Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

1990. május 28. Kelet-Magyarország 3 FÖLDFOGLALÓK ÉRPATAKON Ha nem adsz, szakítok Itt a11-277! Válaszol Gönczi Mária újságíró Bakó László debreceni volt kisgazda vezető, az általa alapított Nemzeti Radikális Egység el­nöke, a civis város lakója, az Érpatak alatt lévő „Rét—1” táblából április végén 64 katasztrális hold földet mért ki ölessel 17 érpataki lakos számára. A földhöz juttatottak nagy része más­nap be is vetette a „történelmi tett” révén visz- szakapott régi jussát. Közeledik a nyár, a sza­badságolások, a megérdemelt pihenések időszaka. A nap­sütés. a vízpart, a külföldi és hazai kirándulás mara­déktalanul kellemes élmé­nyeket ígér. Valahogyan ná­lunk a nyár a ipfilhenés, a szó­rakozás időszaka, pedig mindnyájunkra ráférne egy kis kikapcsolódás máéikor is. Kovács Anita azt kérdezi, hogy a nyáron nem mara­dunk-e színházi élmények nélkül, mivel befejeződött a Móricz Zsigmond Színház éva­da. Szerencsére nem. bár az is igaz, hogy ezúttal egy kicsit utazni kell érte. Második al­kalommal rendezik meg Kis­várcián a Nemzetiségi Szín­házi Fesztivált, amelynek programjaiban — a tanácsko­zásokon kívül — szerepel a Beregszászi Népszínház, a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a Szabadkai Nép­színház. a Sepsiszentgyörgyi Magyar Színház, a szatmári Északi Színház, a kassai Tha­lia Színház, az újvidéki Ma­gyar Színház, a marosvásár­helyi Magyar Színház. Mit lát­hatunk? Többek között Sha­kespeare: Vihar, Molnár Fe­renc: Játék a kastélyban, Székely János: Caligula, Mó­ricz Zsigmond: Búzakalász című drámáját. A Várszín­házai esték rendezvénysoro­zata június harmadikén kez­dődik. Több előadást tarta­nak. sor kerül a Várszínházi Társulat bemutatójára is. Szigligeti: Liliomfi című da­rabját láthatjuk. A főbb szerepeket Juhász Jácint, Vándor Éva, Barbimek Péter, Taihi József és mások jáitsz- szák. Mint beszámoltunk róla, megnyitotta kapuit a nyíregy­házi Kertmozi. Többen érdek­lődtek, hol nyílik még a me­gyében hasonló szabadtéri film­színház. A Mozlüzemii Vállalat szer­vezés.! osztályán megtudtuk, hogy Gergedyiugomyán, a fürdő területén. Itt az első vetítés június 15-én lesz, az Egyik kopó, a másik eb című vidám amerikai film bemu­tatásával. Júniusban még a következő filmeket játsszák Ugomyán: Vaklárma, Leszá­molás, Nem látni és megsze­retni, Mélytengeri szörnye­teg. Ha már a kertmozikról esett szó, Galánta Miklós kér­désére is itt adunk választ. Ö ugyanis azt kérdezte, hogy a nyíregyházi szabadtéri mozi­ban terveznrk-e filmvetítése­ken kívül — a korábbi évek jól bevált gyakorlatához ha­sonlóan — színházi vagy más­féle bemutatókat. Nos, a megyei művelődési központ tájékoztatása szerint több programra is gondol­nak, elsősorban a hely jelle­gének megfelelően könnyű,' szórakoztató műsorokait ter­veznek. Kabaréműsor, tánc­bemutató, a Betűi-Duó vi­dám műsora szerepel a nyári tervek között. örvendetesen bővül a falu­múzeum. A közelebbi tervekről érdeklődik Mészáros Márta. Páll Istvántól, a múzeum igazgatójától megtudtuk, hogy még az idén elkezdik a műhelysor építését, ahol ré­gi szakmák, tárgyi emlékeit gyűjtik össze. Csizmadia—, gyertyaöntő, mézeskalácsos, kalapos és más műhelyek épülnek itt régi minták sze­rint. A falumúzieumban egyéb­ként több nyári program várja a látogatókat. Tervezik például egy népszínmű elő­adássorozat bemutatását jú­lius végén, augusztus elején. A hangulatosnak ígérkező produkciókat a kállósemjéni porta előtt viszik színre. Nyíregyháza kedvelt új szó- rakozási helye a Bujtosi Sza­badidő Csarnok. Több olvasónk a csarnok nyári programja iránt érdeklődött. Listván Lajostól megtud­tuk, hogy a nyári hónapok­ban elsősorban sportrendez­vények várják az érdeklődő­ket. Június 6-án az NYVSC és az olasz férfi kézilabda válogatott találkozóját lát­hatja ia közönség. Magyaror­szág—Szovjetunió B váloga­tott kosárlabdacsapatok mérkőzése június 9-én lesz. Nemzetközi teremfutball-baj- nokságot .rendeznek június 18—22-ig. Augusztus végén is lesz egy nemzetközi ese­mény, az ülőtröplaibda baj­nokcsapatok európai kupáját rendezik ékkor Nyíregyhá­zán. — Az a tábla föld háztáji kukoricának volt előkészítve — mondja Farkas András, az Érpatakot nyolc évvel ezelőtt magába olvasztó újfehértói Vörös Hajnal téesz elnöke. — Az egyik legjobb föld az ér­pataki határban. Nem tudom, mit szólnak hozzá majd a ta­gok, ha jóval rosszabb minő­ségű területen kapják meg járandóságukat. Megfordult a fejünkben, hogy ráküldjük a gépeket és kitárcsázzuk a jogtalanul elfoglalt és beve­tett földek veteményeit, de nem akarunk az erőszakos cselekedetre erőszakos fö­loszt adni. Peres úton. csupán a jog fegyverét használva kívánunk a földfoglalók el­len fellépni, ami viszont hosszadalmas úgy. Sajnos, a háztáji föld kérdését más­ként kell megoldanunk. Osztják a Rétet Érpatakon Márton Lajost, a debreceni pártelnök helyi jobbkezét, az egyik legna­gyobb földdarabot kapott gazdát keresem, ám portájá­nak kapuja csukva. — Nincs az most itthon, dohányt ültetnek Kalló alatt — szólal meg a közeli utca­sarkon az árokpartot kaszál- gató Kreposcsák Sándor. — Hallottuk, osztottak maguk­nak földet ott a réten. Tán neki van az egyik legnagyobb darab belőle. Bár mondják, ott abban a táblában sose volt földje, egyiknek se. A Márton hajdani földjei közül Is mind rosszabb volt — leg­alábbis úgy mondta valaki — mint amilyet most kimértek. Olyan föld az kérem, hogy mindenkinek ott kellett vol­na a háztáji. Szóval, minden­esetre nem jól ment ez az egész földosztás vagy mi a csuda. Az ominózus Rét-tábla mellett vezet el a földút, amelyen megközelíthető az a házsor, ahol Mihajla György portája is elhelyezkedik. A gazdát szerencsére épp ott­hon találom. — Ez év januárjától jár­tunk a téeszirodán Üjíehér- tón — ültet le a konyhában a házigazda. Márton Lajos helyettese —. hogy vissza­kapjuk a földjeinket. Én és a feleségem a 14 holdunkat és a többiek is a magukét. Először nem találták a bir­tokíveket. Később az elnök itt az érpataki gyűlésen is megígérte, hogy ha a földhi­vatal hozzájárul, akkor ő minden további nélkül kimé­ri nekünk is a földet, ahogy azt a többi igénylőnek már megtették. A földhivatalban Bakónak és Mártonnak ál­lítólag azt mondták, hogy hozzájárulnak. A téeszelnök ezután mégis visszakozott. A birtokívek időközben előke­rültek, de azt mondják, hogy ezeket a földeket — mármint a 17 családé — már koráb­ban megváltották. Erről vi­szont nincs semmi bizonyíté­kuk. — Mi semmiféle megvál­tásról nem tudunk, mi nem írtunk alá semmilyen pénz­átvételt — vág közbe kissé emelt hangon az időközben -két oedagóguslányával a pa­lántázásból hazatért, jócskán felvágott nyelvű Mihajláné. — A téesznek az a jó. ahhoz ragaszkodott, hogy ezt az esz­tendőt még kihúzza a földek közös tartásával, mi meg bé­reljünk tőlük jó drágán. Hat ezer forint bérleti díjat fize­tünk hold jáért annak a 6 ka­taszteri holdnak. amelyen már 6 éve dohányt termesz­tünk. a téesztöl megvásárolt szárítóra alapozva. De hát ez is úgy volt — sóhajt föl az asszony —. hogy megvettük 5 éves törlesztésre a szárítót, amelyik 6—7 hold dohánnyal van kihasználva, s a téesz csak 1 holdra kötött szerző­dést velünk. A többit a kör­nyékben felvásárolt dohány- szerződésekre termeltük, szá­rítottuk és adtuk le. II tsz halagat — Nem vettem vissza a huszonkilenc évvel ezelőtt megalakult szakszövetkezetbe bevitt 14 holdunkból csak ti­zet — veszi vissza a szót Mi­hajla György. — Nekünk annyi pont elég. A hét hold dohányon felüli területen ta­karmányt fogok termelni a majd ezután beállítandó marháknak. Mi érpataki ra­dikálisok megalakítottuk <i Nemzeti Radikális Egység Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei szervezetét, melynek én vagyok a titkára. Nem tűr­hetjük. hogy a falunkba ve­zető út két oldalán lévő köz­ségi földekben az újfehértói- ak háztáji napraforgója le­gyen. Valamennyi libalege­lőnkön a fehértói libások ül­nék. mint bérlők. Az úi ön- kormányzati törvény életbe lépte után mi különválunk, semmit nem hagyunk a mi­enkből az úifehértói téesz­nek. Legyen ismét saját ta­nácsunk. saját rendőrünk, sa­ját szövetkezetünk. —- Mi időben ki jelöltük Üj- fehértón és Érpatakon is azo­kat a táblákat, amelyekből a földjüket igénylők és a jog­szabály szerint is jogosultnak bizonyulok számára a föld­hivatal kimérte a földet, ki­nek mennyi járt — tájékoz­tat a téeszelnök a történtek miatt méltatlankodva. — Az érintettek megelégedésére ed­dig 50 hektár került kiosztás­ra, mintegy 25—30 fő részé­re. s ez a szám a jelenleg is­mert igények szerint még mintegy 15 fővel gyarapodni fog. Az érpataki „tizenhetek” cselekedete előtt értetlenül állunk. Ez bizony birtokháborítás — A földhivatal ingatlan­ra vonatkozóan engedélyt an­nak tulajdonosváltozásáról nem ad ki. mert nem adhat — fogadja kérdezősködésemet Görömbei József, a megyei földhivatal vezetője. — A földhivatal csupán regiszt­rálja a hozzá bejelentett vál­tozást. Véleményem szerint az érpataki eset kimeríti a birtokháborítás fogalmát. A jelenleg érvényes jogsza­bályok szerint ugyanis egye­lőre csak azok kaphatták vissza földtulajdonukat, aki­két mindeddig nem váltották meg. Az más kérdés, hogy sokukét hogyan vették el, mi módon váltották meg. Egy biztos, a jogszabály úgy szól — és ezt nem nyilvánították még törvénytelennek, tehát érvényben van —. hogy a föld a kívülálló tulajdonából a szövetkezet tulajdonába ke­rül attól függetlenül, hogy aláírta-e valaki, vett-e fel pénzt az illető vagy sem. Ha 3 hónapon keresztül nem nyilatkozott, hogy belép a té- eszbe. a földje automatikusan a szövetkezet tulajdonába ke­rült. Ez volt akkor az érvé­nyes jogszabály. A földfogla­lók ügyére még visszatérünk. Galambos Béla hány évvel ezelőtt bennünket, és szerel- személyzet nélküli nék kifürkészni tit- ürhajót indítottak el kainkat. Rendkívül a hozzánk legköze- udvarias lények: egy- lebb eső nyugati nap- két esettől eltekintve rendszer legközeleb- még nem szálltak ki bt bolygójára. űrhajójukból. mert Mokakat aggaszt, ^1 hogy azonosít­hatatlan repü­lőtesteket fedeztek fel hazánk légterében. Vannak, akik tudo­mányosan cáfolják lé­tezésüket, mások tu­dományosan és saját szemükkel bizonyít­ják, hogy ezek a fény- jelenségek reálisak, és majdnem kézzel foghatóak. Nagy kár, hogy a hivatalos szervek nem hozzám fordul­tak magyarázatért. Emlékezzünk csak, a költségvetési hiá­nyunk már több mint 20 milliárd dollár. Azt azonban még senki mem mondta el, mi­re költöttük ezt a te­mérdek pénzt. Én tudom... A legszu- pertitkosabb bázi­sunkról (a lehallga- lóközpont ehhez ké­pest kismiska!) né­Miután ez a baráti gesztus megtetszett az öttlakóknak. el­kezdtek. érdeklődni országunk iránt. Hí­rét vették a vörös- csillaghullásnak, a politikai életben be­következett csillag- hullásnak és az üstö­köspályák is felkel­tették érdeklődésü­ket. Az csak termé­szetes, hogy a helsin­ki záróokmány szel­lemében baráti or­szágnak tekintenek tudjak, hogy nem ha­sonlítanak egyik ma­gyar szépségkirály- nöhöz sem, így nem akarnak senkit meg­rémíteni. Higgyék el: ezek a lények sokkal értelmesebbek és ár­tatlanabbak, mint mi, magyarok; ők nem szabadítják fel az árakat úgy, hogy a béreket gúzsba kötik, még senkit sem súj­tottak agyon jövede­lemadóval, és a szo­ciálpolitikájuk is jobb, mert űrhajóiéin van a fejük fölött, te­hát nem az aluljáró­ban alszanak. Ne fél­jünk tőlük! Sőt: az lenne a legjobb, ha kommunikálni is tud­nánk velük. Nyilván sokkal gazdagabb bolygóról jöttek, így nyugodtan lehetne a nemzetközi kommu­nikáció első szava: ■j- Au. £*z minden értel­ét mes lény szá­mára azt jelen­tené, hogy szívesen vennénk, ha lenne egy kis aranyuk gaz­daságunk fellendíté­se céljából, mert egyébként mínuszban vagyunk ... Most jut eszembe. Uramisten! Mi lesz, ha félreér­tik, s ők akarnak tő­lünk kölcsönkérni?! Saiga Attila Gyarmati mérlegek a BNV-n Az új hídmérleg elektromos és mechanikus változata. Az idei BNV-n a látoga­tók a fehérgyarmati METRi FÉR Kft. mérlegeit is megte kinthetik. Mint Miski Ferenc, a fejlesztési osztály vezetője elmondta: két újonnan kifej­lesztett mechanikus illetve elektronikus üzemelésű, 50— 200 kg méréshatárú terme két mutatnak be. A METRI - POND-tói elszakadva, csak úgy tudnak piacképesek len ni. ha esztétikus, aZ időjárási viszontagságokat jól tűrő, korszerű alkatrészekből ösz- szeállított, olcsó mérlegekkel jelentkeznek Ügy tűnik, ezt sikerüli produkálni. A fej­lesztők most dolgoznak egy hídmérlegen (fi métertől 24 méterig), melynek 3 méter a hídszélessége Nagy előnye, hogy nem igényel aknát, egy betonalapra is ráhelyez­hető, s könnyen új helyre vi­hető. SZERKESZTŐI OOOOOOOO Tulajdon képpen T iéd a gyár, magad­nak építed — hang­zott a jelszó lassan fél évszázaddal ezelőtt, a fényes szelek nemzedéke számára. A föld előbb azé lett, aki megművelte, majd pedig elkövetkezett a mezőgazdaság „szocia­lista átszervezése”. Másfél emberöltő elegendő volt ahhoz, hogy a tulajdonról teljesen hamis képzet ala­kuljon ki az emberekben. A gondoskodó államban, amely azonban számos más mellett éppen eme gondoskodásban mondott csődöt, jelszavak szintjére jutott, hogy a dolgozó tu­lajdonosként lép fel. Ne­hezedő körülményeink közepette azonban mind gyakrabban hallunk ma ilyesmiről. Az egyenszegénységbe egybemosott hanyatló gaz­daságban nem nagyon volt ok arra, hogy valaki más gazdagodása bosz- szantsa ennek vagy annak az üzemnek a dolgozóit. Napjainkban azonban nemhogy óriási különbsé­gek alakulnak ki egyes munkahelyek jövedelmei között, de a szegényebb helyen egyes emberek egyenesen feleslegessé is válhatnak. Miért pont én... Ez az első reakció. Miért pont a mi üze­münk. .. Ez a következő. Pedig nem volt övék az Üzem, és nem is lesz az, hacsak meg nem veszik. Az ország három leg­erősebb pártjának alap­koncepciója egyaránt tar­talmazza a tulajdon szent­ségét. Az állami tulajdon korábban is csak kinyilat­koztatásokban volt egyút­tal az ott dolgozóké is, az új kurzusban azonban ilyesmiről szó sincs. Mun­kaadókra és munkaválla­lókra szakadt az ország. Ebben a szisztémában a vállalati tanácsok felesle­gessé válnak, a munkás- képviseletek pedig — ha kialakulnak — nem fog­ják rövidlátó módon csak a munkaalkalmat védeni, nem is teszik sehol a mo­dern államokban. Dolgozni csak jó bália­toknál lesz érdemes, a rosszak pedig elöbb-utóbb tönkre fognak menni. Mi­előtt ez bekövetkezne, előbb „soványodni” fog­nak, és igyekeznek meg­szabadulni a munkaerő­től, annak egy részétől. Akinek ez a sors jut, az minden bizonnyal „tisz­telten” az én észérveimet, de eszembe juttatja, hogy mennyi az OTP tartozása, és hány gyereke van. Mégis! Egy lerobbanoban lévő, vagy feljavításra kiszemelt vállalatnak most már nem dönti a költségvetés a pénzt a munkahely fenntartásá­ra. Ez a rendszer ilyen. Bár a régi kezdte volna hamarabb. Annak azon­ban ellenkezett a belső lo­gikájával. Húszmilliárd dollárunk bánta ezt a ..humanizmust". Nesze semmi, fogd meg jól. .. Mondhatja az érin­tett, a lap aljához. köze­ledve. Senki nem tud re­ceptet, de azt hiszem, éZ. sem vigasz. Nem más áZ- mint kijózanodás. Vagy,' fejfájós másnapossági?, Esik Sándor • ,Rv> :. .. * << «V- r -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents