Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-05 / 104. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 5. ... Hosszai, barna haj, csillo­gó szempár, finom metszé­sű arc, filigrán termet. Meg­jelenésében talán finomsága és megnyugtató, kislányos kedvessége a legmeghatáro- zóbb. Tornászversenyen, öl­tözőiben, folyosón, vagy az utcán éppolyan felszabadult, vidám, vitatkozó kedvű, mint a többi mai diák. Pedig Rangoni Klaudia — a Krúdy Gyula Gimnázium IV. B. osztályos tanulója — ki­csit más, mint a többiek, ö a Győriben megrendezett 25. országos Kazinczy-verseny egyik résztvevője, a Kazin- czy-érem egyik legszebb teljesítményt nyújtó tulajdo­nosa. Mi is ennek a sikernek a titka? Egy ikiapadihatatlan energiájú tanár. Durucz ta­nárnő — és egy formálható, szorgalmas tanítvány délutá­nokat, heteiket, hónapokat elnyelő közös munkája? A szép gondolat és a nyelv szeretete, amefly — az édes­anya révén is — családi örökség? A személyiség min­dig is elevenen ható varázsa, amely bizonyos ritka pilla­natokban mindenkire egy­formán hat? Vagy a Sütő- szöveg szépsége, amely a vallomásszerű címtől a záró — ön az előadásában hans- súlyozta, hogy bár Csernobil tragédiája és várható követ­kezményei igen súlyosak, any- nyira azonban mégsem, mint ahogyan azt a sajtó, a rádió, a tömegkommunikáció alapján hinni lehet. — Valóban így van. A la­kosság körében tapasztalható súlyos bizalmi válság oka sze­rintem az, hogy a szovjet illetékesek alaposan elkéstek a tájékoztatással. — Vannak és voltak, akik az azóta kiadott adatok helyessé­gét, megbízhatóságát is kérdé­sesnek tartják ... — Nehéz a válasz, de ne­künk nincs okunk feltételez­ni. hogy a szovjet szakembe­rek tudatosan ferdítik el a tényeket. A tudományban ez súlyos etikai hibának minő­sülne. Egyébként a hozzánk eljuttatott csernobili adatok megegyeznek a Nemzetközi Atomenergia Bizottságnak adottakkal, a világ valameny- nyi szakembere ezek fel- használásával dolgozik. — Sugárzó-e még a beteme­tett blokk? — Igen. mértéke ma is sok­szorosa a megengedettnek. Ezért is lépett életbe a sza­bály, melynek értelmében csak száz méterre közelíthe­m ujza kóbor macska- M ként került a család­ba. Joggal mondha­tom, így, mert ma már csa­ládtagnak számít. S amióta a gyerekek „kirepültek”, ő gazdasszonya társalkodó- nője is. Valamikor pedig minden tekintélyére szük­sége volt, hogy a férj tilta­kozását legyőzze. Különö­sen, amikor a tavasz lágy szellői Lujzában felébresz­tették az anyaság ösztönét. s különböző „virnyákoló" hangon adta tudtára gazdá­inak, hogy ő kész a cirmos­sal a szerelmi légyottra. A panelház első emeleté­ről szinte lehetetlen kiszök­ni, s amikor elmúlt a „hul­lám”, újra csend lett, a macska haladékot kapott. Lassan már öt éve, hogy a ház minden zugát uralja, és megszokta a házigazda is, hogy mindenütt macska­szőrrel találkozik. Egér és egyéb rágcsáló hiányában kedvenc szórakozása a légyfogás. Nincs az a repü­lő rovar, amit cl ne kapna. „ámen”-ig áthatotta a hall­gatóságot? E sorok [rója, — egyben a verseny együk hallgatója, izgalmainak végigélője — meggyőződéssel vaMja: vala­mennyi. Hiszen az elsőben a mindenkori eredményhez szükséges kitartás, a máso­dikban a közvetlen környe­zet hatása, a harmadikban. a szerencsés alkati adottságok, a negyedikben pedig a nagy­szerű és tragikusan aktuá­lis szövegválasztás jelentette a sikerhez szükséges ténye­zőt. Siker! Milyen szép és mi­lyen furcsa szó! Hiszen ami valakinek siker, az talán má­soknak kudarc. De ezen a versenyen — újvidéki, szlo­vákiai, erdélyi és hazai di­ákok között — senki sem érezhette az irigység, a ri­valizálás rossz ízét, csupán a gondolatokat és érzéseket méltóképpen közvetítés gyö­nyörű szándékát. Ettőll lett a siker nemes és ettől Lett az érem nélküli részvétel is emlékezetes és esetleg újabb versenyt Ígérő ritka élmény, Saepes Mária most meg­jelent könyvében (A min­dennapi élet mágiája) hang­zik el ez a mondat: „A benső harmóniához szükséges, hogy az ember a szívével is gondolkozzék, és az agyával is erezzen.” A belső harmóniát felerő­sítő megjelenés és a maga­tartást is formáló kulturált­ság egyaránt sajátja ennek a törékeny kislánynak, aki egy hét múlva együtt ének­li ballagó osztálytársaival: „Elmegyek, elmegyek __” Reméljük, bármit választ hivatásul, mindig érzi, amit ezek az évek adtak neki: az anyanyelv szeretetét, a kife­jezés igényességét, önmaga megvalósítását. Mert ő már tudja igazán csak anyanyel­vűnkön lehetünk önmagunk. Tóthné Lőrincz Klára Lujza példája lehet, hogy a macska miért szegődött az ember mellé.. . Valószí­nű, a meleg miatt. Biztosan barlangok tűzhelye késztet­te a cicákat, hogy asszo­nyaik körül somfordálja- nak. Később a kemence­padkák és kemencesutok váltak kedvenc tartózkodá­si helyükké, de bebújtak a berakott tűzhelyek sütőjé­be is. Ha rájuk csapódott az ajtó, volt nagy ribillió. Szóval, a mi Lujzánk is szereti a meleget. Legked­vesebb tartózkodási helye — a modern világhoz al­kalmazkodva — a radiátor. Nincs az a meleg, melyet ki ne bírna. mma áprilisban abbama- H rad a fűtés, napokig panaszosan nyávog ez a kedves, csibész terem­tés. Érzi, hogy szeretik. Érzi, hálát adhat „a macs­kák istenének”, hogy ilyen áldott helyre vezérelte. D. M. Iráni hőerőművek hűtőberendezéséhez gyárt acélszerkeze­teket a tiszaszalkai Ferronasch Tiszámenti Gépipari Vál­lalat ötvenmillió forint nagyságrendben. (H. P. felv.) Évezredek óta kialakult ra­gadozó ösztönével türelme­sen vár, majd lecsap a gyanútlanul szárnyát tisz­togató légyre. Nehezen barátkozik, az idegenek és a gyerekek elöl elbújdosik. Emlékeiben a totyogó csöppségek egyet jelentenek a szőrkitépéssel, a farokrángatással. A kör­mei élesek, mutatja ezt az a folt, mely az ülőgarnitú­ra sarkait díszíti. Ahogy korosodik, egyre rigolyá- sabb lesz. Felmászik min­denre, még a szekrény te­tején lévő tévére is. Te­kintélyes pocakja van, csak nyers májat eszik, vagy marhahúst, legfeljebb a Becsből hozott macska- eledelt fogadja el. Az 52 éves geszterédf Mol­nár Ferenc apa lett. A kései apaságnak egy cseppet sem örült, főleg azért nem, mert a fiúgyermekét egy 17 éves lány szülte. A fiatal lányról ezt írta az orvosszakértő: „Középsúlyos elmegyengesé­ge miatt a nemi élet vonat­kozásában a helyes akarat- nyilvánításra képtelen.” Az öregedő Molnár tehát a fiatal lány elmegyengeségét hasz­nálta ki. A büntetlen előéletű férfi gyakran italozik, de elmeál­lapota nem volt korlátozott, amikor cselekményeit elkö­vette. Elismerte, hogy két­szer közösült a lánnyai. Mindkétszer ittas állapotban. Beismerte: ittasan is tudta, hogy a lány elmegyenge. A szinte magatehetetlen lány nem védekezett, bizonyára anyjának nem számolt be a történtekről. A Nyíregyházi Városi Bí­róság Molnárt folytatólago­san elkövetett erőszakos kö­zösülés miatt három és fél év börtönre ítélte. Elrendel­ték a kényszergyógyítását is. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a megyei bí­róság az ügyész indítványát értékelte indokoltnak, ezért Molnár büntetését a megyei bíróság öt év fegyházbünte­tésre változtatta. A vádlott életkorát ugyanis nem lehet enyhítő körülményként fi­gyelembe venni. A másodfo­kú bíróság a súlyosabb íté­let indoklásánál kimondta: „Vádlott a bűncselekmény­nek egyik minősített, súlyo­sabban büntetendő alakzatát valósította meg. A cselek­ményeit ittas állapotban és folytatólagosan követte el, súlyosbító körülmény, hogy a nemi kapcsolatból gyermek is született.” (n. 1.) Tokajban háromszáz személyes középiskolai kollégiumot, versenysportolásra alkalmas tornacsarnokot épít a Kelet-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. Az új és régi épü­letek tetőfedéséhez több mint 150 ezer cserepet használnak fel. (Elek Emil felvétele) Csernobil hatása — ma Megyénknek szerencséje volt Négy éve annak, hogy a csernobili atomkatasztrőfa be­következett, s veszélyes radioaktív anyagok kerültek a le­vegőbe. A szomorú esemény évfordulóján Sztanyik B. Lász­ló professzor, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregész- ségügyi Kutató Intézet főigazgatója tartott előadást Nyír­egyházán, ahol az atombaleset újabb részleteiről is kérdez­tük. — A Csemobilban négy évvel ezelőtt történtekről már sokat tudunk. Mindenekelőtt azt, hogy egyrészt az erőmű korszerűtlensége, másrészt az emberi felelőtlenség okozta. Tény. hogy következményei­nek várható hatását, súlyos­ságát még ma is csak meg­közelítőleg lehet megmonda­ni. A rosszindulatú dagana­tok szaporodását, a fehérvé­rűség. valamint a különféle genetikai károsodások terje­désének mértékét csak sac- colni lehet. — Sok kritika érte a tájékoz­tatást. Az illetékesek csak kés­ve adtak információt. Az önök intézete honnan és mikor ér­tesült a történtekről? — Intézetünk országos el­lenőrző hálózattal rendelke­zik, amelynek segítségével fo­lyamatosan ellenőrizni tudjuk a sugárfertőzést, annak mér­tékét. Az értékek növekedé­sét tehát magunk is észlel­tük. Mi az első információt április utolsó napjaiban, nem a Szovjetuniótól, hanem a skandináv országoktól kap­tuk. Tény. hogy hazánk fölé a sugárszennyezett felhő nyu­gati irányból érkezett, s ke­let felé távozva fokozatosan csökkent, így mi szerencsére csak a széléből kaptunk. Leg­többet Komárom és Pest kör­nyéke, az önök megyéje szin­te alig fertőződött. tő csak meg. A sérült szarko­fág sorsa még nem dőlt cl. megsemmisítésére nincs nemzetközi tapasztalat. Ál­landó megfigyelés alatt tart­ják. Megyénk határos a Szov- jetunióval, s az itt élőket az sem í&én nyugtatja meg;, hogy a csernobili fertőzésből annak idején csak alig kaptunk. A nyugtalanságot fokozza az a bőrügy, amely jó ideje foglal­koztatja az embereket. — Tudok a dologról. In­tézetünk vizsgálta a legfertő­zöttebbnek tartott bőrmintá­kat. A vizsgálatok alapján mondhatom, volt radioaktív szennyeződés. A kapott érté­kek ismeretében tettünk ja­vaslatot a bőrök megsemmisí­tésére. Azt javasoltuk, ássák el azokat, hiszen a talajt nem fertőzik. — Sokan teszik szóvá, hogy nincs állandó információnk a sugárfertőzött területekről. Vannak-e most ilyenek egyál­talán? — A radioaktív szennyezés mértéke nálunk olyan kicsi, hogy az gyakorlatilag nem is létezik. A semmiről beszélni pedig szerintem felesleges. Kovács Éva Elutazott a szlovák küldöttség Hazautazott péntek délután Nyíregyházáról az eperjesi delegáció. A testvérvárosból szerdán érkezett háromtős küldöttség a tanácsi munka korszerűsítését tanulmányoz­ta a megyeszékhelyen. Külö­nösen arra voltak kíváncsiak, mit jelent Magyarországon az önkormányzat, hiszen Csehszlovákiában is válasz­tásokra készülnek: május má­sodik felében rendezik a képviselő-, szeptemberben pedig a helyi hatósági vá­lasztásokat. Ellátogattak több iskolába és óvodába is, különösen tet­szett a vendégeknek az in­tézményekben folyó tartalmi munka, s nem utolsósorban maguk az épületek, így az egészségügyi szakközépiskola. A több éves múlttal ren­delkező testvérvárosi kap­csolatot most már szeretnék kiterjeszteni a városok lakói, a szervezetek, vállalatok, üzemek közti kapcsolatokra is, hiszen az eddig jobbára csak a vezetők közötti ta­pasztalatcserére korlátozó­dott. Nem a méhek a hibásak... Véleményem az Édes titok című cikkhez, ami a Kelet- Magyarország 1990. május 2-ai számában jelent meg. önnek teljes mértékben iga­za van. hogy a vásárló az üz­letekben rossz minőségű, mé­hész nyelven „ikrásodott” mézet kénytelen vásárolni, holott a szorgalmas méhek jó minőségű és finom mézet gyűjtenek, de nem virágpor­ból, hanem a virág édes nek­tárjából. Hogy mégsem ez kerül a vásárlók asztalára, nem a méhek és a méhészek hibája. Aki cukorból akar mézet termelni, az nem ért a méhé­szethez (mézhamisítás, továb­bá gazdaságtalan). A legjobb minőségű akácmézet én -- sajnos a kereskedelem hibá­jából vagy nagy nyereség- vágyból — maximum 105 fo­rintért kénytelen vagyok oda­adni. Ugye nagy a különbség a 105 forint és a 370 forin­tos méz között. Hát még mek­kora különbség van a minő­ségben! (Világosan: a jó mi­nőséget elrontják, és még jó­val drágábban is adják.) Ez az igazi mézhamisítás és ár­drágítás. Ha a méhek cukorból ké­szítik a mézet, miért oly nagy a kereslet az igényes nyugati piacon a magyar méz iránt? Klaudia, a győztes, aki Kazinczy-érmet kapott Kisvárda. Vámos Péter méhész József A. 24. Kihasználta, hogy elmogyengc

Next

/
Thumbnails
Contents