Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)
1990-05-28 / 123. szám
2 Kelet-Magyarország 1990. május 28. Leváltás, elbocsátás — bizakodás Nincs hely Heinernél? Újabb rossz hírt kapott szerkesztőségünk: a vásárosna- ményi Heiner Művekben leváltották az összes vezetőt, és az ígéretek ellenére elbocsátottak 63 dolgozót. Nincs elegendő munka a beregi vasas üzemben, de a tulajdonos és az új vezetés bizakodó. Úgy hírlik, az itt maradt dolgozók már nem mernek bizakodni, hiszen az elmúlt évtizedben és az utóbbi két hónapban is sok Ígéretet kaptak, sokat is csalódtak __ őszinte sajnálattal csengetünk be a „hatvanihánmak” egyikéhez, a muntonélküliivé vált Bene Lászlóméhoz. A csengetés előtt a mámén vi ,jbJokikos" házában éppen pulóvert kötött. — Ebben az üzemiben voltam írógépszerelő, betanított lakatos, végül elektromos szerelő. Heiner úr almikor megvette tavasszal az üzemet, ezt mondta: „Mindenkire szükségem van, nem lesz elbocsátás.” Nem tartotta a szavát, má jus 11-én le kellett számolnom, a felmondási időm június 1-ig tart. Addig kapok egy kis pénzt. Hogy utána mi lesz, nem tudom. A városban munka nincs, van viszont két tanuló gyermekünk és egy törlesztés alatt lévő OTPhs lakásunk. Férjem a ládlagyárban keveset keres. A fentiek tudatában sokféle érzés kavarog e sorok írójában, almáikor átlépi a Heiner Művek kapuját. Az igazságérzet azonban azt súgja: a munkanélküliségről nem Heiner úr tehet. Az itteni gondok valójában a múltban gyökereznek. Íme Heiner Jenő tulajdonos rövid nyilatkozata: — A szereidének még nem sikerült elég munkát szerezni. Nagy volt az improduktív létszám. A régi vezetőikkel neim váltam megelégedve. Emberileg érthető, hogy nem volt szimpatikus néhány lépésem. De nemcsak a szimpátia számít. Az új vezetéssel bizakodó vagyok. Bár idő kell ahhoz, hogy beinduljon a kerék, a rendes körforgás. Idő, idő, pénz és pénz. Tudjuk — lapunkban ás megírtuk —, hogy március második felében vette meg az üzemet a vállalkozó szellemű fiatalember. Azóta valóban nem nagy idő telt el. Azóta valóban nehéz lett volna egy süllyedő hajóival partra érni. Nézzük hát, mi is történt e rövid idő alatt. Fazekas Béla. a minőségelle- nőrök vezetője ezt mondja: — A régi vezetés az új tulajdonos mellett is széthúzott, veszekedett. Ezért néhány középvezetővel bementünk a tulajdonoshoz, és ezt mondtuk neki egybehangzóan: „A vezetők beleüljenek fci. Ha ez nem megy, el kell távolítani őket.” Ezek után úgy tűnik: a tulajdonos helyesen döntött, amikor a széthúzó, többek által tehetetlennek nyílvánított vezetőket elbocsátotta. Az új igazgató Herényi József. Régebben ebben, az üzemben dolgozott termelés- irányítóként. Innen a tisziaBallagó szakmunkásjelöltek Szombaton ballagtak megyeszerte a szakmunkásképző intézetek diákjai. A nyíregyházi 107-es számú Mező Imre Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben tizenhat osztály diákjai készülnek az „életre”. Ballagásukra ugyancsak szombaton került sor. 298 diák ballagott a kisvárdai 111. számú szakmunkásképző intézetben szombaton. Közel 200 leány és fiú búcsúzott iskolájától Fehérgyarmaton szálkái Acélárugyárba ment, ahol művezetőként, főmérnökiként, végül idejövetele előtt termelésű osztályvezetőként dolgozott. Visszajött tehát, régi munkatársaik közé. De mit akar új vezetőként? — Május 8-án, amikor visszajöttem, munkásgyűlést tartottunk. Itt hangsúlyoztam: legfőbb teendőim közé sorolom, hogy munkát és munkát szerezzek. Régi kapcsolatom van a kisvárdai Tungsramban. ez az üzem kérésemre ad munkát. A ba'kta- lórátitházi MEZŐGÉP jogutódja kérésem nélkül is munkát ajánlott nekünk, részben ez is a jó személyes kapcsolatomnak köszönhető. A tulajdonos egyetbek közt svájci céggel tárgyal. — Hol a legnagyobb gond ? — A forgácsoló üzemünkben egyelőre nincs elég munka, ,itt az emberek egy része szabadságra ment. A lakatos üzemünkben viszont újabban sok a munka. Akár ma fel tudnánk venni néhány hegesztőt és lakatost ebbe az üzemrészbe. Most órabérben dolgoznak a fizikaiak, június 1-től teljesítménybérben fognak dolgozni. Reméljük, a bérük is több lesz. Balogh András lakatos: „Legutóbb hétezer forintot ikaiptam a szőkásos tízezer helyett. Az utóbbi hetekben csökkent a fizetésünk. Gondolom. június után növekedni fog”. Petró László, a munkával el nem látott üzemrész művezetője : „Gépeink működőképesek, ha lesz munkánk, az itteni létszámot több mint a duplájára emelhetik.” Drabant László, az új termelésvezető: „A jó termelésnek megvannak a személyi és technikai feltétedéi. Három hónapon belül ki akarunk jutni a tőkés piacra. Ha ez sikerül, lesz miunkánk, pénzünk, és akikor fejlesztésre is gondolhatunk.” Tóth István üzemfenntartási vezető, a helyi szakszervezeti bizottság elnöke: „ön- álló, független szakszervezetet akarunk. Ha normaüJí/.á- lódiik a Heiner Művek helyzete, a helyi szakszervezet a bérügyekbe és az esetleges elbocsátási ügyekbe is beleszól majd.” Kis híján kétszázan dolgoznak ebben laz üzemben. Az új vezetés ígéri: most már tényleg nem tart tovább a „fogyókúra", nem engednék el senkit. S a tulajdonosnak érdeke, hogy ennék a kétszáz embernek legyen munkája... N ábrád i Lajos Vallomás kényszer hatására Feketevágás, terményrejtegetés, mezőgazdasági munka elmulasztása, beszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, engedély nélküli fakivágás, engedély nélküli szállítás, cséplőgép ki nem javítása, kézi csépléssel elkövetett közellátási bűntett, álatelladással kapcsolatos közellátási bűntett, egyéb közellátási bűnügy (zsizsikes búza, nedvestermény-beadás, engedély nélküli legeltetés). A fiatalok már nem emlékezhetnek azokra az időkre, amikor az imént felsorolt esetek voltak a nagy bűncselekmények. A politika akarta így. s az igazságszolgáltatás is a politika eszköze volt. Ma koncepciós pereknek hívjuk az ilyen ítéleteket, amelyek kivizsgálására tavaly egy jogász-történész bizottságot hozott létre a kormány. E bizottság tagjaként vizsgálta meg az 1949 és '56 között elkövetett és megítélt bűncselekményeket dr. Kozma Istvánná dr. Váradi Katalin megyei bírósági tanácselnök. Megállapításaiból, következtetéseiből. a vele folytatott beszélgetésekből állította össze e sorozatot Balogh József, a lap főmunkatársa. „R kutaknak nem érdeke...” Miket is „követtek” el a legvadabb Rákosi-érában az emberek? Például megszegték a termelési-előállítási kötelezettséget. Tehát nem vetettek, nem tartottak elég állatot — legalábbis a bírósági ítéletek szerint. És még egy fontos ismérv: az elbírált ügyek elkövetői kulákok, egyéb osztályellenségek és dolgozó parasztok voltak. A bíróság szinte egy esetben sem vizsgálta a gazdálkodás objektív akadályait, abból a hibás tételből indult ki, hogy a szocialista építés előrehaladásával párhuzamosan az osztályellenség ellenállása, aktivitása is fokozódik. Jellemző erre a bírói állásfoglalásra a Baktaló- rántházi Járásbíróság 1955 novemberében hozott ítélete, mely egy csendőrözvegy 1 év 2 hónapi büntetését a következőképpen indokolja: termelhetett volna többet, de a kuláknak nem érdeke a több termelés. Az ilyen bűntettek miatt kiszabott büntetések mértéke első ízben sem maradt egy éven alul. sőt a Kisvárdai Járásbíróság 2 év börtönre ítélte azt a kulákot, aki 400 négyszögöl kalászos vetését bejelentés nélkül, de gazdasági szempontból helyesen kiszántotta. A Kemecsei Járásbíróság egy segédmunkást egy borjú levágása miatt 1 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélt. A Nyíregyházi Járásbíróság ugyanabban a hónapban egy kupecnek nevezett embert egy 80 kilós sertés levágása miatt 2 évi börtönnel büntette. A Kisvárdai Járásbíróság Tóth József kulákot — aki több ízben volt már büntetve közellátási bűntett miatt — egy 120 kilós sertés levágása miatt 4 év 6 hónapi börtönre ítélt. A fakivágások büntetése hasonló szigorúságot tükröz: nyolc-tíz szál fa kivágásáért általában 3 hónaptól 6 hónapi börtönt szabtak ki, első ízbeni elkövetés esetén. Az igazi bűncselekmények azonban a politikai cselekmények voltak, ezek miatt mérte ki a rendszer a legsúlyosabb büntetéseket. Pontos megfogalmazásuk a népi demokratikus államrend és a Népköztársaság elleni bűntettek. Ilyen volt a szervezkedésben való részvétel. Bizoiyítékok nélkül 1953 májusában Vitkán a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel miatt Nagy Sándor felvásárló ellen indult eljá - rás és őt 6 évi börtönre, 10 év közügyektől eltiltásra, 1000 forint vagyonelkobzásra ítélte az első fokú bíróság, amit a másodfokú bíróság 5 év börtönre mérsékelt. Ebből az ügyből az állapítható meg, hogy az ítélet szerint 1949 januárjától 1950 nyaráig vett részt egy népi demokratikus államrend megdöntésére létrejött szervezetben. Volt azonban előzménye ennek az ügynek, mégpedig egv 5 vádlottas büntetőügy, amire utalás történik az iratokban. Ezt a Nyíregyházi Megyei Bíróság hozta 1952 február 27-én, és Újhelyi Iván. egy volt földbirtokos fia volt az T. r. vádlott, akit a szervezkedés vezetéséért és lőfegyver tartásáért a bíroDECEMBERRE ELKÉSZÜL Napról napra változik Nyíregyháza arculata, a régi épületeket újak váltják fel, beépülnek az üres területek. így nemsokára a Petőfi utca — autóbusz-állomás között levő, eddig kihasználatlan zöld gyep helyén is egy esztétikus üzletház köszönti majd a városba érkezőket. Az erre a területre meghirdetett nyilvános pályázatot a Vállalkozók Kereskedőháza—TISZATRADE RT. nyerte meg. Sokunk számára még újszerűnek tűnik ez a közgazdasági fogalom, hogy kereskedőház. Az olyan szerveződésekre alkalmazzák, Üzletközpont indával, lakással amelyek saját tőkével rendelkeznek, a saját költségükre és kockázatukra folytatnak kereskedelmi, termeltetési, fővállalkozói, befektetési tevékenységet. Az új részvénytársaságot a megyében élő vállalkozók, kisiparosok, kiskereskedők hozták létre, s a sokrétű feladat között szerepel építés- és gyártásszerelés, kis- és középvállalkozások támogatása tőkével, kedvezményes hitelekkel, valamint foglalkoznak még kül- és belkereskedelemmel is. Az üzletház építésekor tulajdonképpen a MÁV-állo- más és a Volán-pályaudvar nagy forgalmára számítanak a kivitelezők. A földszintre 24, az első emeletre 28 üzlethelyiséget terveznek. Mivel azonban a válaszfalak szabadon mozgathatók, az építkezés folyamán úgy alakítják a helyiséget, ahogyan a kereskedő igényli. A második emeleten irodahelyiségek, a tetőtérben lakások lesznek. így megvalósulhat néhány kereskedőnek az az álma, hogy egy helyen legyen az üzlete, az irodája, a lakása. Az elképzelések szerint december elejére befejeződik az építkezés, s a karácsonyi vásárlások idején már fogadhatják is a vevőket a kereskedők. Mindazok, akik helyiséget szeretnének vásárolni az üzletházban, a TISZATRADE RT.-nél jelentkezhetnek, illetve kérhetnek bővebb felvilágosítást: Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Tel.: 10-455. ság 15 év börtönbüntetéssel sújtott. A II. r., III. r. és IV. r. V. R. vádlottak 10 év, 8 év. 6 és 4 év büntetést kaptak és teljes vagyonelkobzást. A tényállás lényegében két mondatban összefoglalható: Újhelyi Iván beszervezte a vádlottat egy állam elleni szervezetbe a vitkai határban,-ahol kétszer találkoztak. Azzal bízta meg, hogy a községházán megtartott gyűlésekről tegyen jelentést a szervezetnek, amelynek az volt a szándéka, hogy az imperialisták által indított háború esetén rombolásokat és szabotázsakciókat előkészítsenek. Ám ez a tényállás megalapozatlan, mert a vádlott a nyomozati beismerő vallomását kényszer hatására tette és a korábbi ügyben már elítélt társai tettek ellene vallomást. A kényszer hatására tett beismerő vallomáson túl a vádlott ellen semmiféle bizonyíték nem volt arra, hogy bármit is elkövetett volna. sőt arra sem. hogy egyáltalán volt e szervezkedés Vitkán. A másik Szabolcs-Szatmár megyei eset Dögén történt. Három gimnazista, akik Kisvárdán tanultak, egy cserkészcsoportot hoztak létre Dögén a „városiak” ellen. Két rozsdás katonai puskát találtak, amit elástak és az egyik vádlott hallgatta a Szabad Európa adását. Egy — más bíróság által elítélt---személy, néhány plakátot készített és erről a II. r., III. r. vádlott tudott. A III. r. vádlott részt vett a plakát kiragasztásában. A gyerekek egy ízben találkoz tak egy volt nyilas párt tagjánál, akivel egyébként rokoni viszonyban volt az egyik vádlott, erre a Legfőbb Ügyészség különleges osztálya átíratta a vádiratot és kifejtette, hogy a volt nyilas a legfőbb osztályellenség és őt kell I. r. vádlottá nyilvánítani, a gyerekek az ő hatására kerültek az ügybe. Addig Íratták velük». Ekkor átírták a vádiratot és Jánvári Péter földműves foglalkozású lett az I. rendű vádlott, a szervezkedés vezetője. Az ítélet szerint a vádlottak háború esetére diver - záns- és szabotázsakciót terveztek végrehajtani. Hiába hivatkoztak a vádlottak arra, hogy verés és kényszer hatására írtak beismerő vallomást; a nyomozás során, a szervezkedésről csak az államvédelmi hatóságtól értesültek és addig íratták velük a vallomásaikat, amíg az meg nem felelt a nyomozó hatóságnak. A bíróság megállapította, hogy a szocialista törvényességnek megfelelően folyt le a bizonyítási eljárás és a nyomozó hatóságok munkájától függetlenített elszigetelt metafizikus szemlélet lenne és a nyomozóhatóság munkájának a lebecsülését, semmibe vételét jelentené, ha a kellően megalapozott, a részletes, a terheltek előadásával összhangban lévő nyomozati vallomásokat a bíróság csupán azért nem venné figyelembe, mert a terheltek tagadása folytán az ügyészség és a bírói eljárás a bűnösségüket bizonyítani nem tudná. Az elsőfokú bíróság a szervezkedés vezetőjét 14 évi börtönre, a vádlottakat pedig 7, 9, 3 évi börtöbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság az I. r. vádlottat is „csak” tevékeny részvétel miatt mondta ki bűnösnek és 6 évi börtönre ítélte, a többi vádlottra pedig 3 év 6 hónapi, 4 évi, illetve 3 évi börtönbüntetést és mellékbüntetést szabott ki. Következik: Leküzdeni az osztályellenséget. Ilyen lesz az új üzletközpont ; n1.-*- « «• •/ 4 »I ». ; v. ", * - .. . . ........
