Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-14 / 138. szám

1990. június 14. Kelet-Magyarország 3 Nem kell hozzá más. csak „cselekvőképesség” és ..állan­dó lakcím”, s máris egyéni vállalkozó lehet, akinek van pénze. De ez sem kell feltét­len. hanem csak egy jó ötlet és bátorság a kockázathoz. Az egyéni vállalkozásról szó­ló törvény április 1-jétől ha­tályos. a szabályozással a vállalkozói szabadság és a versenyfeltételek megterem­tésével kívánták elősegíteni a magyar gazdaság feilődé- sét. A cél az, hogy minél job­ban kiszélesedjék és megerő­södjék a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozás részaránya a piacgazdaság­ban. A módosítás lényege az. hogy a vállalkozói engedély megadása nincs szakképesí­téshez kötve. Ugyanis eddig sokan azért nem tudtak kis­ipari. magánkereskedői mun­kát végezni, mert az előírá­soknak nem feleltek meg. Je­lenleg bármilyen üzletszerű tevékenységet lehet folytatni, így termelő, értékesítő, rle akar kulturális szolgáltatást is. A tanács illetékes szak- igazgatási szerve nem enge­délyez, hanem egyszerűen köteles minden mérlegelés nélkül magánvállalkozói iga­zolványt kiadni. Az igénvt egy formanyomtatványon kell benyújtani, ez a tulaj­donképpeni igazolvány, amit a helyi tanács záradékol. A vállalkozó az engedély­ivel több. akár egymástól el­térő tevékenységet is gyako­rolhat és több telephelyen. Vállalkozói igazolvány to­vábbra sem szükséges a me­zőgazdasági termelő tevé­kenységhez. Természetesen amennyiben hatósági enge­dély a feltétel, akkor nyil­vánvalóan a jóváhagyás után lehet munkához látni. A szakképesítéstől azért nem minden esetben ■ lehet elte­kinteni. de nem feltétlenül az egyéni vállalkozónak kell ezzel rendelkeznie, hanem az alkalmazottnak, illetve a se­gítő családtagnak. Ez a törvényi szabályozás mindenesetre nagy szabad­ságot és lehetőséget. ígér. Azon, azért el lehet gondol­kodni, ttogy nyolc általános­sal és pénzzel teli zsebbel szakképzett munkásokat fog­lalkoztatnák. A törvény egyébként utal arra. hogy természetes személynek csak tisztán üzleti befektetéssel történő vállalkozásra egyelő­re nincs lehetősége. Az egyé­ni vállalkozó nem az igazol­ványban meghatározott tevé­kenység. szakma gyakorlásá­ra kötelezett,, hanem közre­működése a vállalkozás szer­vezéséig. irányításáig terjed­het. A kockázat persze nem ki­csi. ugyanis a vállalkozó a munkájából eredő kötele­zettségeiért. tartozásaiért tel­jes vagyonával felel. Lehető­ség van még cég alapítására is anélkül, hogy egymillió fo­rint alaptőkéje lenne a vál­lalkozónak. A cégbíróságon való bejegyzés sok mindenre nem jogosít, a felelősség kor­látlan és jogi személynek sem tekinthető az illető. Elő­nye abban lehet, hogy hiva­talos lapban közzéteszik, amivel ismertté válhat a gaz­dasági életben, a közhiteles nyilvántartással a piacon va­ló részvétele kedvezőbbé vál­hat és az üzleti partnerek bizalma növekedhet. (bojté) Egy vállalkozás sikere, jövedelmezősége nem csak a vállalkozó személyes hoz­záértésén, szorgalmán mú­lik. Amikor valaki vállal­kozásba fog, azzal is szá­molnia kell. hogy az adó­kötelezettségeinek teljesí­téséhez szükséges pénzfede­zetet is meg kell termelnie. Az adót pontosan és ha­táridőre kell befizetni. Az adóbevallásban csak olyan adatokat szabad szerepeltetni — ez főként az elszámolt költségekre igaz —. amelye­ket a vállalkozó az adóható­ság ellenőrzésekor a megfe­lelő bizonylatokkal igazolni tud. A jóhiszemű tévedés legfeljebb kisebb büntetést von maga után. de a beval­lásban a valótlan (nem iga­zolható. nem bizonyítható) adatok közlése mindenkép­pen szankciókkal jár. Ki minősül az adózás szempontjából egyéni vállal­kozónak? A kisiparosok és a magánkereskedők minden­képpen azok. De egyéni vál­lalkozók a szerződéses üze­meltető és az átalányelszá­molásos részleg tagjai is. va­lamint az évi kétmillió fo­rintot meghaladó bevételhez jutó mezőgazdasági kisterme­lők. Egyéni vállalkozó tehát minden olyan magánszemély, aki az adóhatóságnál beje­M andjá'k, a nők két do­logért mindenre képe­sek: egyik, hogy le­gyen, másik, hogy ne legyen gyerekük! Nem tudom, me­lyik cél elérése nehezebb. Csak azt tudom, hogy akindk gyereke nincs, annak nem le­het teljes az élete. A gyermekvállalás gondja, népünk, nemzetünk fokoza­tos fogyása gyakran kerül az érdeklődés középpontjába. Nem véletlenül. A társa­dalmi, gazdasági kilábalás, a felemelkedés útja nem való­sulhat meg egészséges, mun­kaképes emberek nélkül. Nemrég újra fellángolt a vi­ta a népesedés-, illetve szü­letésszabályozás, pontosab­ban az abortusz körül, s a kérdést rövidesen az Alkot­mányibíróság is napirendre tűzi. Nem lesznek könnyű hely­zetben a tagjai. Az ugyanis, hogy miért születik, bálunk a kívántnál kevesebb1/ gyerek, szerintem nem kizárólag éti- kai kérdés, bár sokan erről lentkezik. feltéve, hogy a te­vékenységéből származó be­vételek a törvény 11.. 12., 14.. 25.. illetve 30. paragrafusá­nak hatálya alá tartoznak. Ők azok. akik úgy adóznak, mintha egyéni vállalkozók lennének. A személyijövedelem-tör- vény módosításáig az adó­törvény és az egyéni vállal­kozásról szóló törvény kö­zötti eltérést el kell fogad­nunk. még akkor is. ha át­menetileg külön fáradságot jelent bejelentkezni az adó­hatóságnál. Kissé furcsának tűnik, de a személyijövedelem-adózás szempontjából például egy kisiparos is lehet-, ..társas" vállalkozó. Ide azok a kis­iparosok, magánkereskedők, valamint szerződéses üze­meltetők és mezőgazdasági kistermelők tartoznak, akik bejelentkeznek a vállalkozá­si nyereségadóról szóló (az 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított) 1988. évi IX. tör­vény adóalanyai közé. Szeretnénk felhívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy a nyereségadó és a személyi jövedelemadó-tör­vény szerinti együttes adó­zás között igen fontos, ér­demi eltérések vannak. Nem biztos, hogy az jár jobban, aki úgy gondolja, egy adó mégiscsak keve­sebb, mint kettő. így adóznak a vállalkozók Tfál!óznak az idők, vál- toznak az emlékek. . Vagy az emlékezé­sünk kezd a visszájára for­dulni. Hosszá ideig csak a szépre emlékezhettünk, mostanában meg talán csak a szépre nem. Lassan majd hozzászokunk. Édes­anyám elmondásából meg a saját emlékfoszlányaim­ból például fokozatosan összeáll' és kiszínesedik bennem is egy régi kép: megszégyenülten, felpo­fozva állok egy lakás rám­csapott bejárati ajtaja előtt, miközben arcomon kinyílik öt ujj lilát virágzó lenyo­mata. Talán öt, vagy hatéves lehettem. Testben és lélek­ben is alaposan eltörpültem a nagy pesti bérház kőren- getegében, ahol laktunk, meg a körülöttem serdülge- tö, kamaszodó kortársaim között. Akkoriban a Ráko- si-rendszer tombolva ülte torát- Egy fülledt, a gangra szorult szagoktól nyomott vasárnap délután mi, a ház kölykei — vice Gyurka, a házmesterek Sankó fia, a mozigépész lánya, meg a kakastaréjos Ági, meg ta­lán a Géza és a Dini — komoly gaztettre szántuk el magunkat. Az ötlet — ami már nem tudom, hogyan fogant meg és kiben — ab­ból állt, hogy válasszunk ki egy. lakást, . lopakodjunk oda. nyomjuk meg a csen­gőt és amikor jönnek ajtót nyitni, szaladjunk el. (Ez a gálád, terv akkoriban a nagy rettegések idején fel­ért egy mai gépeltérítéssel.) Ügy is lett. Odaosontunk a Mátraiék ajtaja elé aryúgy csapatos­tól és becsöngettünk. Azaz valaki becsöngetett, mert hisz hogy jöttem volna ah­hoz én a nagyok között, aki' még a csengőt is alig értem volna fel. Belülről léptek zaja hallatszott, mi meg usgyi, futás, ahogy a lá­bunk bírta, hogy eltűnjünk a lépcsőház óvó kanyarula­taiban. Pontosabban: futot­tak! Mert én ott álltam az idegen lakás előtt földbe gyökerezett lábakkal. Az ajtó feltárult és a küszöbre toppant a villanyszerelőék Éva nevű, tizennyolc-húsz év körüli lánya. Én ráme­redtem, ö meg rám — majd se szó, se beszéd — úgy szájon csapott, hogy még ma is fel tudom idézni a sajgását. Bőgve rohantam fel hoz­zánk, vigasztalást várva és remélve anyámtól. O csak annyit kérdezett: miért hagytad magad? Mire én — elmondása szerint — azt mondtam, visszanyelt köny­nyekkel és visszatérő hősi­ességgel, hogy ..Akkora po­font adtam VOLNA ne­ki. .. ” Nemrég — nyilván a megszaporodott apróléko­san részletező visszaemlé­kezések hatására — fel­idéztem magamban a tör­ténetet. Mitévő legyek? El­érkezett vajon a hajdani VOLNA beváltásának ideje — tettem fel magamban a kérdést. Keressem meg Éva nénit és pofozzam föl? Vagy követeljek fájdalom­díjat azoktól, akik akkor cserbenhagytak, mert nem rangattak magukkal? Vagy menjek el a régi házba, ahhoz a régi lakáshoz, csön­gessek be újra és vágjam szájon az ajtónyitót, azt, aki most lakik ott? Vagy mit csináljak? Tudom, a dolgok eltérő arányaiknál fogva nem ösz- szehasonlíthatók. De hiszen mindenkinek a saját sérel­mei a legnagyobbak és a legfájóbbak is. Végül arra gondoltam, hogy megbo­csátok. Ügy. ahogy Isten teszi nap nap után mind­nyájunkkal kivétel nélkül. Isten, akinek — mint tud­juk — az a mestersége. Réti János Ember szülessen az oldalról próbálják megkö­zelíteni. A keresztény elveket vallóknak, az istenhívőknek nincsenek is efféle gondjaik, számukra a gyermek olyan adománya a Terem tőnek, amelyet miniden nő fogadni köteles. S ők vállalják is a több gyermeket, a nagyobb családot — s nem sopánkod­nak azon, mennyibe kerül egy pár gyermekcipő, egy fa- laftnyj rugdalózó — s a kül­sőségek helyett a lélek érté­keit figyelik. Sokkal több és kézzelfog­hatóbb érvet tudnak maguk mögött felsorakoztatni azok, akik a gazdaság szempontjait veszik nagyító alá. ha a gyermekvállalásról szó esik. S ilyenkor elmondhatják: csökken — mit csökken? — néha úgy érg/.ni, zuhan! — az éléttszínvonaI, a gyermejthol-, milk árai a plafont súrolják, az iskolák, óvodák napközis díjad sókak számára megfi­zethetetlenek. S a fiatalok előre számolnak. Mostanra az abortusz kér­dése a pártok programjába is bekerült, s melyik így, melyik úgy próbálja védeni saját igazát. Köztudott, hogy a gyer­mekvállaláshoz nemcsak la­kás, elegendő pénz, hanem megfelelő közhangulat is szükségeltetik! Olyan szel­lem, amelyben nem röhögik körül a harmadik gyermekét is vállaló asszonyt, ahol szó nétkül maguk elé engedik a sorban a terheseket, ahol nem kényszerítő körülmé­nyek, hanem két ember te-1 - jes szabadsága és önkéntes­sége jellemzi a gyermekvál- _ látási. Olyan gazdasági helyzet, amelyben. ha akar — nem kell munkát vállaljon a nő, s emiatt még kisebbrendu embernek sem kell éreznie magát, hissen férje annyit keres, amennyiből gondok nétkül megélhet a család! Olyan időkre vágyom, amely­ben minden ember maga döntheti el: tudja-e, akarja-e vállalni a születendő gyer­meket. A statisztika szerint ha­zánkban jelenleg 350 abor­tusz történik munkanapon­ként. Ennyien döntenek a .születések helyett a halál mellett. ennyien vannak azok, akik társadalmunk je­len helyzetéről szavak he­lyett tettekben mondanak vé­leményt. A vélemény sajátossága, hogy a körülmények hatása alatt időnként változik. ideje lenne változni az abortuszról alkotott közvé­leménynek is! Kovács Éva IURR—SÉNYÖ EGTNEHYÉREN „Kényszerházasság” nélkül — Megállna Sényö a saját lábán, nem szorulna sen­kire. Tessék csak megnézni, hogy társadalmi munkáért háromszor kaptunk kitüntetés, ha a magunk urai len­nénk, még nagyobb kedvvel ténykednének az emberek — állítja Torda László, Sényö elöljárója. Bizonyára másokban is felvetődött a kérdés, külön- váljanak-e Nyírturától vagy maradjanak meg békes­séggel egy kenyéren, mint ahogy ez 1913 óta megszo­kott. Idilli kora nyári kép fogad a faluban. A gyerekek az utolsó tanítási napról igye­keznek hazafelé.' Az idősek klubjában már gyülekeznek az ebédelők. Mi izgatja az embereket? — Hogy jobb lenne-e kü­lön? — töpreng a kérdésen Juhász Miklósné házi szociá­lis gondozó. — Igazából még nem ismerjük a különélést. A korábban megszokott tá­mogatás már a múlté, ki tud­ja, lenne-e pénzünk önállóan gazdálkodni. Sári Miklósné szociális gondozó helyesel, az idős Nagy Islvánné nyugdíjas egyből felélénkül, külön, a magunk lábán más lenne. Pavelcsák Ferencné egyéni panaszait sorolja, vizes a há­za, beteg a fia, tíz éve öz­vegy, őt ezek a gondok fog­lalkoztatják. A városi szemmel nézve is színvonalas áruválasztékot nyújtó ABG-áruházban Ma­gyar Józsefné boltvezető, aki 1962-ben ide jött férjhez, nem látja értelmét a vitának Nyír­turával. — Korábban "beszédtéma volt a szétválás. De most mindenki szedi a szamócát, kapálja a kertjét és az eső meg az emelkedő árak Izgat­ják inkább az embereket. Két helyettese. Mészáros Miklósné és a helybeli szüle­tésű Mészáros József szin­tén tanácstalanul tárják szét kezüket: ők ugyan nem hal­lottak ilyesmiről. A tanácstól hetente kijönnek, s ha vala­kinek sürgős dolga akad, a pár kilométerre levő Nyírtu­ra, a forgalmas 4-es út túlol­dalán, percek alatt elérhető. A megkezdett beruházás — Olyan jól megvan együtt a két falu, szerintem kár mindenáron nézeteltérést ke­resni — vélekedik Farkas István. — Én még a forrada­lom után lettem tanácstag, van már 30 esztendeje. Azt tapasztaltam, hogy az 1973-as egyesítés után intézménye­sen is együttműködik a két falu. A természetes kapocs a termelőszövetkezettől kezd­ve egészen odáig, hogy szí­vesen házasodik a két falu népe egymással, évekre nyú­lik vissza. Halljuk most a készülő önkormányzati tör­vényről, hogy esetleg minde­nütt kötelező lesz önálló ta­nácsot szervezni. De megíté­lésem szerint ez a kistelepü- leseKnek anyagilag megoldó- hatatlan lesz. — Az a baj. hogy sok he­lyen érzelmi alapon közelítik meg az önállósulást, pedig ez szerintem kőkemény gazda­sági kérdés — kesernyés a közös tanács elnökének. Sza­bó Józsefnek a hangja. A sé- nyői iskolából került a ta­nács élére 1977-ben. — Nekünk, mármint Nyír- túrának és Sényőnek az a szerencsénk, hogy az egyesü­lés után nem hoztunk át minden intézményt a szék­helyközségbe. Mindkét falu­ban nyolc osztályos általános iskola, háromcsoportos óvo­da, idősek klubja működik. A korábbi években is arra vigyáztunk a fejlesztéseknél, hogy arányosan jusson mind­két településnek. Most vi­szont az a legnagyobb gon­dunk, hogy a Sényőn elkez­dett 4 tantermes, tornater­mes iskola befejezése hogy történik meg, amennyiben a lakosság mégis a különválás mellett szavaz? A régen várt új iskolát a KEVIÉP hozza tető alá, a tervek szerint 1991-ben. Az ára 26 millió forint, ehhez jön az áfa, amelyet most már a megyei tanács nem téríti meg, ellentétben a korábbi gyakorlatával. Egyelőre 9.2 millió forintot fizetett, ki a tanács előlegként, de nyitott kérdés, mi lenne a befejezet­len beruházással egy esetle­ges szétválás után? Az országgyűlési képvise­lőjük, Kállay Kristóf épp fo­gadóórát tartott a helyszínen. Mint igazán valós gondot, a földosztást kérdezte meg tőle Farkas István. Tanács a képviselőnek — A földterületünk fele si • vóhomok. ám a nehéz körül­mények ellenére eredménye­sen gazdálkodik -a tsz-ünk. A földigénylők csak a jobb területeket akarják kivenni, akkor viszont mi lesz a kö­zös gazdasággal? Sokan már nem bírják művelni a földet, a fiatalok egy része még a kertjét sem kapálja. A gye­pet otthagyják iekaszálatla- nul Míg korábban 3—400 szarvasmarha volt. most a negyede sincs. Ha szétverik a tsz-t. majd mehetnek az emberek napszámba, mint régen a gazdákhoz? Mert nem hiszem, hogy mindenki gépesíteni tudná a farmer- gazdaságát ilyen árak és ilyen jövedelmek mellett, hiába találták ki azt az oko­sok. Szóval, én csak azt ké­rem a képviselő úrtól, gon­dolják át jót az Országgyű­lésben, mielőtt a földről va­lamit döntenek. — Én magam sem támoga­tom az eredményesen gazdál­kodó tsz-ek elherdálását, hí - szén sok ember közös mun­kája rejlik a számok mögött Bármilyen kérdést, legyen az földosztás, vagy szétválás, ne érzelmi alapról közelítsünk meg, hanem végre az észér­vek győzzenek az indulatok fölött — válaszolta Kállay Kristóf. Ahol természetes kapocs voLt a falvak közt, nem ho­zott haragszom rádot a ,. kényszerházasság”. Tóth Kornélia Tiszavirág Tivadaron A nyár elején újabb panzió nyílt Tivadarban, közvet­lenül a Tisza-parton. A lábakon álló épület áradás ese­tén sem károsodik. Tizennégy szállóvendéget fogadnak a szezon végéig, naponta. v >.■ 1 Aki mer, az nyer?

Next

/
Thumbnails
Contents