Kelet-Magyarország, 1990. július (50. évfolyam, 153-178. szám)

1990-07-16 / 165. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. július 16. ŰJ POSTA A REGI HELYÉN. Nagyecseden a főutcában a régi kis posta helyén újat épí­tett a Szabolcs Megyei Állami Építőipari Vállalat. A 38 millió forintos beruházás nyo­mán a mai kor igényeinek megfelelő postahivatal épült, ahol hat dolgozó fogadja az ügyfeleket. A napi postai küldeményeket és sajtótermékeket — köztük 424 Kelet-Ma- gyarországot — hat kézbesítő továbbít a címzetteknek. (Elek Emil felvétele) Dilnpno vagy kénpálya? a z utóbbi hetekben, hónapokban egyre nagyobb a bizonyta­lanság a tanácsokon. Okai közismertek. A rendszer- váltás következtében az apparátust sem kerülte el a változások szele, s az ön- kormányzatok létrejöttével változni fog nemcsak elne­vezése, de szervezete, fel­építési rendje is. Hogyan élik meg mindezt az ott dolgozók? Nem új­donság, sokan tele vannak kétségekkel, bizonytalan­ságokkal a jövőt, jövőjüket illetően. Vannak jó néhá- nyan, akik új munkahelyet kerestek maguknak. Ta­lán jobbat, biztosabbat. „Addig megyek, amíg van hová. amíg nem küldenek” — gondolták egyesek. Pe­dig az élet nem áll meg. a munka, a feladatok megma­radtak. Azt el kell végezni valakinek. Most, s a jövő­ben is: szakembereknek. Azt írtam, a munkát el kell végezni. De miben le­het, miben mernek dönte­ni ? Gyakran semmiben. Mert ott lebeg fölöttük Damok­lész kardja, s egyszerűbb elodázni, elhalasztani, mondván: „Majd dönt az önkormányzat.” Valóban, vannak olyan kérdések, amelyekben már nem kom­petens (dönteni) a tanács, a testület. De olyanok is, melyek nem tűrnek halasz­tást. A minap mondta egy tanácselnök: „módosítani kell a városrendezési ter­vet. meggyőződésem, hogy a város érdekeit szolgálva. De jöttek a .felhangok’, ne csi­náljuk, majd az önkor­mányzat. De mi azért va­gyunk itt. amíg tart a megbízatásunk, hogy te­gyünk, dolgozzunk a váro­sért. S bizonyos döntések nem tűrnek halasztást, nem várhatunk velük.” Egy másik helyen — bár folyamatosan egyeztetnek a koalíciós és nem koalíciós pártok képviselőivel — még az utcanevek megváltozta­tásában sem mernek dön­teni. Egy harmadikban ga­rázsépítési, telekeladási, be­ruházási terveket vétóznak, vétóznának. — nem minden esetben okkal-joggal. És még sorolhatnám a példá­kat. Fura, kétélű a helyzet. Hiszen hónípok telnek el addig, míg az önkormány­zatok megalakulnak, idő kell ahhoz is. míg átlátják alaposan a helyzetet, újabb — vagy megerősítő — dön­tést hoznak. S az élet köz­ben megy tovább; lakást kell kiutalni, üzleteket meg­hirdetni. építeni, felújítani, intézni az. állampolgárok ügyeit, alakítani a falu. a város képét. Igaz. legalább most. jól meg kell fontolni az amúgy is kevés pénzt mire fordítják. Nem szabad a leendő önkormányzatokat már előre lehetetlen hely­zetbe hozni. E gyre azonban ügyelni kell. Az érvek, ellen­érvek csatájában az észérvek domináljanak, ne az elcsépelt frázisokat pu- fogtassuk. ne a „csakazért- sem” elve vezéreljen. De a ,,csakazértis”-é sem , . . Kováts Dénes Riadó egerek miatt Sajnos, nap mint nap számos betörésről kell be­számolnunk. Vajon a bű­nözők lakásokba jutását ho­gyan lehetne ha nem is megakadályozni, de leg­alább megnehezíteni? — ezzel a kérdéssel fordul­tunk a Budapesti Rendőr- főkapitányság vagyonvé­delmi tanácsadójához (V., Deák F. u. 23.) tel.: 1171- 758). — Csodálkozom azon. hogy a házgyári lakások renge­tegbe kerülnek, de az ipar egy erős. tisztességes bejára­ti ajtót nem tudott rájuk produkálni —1 mondta Cse- lányi György (névrokonom) rendőr alezredes. — Pedig ezekbe a lakásokba a betö­rők zömmel ajtókifeszítés után mennek be. Sajnos, az ajtó felpattintásához elegen­dő egy szerelő vas, vagy egy erősebb csavarhúzó. A fővárosi szakember el­mondta. hogy szerinti, ha va­laki beköltözik egy új lakás­ba. jobban teszi, ha a zárat azonnal lecserélteti, mert ki tudja, az eredeti zár kulcsá­ról hány építőnek, festőnek, szerelőnek stb. van másola­ta. Egy ajtó 14—20 ezer fo­rint ráfordítással sokkal biz­tonságosabbá tehető. — Hogyan? — Például a belső bor.tó- lécet le kell bontani, s he­lyette fémkeretet szükséges csináltatni, s azt a panelhoz rögzíteni. A befúrós pánto­kat ajánlatos diópántokra cserélni, s az ajtót tanácsos olyan hevederzárral ellátni, amely az ajtólapot két irány­ban zárja, rögzíti. — Érthetetlen számomra — magyarázza az alezredes —. hogy az ajtókereteket mi­ért fenyőfából készítik, hol­ott az akác. vagy a tölgy sok­kal erősebb. Ugyanis egy aj­tóra tehetünk akárhány zá­rat, ha a keret szinte magá­tól szétesik. vagy a zárle­mez gyenge. A földszinti la­kásokat nehezebb védeni, mert azokba több irányból be lehet jutni. Viszont a maga­sabb emeleteken lévő ottho­noknak tulajdonképpen csak a bejárati ajtaját kell meg­erősíteni. — Sok az ügyfél? — A számuk a bűncselek­ményekkel együtt nő. Bár még ma is sokan legyinte­nek. hozzájuk úgysem tör­nek be, mert onnan nincs mit elvinni. A tévedésüket többen akkor látják be. ha mór megtörtént a baj. hiszen műszaki cikkek, némi kész­pénz. vagy ékszer, szinte va­lamennyi lakásban van. — És a vállalatok? — A társadalmi tulajdon­nak. vagyis a „semminek nincs gazdája” korszaknak vége. A privatizáció kapcsán vezetők és beosztottak a va­gyonvédelmet a korábbiak­nál jobban érdeküknek te­kintik. S még valami: mivel a javak védelmét sok cég csupán gyors meggazdagodá­si lehetőségnek tekinti, ezért egyre több a munkájáért fe­lelősséget nem vállaló ka­landor. A vagyonvédelmi be­rendezések telepítése előtt a rendőrkapitányságokat nem árt megkérdezni, hogy a munkák elvégzésére melyik vállalatot ajánlják. — A jövő? — Budapesten átfogó őrző- rendszert hoznak létre, mely­re magán- és közületi meg­rendelők is rácsatlakozhat­nak. A berendezés betörés esetén az adott helyről a rendőrségre rádiójelet juttat. — Egy sztori? — Az egyik fővárosi mú­zeumban a riasztókészülékek éjszaka gyakran működésbe léptek, de a rendőrök az in­tézményben betörőt egyszer sem találtak. Kiderült, a sík- védő infrasugár rendszeresen egereket észlelt. (cselényi) Távolságaink „felülről” Autópálya Szabolcson át? Az út idő, az idő pénz! Egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi idő, és mennyi pénz. A megyénkkel kapcsolatos megnyilvánulások egyike legtöbbször, hogy messze va­gyunk a mindenható fővárostól, hát még a hőn óhajtott nyugati kapcsolatoktól. Milyen messzire vagyunk? Az útnak az idővel való osz­tásában mennyire vagyunk fontos kapcsolatoktól? És mennyire leszünk kétezer fe­lé? Ezekre a kérdésekre vá­laszolt Kálnoki Kiss Sándor közlekedési és hírközlési mi­nisztérium helyettes állam­titkár, aki az új állomás át- adásakon járt Mátészalkán. Kulcs az M—3 Ennek az országrésznek a főváros, és Nyugat-Európa történő csatlakozásának kulcsa az M—3-as autópálya. A tárca keresi azt a megol­dást, amely első lépésben megteremtheti a Miskolcot elkerülő, Polgár—Tiszavasvá- ri irányába bekapcsolódó pá­lyaszakasz megépítésének le­hetőségét, külföldi tőke bevo­násával. A szakmai és finan­szírozási javaslatok megvan­nak, várható, hogy egy-két hónapon belül a kormány elé tudjuk terjeszteni. Ha elfo­gadják, arra az esetre már vannak külföldi partnerek, akik hajlandók Magyarorszá­gon Európai érdekeltségű au­tópályát építeni. Márpedig az M—3-as a jelenlegi euró­pai politikában mindenkép­pen az, hiszen kelet-északke­let irányban jelenthet kap­csolatot az Alpok térségével, különös tekintettel az egyre jobban kiépülő észak-olasz kapcsolatokra. Komplett légiforgalom A vasúti közlekedés háló­zata tulajdonképpen az or­szágos átlaghoz képest a mai szinten — vagy talán még jobban — kiépített. A kap­csolat két irányban is — Miskolc és Debrecen felé — megvan, ennél jobbat ma el­képzelni nem lehet. Ha lesz pénz, a színvonal, a minőség ugrásszerűen javítható. Ma­rad a harmadik, a légiközle­kedési Most készül a magyar polgári repülés koncepciója, összefüggésben azzal, hogy egyrészt a szovjet csapatok felszabaduló repülőterei, más­részt a korábbi MHSZ-repü- lőterek — a sportrepülés minden korábbi jogának és lehetőségének meghagyásával — új megfontolások szerint jönnek számításba. Ebben a nyíregyházi repülőtér úgy szerepel, mint amit — közép­gép kategóriáig — alkalmas­sá kell tenni külföldi és bel­földi forgalom fogadására. Egy dolgot azonban hozzá kell tenni: Eddig minden szá­mítás azt mutatta, hogy a belföldi, menetrendszerinti repülést gazdaságosan megol­dani nem lehet. Oyan árak jönek ki, ami az átlagutazók számára megfizethetetlenek. Ugyanakkor lehetőség nyílik a gazdasági, az üzleti, az ide­genforgalmú célú járatok fo­gadására, továbbá az Euró­pában ma már természetes­nek számító kisgépek forgal­mára. Közelebb Európához Közelebb Európához! — ez ma az általános jelszó. Közelebb gondolkodásmód­ban, civilizáltságban, munka­morálban, életmódban, ered­ményességben. De közelebb úton, sínen és levegőben is, azaz térben és időben. Az előbbi hosszú, aprólékos fo­lyamat nehezen lebontható belső akadályokkal. Az utób­bi meghatározható idő alatt bekövetkezhet. Az egész me­gye útra induló, úton lévő, vagy visszaérkező közönségé­vel együtt reméljük: minél előbb. Réti János Könyvek Erdélybe A nyíregyházi Városmajor utcai művelődési ház felvé­telire előkészítő tanfolyamá­nak meghirdetésekor az ok­tatók a tiszteletdíjukat, a művelődési ház pedig a be­vételét ajánlotta fel könyv­adomány céljára. A mintegy 16 ezer forint értékű köny­vet a napokban a Máltai Szeretetszolgálaton keresztül eljuttattak a nagykárolyi RMDSZ-hez. A könyvek az RMDSZ által alapítandó ma­gyar nyelvű könyvtár alap­állományát képezik. Kajaaniból jöttek A múlt héten a Nyíregy­háza testvérvárosából, Ka­jaaniból érkezett csoportnak érdekes élményben volt ré­sze. A finn vendégek a fül­ledt meleg ellenére szaunáz- ni akartak. Sikerült nekik. Tavat, vagy erdőt akartak látni felülről. Ez is sikerült. Ismerkedni kívántak jelleg­zetes magyar ételekkel. Jó­ízűen fogyasztottak mindent, ám a sült szalonnára nem győzték inni az ásványvizet. Vegyük sorjába. A nyír­egyházi Malom utcán az át­Szaunáztak, majd felszálltak alakított és szépen berende­zett fürdő csodálatot váltott ki a vendégekből. Az itt lévő, éppen finn mintára épült szauna minden igé­nyüket kielégítette. Elmond­ták, hogy Kajaanit sok-sok tó és erdő veszi körül. Ami­kor a nyíregyházi repülőté­ren felszálltak egy sétaröp- penésre, örömmel tapasztal­ták, hogy itt is van egy tó, kőhajításnyira a városköz­ponttól. Megtapasztalták, hogyan néz ki egy Nyíregyháza mel­letti telek. E telken Má­tyás Sándorné meggyesrétes­sel járult hozzá a testvér- városi kapcsolat ápolásához. A rétes után az ujjúkat is megnyalták a finnek, a sült szalonna elfogyasztása már nehezükre esett. Magát a sütést igen romantikusnak találták. íratlan megállapodás: mi itt terjesztjük a szaunázást, ők ott népszerűsítik és ter­jesztik a szsiennasütést. <“• ü IBUSZ: 35 orízágbo, 170 programot Holtbiztos, hogy hó biztos Árak emelkedtek — utazási kedv meredt Bár az anyagi körülmé­nyek rosszabbodtak, a ma­gyarok utazási kedve ennek ellenére sem csökkent. Sőt emelkedett, ugyanis eddig 70 ezer ember üdült az IBUSZ szervezésében — tudtuk meg a X. Duna menti folklórfesz­tivál sajtótájékoztatóján Szekszárdon, ahol az IBUSZ utazási iroda volt a házigaz­da. A kiutazók körében a slá­ger ebben az évben Görög­ország, az elmúlt évhez ké­pest már háromszorosára emelkedett az ide kirándulók száma, örvendetes az IBUSZ számára az utaslétszám emel­kedése mellett az is, hogy 40 százalékkal csökkent a pa­naszok, reklamációk száma a korábbi évekhez képest. Ez talán annak is köszönhető, hogy már az idegenvezetők, a dolgozók kiválasztása is nagy gondossággal történik és folyamatosan ügyelnek az udvarias kiszolgálásra. Az IBUSZ Rt. a következő hónapokra 35 országba 170 programot kínál 30 ezer sze­mély részére. Az ajánlatok 15 százaléka az ötezer, 40 száza­léka a 10 ezer forintot nem éri el. Először szerepel a kí­nálat között „Karácsony Lappföldön”. A „Holtbiztos, hogy hó biztos” akció kereté­ben az IBUSZ garantálja a síe­lésre alkalmas hóviszonyo­kat, ha ez még sem sikerül­ne, lehetőség van a költség­mentes lemondásra. Az egyes programok kap­csolódnak a különböző ün­nepekhez, többek között van a kínálatban Advenf Salz­burgban, far-_7lg Alsó-Auszt- nah"'„j, nőnap Bécsben. S akik I az óévet külföldön óhajtják búcsúztatni azoknak bő vá­laszték áll a rendelkezésük­re. Az ibuszosok gondoltak a középiskolásokra is, a ta­vaszi szünetre ajánlják a ve­lencei tanulmányi kirándu­lást. Ugyancsak érdeklődés­re tarthat számot a zágrábi turisztikai kiállítás vagy a nemzetközi könyvvásár. Vár­hatóan nagy sláger lesz a Boing 737-es charter repülő­géppel induló egyhetes lon­doni program, melynek ára 30 ezer forint körül lesz. Az IBUSZ a törzsutasainak egyes utakra díjkedvezményt is ad és külön névreszólóan meg­küldik a prospektusokat. Változatlanul élénk az ér­deklődés Magyarország iránt, azonban az országok összeté­tele jelentősen megválto­zott. A szocialista országok összeomlása miatt ezekről a helyekről csökkent a beuta­zók száma. A legdrasztlku- sabb visszaesés az NDK-ból érkezőknél következett be, tavaly körülbelül 50 ezren jöttek hazánkba, most pedig vagy 4 ezren voltak. A kül­földiek körében továbbra is Budapest a centrum, %ahol vi­szont katasztrofális a szállo­dai helyhiány. A Balatonon sem kielégítő a szállodák színvonala. A gazdag utazási kínálat közül a sajtótájékoztató végén megemlítették, hogy az IBUSZ szervezésében várnak mindenkit szeptember 15-én Budapesten, a Népstadionban tartandó nagyszabású Illéz- koncertre. Rossz hírként kö­zölték. hogy mielőtt felka­pott hely lett volna Albánia, a házigazdák minden in­doklás nélkül négyszeresére emelték a díjakat. (bojté)

Next

/
Thumbnails
Contents