Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-29 / 124. szám
1990. május 29. Kek*>Magyarország 3 Leveleit Lelki terhek után „Vízválasztó" kongresszus Sikeres ellenzéki párttá válni VÉGRE KIMONDTÁK, amit az előző — első, vagy vízválasztó kongresszuson még csak pedzettek —, hogy a Magyar Szocialista Párt nem valamilyen modernizált, euro-kommunis- ta párt, nem öszvér képződmény, amely erőszakkal kívánja összegyúrni a két egészen eltérő arcot, mármint a szociáldemokrácia és a kommunista mozgalom arculatát, hanem egyértelműen szociáldemokrata párt kíván lenni. Sem rokona, sem utódja az előző pártoknak — MKP, MDP, MSZMP —, hanem teljesen új párt, amely végre meghatározta önmagát és kinyilvánította, hogy a szociáldemokrata értékek alapján áll és a Szocialista In- ternacionálé tagja szeretne lenni. Ez a kongresszus, amelyet másodikként jegyeztek az elmúlt hét végén, az igazi vízválasztó, nem pedig az előző, mégha a formai megalakulás akkor is történt. Nyugodtan nevezhetnék az elmúlt hetit első kongresszusuknak is, de nem ez a lényeg, mint ahogyan az sem volt elsőrendű kérdés, bár elég sok küldöttet foglalkoztatott, nem kellene-e a nevet is megváltoztatni. Ha a szociáldemokrata eszmék talaján kíván elindulni a párt, annak is kellene hívni. A szónoki emelvényről elhangzott érvek és a különböző szekciókban zajló viták azonban megnyugtatták a résztvevőket, nem a névváltoztatás a döntő, hanem az, amit talán legmarkánsabban Vitányi Iván mondott ki: gyakorlatilag mindenki elfogadta áz élő viták során, hogy a Szocialista In- temacionálé elveivel azonosuló párt egyértelműen szociáldemokrata párt lehet csak, s ezt egyértelművé kellett tenni ezen a kongresszuson. „Mindezt csak ÉREZHETŐ FELSZA- B ADULTS A GOT tapasztalt a meghívott vendég is a kongresszuson, ahol megyénket tizennyolc küldött képviselte. Kiss László, a párt megyei elnöke is — amikor a szünetben erről kérdeztük — az önmeghatározást említette a leglényegesebbnek. amelynek egyértelmű, nyílt kimondására nagy szükség volt, mind a párt tagjai, mind pedig a szimpatizánsok szempontjából. A megyei küldöttek egyébként saját területi szekciójukban vitatták meg a legfontosabb általános és megyei kérdéseket. Ügy érzékelhette a kongresszus munkáját csöndben szemlélő vendég, hogy elkezdődött annak a lelki, szellemi, erkölcsi tehernek a leküzdése, ami az ú j pártot megalakulásától kísérte. Kísérte, mert kísértett az előző párt, az MSZMP közismert szereplése, s hiába hangoztatták az MSZP létrehozói, hogy ez a párt nem az a párt, sok ember szemében mégis annak számított. Sokak érzését fogalmazta meg az egyik előadó, amikor így beszélt: tavaly októberben belevágtunk a példátlan feladatba — ezt nevezte a tű fokának —, magunk álltunk oda, hogy lebontsuk az állampártot. Mi tettük meg ezt először és senki nem tette meg ilyen teljesen a maga akaratából. Tettünket azonban nem honorálta senki, legkevésbé, akinek hasznára volt, a lebontott házból menekülve, mint űzött kutyát, vertek végig a kerteken át. Csoda-e, ha tele vagyunk frusztációval, a jogos és jogtalan sérelmek rettenetes kínjával? Csoda-e, ha idegesek vagyunk akkor, amikor nyugalomra lenne szükség, és nyugodtak, amikor itt volna az ideje az idegességnek. Aztán így zárta ezt a gondolatot: Felelősöket keresünk? Itt- állunk valamennyien. Az vesse az első követ, akinek nincsen megvallani valója. SZIMPATIKUS VOLT a kongresszus egész hangvételében, stílusában, hogy nem a győztesekre -való mutogatás, nem a sebek további nyalogatása, nem a parttalan lelkizés jellemezte a vitát, a hivatalos és a folyosókon hallott kötetlen eszmecseréket, hanem ama és a holnap kérdéseinek tisztességes megválaszolása. Megindult az új politikai élet, amelyben ellenzékként kedvező pozíciót vívhatnak ki, fogalmaztak, és hozzátették, ha a kongresszuson elhangzott legfontosabb tennivalókat elvégzik, remény van rá, h'(%t néhány év múlva a társmalom jó erőit ösztönző és tömörítő sikeres párt legyenek. Ez az, amire viszont a kongresszus utáni hétköznapok adhatnak majd hiteles választ. Páll Gém M 'ff I r ws 3jjt ^ • jjv ' Magyar—Miaud Ht. Nyugati turisták Szabatosban Nyugat-európai turisták Tisza-parti üdültetésére alakított korlátolt felelősségű társaságot egy magyar és egy holland magánvállalkozó Dombrádon. A Camping Dombrád Kft. június elsejétől. augusztus végéig, az idén már mintegy hatszáz vendéget nyaraltat a Nyírségben. A kft.-t ‘ketten alakítottuk Comélíus Petrus Peerdeman holland állampolgár, rrvaars- bergeni lakossal — újságolta a magyar társ, Gégény Sándor, Oki a dombnádi Tisza- parti Vigadó-csárda szerződéses üzemeltetője, demecse- ri lakos. — A Tisza-parton Malakftottumk egy két holdas területű kempingtábort, ahol a kellemes pihenésihez minden kiszolgálólétesítmény megtalálható. Egyszerre ISO—200 turistát tudunk eiLhelyeani, sátrakban és lakókocsikban. — A vendégek ellátásáról a táborban lévő 40 négyzetméteres ü-zilet, valamint az általam üzemeltetett Vigadó csárda gondoskodik. A nyaralók tiszai, vízi kirándulásaikhoz kölcsönözhetnek motorcsónakokat, a környék nevezetességeinek felkereséséhez pedig motorkerékpárokat és kerékpárokat, sőt rendelkezésükre bocsátunk két taxit is. Egy lovagiskolánk is lesz, ahol lovagolhatnak kedvükre a nyugati turisták. — Természetesen ittlétük alatt felkereshetik majd Sza- boücs-Szatmár-Bereg és a szomszédos Borsod -Abaúj Zemplén megye nevezetességeit is. Szeretnénk, ha a közeli Kárpátaljára szintén MTándulhatnánck, ezért most tárgyalunk a Szovjetunió idegenforgalmi szakembereivel. Remél jük sikerül megállapodnunk, hiszen vendégeink nagyon érdeklődnek a szovjet utak iránt — Holland társon a hollandiai Club Acttv Utazási Irodán keresztül szervezi a turistákat Dombrádra. A hirdetések rendszeresek az ottani napilapokban. Eddig száz- hatvanon már megrendelték a Tisza-parti nyaralást! Bízunk benne, hogy vaUameny- nyi helyet lekötnek az idei nyárra. Most egyébként csak holland vendégeink lesznek, de jövőre már franciákra és németekre is számítunk. Hogy mennyi az én részem az alaptőkében ? Kettőszázezer forint. A többit a társam adta, úgy hogy 1,3 millió forint értékű felszereléssel — lakókocsik, taxik, sátrak, kempingfelszereLések — is beszállt. A hasznon pedig 60—40 százalékos arányban osztozunk majd — mondta befejezésül Gégény Sándor. B. D. Vesszőfonó Ä vessző kanadai, ahol tenyésztik, az Kölese, ahol belőle búrt ionnak, az Tunyogma- Ics, s ahol a bútorfonó ületett, az Kérsemjén. SÍ éve, hogy Lakatos índor meglátta a napvilá- >t, s még 12 éves sem iIt, amikor elkezdte tanul- a vesszőfonást. Három ig tanulta ki egy mester- l a szakmát, aztán dol- zott Pesten az Ecsedi cában egy kosárfonó emben, majd amikor ugdíjba ment, otthon fonogatott tovább, hogy nyugdíját kiegészítse. Kilenc gyereke volt, közülük nyolc ma is él, Kérsemjén- ben maradtak, s apjuk szakmáját valamennyien megtanulták. Készít heve- röt, rökamiét, ruháskosarakat, vagy épp, amit kémek tőle. Legszívesebben azonban kerti bútorokat fon, ami egy kanapéból, egy asztalból és két fotelből áll. Sajnos, ebből is egyre kevesebb készül már, mert egészségi állapota sem a régi. Alapítvány a beteg gyermekekért PILLAN AT- ,, KÉP a nyíregyházi NYfR-INFO KFT. Búza téri üzletében, ahol kelendő a magnó, videomagnó és a színes tévé. (Ifarasztosi Pál felv.) Gyógyító és életmentő forintok A nyíregyházi megyei kórház gyermekosztályának orvosi kara egy alapítványt hozott létre, címe Alapítvány a beteg gyermekekért. Ez úgy keletkezett, hogy 26 orvos nem vette fel jutalmát, ez az összeg a társadalombiztosítási járulékkal együtt meghaladja a százezer forintot. Az alapítványt bejegyezték a bíróságon, pénzügyi kezelését pedig a Gávavencsellői Takarékszövetkezet nyíregyházi ki- rendeltsége végzi. Az alapítvány céljáról, az adományok felhasználásáról kérdeztük dr. Dicső Ferencet, a gyermek- osztály osztályvezető főorvosát — Az alapítványnak több célja van. Közismert, hogy ma csak korlátozott mértékben képes az állam annyi pénzt nyújtani az egészség- ügyi ellátásra, mint ameny- nyi ma az európai gyermekgyógyászati szinten szükséges lenne, ezt próbáljuk kiegészíteni társadalmi adakozással. Ebben szeretnénk mi orvosok példát mutatni. Sürgés eszközök í ■ ’-A ■ ■ ■ 1 — Milyen területek ellátósónak fejlesztéséről lenne szó? — Több terület van a gyermekgyógyászaton. ahol előrelépés lenne szükséges, ezért azokat a területeket emeltük ki, amelyek megítélésünk szerint a legfontosabbak. Első a gyomor- és bélbetegségekben szenvedő gyermekek tükrözéses vizsgálatokhoz nélkülözhetetlenül szükséges eszközök beszerzése. Gyermekkorban nagyon sok olyan hasi panasz van. amelyeknek okát ma Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében eszközök híján nem tudjuk kellő alaj>ossággal kideríteni. Ezeknek a betegségeknek a korszerű kivizsgálása tükrözéssel lehetséges. A megyei kórház Il-es belgyógyászati osztályán lévő úgynevezett endoszkópos laboratórium eddig is nagy segítségünkre volt, ahol tíz év feletti gyermekeknél elvégezték ezeket a vizsgálatokat, ám ezek a műszerek méreteik miatt nem alkalmasak fiatalabb korú gyermekek vizsgálatához. A másik betegségcsoport — amiről Dicső Ferenc főorvos úr szólt, az újszülöttek és fiatal csecsemők tüdőbetegségeinél alkalmazandó úgynevezett funkcionális paraméterek vizsgálatára szolgáló légzésfunkciós műszer beszerzése. — A legutóbbi ilyen tárgyaláson a Szenzor Medix- nek volt itt képviselője, ő ajánlott egy készüléket, ami 500 grammos koraszülöttől egészen 14 éves korosztályig alkalmazható. Ezzel a mesterséges légzéssel kezelt koraszülötteknél meg tudnánk állapítani a légzés paraméterét és ennek alapján lehetne lélegeztetésterápiát alkalmazni. Fiatal csecsemőkorban a tüdő funkcióját meg lehet állapítani ezzel a műszerrel és a terápiát ennek megfelelően lehetne megválasztani. Ha ezeknek a beteg gyerekeknek a tüdőfunkcióját már Ilyen korban be tudnánk állítani, meg lehetne előzni, hogy a későbbiekben ez a folyamat rosszabbodjon. A harmadik téma a koraszülés és a nagy számban előforduló koraszülöttek kezelése. Dtbrtctfi helyett Nyíregyháza — A megyében 20—30 éve próbálkozunk már azzal, hogy valamilyen változást’ér- jünk el ezen a téren. Sajnálatos módon a koraszülött frekvencia még ma is 11—12 százalék körül van, ami mondjuk egy skandináv országban 3—4 százalék. A koraszülöttek intenzív kezelésre szorulnak. Az 1980-as évek elején az országban szerveződtek úgynevezett pe- rinatális intenzív centrumok, ezeknek lett volna a feladata a koraszülöttek megfelelő ellátása. A mi megyénk a debreceni gyermekklinikához tartozik. Sajnálatos módon as^ egészségügyi kormányzat arra nem adott pénzt, hogy ezeket a súlyos állapotban lévő gyermekeket hogyan szállítsuk el oda. A koraszülött szállítása nagy traomát jelent és állapotában lényeges rosszabbodást hozhat létre. Az lenne a természetes, hogy akiknél koraszülés várható, ilyen centrumban szülhessenek. — Szeretnénk olyan mentőkocsit felszerelni, korszerű inkubátorral, lélegeztetőgéppel és különböző monitorokkal ellátni, amelyekkel a szállítás alatt lehet észlelni a szívműködést, a légzést, és a vér oxigéntenzióját, tehát ellenőrizhető, hogy milyen állapotban van a szervezet. A kórház már vett egy Volkswagen típusú mentőautót, amely meghatározott „timmel" — orvosból és szakdolgozóból áll — megy ki a koraszülöttért a megyében lévő kórházakba, szülőotthonokba, vagy ha szükséges, a beteget elszállítja a Debreceni Gyermekklinikára. — És szükség van arra, hogy mi is kialakítsunk egy perinatális intenzív részleget, hogy itt tudjuk kezelni az újszülötteket, illetve az olyan patológiás, tehát a normálistól eltérő betegségekben szenvedő újszülötteket, akiket a debreceni centrum nem vesz át tőlünk. Ilyenek az agyhártyagyulladásos újszülöttek, a magzatvizet félre- nyelt újszülöttek, az agyvérzettek, a veleszületett szívbetegek. Segítségei várnak Ilyen műszerek beszerzését szeretnék tehát az alapítvány összegéből megoldani. Az alapítványhoz folyamatosan, vagy évenként, de akármilyen időszakonként bárki, bármilyen intézmény vagy vállalat hozzájárulhat. A pénz felett egy kuratórium dönt. amelynek elnöke Dicső Ferenc, titkára Papp István, tagja edig Medgyessi Erzsébet főorvosnő. Marján Erzsébet főorvosnő. Bíró Judit szakorvos. Kondor László és Magyar István szakorvos- jelöltek. Az alapítvány támogatásáról szóló felhíváson szerepel egy csekkszámlaszám. az MNB 449—98307. 14 90. A befizetés legpraktikusabb módja az volna, ha az adakozók a Gávavencsellői Takarékszövetkezet fiókjainál fizetnék be az összeget, mert kb. 3 hónap alatt ér a pénz az alapítványhoz, ha postán adja fel valaki. Nyíregyházán egyébként a Kossuth utcán, a Szarvas utcán, és a Petrikovics utcán van fiókja a takarékszövetkezetnek. — Miért a gávavencsellőiek kezelik az alapítványt? — Két dolog miatt is kedvező számunkra. Az egyik, hogy a vállalkozóknak és a kisiparosoknak ez a takarékszövetkezet intézi a pénzügyi dolgait. A másik, hogy ha egy bizonyos összeg ösz- szegyűl a számlánkon, de a megrendelt berendezés csak később érkezik, a közbeeső időre lekötött pénzünkért mindenki másnál 3—4 százaléknál magasabb kamatot adnak, tulajdonképpen ezzel támogatják alapítványunkat. B. J.