Kelet-Magyarország, 1990. június (50. évfolyam, 127-152. szám)
1990-06-14 / 138. szám
1990. június 14. Kelet-Magyarország 3 Nem kell hozzá más. csak „cselekvőképesség” és ..állandó lakcím”, s máris egyéni vállalkozó lehet, akinek van pénze. De ez sem kell feltétlen. hanem csak egy jó ötlet és bátorság a kockázathoz. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény április 1-jétől hatályos. a szabályozással a vállalkozói szabadság és a versenyfeltételek megteremtésével kívánták elősegíteni a magyar gazdaság feilődé- sét. A cél az, hogy minél jobban kiszélesedjék és megerősödjék a magántulajdonon alapuló egyéni vállalkozás részaránya a piacgazdaságban. A módosítás lényege az. hogy a vállalkozói engedély megadása nincs szakképesítéshez kötve. Ugyanis eddig sokan azért nem tudtak kisipari. magánkereskedői munkát végezni, mert az előírásoknak nem feleltek meg. Jelenleg bármilyen üzletszerű tevékenységet lehet folytatni, így termelő, értékesítő, rle akar kulturális szolgáltatást is. A tanács illetékes szak- igazgatási szerve nem engedélyez, hanem egyszerűen köteles minden mérlegelés nélkül magánvállalkozói igazolványt kiadni. Az igénvt egy formanyomtatványon kell benyújtani, ez a tulajdonképpeni igazolvány, amit a helyi tanács záradékol. A vállalkozó az engedélyivel több. akár egymástól eltérő tevékenységet is gyakorolhat és több telephelyen. Vállalkozói igazolvány továbbra sem szükséges a mezőgazdasági termelő tevékenységhez. Természetesen amennyiben hatósági engedély a feltétel, akkor nyilvánvalóan a jóváhagyás után lehet munkához látni. A szakképesítéstől azért nem minden esetben ■ lehet eltekinteni. de nem feltétlenül az egyéni vállalkozónak kell ezzel rendelkeznie, hanem az alkalmazottnak, illetve a segítő családtagnak. Ez a törvényi szabályozás mindenesetre nagy szabadságot és lehetőséget. ígér. Azon, azért el lehet gondolkodni, ttogy nyolc általánossal és pénzzel teli zsebbel szakképzett munkásokat foglalkoztatnák. A törvény egyébként utal arra. hogy természetes személynek csak tisztán üzleti befektetéssel történő vállalkozásra egyelőre nincs lehetősége. Az egyéni vállalkozó nem az igazolványban meghatározott tevékenység. szakma gyakorlására kötelezett,, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig. irányításáig terjedhet. A kockázat persze nem kicsi. ugyanis a vállalkozó a munkájából eredő kötelezettségeiért. tartozásaiért teljes vagyonával felel. Lehetőség van még cég alapítására is anélkül, hogy egymillió forint alaptőkéje lenne a vállalkozónak. A cégbíróságon való bejegyzés sok mindenre nem jogosít, a felelősség korlátlan és jogi személynek sem tekinthető az illető. Előnye abban lehet, hogy hivatalos lapban közzéteszik, amivel ismertté válhat a gazdasági életben, a közhiteles nyilvántartással a piacon való részvétele kedvezőbbé válhat és az üzleti partnerek bizalma növekedhet. (bojté) Egy vállalkozás sikere, jövedelmezősége nem csak a vállalkozó személyes hozzáértésén, szorgalmán múlik. Amikor valaki vállalkozásba fog, azzal is számolnia kell. hogy az adókötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges pénzfedezetet is meg kell termelnie. Az adót pontosan és határidőre kell befizetni. Az adóbevallásban csak olyan adatokat szabad szerepeltetni — ez főként az elszámolt költségekre igaz —. amelyeket a vállalkozó az adóhatóság ellenőrzésekor a megfelelő bizonylatokkal igazolni tud. A jóhiszemű tévedés legfeljebb kisebb büntetést von maga után. de a bevallásban a valótlan (nem igazolható. nem bizonyítható) adatok közlése mindenképpen szankciókkal jár. Ki minősül az adózás szempontjából egyéni vállalkozónak? A kisiparosok és a magánkereskedők mindenképpen azok. De egyéni vállalkozók a szerződéses üzemeltető és az átalányelszámolásos részleg tagjai is. valamint az évi kétmillió forintot meghaladó bevételhez jutó mezőgazdasági kistermelők. Egyéni vállalkozó tehát minden olyan magánszemély, aki az adóhatóságnál bejeM andjá'k, a nők két dologért mindenre képesek: egyik, hogy legyen, másik, hogy ne legyen gyerekük! Nem tudom, melyik cél elérése nehezebb. Csak azt tudom, hogy akindk gyereke nincs, annak nem lehet teljes az élete. A gyermekvállalás gondja, népünk, nemzetünk fokozatos fogyása gyakran kerül az érdeklődés középpontjába. Nem véletlenül. A társadalmi, gazdasági kilábalás, a felemelkedés útja nem valósulhat meg egészséges, munkaképes emberek nélkül. Nemrég újra fellángolt a vita a népesedés-, illetve születésszabályozás, pontosabban az abortusz körül, s a kérdést rövidesen az Alkotmányibíróság is napirendre tűzi. Nem lesznek könnyű helyzetben a tagjai. Az ugyanis, hogy miért születik, bálunk a kívántnál kevesebb1/ gyerek, szerintem nem kizárólag éti- kai kérdés, bár sokan erről lentkezik. feltéve, hogy a tevékenységéből származó bevételek a törvény 11.. 12., 14.. 25.. illetve 30. paragrafusának hatálya alá tartoznak. Ők azok. akik úgy adóznak, mintha egyéni vállalkozók lennének. A személyijövedelem-tör- vény módosításáig az adótörvény és az egyéni vállalkozásról szóló törvény közötti eltérést el kell fogadnunk. még akkor is. ha átmenetileg külön fáradságot jelent bejelentkezni az adóhatóságnál. Kissé furcsának tűnik, de a személyijövedelem-adózás szempontjából például egy kisiparos is lehet-, ..társas" vállalkozó. Ide azok a kisiparosok, magánkereskedők, valamint szerződéses üzemeltetők és mezőgazdasági kistermelők tartoznak, akik bejelentkeznek a vállalkozási nyereségadóról szóló (az 1989. évi XLIV. törvénnyel módosított) 1988. évi IX. törvény adóalanyai közé. Szeretnénk felhívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy a nyereségadó és a személyi jövedelemadó-törvény szerinti együttes adózás között igen fontos, érdemi eltérések vannak. Nem biztos, hogy az jár jobban, aki úgy gondolja, egy adó mégiscsak kevesebb, mint kettő. így adóznak a vállalkozók Tfál!óznak az idők, vál- toznak az emlékek. . Vagy az emlékezésünk kezd a visszájára fordulni. Hosszá ideig csak a szépre emlékezhettünk, mostanában meg talán csak a szépre nem. Lassan majd hozzászokunk. Édesanyám elmondásából meg a saját emlékfoszlányaimból például fokozatosan összeáll' és kiszínesedik bennem is egy régi kép: megszégyenülten, felpofozva állok egy lakás rámcsapott bejárati ajtaja előtt, miközben arcomon kinyílik öt ujj lilát virágzó lenyomata. Talán öt, vagy hatéves lehettem. Testben és lélekben is alaposan eltörpültem a nagy pesti bérház kőren- getegében, ahol laktunk, meg a körülöttem serdülge- tö, kamaszodó kortársaim között. Akkoriban a Ráko- si-rendszer tombolva ülte torát- Egy fülledt, a gangra szorult szagoktól nyomott vasárnap délután mi, a ház kölykei — vice Gyurka, a házmesterek Sankó fia, a mozigépész lánya, meg a kakastaréjos Ági, meg talán a Géza és a Dini — komoly gaztettre szántuk el magunkat. Az ötlet — ami már nem tudom, hogyan fogant meg és kiben — abból állt, hogy válasszunk ki egy. lakást, . lopakodjunk oda. nyomjuk meg a csengőt és amikor jönnek ajtót nyitni, szaladjunk el. (Ez a gálád, terv akkoriban a nagy rettegések idején felért egy mai gépeltérítéssel.) Ügy is lett. Odaosontunk a Mátraiék ajtaja elé aryúgy csapatostól és becsöngettünk. Azaz valaki becsöngetett, mert hisz hogy jöttem volna ahhoz én a nagyok között, aki' még a csengőt is alig értem volna fel. Belülről léptek zaja hallatszott, mi meg usgyi, futás, ahogy a lábunk bírta, hogy eltűnjünk a lépcsőház óvó kanyarulataiban. Pontosabban: futottak! Mert én ott álltam az idegen lakás előtt földbe gyökerezett lábakkal. Az ajtó feltárult és a küszöbre toppant a villanyszerelőék Éva nevű, tizennyolc-húsz év körüli lánya. Én rámeredtem, ö meg rám — majd se szó, se beszéd — úgy szájon csapott, hogy még ma is fel tudom idézni a sajgását. Bőgve rohantam fel hozzánk, vigasztalást várva és remélve anyámtól. O csak annyit kérdezett: miért hagytad magad? Mire én — elmondása szerint — azt mondtam, visszanyelt könynyekkel és visszatérő hősiességgel, hogy ..Akkora pofont adtam VOLNA neki. .. ” Nemrég — nyilván a megszaporodott aprólékosan részletező visszaemlékezések hatására — felidéztem magamban a történetet. Mitévő legyek? Elérkezett vajon a hajdani VOLNA beváltásának ideje — tettem fel magamban a kérdést. Keressem meg Éva nénit és pofozzam föl? Vagy követeljek fájdalomdíjat azoktól, akik akkor cserbenhagytak, mert nem rangattak magukkal? Vagy menjek el a régi házba, ahhoz a régi lakáshoz, csöngessek be újra és vágjam szájon az ajtónyitót, azt, aki most lakik ott? Vagy mit csináljak? Tudom, a dolgok eltérő arányaiknál fogva nem ösz- szehasonlíthatók. De hiszen mindenkinek a saját sérelmei a legnagyobbak és a legfájóbbak is. Végül arra gondoltam, hogy megbocsátok. Ügy. ahogy Isten teszi nap nap után mindnyájunkkal kivétel nélkül. Isten, akinek — mint tudjuk — az a mestersége. Réti János Ember szülessen az oldalról próbálják megközelíteni. A keresztény elveket vallóknak, az istenhívőknek nincsenek is efféle gondjaik, számukra a gyermek olyan adománya a Terem tőnek, amelyet miniden nő fogadni köteles. S ők vállalják is a több gyermeket, a nagyobb családot — s nem sopánkodnak azon, mennyibe kerül egy pár gyermekcipő, egy fa- laftnyj rugdalózó — s a külsőségek helyett a lélek értékeit figyelik. Sokkal több és kézzelfoghatóbb érvet tudnak maguk mögött felsorakoztatni azok, akik a gazdaság szempontjait veszik nagyító alá. ha a gyermekvállalásról szó esik. S ilyenkor elmondhatják: csökken — mit csökken? — néha úgy érg/.ni, zuhan! — az éléttszínvonaI, a gyermejthol-, milk árai a plafont súrolják, az iskolák, óvodák napközis díjad sókak számára megfizethetetlenek. S a fiatalok előre számolnak. Mostanra az abortusz kérdése a pártok programjába is bekerült, s melyik így, melyik úgy próbálja védeni saját igazát. Köztudott, hogy a gyermekvállaláshoz nemcsak lakás, elegendő pénz, hanem megfelelő közhangulat is szükségeltetik! Olyan szellem, amelyben nem röhögik körül a harmadik gyermekét is vállaló asszonyt, ahol szó nétkül maguk elé engedik a sorban a terheseket, ahol nem kényszerítő körülmények, hanem két ember te-1 - jes szabadsága és önkéntessége jellemzi a gyermekvál- _ látási. Olyan gazdasági helyzet, amelyben. ha akar — nem kell munkát vállaljon a nő, s emiatt még kisebbrendu embernek sem kell éreznie magát, hissen férje annyit keres, amennyiből gondok nétkül megélhet a család! Olyan időkre vágyom, amelyben minden ember maga döntheti el: tudja-e, akarja-e vállalni a születendő gyermeket. A statisztika szerint hazánkban jelenleg 350 abortusz történik munkanaponként. Ennyien döntenek a .születések helyett a halál mellett. ennyien vannak azok, akik társadalmunk jelen helyzetéről szavak helyett tettekben mondanak véleményt. A vélemény sajátossága, hogy a körülmények hatása alatt időnként változik. ideje lenne változni az abortuszról alkotott közvéleménynek is! Kovács Éva IURR—SÉNYÖ EGTNEHYÉREN „Kényszerházasság” nélkül — Megállna Sényö a saját lábán, nem szorulna senkire. Tessék csak megnézni, hogy társadalmi munkáért háromszor kaptunk kitüntetés, ha a magunk urai lennénk, még nagyobb kedvvel ténykednének az emberek — állítja Torda László, Sényö elöljárója. Bizonyára másokban is felvetődött a kérdés, külön- váljanak-e Nyírturától vagy maradjanak meg békességgel egy kenyéren, mint ahogy ez 1913 óta megszokott. Idilli kora nyári kép fogad a faluban. A gyerekek az utolsó tanítási napról igyekeznek hazafelé.' Az idősek klubjában már gyülekeznek az ebédelők. Mi izgatja az embereket? — Hogy jobb lenne-e külön? — töpreng a kérdésen Juhász Miklósné házi szociális gondozó. — Igazából még nem ismerjük a különélést. A korábban megszokott támogatás már a múlté, ki tudja, lenne-e pénzünk önállóan gazdálkodni. Sári Miklósné szociális gondozó helyesel, az idős Nagy Islvánné nyugdíjas egyből felélénkül, külön, a magunk lábán más lenne. Pavelcsák Ferencné egyéni panaszait sorolja, vizes a háza, beteg a fia, tíz éve özvegy, őt ezek a gondok foglalkoztatják. A városi szemmel nézve is színvonalas áruválasztékot nyújtó ABG-áruházban Magyar Józsefné boltvezető, aki 1962-ben ide jött férjhez, nem látja értelmét a vitának Nyírturával. — Korábban "beszédtéma volt a szétválás. De most mindenki szedi a szamócát, kapálja a kertjét és az eső meg az emelkedő árak Izgatják inkább az embereket. Két helyettese. Mészáros Miklósné és a helybeli születésű Mészáros József szintén tanácstalanul tárják szét kezüket: ők ugyan nem hallottak ilyesmiről. A tanácstól hetente kijönnek, s ha valakinek sürgős dolga akad, a pár kilométerre levő Nyírtura, a forgalmas 4-es út túloldalán, percek alatt elérhető. A megkezdett beruházás — Olyan jól megvan együtt a két falu, szerintem kár mindenáron nézeteltérést keresni — vélekedik Farkas István. — Én még a forradalom után lettem tanácstag, van már 30 esztendeje. Azt tapasztaltam, hogy az 1973-as egyesítés után intézményesen is együttműködik a két falu. A természetes kapocs a termelőszövetkezettől kezdve egészen odáig, hogy szívesen házasodik a két falu népe egymással, évekre nyúlik vissza. Halljuk most a készülő önkormányzati törvényről, hogy esetleg mindenütt kötelező lesz önálló tanácsot szervezni. De megítélésem szerint ez a kistelepü- leseKnek anyagilag megoldó- hatatlan lesz. — Az a baj. hogy sok helyen érzelmi alapon közelítik meg az önállósulást, pedig ez szerintem kőkemény gazdasági kérdés — kesernyés a közös tanács elnökének. Szabó Józsefnek a hangja. A sé- nyői iskolából került a tanács élére 1977-ben. — Nekünk, mármint Nyír- túrának és Sényőnek az a szerencsénk, hogy az egyesülés után nem hoztunk át minden intézményt a székhelyközségbe. Mindkét faluban nyolc osztályos általános iskola, háromcsoportos óvoda, idősek klubja működik. A korábbi években is arra vigyáztunk a fejlesztéseknél, hogy arányosan jusson mindkét településnek. Most viszont az a legnagyobb gondunk, hogy a Sényőn elkezdett 4 tantermes, tornatermes iskola befejezése hogy történik meg, amennyiben a lakosság mégis a különválás mellett szavaz? A régen várt új iskolát a KEVIÉP hozza tető alá, a tervek szerint 1991-ben. Az ára 26 millió forint, ehhez jön az áfa, amelyet most már a megyei tanács nem téríti meg, ellentétben a korábbi gyakorlatával. Egyelőre 9.2 millió forintot fizetett, ki a tanács előlegként, de nyitott kérdés, mi lenne a befejezetlen beruházással egy esetleges szétválás után? Az országgyűlési képviselőjük, Kállay Kristóf épp fogadóórát tartott a helyszínen. Mint igazán valós gondot, a földosztást kérdezte meg tőle Farkas István. Tanács a képviselőnek — A földterületünk fele si • vóhomok. ám a nehéz körülmények ellenére eredményesen gazdálkodik -a tsz-ünk. A földigénylők csak a jobb területeket akarják kivenni, akkor viszont mi lesz a közös gazdasággal? Sokan már nem bírják művelni a földet, a fiatalok egy része még a kertjét sem kapálja. A gyepet otthagyják iekaszálatla- nul Míg korábban 3—400 szarvasmarha volt. most a negyede sincs. Ha szétverik a tsz-t. majd mehetnek az emberek napszámba, mint régen a gazdákhoz? Mert nem hiszem, hogy mindenki gépesíteni tudná a farmer- gazdaságát ilyen árak és ilyen jövedelmek mellett, hiába találták ki azt az okosok. Szóval, én csak azt kérem a képviselő úrtól, gondolják át jót az Országgyűlésben, mielőtt a földről valamit döntenek. — Én magam sem támogatom az eredményesen gazdálkodó tsz-ek elherdálását, hí - szén sok ember közös munkája rejlik a számok mögött Bármilyen kérdést, legyen az földosztás, vagy szétválás, ne érzelmi alapról közelítsünk meg, hanem végre az észérvek győzzenek az indulatok fölött — válaszolta Kállay Kristóf. Ahol természetes kapocs voLt a falvak közt, nem hozott haragszom rádot a ,. kényszerházasság”. Tóth Kornélia Tiszavirág Tivadaron A nyár elején újabb panzió nyílt Tivadarban, közvetlenül a Tisza-parton. A lábakon álló épület áradás esetén sem károsodik. Tizennégy szállóvendéget fogadnak a szezon végéig, naponta. v >.■ 1 Aki mer, az nyer?
