is haszna van belőle, hiszen nemcsak a szolgáltatásban vannak vállalkozások K. L.: Jól tudjuk valamennyien, hogy bérből és fizetésből alig lehet megélni. Szükség volt arra, hogy a törvény hivatalossá tegye a vállalkozásokat. Sokan kerülnek mostanában utcára, s azáltal, hogy a vállalkozásokhoz nem kell tanfolyam, munkát találnak meguknak az emberek. Kell ez a szabadság, ha piacgazdaságot akarunk. • A vállalkozások szamara tehát korlátlan lehetőség nyílt. De vajon nem kelFeegy- egy szakmában a túlkínálattól tartant? SZ. F Először is azt szeretném leszögezni, hogy a törvény kelleti és jó. A piaci viszonyok közötl el- kepzelhetetlen, hogy korlátok, tiltások legyenek felállítva. Az érdek- képviseleti szervek — VOSZ, KIOSZ—nagy figyelmet fordítanak a fogyasztói erdekvédetemre. Sajnos úgy nő a vállalkozók létszáma, hogy sokan váltanak telelőlenül, nem kellő ismerettel igazolványt, s így a minőség fog csorbát szenved ni, sok lesz a panaszügy. K. L.: Szenntem ha felállítanak különböző kereteket, akkor azok majc csökkentik a szerencselovagok számát. Ilyen például a szám laadas, vagy az, hogy a megbízó nem ad előleget, hanem amikor a mester jól megcsinálta a munkát, akkor tizet. i. A.: Atúlkínálat előbb-utobb azt jelenti hogy a gyengébb munkát végzők nem kellenek senkinek sem, alulmaradnak, kibuknak. • Üzletet, szolgáltatóegységet minden vállalkozó forgalmas helyen szeretne üzemeltetni. Lehet-e valahogy ösztönözni a vállalkozókat arra, hogy peremkerületek, apró települések ellátását segítsék vállalkozásukkal^ B. 1.: Ilyen lehetőség nincs a tanáé: kezében. A vállalkozó saját mag« elönti el, hogy hol működik a vállalkozása. Régebben adomen- rességgel lehetett ösztönözni.a vállalkozókat, de hogy ez megszűnt, nincs más eszköz a tanács kezében. SZ. F.: Vidéki tanácsok élnek olyan iehetőséggel, hogy műhely- lyel, olcsóbb területtel, kedvezményes bérleti díjjal segítik a vállalkozókat. • A vállalati átszervezések, leépítések következtéiben sokan válnak munkanélkülivé, akik megpróbálnak valamilyen vállalkozásba fogni. A gyárakból azonban nem a legjobb szakembereket küldik el általában. Nem hígul fel emiatt a szakma? K. L: Mindenekelőtt az átképzési központokat kellene megerősíteni, meg kell pályázni fejlesztési alapítványok pénzét, s ebből tanfolyamokat kell szervezni. Aki kei elbocsátottak, gyorstalpaló átképzéseken kellene részt venniük, s lehet, hogy nagyszerű munkaerő lesz belőlük. Ha rajtam állna, a katonaságnál három hónapot szánnék kiképzésre, hármat gyakorlatra, a hat hónap alatt pedig alapszakmát vagy rokonszakmát sajátíttatnék el a fiatalokkal Az autóve zetés megtanulását minden kiska- tonának kötelezően előírnám, így talán belülről is változna, fegyelmezel i lenne. SZ. F.: A minőségi munka követelményét érdekvédelmi oldalról a KIOSZ úgy közelíti meg. hogy minél több anfotyamot, előadási szervez tájékoztatót ad úi alapanyagokról, technológiákról Az Országos Szakmafejlesztési Központ megyei kirendeltsége rendszere- sen szervez első, valamint másodét: harmadszakmát adó tanfolyamokat. Szó van arról is, hogy mi indítunk be egy külön osztályt a szakmunkásképző intézetekben. Azonis gondolkodunk, hogy a háromév tanulmányi idő alatt a tanuló ne egy iparosnál, hanem minden évben más-más iparosnál legyen. T. A.: Nehéz ezt megcsinálni. Az az. iparos, aki tanulóval foglalkozik, a;, magának neveli a fiatalt. Rosz- :;zul esik neki, ha elviszik máshová a tanulót. A szemléleten kellene változtatni, mert az az igazság, a mester a tanulót a tulajdonának tekinti Megkérdőjelezem, hogy akik a tankönyveket írták, dolgoztak-e valaha egyáltalán. Teljesen más a gyakorlat és más az elmelet. Hogy nem nígul-e fel a szakma? Aki hosszabb távon képtelen megfelelni a követelményeknek, az úgy is belebukik a vállalkozásba • A kiélezett piaci versenyhelyzetben előbb-utóbb ősz szeütköznek a vállalkozók erdekei. Van már erre példa? SZ F.: Van. El kell mondanom, hogy a személyszállító kisiparosok körében már éles konkurenciaharc van. Ez a harca lakosságnak kedvező, hiszen a Kisiparosok emiatt törekednek a jobb minőségű szolgáltatásra: udvariasak, előzékenyek, házhoz mennek, várnak, előrendelést is felvesznek. Ugyanakkor a küzdelmet, valamint a telítettséget érzékeljük úgy is, hogy a KiOSZ-ná! sok szakember panaszkodik arról, nogy nincs munkája, érdeklődnek, tudunk-e nekik valamit ajánlani. T. A.: A versenytárgyalás is bonyolítja a helyzetet. Hogy az adott munkát elnyerje a kisiparos, lejjebb és lejjebb engedi az árat, s kénytelen olcsóbban elvállalni a munkát, csakhogy mozgásban legyen. K. L.: Ezzel nem értek egyet, mert ha csak egy adott árból tudok kijönni, nem megyek alá, mert különben az már a minőség rovására megy. Ha pedig valaki gyenge minőségű munkát végzett, a követ- Kező versenytárgyaláson a szemébe mondhatják: maga nem kell nekünk, mert rosszul dolgozott Keli a korrekt konkurencia, az érdekütköztetés, győzzön a jobbik • Nincs korlátozva a vállalkozások nagyságrendje, vagyis a törvény nem írja elő a foglalkoztathatók létszámát. Mivel az egyes vállalkozó anyagi lehetősége más és más, mennyire szül ez irigységet? K. L: Régi álszocialista reflexek működnek még bennünk. Nem azt kell kérdezni, hogy hány emberrel dogoztatsz, hanem most úgy keli kérdezni, hogy mennyi embernek tuosz munkái adni. Az előbb említettük már a szemléletváltást, ezen a területen is az keli. SZ. F.: Nem érezzük ennek jelentőségét. Aki eddig is kisiparban dolgozott, tudta, hogy mennyi ember kel! neki a munkavégzéshez. A vállalkozók ismerik a lehetőségüket, anyagi hátterüket, nincs irigykedés. • A vállalkozások révén rengeteg munkahely létesül » kisiparban, a kiskereskede lemben, a szállításban, az idegenforgalomban. Van-e vala milyen adat erről? B, I.: Egyelőre nemigen jellemző az, hogy sok munkaerőt foglalkoztatnának a vállalkozók, Nyíregyháza területén sincs nagyobb méreti': vállalkozás. Az eddigiek kis volumenűek, 1—2 embernek tudnak munkát adni. Sz. F.: Érvényben vannak jelenleg olyan gazdasági fékek—társadalombiztosítás, adózás —, amelyek nem serkentik a vállalkozókat beruházásra, munkahelyteremtésre, nincs bővített újratermelés. K. L: Szükséges a gazdasági növekedés, amely az állami szektorban nincs meg, csak a magán szektorban. Ezért helyeseljük a privatizációt, engedni kell a dinamikus fejlődést. Eljön majd az idő, amikor csökkentik a társadalombiztosítási járulékot, a vallalkozäsi adót, a személyi jövedelemadót. Sz. F.: A vállalkozó nem érdekelt a termelésben, a beruházásban, a fejlesztésben, jobban megél, ha a pénzét beteszi a pénzintézetbe, mintha dolgozna. T. A.: Épp ezért kellene még továbbfolytatni a törvényalkotást, hogy ne legyen vállalkozást hátráltató rendelet, h vállalkozó gyakran rá van kényszerítve arra, hogy megkerülje a szabályokat. K. L: Aki hosszú távú vállalkozásban gondolkodik, nem csinálhat semmit sem szabályellenesen • A vállalkozás' törvény megszüntette a kötelező KlOSZ-tapsagot. Hogyan értékelhető ez a lépés? SZ. F.: A kötelező tagsággal eddig kényelmesebb helyzetben vök a KIOSZ, a tagdíj előbb-utóbb befolyt, nemigen volt a munkánknak mérhető eredmenye. Most viszont merőben új ipari és szolgáltató ipartestulete' kell létrehoznunk ami nem; a névtábla átfestését jelenti. Az. ipartestület önálló jogi személy, védi a vállalkozók érdekét, alacsonyabb tagdíjjal több szolgaitatást nyúlt. Foglalkozik könyveléssel, tanácsadással, TB-ügyek intézésével, oktatással, átképzéssel, mestervizsgával. A tagok ked- vezmenyesebbei. hozzájuthatnak a szolgáltatásokhoz, mások pedig önköltségi áron. Az igazság az, hogy az iparos szükségét érzi annak, hogy valahova tartozzon. Ezt jelzi az, hogy kevesen léptek ki a szervezetbői. Az új vállalkozók körében csökkeni az érdeklődés, közei 300 vállalkozóból 60—70 szakember csatlakozott az ipartestülethez. Y. A.: A KIOSZ és a VOSZ nem csinál magának propagandát, alig hallani róluk valamit. Nem népszerűsítik a szervezeteket. Nem vagyok KlOSZ-tag, mivel rossz példák maradtak meg bennem. Tíz éven keresztül dolgoztam kisiparosoknál . de tőlük soha nem hajlottam jó véleményt a KlOSZ-rói. Mindig a tagdí; és a társadalmi munka fajt a kisiparosoknak. Ha nem mentek ei társadalmi munkára, pénz! kellett befizetniük. K. L.: A Vállalkozók Országos Szövetsége semmi más: nem ígér tagjainak, csak szövetsége: Min den úgy történik, ahogy a tagok akarják. Egyébként a megyeben a választás után közeledett egymáshoz a KIOSZ és a VOSZ, közös tanfolyamokat is szervezünk. • Az egyszerűsített: jogi szabályozás mellet- az újrakezdési Kölcsön lehetösege is fokozta a vállalkozol kedvet Az újrakezdési kölcsön összege 400 eze' forint. Mennyire eleg ez oármilyen vállalkozás beindításához mostanában? K. L.: Van olyan vállalkozás amelyhez elég, s van, amelyikhez kévés. Mondjuk az üvegvisszavál- táshoz elég. Ha a környezet vállalkozásbarát lenne, akkor elég lenne talán mindenkinek. Arra gondolok itt, hogy az első három év nagyon nehéz, s talán lehetne a vállalkozó helyzetén segíteni adókedvezménnyel. Sz. F. Az újrakezdési kölcsön jó • célkitűzésként jött létre. Arra jó. hogy segítségévei szakmunkát tanuljanak, kis vállalkozásokat beindítsanak, de komolyabb üzem működéséhez már nem elég. Figyelembe kellene venni azt, az összeg megállapításakor, hogy a vállalkozó mit is akar csinálni. » A törvény azzal a céllal született, hogy a vállalkozói szabadság és az azonos versenyfeltételek biztosításával elősegítse a gazdasági fejlődést. Az eddigi tapasztalatok alapján van erre remény? T. A.: Ebben a formájában nem Akkor lenne teljes, ha csatlakozna hozzá egy megreformált társada lombiztosítási és adózási rendelet. Hiába nevezik a törvényt vállalko zásbarátnak, de nem az K. L.: Csak ez az egy kitörési lehetőség van számunkra. A fejlet tebb országok utánzása, követése nem szégyen. Ha ezt sikerül robba nás nélkül végigcsinálni, óriási fegyvertény lesz. Remélem, nem csak szavakban, hanem tettekben is megvalósul a vállalkozásbarát politika B. I.: Hosszú távon mindenképp elősegíti a gazdaság fejlődését, vállalkozások élénkítéséhez máj? nagy mértékben hozzájárulhatni az új önkormányzatok is. Sz. F.: A vállalkozási tövén; totv lehetőség, ehhez feltétlenül ka}- csolni kellene a gazdasági szabály - zókat is. Fontos, hogy a környez: t is vállalkozásbarát legyen, ezt : arra kell törekedni, hogy az őnktr- mányzatokba oiyan emberek ; bekerüljenek, akik segítik, támogat ják a vállalkozásokat. • Köszönöm a b«•siegtest. Kisiparos-statisztika j A kisisparosok és a kiskereskedők számának alakulása . Nyíregyházán, összehasonlítva más megyeszékhely adataival. i' Helységnév Április 1-től Kisiparosok kiadott vállalkozói magánkereskedők igazolványok száma összesen (jún.) Nyíregyháza 374 3327 Szolnok 340 2122 Szeged 733 4520 Debrecen 701 5795 Salgótarján 217 1076 Békéscsaba 313 2182 Székesfehérvár 685 3667 Kecskemét 541 2832 Miskolc 623 3709 Hogyan volt szocialista a maszek? KIOSZ, KISIPAROSOK ORSZÁGOS SZERVEZETE: a kisiparosok társadalmi és érdekképviseleti szerve. Tagjait a kisipar gazdasági feladatainak, valamint a tagság kollektív társadalmi celláinak megfelelően működő egységes szervezetbe tömöríti. A KIOSZ feltárja, egyezteti és képviseli a tagsag, ezen beiül az iparosok egyes rétegeinek, csoportjainak érdekeit az állami és társadalmi szervek előtt. Segíti és szervezi a kisiparosok gazdasági tevékenységét, tagjai részére szolgáltatásokat nyújt, szervezi a kisiparosok képzését, továbbképzését, elősegíti szocialista tudatuk, erkölcsük, életmódjuk fejlesztését, szervezi politikai képzésüket. (Állami és társadalmi szervezetek Magyar- országon, Kossuth Kiadó 1985) 1990. július 21. M ihm imii i itii 5 A magyanit szau HÉTVÉGI MELLÉKLETE ———
