Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-16 / 140. szám
1990. június 16. Kelet-Magyarország 3 Ki válasszm államfőt? M ost aztán kapkodhatja a fejét a politikában kevésbé jártas ember: miként van az, hogy a néhány hónapja még a „döntsön a nép” jelszót hangoztató pártok most nemcsak, visszalkozzt vezényeltek, hanem teljesen szembefordultak korábbi akaratukkal, az ellenkezőjére kívánják rávenni a Parlamentben ülő képviselőket. Hogy meddig tart e kísérlet, talán napokon belül eldől, ám lehet, hogy hosz- szú hetekig tart még a vita az alkotmánymódosításról, aimeUymek nem kisebb a tétje, mint kimondaná: a Parlament választ és nem a nép. Addig persze érvek és ellenérvek hangzanak el, a demokrácia nem azonos a közvetlen választással, miként az is, hogy a népet nem lehet megkerülni, s közben mindenki saját érveit érzi igazságosabbnak és meggyőzőbbnek. A helyzet azonban az, hogy most nem az a lényeg, melyik tábor igazsága erősebb, sokkal inkább az, hogy ma Magyarországon, a mostani politikai helyzetben melyik igazság ér többet e hazának. A kormány ma a 163 parlamenti helyet szerzett Miagyar Demokrata Fórummal, a kisgazdapárti és kereszténydemokrata párti koalícióval kormányzóképességet jelent, és mi sem természetesebb, ha már megnyerték a választásokat, szeretnék mindazt megtenni, amit az ország válságának megoldására helyesnek és szükségesnek látnak, ami a rendszerváltás sikeréhez elengedhetetlenül fontos. Ezért indítványozták a kétharmados többséggel elfogadható törvények körének csökkentését, mérséklését, ezért ismerték el a miniszterelnök jogát a miniszterék megválasztásához, s ezért kellene a Parlamentnek megszerezni a jogot: döntsön abban is, ki lesz az ország államfője. Csak emlékeztetőül: az előző parlamenti ciklusban is a képviselők választották volna az elnököt, ám mivel összetétele miatt nem lett volna kétség a szavazás eredményét illetően, az ellenzéki pártok nem egyezték bele, hogy az elnököt a parlamenti választások előtt válasszák meg. Álláspontjukat a népszavazás sikerre vitte, s ma ezt emlegetik fel az ellenzék következetlenségének, holott a népszavazásnál nem az elnökválasztás módjáról, hanem időpontjáról volt szó. Azóta az akkori ellenzék egy részéből kormánypárt, másik részéből a rendszer ellenzéke helyett a kormány ellenzéke lett, s ez a tény változtatott érdekeiken, de a feladataikon, a felelősségükön is. Az új államszervezetnek olyan súlyos terhekkel kell szembenézni, mint az egyik napról a másikra élő gazdaság. Ment a rendszerváltástól nem enyhülteik a költségvetés gondjai, nem készülnek eladha- tóbb termékek a gyáraikban, még ha a dolláraktívum esetleg ilyen reményeket táplálna, akkor sem, s nem érez változást a mindennapi életben a lakosság sem. Hogy mi köze ezeknek az alkotmánymódosításhoz ? Csak annyi, hogy a módosítással rendeződne a parlamentális demokrácia államszervezeti elemeinek — a Parlamentnek, a kormánynak és a köztársasági elnöknek — a viszonya. J ogi és politikai érvek szólnak a közvetlen választás ellen és mellett is. Szerintem, most talán mégis azoknak az érveknek kellene érvényesülni, amelyek a hatalomra jutott erőket segítik egy stabil politikai állapot kialakításához. Balogh József Kilépnek „Alulírottak, Nyíregyháza, Kossuth u. 65—«7—69. sz. alatti lakosok bejelentjük, hogy 1990. július 1-jétől felfüggesztjük a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségünket, mindaddig, amíg a beköltözéstől (10 év) számítva a lakógyűlésen felvett problémák nem nyernek megoldást”. Ezt a levelet huszonhét aláírással juttatták el a Nyíregyházi Lakás- szövetkezet elnökének. A lakók közül a radikálisabbak nem elégednek meg a jogviszony felfüggesztésével, ők a júliusi kilépést sürgetik. Szinte valamennyi lakó panaszolja, hogy nem kapják meg a régóta várt kaputelefont. A szövetkezet nem tataroz rendesen. A bejárati ajtókra a szövetkezet nem szerel fel biztonsági zárat, lopások is előfordultak egyikmásik lépcsőházban. A levélírók emlékeztetik a szövetkezet vezetőit arra, hogy az elmúlt 9 év alatt sok lakógyűlésről készült jegyzőkönyvben feltárták a hiányosságokat, a szövetkezet legtöbbször nem is reagált. A szövetkezet vezetői azt mondják: a jegyzőkönyv nem elég, a munkákat hivatalos papíron meg kellett volna rendelni. A lakók szerint és szerintünk is ez már bürokrácia, fölösleges papírhasználat. Ám igaza van a szövetkezet vezetőinek abban, hogy a kaputelefon ingyenes beszerelését ennyi év után nem lehet követelni. Az is igaz, hogy ellentét van a ház- bizottság tagjai között, nem mindegyik ugyanazt akarja. Talán egyet lehet tanácsolni: a szövetkezet minden dolgozója időben és bürokrácia nélkül végezze el munkáját, a szövetkezeti háztulajdonosok pedig ne a kilépés, hanem a valódi szövetkezés gondolatával foglalkozzanak. N. L. Alulszámlázott üdülő A mai építőanyagárak mellett nehezen hihető el, hogy egy ikerüdülő (nem sufni, nem faépítmény) kivitelezhető 288 ezer forintért. Pedig a két megrendelő ennyit fizetett be az egyik nyíregyházi építőipari vállalat pénztárába. Hogy a cég szakértője 1,5 millió forintra értékelte fel a vállalat által elkészített ikerüdülőt, az sehol sem szerepel papíron, ugyanis a vállalat igazgatója egyszerűen megtiltotta lekönyvelni a tételt. igazgató mint gyanúsított szerepel az ügyben, a dolgozók közben várják, hogy a cégnek mikor lesz már komolyabb megrendelése, amelyet nem úgy intéztek el, mint az ikerüdülő építését. (máthé) Nagy erőfeszítéseket tesznek a BEAG nyíregyházi gyárában a belföldi és a külföldi piac meghódítására, melynek érdekében egyedi megrendeléseket is teljesítenek. Képűnkön Makranezi Andrásné egy ilyen munkán dolgozik. (Balázs A. felv.) Az MNB is Jegybanki kamatláb A Magyar Nemzeti Bank is június 15-től emelte az alap kamatlábakat. A kereskedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatai általában 4 százalékkal növekedtek. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi bankok a kamatemelést tovább hárítják a vállalatokra, vállalkozókra. Jelenleg a hitelek átlagkamatai 30 százalékosak, de esetenként ennél magasabbak. Ráadásul a felvásárlási szezon kezdetén a váltó viszontie- számítolási kamatok is négy százalékkal emelkedtek. Kínától Franciaországig Dollár a „bőrharisnyából Egy beszélgetésből elcsípett mondatfoszlányok hozták az üzletet. Akiknek ajánlották, nem mentek bele. A kótaji Oj Elet téesz vállalkozó kedvű vezetői viszont belevágtak a bélfeldolgozó üzem kialakításába. Az Állatforgalmi és Húsipari Szolgáltató Vállalat segédanyagokkal látja el a hazai húsipart és külföldi kapcsolatai is vannak, a belga Durex céggel kötöttek üzletet. Mivel a természetes anyagok kultuszát élő Nyu- gat-Európa fogyasztói előnyben részesítik o valódi bélbe töltött húskészítményeket a műanyaggal szemben, a belga cég szinte minden meny- nyiségben vevő a különböző átmérőjű, ragasztott, szárított, így töltésre előkészített sertésbélre. Erre a termékre kerestek gyártót és találták meg a szemfüles kótajiak személyében. Belgák ellenőrzik — Az alapanyag, amiből dolgozunk, sózott bél, ami a hazai vágóhidakon kívül Kínától Franciaországig a világ különböző helyeiről érkezik — kezdi a gyártásfolyamat bemutatását az üzem vezetője, Jámbor József, aki a kezdetektől irányítója a kótaji téesz bélfeldolgozó üzemében folyó termelésnek. Először mossák, majd vegyszerrel kezelik a belet, utána azonos hosszúságú szalagokra darabolják és az így előkészített anyag kerül a gyártó csarnokba. A csarnokba lépve nem mindennapi látvány fogad. Legalább száz ügyes asz- szonykéz, speciális fahengerekre — mintha sok rúd panzert, zalahúst látna az ember — két rétegben simítja rá a bélszalagokat, hogy abból néhány perc alatt egy bélharisnya alakuljon ki. A keretre aggatott, „sámfázott egyujjas gumikesztyűket” ezután szárítják, majd leszedve a fahengerről, darabonkénti minőségellenőrzés után csomagolják. — A jelenleg itt dolgozó 210 fő, akinek átlagéletkora 33 év, szigorú, precíz munkát kell végezzen, mert a belgák átlal ellenőrzött áruátvétel is ilyen — folytatja a tájékoztatást. — Ennek megfelelően a hibátlan munkát ösztönző, egyéni teljesítménybérezést vezettünk be. Minél többet teljesít valaki, annál magasabb az egységbére is. Szorgalomtól és ügyességtől függően itt a keresetek 6—12 A vállalat dolgozói jöttek el szerkesztőségünkbe és kérték, hogy az ő érdekükben írjuk meg az esetet. Már csak azért is, mert alig van munkájuk és az igazgató csak hitegeti őket. hogy szeptembertől jelentős volumenű megrendelést kapnak. Szerintük az a legelkeserí- tőbb az esetben, hogy a vállalaton belül mindenki meg volt győződve arról, hogy az igazgatónak készítik vállalati pénzből az üdülőt, ugyanis az egyik megrendelővel mindeddig az igazgatón kívül senki nem találkozott. Az építkezés 1988 júliusában kezdődött és múlt év decemberében ért véget. Az egyik üdülő kész van, a tulajdonos már be is rendezte, a másiknál hiányoznak a belső munkálatok. A szerződést az igazgató kötötte a két megrendelővel, de hogy milyen árakra alapozva, azt a szakértők nem értik. Hiszen a 288 ezer nevetségesen alacsonynak tűnik a 1,5 millióval szemben, még akkor is, ha a megrendelők saját maguk is vásároltak anyagot. Bár mindezt a vállalattól vették meg és az ügylet lebonyolítását, számlázását, engedélyezését, az anyagok átvételét és kifizetését maga az igazgató végezte. Az igazgatótanács távolról t figyeli az eseményeket^ nem, avatkozik, be, az ■ ellenőrző bizottság elnöke is a középutas megoldást választotta. Időközben felmondott a főmérnök, aki érthetetlennek találja, hogy a jelen gazdasági helyzetben az egyre több hitelt felvevő vállalat hogy engedhet meg magának ilyen alulszámlázást. A dolgozók közben Írogattak elég sok helyre, közöttük a rendőrségre is, amely megkezdte a nyomozást az ügyben. A pánik pedig meglepő dolgokat szült. Mivel még tavasszal a mérleget el kellett készíteni és ezt a tételt is le kellett könyvelni, az összeg már 452 ezer forintra emelkedett. Erről ugyan a két tulajdonos nem kapott számlát, ezért meglepő volt, hogy megfellebbezték az ösz- szeget, vagyis sokallták, hogy a vállalat így felemelte a végösszeget. Hosszas nyomozás kellett ahhoz, hogy az egyik tulajdonost megtalálják, így végül kiderült, hogy nem fiktív személyről van szó. A vállalatnál lévő általános felháborodás ellenére ment minden a maga útján. Az igazgatót az igazgatótanács vagy nem merte, vagy nem akarta felfüggeszteni állásából, míg a vizsgálat tart, így egészen június elejéig, ekkor bevonult kórházi felülvizsgálatra, ezután kiírták rt^RPfPZrtv . , Azóta a^epki nem tud sem- ny f. * A nyomozás f olyjk, az m atom a csodát. Ott, M ahol valamikor mindig nagy volt a nyüzsgés, ahol kora hajnaltól késő estig csengett-bon- gott az üllő, ahol lovakat patkoltak. ráfot húztak, ott most négy ember áll és egy ló. Feltűnő ez az eset. hiszen a kovácsműhely előtti területet, a hosszú eresz környékét régóta a gaz veri fel. Nincs már ló. szekér, egyleveles eke. lókapa sincs régen a tsz-ben. Égek a vágytól, hogy lássam és tudjam, hogy mit művel ott az a négy ember. Nézik a ló két első lábának patáját. Köszönök és nézem én is a lovat, a patákat. Látom a patanyesöt egy fél gerendára rakva és már tudom, miről van szó, legalábbis sejtem. Itt pat- kolás lesz. — 0 — mondja a legidősebb ember. Takács Károly. hetven felé vagy túl is már rajta és megnéz magának. vajon én ki vagyok. Illik a bemutatkozás. De ki tudja az elhadart szavakat megjegyezni. .Rákérdezek újra a kovácsra: — Milyen Kun? — András — morogja és érzem, nincs Ínyére a beszélgetés egy ötödik kerékkel. hívatlan vendéggel. Az öreg. aki a kptöféket fggifi,' az barátságosabb: 'beszéde. '■'--rJ' .'v' 1 Pedikür Ivánnak sebb. Közli, övé a ló. most vette odaátról. — Odaátról? — Kishatármenti. Fgy szövetkezet hozott be lovakat. Vettem egyet. — Mire, minek és menynyiért? Tőmondatokból áll össze a következő! A ló nyolcvanezer forint volt. Van Takács Károlynak háztáji földje, félholdnyi kukorica. Ekekapázni kell. van zöldség. vállalkozói gyümölcsös. van eqy kis szőlő. A nejének is van felfogott területe. Amíg Takács Károly beszél, Kun András káromkodik. Combközépig húzza a nadrágját és söpri le a hangyákat. — Tele van a dudva itt hangyákkal. — H ángy ás lettél — szól a mellette álló férfi, a másik meqjegyzei — Károly bácsi! Ügy nézem, hogy ez a lú. odaát erdei lú volt. Még most is bele van dűlve a rönkhúzásba. Hogy fog ez szántani, kapálni? — Na és? — Takács Károly nem hagyja magát ugratni. Látszik a mosolyán, i elégedett* kincset talált, éle- ' te’Vágya teljesedett. Arra a. kérdésemre, hogy hány éves a kishatármenti. nem válaszol. csak felhúzza a jámbor. türelmes állat ínyét. Megnézem az ép. alig kopott. de sárga fogakat és kijelentem: — Nyolc. — Vagy tíz — mondja az öreg. — Ha egy ló elmúlt már ötéves, akkor az Isten se mondja meg pontosan a korát. — Mi a neve? — Mit tudom én. Nem mondták meg. A ló meg nem beszél. Megjegyzem: úgy tűnik, heréit. Erre az egyik ember odamegy a ló farához, felemeli a farkát és azt mondja: 4 z. Akkor ez Iván. Legyen a neve Iván. A kovács még mindig mogorva, kéri. vezessék már ki a gazból az állatot. A lónak is tele van a hátsó lába hangyákkal. A kérés teljesül. Kun András meg hozzálát a hátsó paták faragásához. Ügyesen és szakszerűen csinálja, tökéletes a pedikűr. Még .nézem egy , darabig, aztán, köszönök és tmegyék: . ’ Seres Ernő ezer forint között mozognak. Az egyik munkaasztalnál lecövekelve figyeljük az egymással szemben dolgozó két asszony ördöngős gyorsasággal járó kezét. Rugalmas munkaidő — Fárasztó az egész napos talponlét, de 6—7 ezer van havonta a borítékban fizetéskor — áll meg egy percre a munkával Balog Béláné, aki a szomszéd faluba való. A betanulási idő bizony keserves volt, de néhány hónap alatt belejöttem. A téesz- busz hord át minket Keme- cséről, ami kényelmes, de egyben kötöttséget is jelent. — Én nem vagyok kötve időhöz — szólal meg a kótaji Závodni Jánosné, akinek a beszéd közben is fürgén jár a keze —, így kihasználhatom a rugalmas munkaidőt. ha dolgom van elmehetek, de reggel korábban is kezdhetek ha több pénzt akarok keresni. Jó ez a munkahely, örülök, hogy már nem kell Nyíregyházára járnom dolgozni. Nem igaz. amit egyesek mondanak, hogy az itt dolgozó asszonyok férjét zavarja az üzemből hazavitt szag. Az otthoni együttlét csak a nők igényességétől függ. Aki él az itteni zuhanyzás lehetőségével, lecseréli ruháját munka előtt és utána, használ némi illatszert, azon a világon semmit nem érezhet a férje. Újabb száz... — Mindenkinek lehetősége van még annyi paradicsomot vállalni, amennyivel elbír — meséli már az irodában szakavatott kalauzom. — Jöttek még Nyíregyházáról is rengetegen vállalkozni. Tavaly úgy 70 ezer forint jött egy hektár paradicsomból tisztán, így aztán nem csoda, hogy egyre több cigánydolgozónk is belekezd, látva, hogy a többeik is így boldogulnak. Munkalehetőség van tehát bőven. Itt a bélüzemben is még további 100 főnek tudnának munkát adni. de ha bővítenénk a csarnokot, újabb száz dolgozót lehetne elhelyezni. — A termékeinkre ugyanis korlátlan kereslet van. Az általunk végzett bérmunkával évente olyan 10—15 millió méter sózott bélből megragasztunk 3 millió darab „bőrharisnyát”, ami 35—40 millió forint bevételt jelent az üzem számára amellett, hogy a termékeink exportja nem akármilyen eredményt hoz az országnak sem. A bélkivitelből befolyt dollár csak ötven forintunkba kerül! Galambos Béla
