Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-29 / 124. szám
4 Kelet-Magyarország 1990. május 29. Hz ország vezetőinek fogadása a Parlamentben Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, Szabad György, az Országgyűlés megbízott elnöke, Antall József miniszterelnök fogadást adott hétfőn a Parlamentben a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőinek. Az eseményen részt vett Jeszenszky Géza külügyminiszter is. A legmagasabb közjogi méltóságok első diplomáciai fogadásán Göncz Árpád beszédében arra kérte a diplomatákat: jelentsék kormányaiknak, hogy a Magyar Köztársaságban következetesen végrehajtották a nép akaratát. Arról biztosította vendégeit, hogy a magyar külpolitikában nem következik be alapvető változás; hazánk a fennálló kapcsolatok elmélyítésére és továbbfejlesztésére törekszik minden olyan demokratikus berendezkedésű állammal, amely támogatja a Magyar- országon zajló átalakulási folyamatokat. Mint mondotta: a magyar külpolitika a kézzel fogható közelségbe került európai egység létrehozását szolgálja ezentúl. Szólt a Varsói Szerződésről, kijelentve, hogy ez a szervezet az elmúlt korszak öröksége, amely elvesztette jelenlegi formájában létének az értelmét. Ám ez nem készteti Magyarországot kellő körültekintés nélküli, egyoldalú lépésekre. Hangsúlyozta azt is: nagy szerepet tulajdonítunk vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítésének, fizetőképességünk megőrzésének. Szólt a kisebbségi politikával és a regionális együttműködéssel összefügvényre juttatásának fontosságáról, a magyar nemzet mint kulturális és etnikai közösség fennmaradásáért érzett felelősségről. (MTI) Tovább nyílt az agrárolló (Folytatás az 1. oldalról) emelkedtek. Igaz ugyan, hogy az agrárágazat a növényi termékekért 1988-ban 37,4 százalékkal, az állati termékekért 34,5 százalékkal kapott többet, ám tény, hogy a felhasznált iparcikkekért átlagosan 50 százalékkal többet fizetett. A legfeltűnőbb, hogy egy évtized alatt csaknem a kétszeresére emelkedtek az energiahordozók és az állategészségügyi anyagok árai, s még a legkisebb mértékben növekvő iparcikkcsoportoknál is 30 százalékos volt az árdrágulás. változnak, ám az árak magasra szökésének gátat szab az élelmiszer-fogyasztók fizetőképessége. Azzal is lehet számolni, hogy a gépekért és eszközökért — amelyeknek minden bizonnyal a korábbinál nagyobb hányada a konvertibilis piacokról kerül az országba — a jelenleginél jóval többet kell majd kiadni a gazdáknak. KDNP: Elnök Surján László A Kereszténydemokrata Néppárt országos nagyválasztmánya 1990. május 26— 27-én kibővített ülést tartott. Értékelte az elmúlt időszakot. a párt választási eredményeit és meghatározta a párt új politikai irányvonalát. Az országos nagyválasztmány megalkotta a párt új alapszabályát, és megválasztotta új tisztségviselőit. A pártot a jövőben öttagú elnökség vezeti, munkájukat egy tíz tagú ügyvivői testület segíti. Az elnökség tagjai: Surján László elnök. Birkás János társelnök. Lukács Tamás társelnök. Pálos Miklós társelnök és Varga László társelnök. A nagyválasztmány Keresztes Sándort a párt tiszteletbeli elnökévé választotta. (MTI) Fogolylázadás Balassagyarmat után az elmúlt hét végén a miskolci Büntetésvégrehajtási Intézetben is fellázadtak a foglyok, s mintegy 300-an követelték a várható amnesztia teljes körűvé tételét. Hétfőn ezzel kapcsolatban a sajtótájékoztatóján Madcj Ferenc, a börtön parancsnoka elmondta, hogy a rabok már az előző héten petícióban követelték a teljes körű amnesztiát, és javasolták, hogy a kormány minden szabadulótói kérjen „megjavu- lást" ígérő írásos nyilatkozatot. Munkatársunk albániai útisorozata (4.) Az elkövetkező években jelentős változás alakulhat ki az agrárolló mértékében. Korábban a mezőgazdasági termékeknek csupán egyhárma- da volt szabadáras, ám idén január elsejétől — a mezőgazdasági felvásárlási árak liberalizálásával — a termékek döntő többsége a szabad árformába került. Valószínű, hogy az elkövetkező években az árak gyakrabban Mától: KM Nyári Magazin (Folytatás az 1. oldalról) lomról. A színészparádé ösz- saeállításban ezúttal a Kos- suth-díjas Udvaros Dorottyával, az Érdemes címet elnyert Bárány Frigyessel. a változatlanul népszerű Lindával, illetve Sáfár Anikóval ismerkedhetünk meg. Sók tudnivalót olvashatunk a Magyar Szent Koronáról, a Szent Korona Tanáról. Két „dudás” egy csarnokban címmel fiatal zenésztehetségek is megjelennek a lapban. „Nézd, ő Szelua!" ez a címe annak az érdekes írásnak, amely egy Nyíregyházán gyakorta feltűnő és rendkívül megnyerő fiatal lányról szól, akinek az édesapja szudáni származású és Nyíregyházán orvos. A lélekromboló szexről, a családjukat elhagyó apákról, lódító hódítókról éppúgy olvashatunk, mint a mai nők és férfiak szerepzavarairól. A ruhaalkotás művészete címmel számos öltözködési tanácsot találnak a hölgyek a magazinban, miiként az is megtudható belőle, milyen a lábak divatja manapság Párizsban. Humor, keresztrejtvény, sok-sok anekdota színesíti a kiadványt, amelyben 1990. május 27-én új autóbuszmenetrend lépett életbe a megyében is. nyíregyházán Es von- ZASKORZETEBEN néhány újdonság ; A közelmúltban Nyíregyháza határában a Mlrki tanyatói elágazva új korszerű bekötőút épült Körmendi tanya és Libabokor települések részére. A gazdaságtalan járatok felszámolásával egy időben lehetőség nyílt arra, hogy a szabaddá vált kapacitással, ha alapellátottsági szinten is, de Hadobás-sorral együtt e településeket is bekapcsolják az autóbusz-közlekedésbe. Néhány járattal megteremtik a kapcsolatot Kemecsével és Nyíregyházával. Az eddig kizárólag egy-két vállalat részére rendelkezésre bocsátott autó- buszjáratokat a megváltozott utaskiszolgálási színvonal egyidejű megtartása mellett az új menetrend életbe lépésével menetrend szerinti járatokként üzemeltetik, mellyel a település lakosságának új utazási lehetőséget biztosítanak a lakóhelye és a megyeszékhely között. Így indulnak új autóbuszjáratok Tiszadob—Nyíregyháza és Tiszaeszlár—Nyíregyháza között Kisfástanyán, illetve Tamás bokor — Nagyc.scrkesMn át. Az új járatok inctülási helyei és időpontjai: Tiszadobról — Nyíregyházára 5,02, Tiszadadáról Nyíregyházára 5,16, Tiszalökről Nyíregyházára 5,36, 14,31, Klsfás- tanyáról — Nyíregyházára 5,51, Nagycserkeszröl Nyíregyházára 4,57, 6,02, 6,37, 14,57, 15,47, Tiszaeszlárról — Nyíregyházára 4,35, 6,15, 15,25, Nyíregyházáról Tiszadobra 13,40 órakor Tiszaiö- kön átszállással, valamint 16,40 órakor közvetlen. Nyíregyházáról — Tlszalökre 13,40, 16,40 órakor, Nyíregyházáról — Tiszaesz- lárra 5,25, 14,40 és 16,40 órakor. A felsorolt járatok egyelőre kísérleti Jelleggel közlekednek, de kellő Igénybevétel esetén külön értesítés alapján továbbra Is üzemben tartják. Ugyancsak új autóbusz járatpár fogja összekötni Mátészalkát Nyírbátor — Nagykálion át a megyeszékhellyel. Mátészalkáról az uj járat 11.00 órakor indul Nyíregyházára, de a városkörnyék, valamint Fehér- gyarmat és környéki településeinkről elindulva Mátészalkán 5 percen belüli átszállással közel egy órával rövidíti le az utazási időt Fehérgyarmat és Nyíregyháza között. Mátészalkán csatlakozás után Nyíregyházára 12,40 órára érkezik. Nyíregyházáról az új járat 14,25 órakor indul és Mátészalkán minden 16 óra után. Fehér- gyarmaton 17—17,20 óra között induló járatokhoz, Csengerben minden 18 óra után induló járatokhoz 5—10 percen belül el- jutási lehetőséget biztosít az országhatárok melletti településekig. A vonal útvonalán Hodász, Nyírbátor, Máriapórs vasútállomás, Kállósemjén, Nagykálló helységekben 5—10 percen belül csatlakozás van biztosítva az odaérkező. Illetve az onnan induló és mellékútvonalakba eső településekről, illetve településekre, mindkét járatnál oda- vissza irányba. Ezzel egy Időben a Nyírbátorból 11,45 órakor Mátészalkára Induló autóbuszjárat megszűnik, mert a MÁV új menetrendje szerint a Nyíregyházáról 10,50 órakor induló vonat közvetlen utazási lehetőséget biztosit Mátészalkáig. kisvarda Es vonzáskörzetében : a MÁV a gyorsvonati közlekedéshez rugalmasan igazodva az 5—6 óra közötti és a 14—15 óra közötti, főleg hétvégi (szombat, vasárnap) autóbuszjáratok csatlakoztatása érdemel kiemelést Klsvárda város esetében, mert minden környező településnek javul az összeköttetése a megyeszékhelyen kívül a fővárossal is. vasakosnaményban es TÉRSÉGÉBEN: A lakossági és az egészségügyi ellátás, látogatás stb. igényekhez jobban igazodva a városkörnyék minden településéről időben kedvezőbb járatok indulnak Vásárosna- ményba a délelőtti órákban 12.34 — 12,40 órai érkezéssel, ahonnan Szabolcsbákán, illetve Aranyos- apátin át 5 percen belül átszállással közvetlen eljutást lehetőséget biztosítanak Kísvárdára, vasárnap és ünnepnapokon a kis- várdai kórházlátogatás időpontjához igazodva. Kisvárdáról 15 óra után és Vásárosnaményból 17 óra után néhány perces átszállással a hazautazás minden községben biztosított. Továbbra is üzemelnek a 16—17 óra között Vásárosnaményba érkező autó- buszjáratok is. A Tisza-partra szombaton és vasárnap fürdőszezonban közlekedő járatok bővülnek a MÁV- és a Volán-járatok érkezése, illetve indulási idejének módosulásával egyidejűleg, de nem számottevően. FEHÉRGYARMATON ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN: Vasárnap a minden vonalról beérkező járattól 5—10 percen belül 12,50 órakor új autóbuszjárat fog indulni Mátészalkára a továbbutazók részére. A járat minden fontosabb vonathoz csatlakozik majd Mátészalkán. Az autóbusz 13,45 órakor indul vissza Fehárgyar- matra, ahol csaltakozik a kórházlátogatás vége után induló jártokhoz. NYÍRBÁTORBAN ÉS VONZÁSKÖRZETÉBEN: Nylrbélteken új egészségügyi központ átadásával a környező településekről néhány új járat forgalomba állításával javítják az' oda- és a visszautazás! lehetőséget. NYÍREGYHÁZA HELYI JÁRATAIRÓL: A 4-es vonalán szombaton délelőtt járatsürítés lesz, és újabb három járat közlekedik majd a temetőig. A 6-os vonalán a MÁV-nál bekövetkező változásokból eredően változnak az indulási idők. A 7-esen 13—15 óra között munkanapokon járat- sűrítés vált Indokolttá. A 8-as vonalán Sóstógyógyfürdőtől az - első járatok korábban indulnak a 4,45 órakor Budapestre induló gyorsvonathoz. A 11. sz. vonalon a közlekedés egyelőre szünetel ugyan, de a megállók kiépítése után napokon belül a járatokat üzembe tudják helyezni. A ízes vonalán a Tölgyes csárdától az első járat 4.13 órakor indul ugyancsak a 4,45 órai gyorsvonathoz. Az új menetrend a vidékről Nyíregyházára közlekedő autóbuszok indulásának Idejét Is közli. Ha már nem zsákmány MIÉRT IS VÁLASZTOTTA a negyedszázadosnál is tovább tartó zártságot e kedves, szimpatikus ország? — ez a kérdés végig megmaradt bennem, míg utazni készültem, míg ott jártaim, de a pontos választ azóta sem tudom. Az, hogy állampolgárai ne menjenek külföldre, ne tudják összehasonlítani a fejlett világ és a saját maguk életét — durva és igazságtalan vád, hiszen az értelmiség soraiból ahhoz éppen elegen jutották szerte a világban, hogy tudják, mi újság másutt. Az olasz, a görög, a jugoszláv rádiók, tévék műsorát nagy területeken kifogástalanul lehet hallgatni, nézni. s azok — még ha idegennyelvtudás nem is volna — sokat mundanánaik. Hivatkozni lehetne arra is, rekítették, elkendőzték — egyszerűen nem lehetett kivenni, vajon a sugallt igazság mögött mik az igaz tények.) A lényeg: 1960 júniusában egy tanácskozáson Bukarestben az albán küldöttség visszautasította a felelősség vállalását Hruscsov Kína-el- lenes javaslataiért, majd ugyanazon év novemberében Moszkvában 81 kommunista- és munkáspárt értekezletén Enver Hodzsa olyan élesen támadta Hruscsov téziseit, hogy botrányt váltott ki, és az albán delegáció a tárgyalásokat otthagyva hazautazott. A Szovjetunió erre a támogatások megvonásával válaszolt (amit több környező szocialista ország is követett), majd 1961-ben megszakította a diplomáciai kapcsolatokat is. EGYHETES TURISTAÚT után nagy bátorság lenne albán szakértők értékeléseit megcáfolni. Egy sajátos, a megértést előmozdító magyarázatnak azonban elfogadható és mérlegelhető. Számomra nagyon érdekes volt az is, ahogy Enver Hodzsa szerepét hasonlítják ma a vele egyidőben volt szocialista pártvezetőkhöz. Többnyire munkásból lett autodidakta politikusok vezették az elmúlt évtizedekben a szocialista országokat — mondják — kivéve Envpr Hodzsát, aki a koreai francia líceum elvégzése után a franciaországi Montpellierben szerzett diplomát, s Párizsban a l’Humanité-nál dolgozott. Széleskörű nyugati műveltsége birtokában időben belátta, hogy a szocializmus sztálini útja zsákutca, s — Sztálin szobra ma is áll Tiranában. Enver Hodzsa síremlékénél. (A szerző felvételei) hogy nincs elég szállás a vendégeknek, gondok vannak az utakkal, az egyébként szűkös kereskedelmi és egészségügyi ellátás nem bírná a vendégek nagyobb rohamát. Mindez részigaz- ságok^tisitartal’mazna, de hát nem erről, nem csak erről van, lehet szó. POLITIKAI INDÍTÉKOK sokkal jobhan közrejátszanak. 1944 és 1960 között Albánia nagyjából a többi, szocialista útra lépett ország életét élte. A korábbi évszázadok megcibálták, hódítók, megszállók váltották egymást, szétdiarabolták, megcsonkították — csoda volt, hogy a számarányához képest hatalmas áldozatok elszenvedése után „fel tudott egyenesedni”. Kétéves, majd ötéves tervek következtek, amelyek megvalósításához alapvető volt a szocialista országok, és főként a Szovjetunió segítsége. A „nagy testvér" ténykedése azonban nem mindenben nyerte meg a szabad szellemű kis ország önérzetes, szabadságvággyal teli népének rokon- —szén vét, s — komolyan véve az önállóságot, önálló véleményt — bírálták a szovjet vezetés egyes lépéseit. (Ez a külvilág számára nehezen derült ki, ugyanis a konkrét esetekről nagyon megszűrt infonimációk érkeztek a szocialista országokba. Magam utóbb, már Albániából hazatérve újra átnéztem a munkásmozgalom történetéről szóló tankönyveket, lexikonokat, s rájöttem: mint sóik annyi mást, ezt is lekeNAGYON NEHÉZ IDŐSZAK volt ez, amire talán csak közvetve utal az a tény, hogy Ismail Kadaré regényt irt a válságos időszak drámai eseményeiről „A nagy tél" címmel. Ebből megtudhatjuk, hogy kis híján nyílt fegyveres öszecsapásra került sor a Szovjetunió és Albánia között a vlorai flottabázis feletti ellenőrzés jogaiért. Mint egy francia albánszakértő, Robert Escarpit írja. hajthatatlan elszántságukkal az albánok visszavonulásra kényszerítették követelőző pártfogójukat, de a távozáskor a Szovjetunió szigorúnak mutatkozott: nemcsak tanácsadóikat vitték haza, hanem az összes addig hozott felszerelést is. Az ekkor nyújtott kínai segítség is csak múlékony csábításnak bizonyult. , Csak anyit ért, hogy a szocialista Albániát ezek után maoistának tekintették és néhányan ma is annak tekintik. A szakértő következtetése: Az „albán vonal" idő közben egyszer sem változott. Célja az ország építése volt a nemzeti függetlenség keretei között, s a társadalomépítés az engedmény nélküli ideológiával. Tévedés lenne most alapvető változásnak tekinteni Albánia gyors nyitását a külföld felé. Albánia tudniillik sohasem zárkózott el: egyszerűen csak védte magát a külső behatolás ellen, amíg elmaradottsága a zsákmány szerepére kárhoztatta. Most nyilvánvaló: ma már nem lehet egyszerű zsákmány. mint 1990 májusában albán ismerőseink mondják — országának ö ezért választott más utat, amelyet azóta sem kellett módosítani. Nagyvonalú értékelés — ez kétségtelen. De az idő majd sok mindent bizonyít, vagy megcáfol. Mindenesetre Albánia az elzárkózás évei alatt önerőből (mért az egyetlen ország, amelynek alkotmánya tiltja a külföldi kölcsönök felvételét) sokat fejlődött. Befejezte a villamosítást, a legkisebb hegyi falvakba is eljutott az elektromos áram. Alapvető úthálózatát (nagyon nehéz terepen, sokszor egy-másfél ezer méteres hágókat leküzdve) kiépítette, s hozzálátott az első, Tirana—Shkodra közijtti autópálya építéséhez, hogy fizikai értelemben is kapcsolódni tudjon egy újabb szálon Európa vérkeringéséhez. A fontosnak ítélt vasútvonalak kiépültek. Annyi vízierőmű épült a hegyi folyókon. hogy elektromos áramol exportál Jugoszláviának. Görögországnak. Gazdag természeti kincseit sikerrel aknázza ki. olyan ritka fémek esetében. mint a nikkel, króm a világexportlista második helyén áll. És még lehetne sorolni sok mindent, olajfák millióinak telepítésétől, jc minőségű halkonzerv- éi kagylóexportjáig. külföldrí küldött borokig, konyakokig Örmény helyzetkép Több mint húsz személy életét vesztette, további negyvenötén pedig megsebesültek vasárnap délután a Jereván déli külvárosában .történt utcai zavargásokban — közölték telefonon az AFP francia hírügynökség tudósítójával a szovjet hadsereg jereváni parancsnokságán. A szóvivő szerint áldozatok inkább a „másik oldalon”. az örmény milicisták oldalán vannak. örmény nacionalisták vasárnap Jereván egyik külvárosában megtámadtak egy katonai konvojt. A' szovjet katonák legalább 10 örmény támadót lelőttek, a sebesültek száma húsz. Az örmény Népfront egyik illetékese szerint hétfőn a hajnali órákban is voltak lövöldözések Jerevánban. SOK PERSZE A GOND IS a belső fogyasztásra kévéi jut. bár az alapvető ruházat és tartós fogyasztási cikkeket. valamint élelmiszereken a munkahelyeken a dolgozói megkapják. Nincs infláció munkanélküliség. A nyitá: azonban feltehetőleg külön böző megrázkódtatásokkal jái még — erre utalnak a hírei az idei tavasz tüntetéseiről Egy 1990 májusán tett kör út Albániában mindenesein azt jelzi: szimpátiára érdé mes az a sajátos erőfeszítés amely egy gondokkal küsz ködő. de elképzeléseit önerő bői is megvalósítani akari kis ország világra nyitása mutatia. (Vége) Marik Sáudo Változások az anlóbmk Enetmita
