Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-29 / 124. szám

1990. május 29. Kek*>Magyarország 3 Leveleit Lelki terhek után „Vízválasztó" kongresszus Sikeres ellenzéki párttá válni VÉGRE KIMONDTÁK, amit az előző — első, vagy vízválasztó kongresszuson még csak pedzettek —, hogy a Magyar Szocialista Párt nem valamilyen mo­dernizált, euro-kommunis- ta párt, nem öszvér kép­ződmény, amely erőszakkal kívánja összegyúrni a két egészen eltérő arcot, már­mint a szociáldemokrácia és a kommunista mozgalom arculatát, hanem egyértel­műen szociáldemokrata párt kíván lenni. Sem ro­kona, sem utódja az előző pártoknak — MKP, MDP, MSZMP —, hanem teljesen új párt, amely végre meg­határozta önmagát és ki­nyilvánította, hogy a szoci­áldemokrata értékek alap­ján áll és a Szocialista In- ternacionálé tagja szeretne lenni. Ez a kongresszus, ame­lyet másodikként jegyeztek az elmúlt hét végén, az iga­zi vízválasztó, nem pedig az előző, mégha a formai megalakulás akkor is tör­tént. Nyugodtan nevezhet­nék az elmúlt hetit első kongresszusuknak is, de nem ez a lényeg, mint aho­gyan az sem volt elsőrendű kérdés, bár elég sok kül­döttet foglalkoztatott, nem kellene-e a nevet is meg­változtatni. Ha a szociálde­mokrata eszmék talaján kí­ván elindulni a párt, annak is kellene hívni. A szónoki emelvényről elhangzott ér­vek és a különböző szek­ciókban zajló viták azon­ban megnyugtatták a részt­vevőket, nem a névváltoz­tatás a döntő, hanem az, amit talán legmarkánsab­ban Vitányi Iván mondott ki: gyakorlatilag mindenki elfogadta áz élő viták so­rán, hogy a Szocialista In- temacionálé elveivel azo­nosuló párt egyértelműen szociáldemokrata párt lehet csak, s ezt egyértelművé kellett tenni ezen a kong­resszuson. „Mindezt csak ÉREZHETŐ FELSZA- B ADULTS A GOT tapasztalt a meghívott vendég is a kongresszuson, ahol me­gyénket tizennyolc küldött képviselte. Kiss László, a párt megyei elnöke is — amikor a szünetben erről kérdeztük — az önmegha­tározást említette a leglé­nyegesebbnek. amelynek egyértelmű, nyílt kimondá­sára nagy szükség volt, mind a párt tagjai, mind pedig a szimpatizánsok szempontjából. A megyei küldöttek egyébként saját területi szekciójukban vi­tatták meg a legfontosabb általános és megyei kérdé­seket. Ügy érzékelhette a kong­resszus munkáját csöndben szemlélő vendég, hogy el­kezdődött annak a lelki, szellemi, erkölcsi tehernek a leküzdése, ami az ú j pár­tot megalakulásától kísér­te. Kísérte, mert kísértett az előző párt, az MSZMP közismert szereplése, s hiá­ba hangoztatták az MSZP létrehozói, hogy ez a párt nem az a párt, sok ember szemében mégis annak szá­mított. Sokak érzését fogalmazta meg az egyik előadó, ami­kor így beszélt: tavaly ok­tóberben belevágtunk a példátlan feladatba — ezt nevezte a tű fokának —, magunk álltunk oda, hogy lebontsuk az állampártot. Mi tettük meg ezt először és senki nem tette meg ilyen teljesen a maga aka­ratából. Tettünket azonban nem honorálta senki, leg­kevésbé, akinek hasznára volt, a lebontott házból me­nekülve, mint űzött kutyát, vertek végig a kerteken át. Csoda-e, ha tele vagyunk frusztációval, a jogos és jogtalan sérelmek rettene­tes kínjával? Csoda-e, ha idegesek vagyunk akkor, amikor nyugalomra lenne szükség, és nyugodtak, amikor itt volna az ideje az idegességnek. Aztán így zárta ezt a gondolatot: Felelősöket keresünk? Itt- állunk valamennyien. Az vesse az első követ, akinek nincsen megvallani valója. SZIMPATIKUS VOLT a kongresszus egész hangvé­telében, stílusában, hogy nem a győztesekre -való mutogatás, nem a sebek to­vábbi nyalogatása, nem a parttalan lelkizés jellemez­te a vitát, a hivatalos és a folyosókon hallott kötetlen eszmecseréket, hanem ama és a holnap kérdéseinek tisztességes megválaszolása. Megindult az új politikai élet, amelyben ellenzék­ként kedvező pozíciót vív­hatnak ki, fogalmaztak, és hozzátették, ha a kong­resszuson elhangzott leg­fontosabb tennivalókat el­végzik, remény van rá, h'(%t néhány év múlva a társmalom jó erőit ösztön­ző és tömörítő sikeres párt legyenek. Ez az, amire vi­szont a kongresszus utáni hétköznapok adhatnak majd hiteles választ. Páll Gém M 'ff I r ws 3jjt ^ • jjv ' Magyar—Miaud Ht. Nyugati turisták Szabatosban Nyugat-európai turisták Tisza-parti üdültetésére ala­kított korlátolt felelősségű társaságot egy magyar és egy holland magánvállalkozó Dombrádon. A Camping Dombrád Kft. június elsejé­től. augusztus végéig, az idén már mintegy hatszáz vendéget nyaraltat a Nyír­ségben. A kft.-t ‘ketten alakítottuk Comélíus Petrus Peerdeman holland állampolgár, rrvaars- bergeni lakossal — újságolta a magyar társ, Gégény Sán­dor, Oki a dombnádi Tisza- parti Vigadó-csárda szerző­déses üzemeltetője, demecse- ri lakos. — A Tisza-parton Malakftottumk egy két hol­das területű kempingtábort, ahol a kellemes pihenésihez minden kiszolgálólétesít­mény megtalálható. Egyszer­re ISO—200 turistát tudunk eiLhelyeani, sátrakban és la­kókocsikban. — A vendégek ellátásáról a táborban lévő 40 négyzet­méteres ü-zilet, valamint az ál­talam üzemeltetett Vigadó csárda gondoskodik. A nyaralók tiszai, vízi kirán­dulásaikhoz kölcsönözhetnek motorcsónakokat, a környék nevezetességeinek felkeresé­séhez pedig motorkerékpá­rokat és kerékpárokat, sőt rendelkezésükre bocsátunk két taxit is. Egy lovagisko­lánk is lesz, ahol lovagolhat­nak kedvükre a nyugati tu­risták. — Természetesen ittlétük alatt felkereshetik majd Sza- boücs-Szatmár-Bereg és a szomszédos Borsod -Abaúj ­Zemplén megye nevezetes­ségeit is. Szeretnénk, ha a közeli Kárpátaljára szintén MTándulhatnánck, ezért most tárgyalunk a Szovjet­unió idegenforgalmi szak­embereivel. Remél jük sike­rül megállapodnunk, hiszen vendégeink nagyon érdek­lődnek a szovjet utak iránt — Holland társon a hol­landiai Club Acttv Utazási Irodán keresztül szervezi a turistákat Dombrádra. A hir­detések rendszeresek az otta­ni napilapokban. Eddig száz- hatvanon már megrendelték a Tisza-parti nyaralást! Bí­zunk benne, hogy vaUameny- nyi helyet lekötnek az idei nyárra. Most egyébként csak holland vendégeink lesznek, de jövőre már franciákra és németekre is számítunk. Hogy mennyi az én részem az alaptőkében ? Kettőszáz­ezer forint. A többit a tár­sam adta, úgy hogy 1,3 mil­lió forint értékű felszerelés­sel — lakókocsik, taxik, sát­rak, kempingfelszereLések — is beszállt. A hasznon pedig 60—40 százalékos arányban osztozunk majd — mondta befejezésül Gégény Sándor. B. D. Vesszőfonó Ä vessző kanadai, ahol tenyésztik, az Köl­ese, ahol belőle bú­rt ionnak, az Tunyogma- Ics, s ahol a bútorfonó ületett, az Kérsemjén. SÍ éve, hogy Lakatos índor meglátta a napvilá- >t, s még 12 éves sem iIt, amikor elkezdte tanul- a vesszőfonást. Három ig tanulta ki egy mester- l a szakmát, aztán dol- zott Pesten az Ecsedi cában egy kosárfonó emben, majd amikor ugdíjba ment, otthon fo­nogatott tovább, hogy nyugdíját kiegészítse. Ki­lenc gyereke volt, közülük nyolc ma is él, Kérsemjén- ben maradtak, s apjuk szakmáját valamennyien megtanulták. Készít heve- röt, rökamiét, ruháskosara­kat, vagy épp, amit kémek tőle. Legszívesebben azon­ban kerti bútorokat fon, ami egy kanapéból, egy asztalból és két fotelből áll. Sajnos, ebből is egyre ke­vesebb készül már, mert egészségi állapota sem a régi. Alapítvány a beteg gyermekekért PILLAN AT- ,, KÉP a nyíregyházi NYfR-INFO KFT. Búza téri üzletében, ahol kelendő a magnó, videomagnó és a színes tévé. (Ifarasztosi Pál felv.) Gyógyító és életmentő forintok A nyíregyházi megyei kórház gyermekosztályának or­vosi kara egy alapítványt hozott létre, címe Alapítvány a beteg gyermekekért. Ez úgy keletkezett, hogy 26 orvos nem vette fel jutalmát, ez az összeg a társadalombiztosí­tási járulékkal együtt meghaladja a százezer forintot. Az alapítványt bejegyezték a bíróságon, pénzügyi kezelését pedig a Gávavencsellői Takarékszövetkezet nyíregyházi ki- rendeltsége végzi. Az alapítvány céljáról, az adományok felhasználásáról kérdeztük dr. Dicső Ferencet, a gyermek- osztály osztályvezető főorvosát — Az alapítványnak több célja van. Közismert, hogy ma csak korlátozott mérték­ben képes az állam annyi pénzt nyújtani az egészség- ügyi ellátásra, mint ameny- nyi ma az európai gyermek­gyógyászati szinten szükséges lenne, ezt próbáljuk kiegé­szíteni társadalmi adakozás­sal. Ebben szeretnénk mi or­vosok példát mutatni. Sürgés eszközök í ■ ’-A ■ ■ ■ 1 — Milyen területek ellátó­sónak fejlesztéséről lenne szó? — Több terület van a gyer­mekgyógyászaton. ahol előre­lépés lenne szükséges, ezért azokat a területeket emeltük ki, amelyek megítélésünk szerint a legfontosabbak. El­ső a gyomor- és bélbetegsé­gekben szenvedő gyermekek tükrözéses vizsgálatokhoz nélkülözhetetlenül szükséges eszközök beszerzése. Gyer­mekkorban nagyon sok olyan hasi panasz van. amelyek­nek okát ma Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében eszkö­zök híján nem tudjuk kellő alaj>ossággal kideríteni. Ezek­nek a betegségeknek a kor­szerű kivizsgálása tükrözés­sel lehetséges. A megyei kór­ház Il-es belgyógyászati osz­tályán lévő úgynevezett en­doszkópos laboratórium ed­dig is nagy segítségünkre volt, ahol tíz év feletti gyer­mekeknél elvégezték ezeket a vizsgálatokat, ám ezek a műszerek méreteik miatt nem alkalmasak fiatalabb korú gyermekek vizsgálatá­hoz. A másik betegségcsoport — amiről Dicső Ferenc főor­vos úr szólt, az újszülöttek és fiatal csecsemők tüdőbe­tegségeinél alkalmazandó úgynevezett funkcionális pa­raméterek vizsgálatára szol­gáló légzésfunkciós műszer beszerzése. — A legutóbbi ilyen tár­gyaláson a Szenzor Medix- nek volt itt képviselője, ő ajánlott egy készüléket, ami 500 grammos koraszülöttől egészen 14 éves korosztályig alkalmazható. Ezzel a mes­terséges légzéssel kezelt ko­raszülötteknél meg tudnánk állapítani a légzés paraméte­rét és ennek alapján lehetne lélegeztetésterápiát alkalmaz­ni. Fiatal csecsemőkorban a tüdő funkcióját meg lehet állapítani ezzel a műszerrel és a terápiát ennek megfele­lően lehetne megválasztani. Ha ezeknek a beteg gyere­keknek a tüdőfunkcióját már Ilyen korban be tudnánk ál­lítani, meg lehetne előzni, hogy a későbbiekben ez a fo­lyamat rosszabbodjon. A harmadik téma a kora­szülés és a nagy számban előforduló koraszülöttek ke­zelése. Dtbrtctfi helyett Nyíregyháza — A megyében 20—30 éve próbálkozunk már azzal, hogy valamilyen változást’ér- jünk el ezen a téren. Sajná­latos módon a koraszülött frekvencia még ma is 11—12 százalék körül van, ami mondjuk egy skandináv or­szágban 3—4 százalék. A ko­raszülöttek intenzív kezelés­re szorulnak. Az 1980-as évek elején az országban szerveződtek úgynevezett pe- rinatális intenzív centrumok, ezeknek lett volna a felada­ta a koraszülöttek megfelelő ellátása. A mi megyénk a debreceni gyermekkliniká­hoz tartozik. Sajnálatos mó­don as^ egészségügyi kor­mányzat arra nem adott pénzt, hogy ezeket a súlyos állapotban lévő gyermekeket hogyan szállítsuk el oda. A koraszülött szállítása nagy traomát jelent és állapotában lényeges rosszabbodást hoz­hat létre. Az lenne a termé­szetes, hogy akiknél koraszü­lés várható, ilyen centrum­ban szülhessenek. — Szeretnénk olyan men­tőkocsit felszerelni, korszerű inkubátorral, lélegeztetőgép­pel és különböző monitorok­kal ellátni, amelyekkel a szállítás alatt lehet észlelni a szívműködést, a légzést, és a vér oxigéntenzióját, tehát ellenőrizhető, hogy milyen állapotban van a szervezet. A kórház már vett egy Volkswagen típusú mentő­autót, amely meghatározott „timmel" — orvosból és szak­dolgozóból áll — megy ki a koraszülöttért a megyében lévő kórházakba, szülőott­honokba, vagy ha szükséges, a beteget elszállítja a Deb­receni Gyermekklinikára. — És szükség van arra, hogy mi is kialakítsunk egy perinatális intenzív részleget, hogy itt tudjuk kezelni az újszülötteket, illetve az olyan patológiás, tehát a normális­tól eltérő betegségekben szenvedő újszülötteket, aki­ket a debreceni centrum nem vesz át tőlünk. Ilyenek az agyhártyagyulladásos újszü­löttek, a magzatvizet félre- nyelt újszülöttek, az agyvér­zettek, a veleszületett szív­betegek. Segítségei várnak Ilyen műszerek beszerzését szeretnék tehát az alapítvány összegéből megoldani. Az alapítványhoz folyamatosan, vagy évenként, de akármi­lyen időszakonként bárki, bármilyen intézmény vagy vállalat hozzájárulhat. A pénz felett egy kuratórium dönt. amelynek elnöke Dicső Ferenc, titkára Papp István, tagja edig Medgyessi Erzsé­bet főorvosnő. Marján Er­zsébet főorvosnő. Bíró Judit szakorvos. Kondor László és Magyar István szakorvos- jelöltek. Az alapítvány tá­mogatásáról szóló felhíváson szerepel egy csekkszámla­szám. az MNB 449—98307. 14 90. A befizetés legprakti­kusabb módja az volna, ha az adakozók a Gávavencsel­lői Takarékszövetkezet fiók­jainál fizetnék be az össze­get, mert kb. 3 hónap alatt ér a pénz az alapítványhoz, ha postán adja fel valaki. Nyíregyházán egyébként a Kossuth utcán, a Szarvas ut­cán, és a Petrikovics utcán van fiókja a takarékszövet­kezetnek. — Miért a gávavencsellőiek kezelik az alapítványt? — Két dolog miatt is ked­vező számunkra. Az egyik, hogy a vállalkozóknak és a kisiparosoknak ez a taka­rékszövetkezet intézi a pénz­ügyi dolgait. A másik, hogy ha egy bizonyos összeg ösz- szegyűl a számlánkon, de a megrendelt berendezés csak később érkezik, a közbeeső időre lekötött pénzünkért mindenki másnál 3—4 száza­léknál magasabb kamatot adnak, tulajdonképpen ezzel támogatják alapítványunkat. B. J.

Next

/
Thumbnails
Contents