Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

1990. június 16. Kelet-Magyarország 3 Ki válasszm államfőt? M ost aztán kapkodhat­ja a fejét a politiká­ban kevésbé jártas ember: miként van az, hogy a néhány hónapja még a „döntsön a nép” jelszót hangoztató pártok most nemcsak, visszalkozzt vezé­nyeltek, hanem teljesen szembefordultak korábbi akaratukkal, az ellenkező­jére kívánják rávenni a Parlamentben ülő képvise­lőket. Hogy meddig tart e kí­sérlet, talán napokon belül eldől, ám lehet, hogy hosz- szú hetekig tart még a vi­ta az alkotmánymódosítás­ról, aimeUymek nem kisebb a tétje, mint kimondaná: a Parlament választ és nem a nép. Addig persze érvek és el­lenérvek hangzanak el, a demokrácia nem azonos a közvetlen választással, miként az is, hogy a népet nem lehet megkerülni, s közben mindenki saját ér­veit érzi igazságosabbnak és meggyőzőbbnek. A hely­zet azonban az, hogy most nem az a lényeg, melyik tábor igazsága erősebb, sok­kal inkább az, hogy ma Magyarországon, a mostani politikai helyzetben melyik igazság ér többet e hazának. A kormány ma a 163 parlamenti helyet szerzett Miagyar Demokrata Fórum­mal, a kisgazdapárti és ke­reszténydemokrata párti koalícióval kormányzóké­pességet jelent, és mi sem természetesebb, ha már megnyerték a választásokat, szeretnék mindazt megten­ni, amit az ország válságá­nak megoldására helyesnek és szükségesnek látnak, ami a rendszerváltás sikeréhez elengedhetetlenül fontos. Ezért indítványozták a kétharmados többséggel el­fogadható törvények köré­nek csökkentését, mérsék­lését, ezért ismerték el a miniszterelnök jogát a mi­niszterék megválasztásához, s ezért kellene a Parla­mentnek megszerezni a jo­got: döntsön abban is, ki lesz az ország államfője. Csak emlékeztetőül: az előző parlamenti ciklusban is a képviselők választot­ták volna az elnököt, ám mivel összetétele miatt nem lett volna kétség a szavazás eredményét ille­tően, az ellenzéki pártok nem egyezték bele, hogy az elnököt a parlamenti vá­lasztások előtt válasszák meg. Álláspontjukat a népszavazás sikerre vitte, s ma ezt emlegetik fel az el­lenzék következetlenségé­nek, holott a népszava­zásnál nem az elnökválasz­tás módjáról, hanem idő­pontjáról volt szó. Azóta az akkori ellenzék egy részéből kormánypárt, másik részéből a rendszer ellenzéke helyett a kormány ellenzéke lett, s ez a tény változtatott érdekeiken, de a feladataikon, a felelőssé­gükön is. Az új államszer­vezetnek olyan súlyos ter­hekkel kell szembenézni, mint az egyik napról a má­sikra élő gazdaság. Ment a rendszerváltástól nem eny­hülteik a költségvetés gond­jai, nem készülnek eladha- tóbb termékek a gyáraik­ban, még ha a dolláraktí­vum esetleg ilyen reménye­ket táplálna, akkor sem, s nem érez változást a min­dennapi életben a lakosság sem. Hogy mi köze ezeknek az alkotmánymódosításhoz ? Csak annyi, hogy a módo­sítással rendeződne a par­lamentális demokrácia ál­lamszervezeti elemeinek — a Parlamentnek, a kor­mánynak és a köztársasági elnöknek — a viszonya. J ogi és politikai érvek szólnak a közvetlen választás ellen és mellett is. Szerintem, most talán mégis azoknak az ér­veknek kellene érvényesül­ni, amelyek a hatalomra jutott erőket segítik egy stabil politikai állapot ki­alakításához. Balogh József Kilépnek „Alulírottak, Nyíregyháza, Kossuth u. 65—«7—69. sz. alatti lakosok bejelentjük, hogy 1990. július 1-jétől felfüggesztjük a lakásszövetkezettel szembeni fizetési kötelezettségünket, mindaddig, amíg a beköltözés­től (10 év) számítva a lakógyű­lésen felvett problémák nem nyernek megoldást”. Ezt a le­velet huszonhét aláírással jut­tatták el a Nyíregyházi Lakás- szövetkezet elnökének. A la­kók közül a radikálisabbak nem elégednek meg a jogvi­szony felfüggesztésével, ők a júliusi kilépést sürgetik. Szinte valamennyi lakó panaszolja, hogy nem kapják meg a régóta várt kaputele­font. A szövetkezet nem ta­taroz rendesen. A bejárati ajtókra a szövetkezet nem szerel fel biztonsági zárat, lopások is előfordultak egyik­másik lépcsőházban. A levél­írók emlékeztetik a szövet­kezet vezetőit arra, hogy az elmúlt 9 év alatt sok lakó­gyűlésről készült jegyző­könyvben feltárták a hiá­nyosságokat, a szövetkezet legtöbbször nem is reagált. A szövetkezet vezetői azt mondják: a jegyzőkönyv nem elég, a munkákat hivatalos papíron meg kellett volna rendelni. A lakók szerint és szerintünk is ez már bürok­rácia, fölösleges papírhasz­nálat. Ám igaza van a szö­vetkezet vezetőinek abban, hogy a kaputelefon ingyenes beszerelését ennyi év után nem lehet követelni. Az is igaz, hogy ellentét van a ház- bizottság tagjai között, nem mindegyik ugyanazt akar­ja. Talán egyet lehet tanácsol­ni: a szövetkezet minden dolgozója időben és bürok­rácia nélkül végezze el mun­káját, a szövetkezeti háztu­lajdonosok pedig ne a kilé­pés, hanem a valódi szövet­kezés gondolatával foglal­kozzanak. N. L. Alulszámlázott üdülő A mai építőanyagárak mellett nehezen hihető el, hogy egy ikerüdülő (nem sufni, nem faépítmény) ki­vitelezhető 288 ezer forintért. Pedig a két megrendelő ennyit fizetett be az egyik nyíregyházi építőipari vál­lalat pénztárába. Hogy a cég szakértője 1,5 millió fo­rintra értékelte fel a vállalat által elkészített ikerüdü­lőt, az sehol sem szerepel papíron, ugyanis a vállalat igazgatója egyszerűen megtiltotta lekönyvelni a tételt. igazgató mint gyanúsított szerepel az ügyben, a dolgo­zók közben várják, hogy a cégnek mikor lesz már ko­molyabb megrendelése, ame­lyet nem úgy intéztek el, mint az ikerüdülő építését. (máthé) Nagy erőfeszítéseket tesznek a BEAG nyíregyházi gyá­rában a belföldi és a külföldi piac meghódítására, melynek érdekében egyedi megrendeléseket is teljesí­tenek. Képűnkön Makranezi Andrásné egy ilyen mun­kán dolgozik. (Balázs A. felv.) Az MNB is Jegybanki kamatláb A Magyar Nemzeti Bank is június 15-től emelte az alap kamatlábakat. A keres­kedelmi bankoknak nyújtott hitelek kamatai általában 4 százalékkal növekedtek. Ez azt jelenti, hogy a kereske­delmi bankok a kamateme­lést tovább hárítják a válla­latokra, vállalkozókra. Je­lenleg a hitelek átlagkamatai 30 százalékosak, de eseten­ként ennél magasabbak. Rá­adásul a felvásárlási szezon kezdetén a váltó viszontie- számítolási kamatok is négy százalékkal emelkedtek. Kínától Franciaországig Dollár a „bőrharisnyából Egy beszélgetésből elcsípett mondatfoszlányok hozták az üzletet. Akiknek ajánlották, nem mentek bele. A kótaji Oj Elet téesz vállalkozó kedvű vezetői viszont belevágtak a bélfeldolgozó üzem kialakításába. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Szolgáltató Vállalat se­gédanyagokkal látja el a ha­zai húsipart és külföldi kap­csolatai is vannak, a belga Durex céggel kötöttek üzle­tet. Mivel a természetes anyagok kultuszát élő Nyu- gat-Európa fogyasztói előny­ben részesítik o valódi bélbe töltött húskészítményeket a műanyaggal szemben, a bel­ga cég szinte minden meny- nyiségben vevő a különböző átmérőjű, ragasztott, szárí­tott, így töltésre előkészített sertésbélre. Erre a termékre kerestek gyártót és találták meg a szemfüles kótajiak személyében. Belgák ellenőrzik — Az alapanyag, amiből dolgozunk, sózott bél, ami a hazai vágóhidakon kívül Kí­nától Franciaországig a vi­lág különböző helyeiről ér­kezik — kezdi a gyártásfo­lyamat bemutatását az üzem vezetője, Jámbor József, aki a kezdetektől irányítója a kó­taji téesz bélfeldolgozó üze­mében folyó termelésnek. Először mossák, majd vegy­szerrel kezelik a belet, utá­na azonos hosszúságú szala­gokra darabolják és az így előkészített anyag kerül a gyártó csarnokba. A csarnokba lépve nem mindennapi látvány fogad. Legalább száz ügyes asz- szonykéz, speciális fahenge­rekre — mintha sok rúd pa­nzert, zalahúst látna az em­ber — két rétegben simítja rá a bélszalagokat, hogy ab­ból néhány perc alatt egy bélharisnya alakuljon ki. A keretre aggatott, „sámfázott egyujjas gumikesztyűket” ez­után szárítják, majd leszed­ve a fahengerről, darabon­kénti minőségellenőrzés után csomagolják. — A jelenleg itt dolgozó 210 fő, akinek átlagéletkora 33 év, szigorú, precíz munkát kell végezzen, mert a belgák átlal ellenőrzött áruátvétel is ilyen — folytatja a tájékoz­tatást. — Ennek megfelelően a hibátlan munkát ösztönző, egyéni teljesítménybérezést vezettünk be. Minél többet teljesít valaki, annál maga­sabb az egységbére is. Szor­galomtól és ügyességtől füg­gően itt a keresetek 6—12 A vállalat dolgozói jöttek el szerkesztőségünkbe és kér­ték, hogy az ő érdekükben írjuk meg az esetet. Már csak azért is, mert alig van munkájuk és az igazgató csak hitegeti őket. hogy szep­tembertől jelentős volume­nű megrendelést kapnak. Szerintük az a legelkeserí- tőbb az esetben, hogy a vál­lalaton belül mindenki meg volt győződve arról, hogy az igazgatónak készítik vállalati pénzből az üdülőt, ugyanis az egyik megrendelővel mindeddig az igazgatón kí­vül senki nem találkozott. Az építkezés 1988 júliusá­ban kezdődött és múlt év de­cemberében ért véget. Az egyik üdülő kész van, a tu­lajdonos már be is rendezte, a másiknál hiányoznak a bel­ső munkálatok. A szerződést az igazgató kötötte a két megrendelővel, de hogy mi­lyen árakra alapozva, azt a szakértők nem értik. Hiszen a 288 ezer nevetségesen ala­csonynak tűnik a 1,5 millió­val szemben, még akkor is, ha a megrendelők saját ma­guk is vásároltak anyagot. Bár mindezt a vállalattól vették meg és az ügylet le­bonyolítását, számlázását, en­gedélyezését, az anyagok át­vételét és kifizetését maga az igazgató végezte. Az igazgatótanács távolról t figyeli az eseményeket^ nem, avatkozik, be, az ■ ellenőrző bizottság elnöke is a közép­utas megoldást választotta. Időközben felmondott a fő­mérnök, aki érthetetlennek találja, hogy a jelen gazda­sági helyzetben az egyre több hitelt felvevő vállalat hogy engedhet meg magának ilyen alulszámlázást. A dolgozók közben Írogat­tak elég sok helyre, közöttük a rendőrségre is, amely meg­kezdte a nyomozást az ügy­ben. A pánik pedig meglepő dolgokat szült. Mivel még tavasszal a mérleget el kel­lett készíteni és ezt a tételt is le kellett könyvelni, az összeg már 452 ezer forintra emelkedett. Erről ugyan a két tulajdonos nem kapott számlát, ezért meglepő volt, hogy megfellebbezték az ösz- szeget, vagyis sokallták, hogy a vállalat így felemelte a végösszeget. Hosszas nyomo­zás kellett ahhoz, hogy az egyik tulajdonost megtalál­ják, így végül kiderült, hogy nem fiktív személyről van szó. A vállalatnál lévő általá­nos felháborodás ellenére ment minden a maga útján. Az igazgatót az igazgatóta­nács vagy nem merte, vagy nem akarta felfüggeszteni ál­lásából, míg a vizsgálat tart, így egészen június elejéig, ekkor bevonult kórházi felül­vizsgálatra, ezután kiírták rt^RPfPZrtv . , Azóta a^epki nem tud sem- ny f. * A nyomozás f olyjk, az m atom a csodát. Ott, M ahol valamikor min­dig nagy volt a nyüzsgés, ahol kora hajnal­tól késő estig csengett-bon- gott az üllő, ahol lovakat patkoltak. ráfot húztak, ott most négy ember áll és egy ló. Feltűnő ez az eset. hi­szen a kovácsműhely előtti területet, a hosszú eresz környékét régóta a gaz ve­ri fel. Nincs már ló. szekér, egyleveles eke. lókapa sincs régen a tsz-ben. Égek a vágytól, hogy lás­sam és tudjam, hogy mit művel ott az a négy em­ber. Nézik a ló két első lá­bának patáját. Köszönök és nézem én is a lovat, a pa­tákat. Látom a patanyesöt egy fél gerendára rakva és már tudom, miről van szó, legalábbis sejtem. Itt pat- kolás lesz. — 0 — mondja a legidő­sebb ember. Takács Ká­roly. hetven felé vagy túl is már rajta és megnéz magá­nak. vajon én ki vagyok. Illik a bemutatkozás. De ki tudja az elhadart szavakat megjegyezni. .Rákérdezek újra a kovácsra: — Milyen Kun? — András — morogja és érzem, nincs Ínyére a be­szélgetés egy ötödik kerék­kel. hívatlan vendéggel. Az öreg. aki a kptöféket fggifi,' az barátságosabb: 'beszéde­. '■'--rJ' .'v' 1 Pedikür Ivánnak sebb. Közli, övé a ló. most vette odaátról. — Odaátról? — Kishatármenti. Fgy szövetkezet hozott be lova­kat. Vettem egyet. — Mire, minek és meny­nyiért? Tőmondatokból áll össze a következő! A ló nyolc­vanezer forint volt. Van Takács Károlynak háztáji földje, félholdnyi kukorica. Ekekapázni kell. van zöld­ség. vállalkozói gyümöl­csös. van eqy kis szőlő. A nejének is van felfogott te­rülete. Amíg Takács Károly be­szél, Kun András káromko­dik. Combközépig húzza a nadrágját és söpri le a hangyákat. — Tele van a dudva itt hangyákkal. — H ángy ás lettél — szól a mellette álló férfi, a má­sik meqjegyzei — Károly bácsi! Ügy nézem, hogy ez a lú. odaát erdei lú volt. Még most is bele van dűl­ve a rönkhúzásba. Hogy fog ez szántani, kapálni? — Na és? — Takács Ká­roly nem hagyja magát ug­ratni. Látszik a mosolyán, i elégedett* kincset talált, éle- ' te’Vágya teljesedett. Arra a. kérdésemre, hogy hány éves a kishatármenti. nem vála­szol. csak felhúzza a jám­bor. türelmes állat ínyét. Megnézem az ép. alig ko­pott. de sárga fogakat és ki­jelentem: — Nyolc. — Vagy tíz — mondja az öreg. — Ha egy ló elmúlt már ötéves, akkor az Isten se mondja meg pontosan a korát. — Mi a neve? — Mit tudom én. Nem mondták meg. A ló meg nem beszél. Megjegyzem: úgy tűnik, heréit. Erre az egyik ember odamegy a ló farához, fel­emeli a farkát és azt mond­ja: 4 z. Akkor ez Iván. Legyen a neve Iván. A kovács még mindig mogorva, kéri. vezessék már ki a gazból az állatot. A lónak is tele van a hátsó lába hangyákkal. A kérés teljesül. Kun András meg hozzálát a hátsó paták fa­ragásához. Ügyesen és szak­szerűen csinálja, tökéletes a pedikűr. Még .nézem egy , darabig, aztán, köszönök és tmegyék: . ’ Seres Ernő ezer forint között mozog­nak. Az egyik munkaasztalnál lecövekelve figyeljük az egy­mással szemben dolgozó két asszony ördöngős gyorsaság­gal járó kezét. Rugalmas munkaidő — Fárasztó az egész napos talponlét, de 6—7 ezer van ha­vonta a borítékban fizetés­kor — áll meg egy percre a munkával Balog Béláné, aki a szomszéd faluba való. A betanulási idő bizony ke­serves volt, de néhány hónap alatt belejöttem. A téesz- busz hord át minket Keme- cséről, ami kényelmes, de egyben kötöttséget is jelent. — Én nem vagyok kötve időhöz — szólal meg a kótaji Závodni Jánosné, akinek a beszéd közben is fürgén jár a keze —, így kihasználha­tom a rugalmas munkaidőt. ha dolgom van elmehetek, de reggel korábban is kezdhe­tek ha több pénzt akarok keresni. Jó ez a munkahely, örülök, hogy már nem kell Nyíregyházára járnom dol­gozni. Nem igaz. amit egye­sek mondanak, hogy az itt dolgozó asszonyok férjét za­varja az üzemből hazavitt szag. Az otthoni együttlét csak a nők igényességétől függ. Aki él az itteni zu­hanyzás lehetőségével, lecse­réli ruháját munka előtt és utána, használ némi illat­szert, azon a világon sem­mit nem érezhet a férje. Újabb száz... — Mindenkinek lehetősége van még annyi paradicsomot vállalni, amennyivel elbír — meséli már az irodában szakavatott kalauzom. — Jöttek még Nyíregyházáról is rengetegen vállalkozni. Ta­valy úgy 70 ezer forint jött egy hektár paradicsomból tisztán, így aztán nem csoda, hogy egyre több cigánydolgo­zónk is belekezd, látva, hogy a többeik is így boldogulnak. Munkalehetőség van tehát bőven. Itt a bélüzemben is még további 100 főnek tud­nának munkát adni. de ha bővítenénk a csarnokot, újabb száz dolgozót lehetne elhelyezni. — A termékeinkre ugyanis korlátlan kereslet van. Az általunk végzett bérmunká­val évente olyan 10—15 mil­lió méter sózott bélből meg­ragasztunk 3 millió darab „bőrharisnyát”, ami 35—40 millió forint bevételt jelent az üzem számára amellett, hogy a termékeink exportja nem akármilyen eredményt hoz az országnak sem. A bélkivitelből befolyt dollár csak ötven forintunkba ke­rül! Galambos Béla

Next

/
Thumbnails
Contents