Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-28 / 123. szám

4

Kelet-Magyarország

1990. május 28.

Nymvbázám enezLés jDÉlá lonaloL eovzéke

Érvényes: 1990. május 27-től

Érkezik

0,25 Miskolc Tiszai pu.

0,27 Csap—Záhony (Kr) 2.

0,36 Szabadka—Szeged (Kr.) 2.

1.36 Moszkva—Záhony (Bp. exp. belf. nem)

3,10 Bp. Keleti—Szolnok (Bp. exp. belf. nem)

3.57 Leningrád—Moszkva (Tisza exp. belf. nem)

4.16 Bp. Nyugati 2. K: Z.

4.57 Vásáronamény K: V. kivételével ; nem közi. dec.

24, 25, 26. 31., jan 1.

4.57 Bp. Ny. 2. Nem közi. dec.

25, jan,

5.02 Nyírbátor 2. Nem közi. dec. 25, 26, 31, jan 1.

5.06 Ohat-pusztakócs 2.

5.09 Záhony. Nem közi. dec. 25, jan. 1.

5.17 Debrecen

5,20 Szerencs K: Mn.

6,25 Záhony

6.38 Miskolc Tiszai pu.

Nem közi. dec. 25

6.49 Tiszalök 2.

6.49 Beográd—Cegléd (Puskin, belf. nem)

6.50 Vásárosnamény 6,59 Mátészalka

7.06 Záhony

7.09 Püspökladány 7,15 Nyíradony 2.

7.18 Füzesabony K: Z. V, Miskolc Tiszai pu.

7.18 Debrecen K: Z. V, H.

Nem közi. dec. 25, 26, 27, 30, 31, jan. 1.

8,00 Szolnok

8.02 Záhony

8,24 Vásárosnamény 2

8.37 Zajta

8.39 Miskolc Tiszai pu.

Nem közi. dec. 25, 26, 31, jan. 1.

8.58 Csap—Záhony

9.03 Szerencs 2.

9,30 Bp. Nyugati pu.

9.37 Bp. Nyugati pu.

9.38 Ohatpusztakócs 2.

10.14 Bp Nyugati pu. (Szabolcs exp. R.) Nem közi. dec. 25, jan. 1.

10,36 Miskolc Tiszai pu. Nem közi. dec. 25, jan. 1.

10.50 Bp Keleti—Szolnok K: jún. 10-tői szept. 16. V. belf. nem

10.50 Bp. Keleti—Szolnok K: jún. 13-tól szept. 19. Sz. belf. nem

10,54 Varsó—Miskolc K. jún. 18- tól okt. 8. Belf. nem

12.05 Záhony

12,40 Budapest Nyugati pu. 13,00 Miskolc Tiszai pu.

13.10 Vásárosnamény 13,12 Záhony

13,19 Zajta 2.

13,28 Bp. Nyugati

14,33 Debrecen K: Z, kiv.

15.05 Ohatpusztakócs 2.

15,08 Bp. Nyugati

15.15 Mátészalka 15,18 Záhony

15,25 Miskolc Tiszai pu.

15.35 Debrecen (Nem közi. dec. 24.)

15,38 V.-namény

16.10 Csap—Záhony

16.27 Bp. Nyugati

16,30 Záhony K: V. Nem közi. dec. 26.

16.50 Bp. Nyugati

16,46 Miskolc Tiszai pu.

17.02 Várna—Püspökladány K: jún. 10-töI okt. 10. 2. belf. nem

17,07 Kijev—Záhony K: jún. 12- töl szept. 18. Kedden belf. nem

17,21 Debrecen

17.27 Bp. Nyugati pu. K: P. Nem közi. dec. 29.

17.36 Miskolc Tiszai pu.

K: Z. kiv.

18.03 Záhony

18,17 Moszkva—Záhony K: jún. 9-től szept. 15. Z. belf. nem

18.25 Bp. Nyugati Pu.

K: P. kiv.

18.32 M.-szalka

18.44 V.-namény K: V.

19.01 V.-namény K: V. kiv.

19.01 Ohatpusztakócs 2.

19,09 Miskolc Tiszai pu.

19.12 Debrecen 19,29 Bp. Nyugati

19,42 Bp. Nyugati K: P, nem közi. dec. 29.

20,00 Bp. Nyugati (Hajdú exp.)

R. Nem közi. dec. 24, 31. 20,07 Bp. Nyugati K: P. Nyírség exp. R. Nem közi. dec. 29.

20.25 Debrecen

20.28 Miskolc Tiszai pu. K: P, Z, V, nem közi. dec. 24, 25, 26, 29, 30, 31.

20,34 Moszkva—Záhony (Puskin belf. nem)

20,41 Bp. Nyugati pu. K: P.

20.45 Ohatpusztakócs 2.

20,54 Nagykároly—Mátészalka 21,04 Záhony

21,11 Szerencs 2.

Nem közi. dec. 24.

21.13 Nyíradony K: P.

21,20 Fonyód K: jún. 16-tól

szept. 2.

21.26 V.-namény

22.32 Kisvráda K: V. 2.

22.38 Bp. Nyugati pu.

Nem közi. dec. 24, 31.

23,25 Füzesabony. Nem közi. dec. 24.

23.28 Debrecen

23.39 Bp. Keleti Szolnok (Tisza exp. belf. nem)

Indul

0,30 Szeged—Szabadka 2. K: Kr. 0,40 Záhony—Csap 2. K: Kr.

1.40 Szolnok Bp. Keleti (Bp. exp. belf. nem)

3,07 Miskolc Tiszai pu.

3,13 Záhony—Moszkva Bp. exp. belf. nem

3.40 V.namény 2

3.58 Nyíradony 2

4,02 Szolnok—Bp. Keleti

4.25 Bp. Nyugati (Nem közi. dec. 25, jan. 1.)

4,30 Miskolc Tiszai pu.

(Nem közi. dec. 25. jan. 1.)

4.45 Bp. Nyugati pu.

(Nem közi. dec. 25. jan. 1.)

5.04 Záhony

5.09 Tiszalök 2.

5.15 Bp. Nyugati K: szept. 3-tól hétfőn

5.15 Fonyód K: jún. 16-tól szept. 2.

5,21 Debrecen K: Mn.

5,23 Zajta 2.

5,42 Záhony 5,50 Debrecen

6.10 Szerencs 2.

6.20 Bp. Nyugati (Hajdú exp. R. nem közi. dec. 25. jan. 1.)

6,28 Bp. Nyugati

6.40 Debrecen

(Nem közi. dec. 25.)

6,53 Záhony—Moszkva,

Puskin (belf. nem)

7.20 Miskolc Tiszai pu. K:

Z, V, H, nem közi. dec.

25, 26, 27, 30. 31, jan. 1.

7.40 Nyíradony 2.

7.59 Ohatpusztakócs 2.

8.05 Debrecen

8.06 M.szalka

8.09 Szerencs

8.10 V.namény

8.15 Záhony

8.45 Bp. Nyugati

9.40 Záhony—Csap

10.20 Záhony

10.20 Bp. Nyugati

10,50 Mátészalka—Nagykároly 2.

10.53 Záhony—Kijev K. jún. 10- től szept. 16. V. belf. nem

10.53 Záhony—Moszkva K: jún. 13-tól szept. 19. S?. belf. nem

11.00 Püspökladány—Várna K: jún. 8-tól okt 8., belf. nem

11.00 v.namény

11.25 Miskolc Tiszai pu.

11,35 Ohatpusztakócs 2.

12,15 Debrecen

12.16 Záhony

12.35 Bp. Nyugati pu.

13.32 Záhony K: Kr.

13.33 Hatvan

14.35 Miskolc Tiszai pu. K: Z. kiv.

14.35 Debrecen—Bp. Nyugati pu. (Debrecenig személy)

14.40 Ohatpusztakócs 2.

14.40 V.-namény

14.41 Záhony—Csapra közvetlen kocsik

14.43 M.szalka

15.20 Bp. Nyugati K: V: nem közi. dec. 26.

15.45 Szolnok

15.46 Füzesabony nem közi. dec. 24.

16,14 Bp. Nyugati

16.20 Bp. Nyugati (Szabolcs exp. R. nem közi. dec.

24, 31.)

16.35 Bp. Nyugati K: V. Szegedre közv. kocsik; nem közi. dec. 26.

16,52 Miskolc Tiszai pu. Nem közi. dec. 24, 25, 30, 31.

16.56 Záhony

16.57 Debrecen

16.57 Mátészalka K: P. kiv.

16.57 Ohatpusztakócs 2.

17,02 V.namény K: P. kiv.

17.05 Miskolc Tiszai pu.—Varsó K: jún. 10—okt. 10.

belf. nem

17,10 Szolnok—Bp. Keleti pu.

K: jún. 12-től szept. 18-ig. K. belf. nem

17.37 Miskolc Tiszai pu.

17.38 Debrecen K: Z. kiv.

17.38 M.szalka K: P.

17.40 Záhony

17,48 V.namény K: P. Bp. Nyugati pu.-ról

18.21 Szolnok—Bp. Keleti

K: jún. 9-töl szept. 15. Z. belf. nem

18,27 Záhony K: P. kiv.

18,37 Bp. Nyugati 19,00 Bp. Nyugati K: V. Vásárosnamény ból

19.05 Bp. Nyugati K: M. n. 2. postavonat személyszállítással

19.17 Miskolc Tiszai pu.

19,45 Záhony K: P; Nem közi. dec. 29.

20,04 Tiszalök K: P. Polgárig 2.

20.09 Debrecen

20.10 V.namény

20.10 Záhony K: P. Bp. Nyugatiból

20,20 Zajta

20,30 Debrecen K: P, Z, V.

nem közi. dec. 24, 25, 26, 29, 30, 31.

20.40 Cegléd—Belgrád Puskin (belf. nem)

20.47 Miskolc Tiszai pu.

Nem közi. dec. 24.

22.40 Debrecen K: V. kiv.

22.40 Bp. Nyugati K: V. 2.

22.44 Záhony nem közi. dec.

24, 31.

22.47 Szerencs 2. Nem közi. dec. 24.

22.47 Nyírbátor 2. Nem közi. dec. 24, 25. 30, 31.

22,50 V.namény K: Z. kiv. Nem közi. dec. 23. 24. 25. 30. 31.

23.42 Záhony—Moszkva Tisza exp. (belf. nem)

Jelmagyarázat

K: közlekedik P: közlekedik pénteken Z: közlekedik szombaton V: közlekedik vasárnap H: közlekedik hétfőn Sz: közlekedik szerdán Kr: külön rendeletre Kiv: kivételével R: a vonatra helyjegy váltása kötelező

2: A vonat csak másodosztályú kocsikkal közlekedik Mn. munkanapokon belf. nem: belföldi utazásra nem vehető igénybe.

A vastagon szedett sorok gyorsvonatot jelölnek.

Munkatársunk albániai útisorozata (3.)

Az Adria erkélye

Vasárnap, vagyis május 27-én hajnalban lépett életbe az új vasúti menetrend. Országosan mintegy három százalékkal csökkentette a MÁV a kihasználatlanság miatt a személyszállító vonatok számát, és hiába kerestük a beígért Intercity járatokat is a menetrendben. Kérdőjeles még a Csap—Szabadka közötti vonatpár beállítása, ugyanis a Jugoszláviában bevezetett kötelező kétszáz dolláros beváltás miatt nemigen lesz rá igény. Ha valamiféle változás történik ez ügyben, külön rendeletre beindítják a járatot.

A Budapest és a Tisza expressz továbbra is a Keleti pályaudvarra fut be Budapesten, belföldi utazásra nem vehetők igénybe. tJj a menetrendben a Nyíregyháza—Mátészalka—Nagykároly közötti motorvonat. Nyíregyházáról 10,50-kor indul, s este 20.50-re érkezik vissza. A Tokaj expressz kihasználatlansága miatt csak Miskolc és Budapest között közlekedik, Lillafüred néven. Á Hajdú expressz menetrendje annyiban változik, hogy nem Záhonyból, hanem Nyíregyházáról- -indul. A Komfort kocsit egyelőre nem érdemes keresni rajta, ugyanis Dunakeszin felújítják. Csak Debrecenig közlekedik a korábban Miskolc— Szeged közötti, közismert nevén „szegedi” gyors. Nyíregyházáról hajnalban 6,40-kor indul. De tudni kell azt is, hogy valamennyi Nyíregyházáról induló gyorsvonathoz közvetlen csatlakozás van Cegléden Szeged felé.

A Hajdú expressz zsúfoltságát kívánják csökkenteni egy új gyorsvonatpárral, Záhony és Budapest között. Záhonyból 5.35- kor indul, és 9,46-ra érkezik Budapest Nyugati pályaudvarra.

Szombatonként nem közlekedik a Nyíregyházáról Vásáros- naményba 22,50-kor indított járat, s ugyancsak megszűnt ezen a vonalon a 4,53-kor Nyíregyházára érkező személyvonat. Ezentúl 6,10-kor indul a korábban 6,24-kor Nyíregyházáról indított miskolci járat, s csak Szerencsig megy, ott át kell szállni Miskolc felé. Megszűnt a Budapest Keleti pályaudvarról pénteki napokon 17,24-re Nyíregyházára érkező gyorsvonat is,

A MAv már megjelentette az 1991. június 1-jéig érvényes új menetrendet. ebből közöljük moist kivohatoSan azokat a járatokat, amelyek várhatóan, megyénk utazóközönségét is érdeklik. A HELYSZÍNEN lépten- nyomon megcáfolódik az iskolai ismeret: Albánia fiatal ország. Fiatal persze a tekintetben, hogy nemrégen van ipara, elektromos energiája, ám történelme — ha sok szomorú időszakot foglal is magába — veretes, városai között sok a két évezredes múltra visszatekintő, az ásatások pedig egy ennél is régebbi kultúra csodálatra méltó emlékeit tárják fel.

Érzékeny lelki világú emberek lakják, ezt pedig azok a lírai kifejezések is mutatják, amelyekkel egynémely városaikat jellemzik. Ilyenek: Kruja: az Adria erkélye. Gjirokastra: a kő városa. Sarandra: az albán rivié- ra gyöngyszeme. Mindhárom meglátogatása után tanúsíthatom, hogy a lokálpatrióták nagyon .jellegzetes, mi több: karakteres elnevezésekkel illették szülőföldjüket és semmi túlzás sincs bennük. S csak sajnálom, hogy a turistautak sajátosságaként oly kevés időt tölhettem bennük.

KRUJA, a ma kb. 12 ezer lakosú városka egyfajta nemzeti kegyhely, a híres Szkan- der bég szülőhelye. Régi település, az i. e. harmadik század óta lakott, első várfalait a negyedik században építették. Fellegvára — melynek egy részét nagyon szépen rendbehozták, újjáépítették — ma kiemelkedő látványosság. Itt — múzeumában — mindent megtudhatunk Szkander bégről.

1415-ben immár újra a törökök kezére került Kruja vára. A megtorláshoz tartozott, hogy a tisztek fiú gyermekeiket Konstantinápolyba vitték, janicsár iskolába. Köztük volt a várkapitány tízéves fia, Gjergj Kastrioli is. Kitűnő katona lett belőle, be is illeszkedett a török társadalomba, érdemeiért kapta előbb a Szkander nevet, s még később, jeles hadi cselekedeteiért a bég tisztségét is. A szultán megbízott benne, talán azt is hitte, hogy a harmincas éveiben járó férfi már elfelejtette szülőföldjét. Ám Szkander bég csak az alkalomra várt. amely az 1443- as nis-i csatában jött el. ahol éppen Hunyadi János mért csapást a török seregre. Ebből a csatából — Hunyadi tudtával — szülővárosa felé vette útját a „török bégből” albán hazafivá változó egykori krujai fiúcska. Nem ment üres kézzel, mert korábban arra kényszerítette a

Akció a Nyírfában május 28-tól

A LAKÁSTEXTIL OSZTÁLYON: PADLÓSZÖNYEG VÁSÁR!

2—3—4 m széles darabok (1—3 m-ig)

40 °/0 -kai olcsóbban!

A MŰSZAKI OSZTÁLYON 200 1-es ELIN fagyasztószekrényes láda 5500,— Ft-tal OLCSÓBB!

Amíg a készlet tart!

A JÓ VÁSÁRLÁS NYITJA: NYÍRSÉGBEN A NYÍRFA!

(1881)

Hunyadi János dicsérete ma a krujai vármúzeumban. (A

szerző felvételei.)

szultán egyik titkárát, hogy kinevezze a krujai terület parancsnokává. Így a várat csellel elfoglalva, fővárosává és a török elleni albán ellenállás központjává tette, kivívta országa függetlenségét.

ÖT ÉV MÜLVA ismét kapcsolatba került Hunyadi és Szkander bég: a magyar hadvezér az albánokkal szövetségben indított hadjáratot a török ellen (ez azonban a rigómezei csatában vereséggel végződött). Kruja azonban kiállt három ostromot (1450, 1466 és 1467), amelyek közül kettőt személyesen 11. Mohamed irányított, de csak tíz évvel Szkander bég halála után tudta elfoglalni (1478-ban). Le is romboltatta. s a legendás albán hadvezér csontjait a szultán katonái amulettként kapták meg...

Hunyadi János képe elismerő sorokkal most is ott függ a krujai várban. (Rajta kívül nagyon kevés közvetlen magyar vonatkozású nevezetességre leltem Albániában. Egy líraibb: Zogu albán királynak, aki III. Szkander bég néven ült a trónon 1928—39 között, magyar származású felesége volt gróf Apponyi Geraldine személyében. A másik söté- tebb: amikor Albánia az első világháborúban hadszíntérré vált, északi része osztrák—magyar megszállás alá került. Alighanem ekkor jártak magyar katonai egységek második, s egyben utolsó alkalommal a „Szkipetárok földjén.

GJIROKASTRA már Dél- Albánia. Talán a legtöbbet megírt város. Itt született ugyanis Ismail Kadaré, híres albán író. aki „A kő városának krónikája” címmel könyvet írt szülővárosának fél évszázaddal ezelőtti kritikus periódusáról. En\^er Hodzsánia'k is szülővárosa

Gjitrolkaistna, akit szintén megiihletett, életének utolsó éveiben a hozzáértők szerint nagy tehetséggel és szeretettel írt róla „Gyermekkori évek, gjirokastrai emlékek” címmel. A ma turistájának azonban nem feltétlenül ezért, érdekes. Maga a város szerpentinen közelíthető meg. Keskeny, lalbinintusszerű utcáik alyam meredekek, hogy száraz időben vigyázni kell, meg ne csússzunk a simára koptatott köveken. Ismail Kadaré így jellemzi egy helyütt: „Ez kétségtelenül az

egyetlen hely a világon, ahol ha lecsúszunk az utca völgy felőli oldalán, könnyen egy háztetőn találjuk magunkat.”

Nagyon kedlemes, ódon hangulatú, barátságos ez a városika, néhány perces séta után is úgy érzi már magát az utazó, mintha régi ismerős lenne itt. Külön látványos nevezetessége a citadellában a Nemzeti Hadi Múzeum, remek fegyvergyűjteményével.

(Gjirokastra egyébként múzeumváros, rendkívül nagy gondot fordítanak megóvására. Rajta .kívül Berat kapta meg ugyanezt a megkülönböztetést — de számomra az előbbi hangulatával mindenképpen .megelőzi ez utóbbit. Ugyanebbe a kategóriába tartozik Butrinti, az ország déli csücskében, ahol illír—görög—római épületegyütteseket tártaik fel. A régészek itt kutatnák az epí- rosi király, Pyrros palotájának romjai után, ahol And- romakhé tragédiája lejátszódott. Ez azonban nem város, hanem egy önálló régészeti lelőhely. Májusban, albániai látogatása idején azt nyilatkozta az ENSZ főtitkára, hogy e három értékes helynek mindenképpen a világörökség között volna a helye.)

Szinte mindegy, hogy melyik napszakban érkezik az utazó Sarandába, ha nem is tudna rólia. akkor is adódna a megnevezés: az albán rivi- éna gyöngyszeme. Hatalmas öböl magas hegyek karéjában, szemben Korfu szigete egy szűk szorosinyira zárják hegyei a horizontot.

A TENGERPARTI SÉTÁNYOKAT vastaglevelű, mélyzöld, trópusi pálmáik szegélyezik, mel l ettük méter magas kaktuszok bontják sárga virágukat, rózsaszínben játszanak az útmenti leanderek virágai. Este az egyik étterem kertjéből dallamos görög buzuki-muzsiika szól —• odébb az egy,húrú állbán la- huta mélabúja kísér egy énekest. Az ember óhatalanul ellazul, a tenger hullámzása, a virágillatok orgiája és a dallamok egyszerűen lenyűgözik.

A városszéli hegyoldal teraszos olajfaliget. odébb narancs- és fügeültetvények — hamisítatlan dél. És még érintetlenül.

Következik:

zsákmány.

Ma már nem

Marik Sándor

Butrinti: kétezer éves falak a régészeti lelőhelyein.

• y -• • r . -KliSi ii.v;

Életbe lépett a vasúti menetrend

I gyorsvonat Budapestre