Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. június 14. Hagyományőrzők Tivadaron A haza egy mágnes Hihetetlen lelkesedéssel számoltak be a tunyogma- tolcsi és a szatmáresekei felfedezőút élményeiről a XIII. Hagyományőrző Találkozó résztvevői a ti vad a- ri táborban. Felidézték, hogy milyen történeteket gyűjtöttek össze a Petőfi-versben szereplő kurtakocsmáról és a kúriáról, ahonnan „azt üzente az uraság... ” Sok gyerek számára a legemlékezetesebb szórakozás a Szamos parti kődobálás, a „kacsázás’ maradt. A találkozóról, a hagyományőrzés fontosságáról Bíró Mária (Gyömrő) és Szabó Béla (Nyírmada), a Pro Patria kitüntetés birtokosai nyilatkoztak. — Nagyon érdekes munka felkutatni a múlt értékeit — mondja Mária. — Izgalmas dolog hallgatni idős emberek történeteit, akik maguk is átélték azokat, vagy szintén idős emberektől hallották annak idején, amikor fiatalok voltak. Az elmondottakat lejegyeztük, és otthon majd mi is továbbadjuk társainknak. — Én azt szeretem a hagyományőrző munkában, hogy teljesen kötetlen, és az ember szabadon engedheti fantáziáját — szól Béla. — Ugyanazt a történetet többféle változatban is halljuk, és a különböző elbeszélésekből megpróbáljuk kiszűrni az igazságot Rengeteg érdekes mendemondát mesélnek az emberek, de számunkra, hagyományőrzők számára ezek magva, lényege a legfontosabb. Sokéves tradíció, hogy a találkozó résztvevői Szat- márcsekén egy nemzeti színű szalagra felírják, hogy ki- nek-kinek mit sugall a Himnusz, és ezt a szalagot egy koszorún helyezik el Kölcsey Ferenc sírjánál. Íme néhány az idei találkozó résztvevőinek szép gondolatai közül. Bíró Mária: „A haza a legszebb magyar szó, amit ember kiejthet, légy hozzá hű mindig és minden körülmények között.” Szabó Béla: „Lehet, hogy a haza meglehet nélkülem, de én nem lehetek meg a haza nélkül.” Frigyes Kornél (Domosz- ló): „A haza olyan, mint a mágnes: nem beszél, csak vonz.” D. B. Pénz bodzából A Zöldért fehérgyarmati telepén heteken át felvásárolták a lakosság gyűjtötte bodzavirágot. 29 tonna szárit- mány hagyta el az idei szezonban a telepet, mely a gyűjtőknek 15 millió forint bevételt hozott. HHSzárokat nekünk is! / lletékes helyen azt tervezik, hogy létrehoznak egy huszáregységet, amely ünnepeken, esetlen a Parlament előtti fogadásokon díszeleg majd. örülök a hírnek, a tervnek, s azt remélem, hogy néhány huszárt Nyíregyházán is láthatunk a jövőben. A múltban sok huszárt láthattak itt eleink. Az egyik nyíregyházi huszárlaktanya romjait csak pár hete tolta el egy dózer. De a nóta még emlékeztet: „Messze van a nyíregyházi kaszárnyaHa most Nyíregyházát diákvárosnak nevezzük, nagyanyáink, dédnagyanyáink bizonyára „huszárvárosnak” nevezték a megyeszékhelyet. Régen bizonyára sok nyalka huszár dobogtatta meg itt a lányok szívét... Ám ha emlékezetem nem csal. nem csak a háború előtt, hanem pár évvel ezelőtt is láthattunk huszárokat Nyíregyházán. A gyümölcskarnevál műsorát színesítették a huszárruhába öltözött deli legények. A Nyíregyháza melletti Ilona-tanyán bőven van négylábú. szoktak is tartani lovasbemutatókat. Nos. lovas- bemutatókon. gyümölcskarneválokon, esetleg március 15-én megyeszékhelyünkön is díszeleghetne néhány huszár. Hetyke legény van, ló van, a korabeli ruhát be lehet szerezni, vagy meg lehel varratni. A kard és egj/éb szúró-vágó eszköz beszerzése, „rendszeresítése” akár el is maradhat. Ám fontos, hogy a huszárnak öltözött és lóra pattant fiúk bajusza ne kókadozzon. hanem felfelé álljon. Hadd dobogjon a mai lányok szíve is .. . (nábrádi) Fényt a várnak Valamikor a 70-es években elkészült Kisvárdán a vár díszkivilágítása. Ezt követően illő alkalommal csodálatos látvány volt a kivilágított vár Ebben az évben 20 éves a város. Több rangos rendezvény színhelye a vár. s környezete. Talán megérné, hogy a díszkivilágítást szolgáló berendezéseket felülvizsgálva felújítást nyerjenek, és adandó alkalommal újból fényárban pompázna Kisvárdán az esti vár. (vincze) Okosabban közlekedni A csúcs falún enyhíthető Nyíregyháza közlekedését az elmúlt néhány év alatt sikerült olyan nagyvárosivá szervezni, hogy továbbra is nagy forgalmi dugókkal számolhatnak a közlekedők a reggeli csúcsidőben. A kukásikoosi menetrendszerűen megáll minden háznál, mert „ürítenie” kell. Szolidaritásból fékez hát az összes többi mögötte haladó. A busz viszont a megállóban áll meg, neki arra szól a papírja. A tanulóvezető pedig ott áll meg, ahol a legkevésbé számítunk rá — mert lefullad a motorja. Persze mindenkinek igaza van: a kukát üríteni kell, hajnalban nem lehet, mert zajos a jármű, felébrednek a lalkók és zohorálnak. Hatkor kezdik hát a belvárosban, de még a felével sem végeznek, mire beindul a csúcsforgalom, s állításuk szerint ez később sem mérséklődik. A tanulóvezetőt nem lehet a réten tanítani, mert sosem szokja meg a forgalmat. Az oktató már el tudja dönteni, mikor viheti be a tanítványát a belvárosi forgatagba, az egy másik dolog, hogy zavarában a szerencsétlen kezdő még keveri a pedálokat. A busz nyilván akkor jár sűrűbben, amikor munkába mennek az emberek. A pótkocsis teherautós pedig már hajnalban elindult a telephelyéről, nem tehet róla, hogy csak most ért ide, s ha szeretnék tudni, még nagyon messze van a célállomása, ezért siet. Keskenyek az utak. Ez tény. Nincsenek elkerülő utak. Ez is tény. De az is, hogy egy kis forgalomszervezéssel lehetne tenni valamit. Sokszor például azért kénytelen bejönni az idegen a belvárosba, mert nincsen elég irányító tábla, ami megmutatná neki, hogy ha Záhonyba igyekszik, két sarokkal hamarabb is lefordulhat, sőt, még jobban is jár. A legnagyobb baj azonban az, hogy vannak itt szakemberek, akik bizonyára törik már a fejüket azon, hogyan lehetne tenni ez áldatlan állapot ellen, csak még nem sütöttek ki semmi okosat (cs. k.) A HELYZET TARTHATATLAN Autók tilosban, de meddig? A belvárosban a közlekedési fegyelem mélypontra jutott, s a figyelmeztetések falra hányt borsónak bizonyulnak, a rendőrség a jövőbeni szabálytalankodókkal szemben kellő szigorral !ép fel, vagyis élnek a helyszíni bírságolással és a szabálysértési feljelentéssel. A Nyíregyházi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályánál megtudtuk, hogy rengeteg autós a várakozási szabályokat semmibe veszi (például a Dózsa György u„ Rákóczi u„ Nyírfa Áruház környéke ...), de ezenkívül a járművezetők számos durva, emberéletet és vagyonbiztonságot is veszélyeztető szabálysértést is követnek el. A közlekedési szakemberek kérik, hogy' a máshol elfecsérelt időt ne a közlekedésnél próbáljuk behozni. Aztán számos nyugati autó került az országba, de sajnos azokkal együtt közlekedési kultúrára nem tettünk szert. A fegyelmezetlenségek miatt az idén az elmúlt év hasonló időszakához képest jóval több ember veszítette életét az utakon. Hogy e tendenciának vége szakadjon, s kedvezőbb hírrcil számolhassunk be,' ezért á' határozott rendőri intézkedés. (csgy) Beszéljünk-e a szexről? Orömház, pornó, erkölcs Sokáig tépelődtem azon. vajon adjam-e nevemet a szexiparral kapcsolatos cikkeimhez. Nem lenne jobb, ha csak szignóznám, mert hátha ... Hátha azt hiszik az olvasók, „na itt van még egy firkász, aki ilyen zaftos, ordonáré dolgokkal akar magának hírt verni. Meg ki tudja, lehet, hogy ő is ilyen helyekre jár, a szégyentelen.” S jobb elkerülni, hogy az ember nevét pletyka vegye szárnyára. Hiszen akkor már hiába mondanám el, hogy boldog házasságban élek, nincs szükségem ilyen pótszerekre, de úgy hiszem, az nem bűn, hogy azt teszem, ami a munkám, megpróbálom megérttetni azt. amit kénytelen lesz mindenki megérteni. Egy tökéletes társadalomban nemhogy nincs pornó és szex, de még a kérdés sem fogalmazódik meg. Épp attól tökéletes, hogy az ember szellemi, érzelmi és testi éle tét — ez a három dolog sose választható el egymástól — egységesen éli. De ma ettől az álomtól még fényévnyire vagyunk. S egyoldalú tiltásokkal, lefojtásokkal csak mélyíthetjük a „rákfenét". Csapodár férjek, s feleségek még sokáig lesznek. S melyik a jobb? Ha egy társadalom tudja kezelni ezt a tényt, társasági szabályokkal levezethető a krízis, vagy ha a lebukott félrelépő kilátástalan helyzetbe kerül, mert a sok átszemérmes fennhangon elítéli, de titkon irigyeli? Mennyivel, jobb , ha a felszarvazott, kulturáltan kezeli a problémát, mintha idegbajosan rögtön a kenyértörésre viszi? Tiltsuk be a nyilvánosházakat! A „kiéhezett” férfiak úgyis megtalálják a „jóllaka- tókat”, s „ki nevet a végén”-t játszanak a nemi betegségekkel. Azért ennél már jobb a nyilvánosház napi kétszeri orvosi felügyelettel. „Az egész ország egy kupleráj lesz!” j Na, nem ettől, az biztos! Te- j küitsünk csak a hamburgi : Sohóra, a szexutcákra. Sorra j mennek tönkre a pornómozik, pornóboltok. Mert a polgárnak elege van a tömegkielégítésből. Megnőtt az igényszintje. Ha hiszik, ha nem, ez a jelenség már nálunk is megjelent. Sorra fuccsolnak be a pornó- és szexlapok. Ráfizetéses a magyar pornófilm- gyártás. Sőt, meg is szűnt. Mert igénytelen, mert szemét volt. Féltjük a fiatalokat? Nem betiltani, hanem lezárt fóliában szexlapokkal, így nem lapozgathatják. Ne a posta terjessze, ne lehessen megvásárolni az újságárusoknál. Csak a szex- és pornó- boltokban. Ott azért csak feltűnő egy tíz év forma kis- fiúcska, nem? Igazuk van abban tehát, hogy akit irritál a „fajtalan- kodás”, annak ne kelljen nap mint nap, úton-útfélen szembeütköznie vele. de akkor nyugodtan megrendezhető még a pornó-világkiállítás is, (ami már szervezés alatt van) ha az a megfelelő helyen lesz. Oda nem kötelező elmenni. S végül képzeljék el. amikor önök leülnek gyermekükkel szemben, s elmesélik a dolgok mikéntjét... Addig, míg nem képesek erre, köny- nyebb lesz abban a bizonyos házban egy korrepetitort fogadni. Még egyszer mondom, de csak akkor, ha nem tudják, nem tudjuk úgy nevelni gyermekeinket, hogy ezek a dolgok kérdésként, zavart vihogás. közepette fel sem vetődnek. S ezért adtam a nevem a cikkeimhez. Ha önök elől szégyelleném a véleményemet, akkor a gyermekemmel szemben hogyan ülhetnék le? Tapolcai Zoltán Főzés szabadtűzön • Tanárok táncházat # Halászélet Szaktábor a népművészetről Színhely a múzeumfalu Népművészet a nevelésben, oktatásban címmel szerveznek szaktábort június 26- tól 30-ig Nyíregyháza-Sóstófürdőn, a múzeumfaluban. Az első napon a múzeumr faluval ismerkednek az ide érkezők, s egy ritka élményben is részük lesz: szabad tűzön főzik a vacsorát Ma- kay Béla túristvándi tanár irányításával, aki, mint köztudott, a népi étkezési szokásokról írt könyvet. Az előadássorozat ünnepélyes megnyitására június 27-' én kerül sor, majd ezt követően több érdekes téma szerepel a programban. Dr. Cselényi István Gábor, a Hittudományi Főiskola rektora A vallási népszokások szerepe az emberi kapcsolatokban címmel tart előadást, majd Földesné Györgyi Erzsébet néprajzos arról beszél, hogyan lehet és kell megőrizni a népművészeti tárgyakat a családban. Délután több szekcióban tanácskoznak a résztvevők, gyakorlati bemutató foglalkozásokra kerül sor óvodákban, általános iskolákban, majd este gyermek néptánccsoportok bemutatója, illetve a résztvevő pedagógusok táncháza zárja a napot. Szabolcs, Paszab, Tiszaber- cel is szerepel a másnapi kirándulás állomásai között, s ennek során a földvárat, a Mudrány-kúriát, a Besse- nyei-házat, illetve a szövőházat tekintik meg. Hajóút követi ezt Bércéitől Tokajig, ahol az ebédet követően múzeumlátogatást szerveznek. „Halászélet a Tiszán” címmel Erdész Sándor múzeoió- gus tart ismertetőt a hajóút ideje alatt. Neves előadókkal találkozhatnak a részvevők a következő napon, június 29-én: Az élő népművészet Erdélyben címmel a kolozsvári Kallós Zoltán néprajzgyűjtő, míg Folklór az irodalomban címmel Czine Mihály, az ELTE professzora tart előadást. Ugyanezen a napon a környezet népi hagyományairól Felhősné dr. Csiszár Sarolta is előadást tart, majd a résztvevők a vásárosnaményi múzeumot keresik fel, illetve ellátogatnak a Schmidt Sándor fafaragó művész vezette nép- művészeti táborba, s a napot a vajai múzeumban zárják. Az utolsó napon a kárpátaljai népballadákról Vári Fábián László kárpátaljai tanár fejti ki véleményét, illetvé dr. Joób Árpád, a nyíregyházi tanárképző főiskola adjunktusa arról beszél, hogy miként kell alkalmazni a népi hangszereket a tanórákon. Végezetül A nép) építészeti emlékekről dr. Páll István múzeológus tart előadást.
