Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-26 / 122. szám

1990. május 26.

M

int eső után a gomba, úgy szaporodnak hazánkban a külföldi tulajdoni részű, azaz vegyes vállalatok. Pontor sabban szapffódnának, ám igen sok panaszt hallani arról, hogy mennyire rögös az út a gondolat kicsírázásától az ötlet szárbaszökkenéséig, azaz a cégbejegyzésig. A közelmúltban Záhonyban volt egy ünnepi közgyűlés, ahol a frissen bejegyzett Transfer-R. Kft. kezdte meg a működését. Alább következő beszélgetésünk a cég tulajdonosaival, valamint egy jogásszal zajlott le. Utóbbi számos más megyei vegyes vállalat alapításánál is bábáskodott. A résztvevők névsora tehát a következő: Roberto Prioglio, a Tomaso Prioglio SPA Nemzetközi Fuvarozási Ügynökség tulajdonosa, az olaszországi Triesztből; Kovács Ferenc, a szabolcs- bákai Búzakalász tsz jogtanácsosa, Giovanni Oitzinger, a TP Transit Szállítmányozási Vállalat igazgatója, az ausztriai Arnoldsteinből; Szabó Ferenc a záhonyi tsz elnöke; szerkesztőségünket Ésik Sándor olvasószerkesztő képviselte.

A vegyes vállalatok alapításának

göröngyös útjáról

Roberto Prioglio ' Kovács Ferenc Giovanni Oitzinger Szabó Ferenc Ésik Sándor

K. M.: Az új cég megalapításához csak gratulálni lehet. Nem lenne azonban haszontalan ha felidéznénk, milyen akadályokat kellett elhárítaniuk ahhoz, hogy erőfeszítéseiket siker koronázza.

G. O.: Legfontosabb volt az az igyekezet és jóindulat, amit a magyar félnél Szabó úrban megtaláltunk. Lassan érlelődött a gondolat, és hosszú egyezkedések folytak közöttünk.

K. M.: Ennyire sétagalopp lett volna az ügy? Azt hiszem több az ön szavaiban a kötelező udvariasság, mint amennyi problémájuk volt az alapítással.

G. O.: Tizennyolc éve dolgozom kelet-európai országokban, így aztán bőven rendelkezek itteni tapasztalatokkal. Nem ért tehát meglepetés akkor, amikor a bürokrácia útvesztői fenyegettek. Ezeket aprólékos munkával és sok türelemmel ki lehet kerülni. Magyarország nagyon fontos szerepet tölt be a világban, Záhony pedig egyenesen kulcs a kereskedelemben helyzeténél fogva. Irdatlan mennyiségű áru fordul meg itt, és ez ugyanakkora üzletet is jelent.

R. P.: Mi már megszoktuk, hogy Magyarországon keresztül dolgozunk. A MÁV, a Lignimpex és a záhonyi tsz, vagyis a Transfer-R. alapító tulajdonosai éppen azok a felek, akik egy ilyen céghez szükségesek. Más vállalatok talán nem ismerik úgy a. környezetet, ahol és ahogy tevékenykedni kell. Meg kellett értetni mindenkivel, hogy mit akarunk, és ha ez sikerült, mindjárt könnyebb volt a dolgunk. Nagyon sok órányi vita van mögöttünk. Elviekben könnyű megegyezni, de amikor a részletekre kerül sor, betűről betűre, pontról pontra kell haladni. így aztán bármennyire meglepő, azt is mondhatom, hogy a dolognak ez az oldala lényegesen nagyobb körültekintést és időt követéi, mint megküzdeni a magyar- országi szokásokkal, szabályozókkal, törvényekkel. Mindazonáltal elejétől fogva biztosak voltunk a sikerben. Ne vegye ezt túlzott magabiztosságnak, egyszerűen tény, hogy cégeink helyismeretével más itt nem vetekedhet.

SZ. F.: Az urak szavaiban valóban tapasztalható, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek az udvariasságra. Ez betudható az ünnepi alkalomnak. Nem árt azonban emlékeztetni azokra az áttárgyalt éjszakákra, amelyeket itt Záhonyban, aztán Tiresztben és Ausztriában folytattunk. Igaza van Prioglio úrnak abban, hogy az egymás közti viták nagysága és fontossága egyenrangú azzal, vagy inkább fontosabb, mint ami a bejegyzéshez kellett.

K. M.: Véjgül is ki nyert meg kit ehhez az üzlethez?

SZ. F.: Két éve vetődött fel először, hogy szükség lenne egy kft.re, amely vállalkozna az export- és importforgalomban tárolásra és a szállítás, szállítmányozás körüli szolgáltatásokra. Ez így önmagában a mi ügyünk és a mi gondunk, mégis úgy hiszem, hogy azoknak, akik most vannak benne vagy előtte, tanulságos lehet elolvasni. A két nyugati cég, de a két magyar is úgyszólván természetesnek vette, hogy gazdaságunk elvégzi ezeket a szolgáltatásokat. Az külön örömükre szolgált, hogy gyorsak, pontosak voltunk. Nekünk is, mert így egyre jobban mehetett az üzlet. Annyira jól azonban nem, hogy még inkább ki lehessen bontakoztatni. A kft. ahhoz kellett, hogy egyrészt neve legyen a gyereknek, másrészt pénz a beruházásokhoz, ami által nagyobb

tárolótérhez jutunk és még nagyobb mértékben tudunk ráállni az eddig végzett szolgáltatásokra.

K. M.: És talán visszatartotta őket az is, hogy két éve még elég kilátástalan vállalkozás lett volna vegyes vállalat alapítását kezdeményezni.

SZ. F.: Ez csak az egyik ok, azóta sok víz lefolyt a Tiszán és a Dunán. A másik ok, hogy eleinte a nyugati felek meglehetősen bizalmatlanok voltak. Mi több, mi is. Bankgaranciákat kértünk és adtunk. Amikor javasoltuk a kft. alapítását, még csak nagy lelkesedést sem tapasztaltunk. Az eltelt idő alatt azonban valamennyiük előtt világossá vált, ami nekünk mindig is nyilvánvaló volt, hogy földrajzi helyzetünk nem maradhat kihasználatlanul.

R. P.: Kellett egy bizonyos rutinidőszak, ez tagadhatatlan. Számunkra is fontos, hogy valamilyen intézményhez kapcsolódjunk. Speciális munka a mienk, idő kell valamennyi részlet tisztázásához. Mi, akik a fuvarozásban profik vagyunk, ettől nem tekinthetünk el. Tapasztaltuk, hogy tele van jóindulattal és készséggel a magyar partner, de nem hagytunk kétséget afelől, hogy e szakmának minden pontját el kell sajátítaniuk. Addig nem dönthetünk pozitívan, amíg nem látjuk sikerül-e szakmailag felnőni a feladathoz. Most már elmondhatom, volt haszna a türelmünknek.

K. M.: Ennek ellenére is hoszszú idő a két év abban az üzleti világban, ahol éppen az idő jelenti a pénzt.

G. O.: Elkapkodni akkor sem szabad semmit. Igen hosszú időn keresztül például két Schillingen folyt a vita egy tételnél, mert el kellett fogadnunk, hogy a kft. és a határ közötti távolságot is meg kell tennie az árunak.

K. M.: A két schilling ekkora üzletnél filléreskedésnek tűnhet.

R. P.: Sűrűn jövő tételeknél nagy summára rúg. De nem is ez a fontos, hanem hogy fillérekig ki kell dolgozni az együttműködés minden momentumát. Valóban igaza van abban, hogy most a mosoly, az udvarias hang dominál beszélgetésünkben. Ez csak tárgyalás. Más az üzlet. Lett volna akkor ott...

SZ. F.: Üzleti tárgyalás előtt és után barátság, közben pedig halálos ellenség minden partner egymásnak.

G. O.: Ez mindig így volt és mindig így lesz, az emberi kapcsolatok és a konkrét munka más és más szféra.

R. P.: A pénzen múlik minden, itt pedig sok-sok pénzről van szó. Ebben nincs barátság.

K. M.: Pénz, pénz, pénz. Sokan vannak ebben az országban, akik azt mondják, kiárusítják szép hazánkat. Rejt-e vajon ilyen veszélyeket magában a ve- gyesvállalat-alapítás?

SZ. F.: Szerintem szó sincs ilyesmiről, hanem éppen ellenkezőleg, a tőkebeáramlás vezethet a gazdaság megélénküléséhez, és a várva várt fellendülés megkezdődéséhez. Záhonyban igen sok szabad munkaerő van, amelynek kihasználásához, vagyis új termelő és szolgáltató kapacitások megteremtéséhez mindenképpen szükség van új tőke bevonására. Ilyen helyek az országban másutt is vannak, hazánk viszont nem annyi tőkével rendelkezik, amennyi ehhez kellene, hanem annyi az adóssága.

K. F.: Nekem is az a véleményem, hogy nem halasztható a nagyobb idegen tőke bevonása nemcsak a kapacitáskihasználás, hanem modernizáció szempontjából sem. Sőt az a bajunk, hogy nehéz idecsalogatni a nyugati partnereket, mert ellentétben a hiedelmekkel, azok nem tolonganak Hegyeshalomnál. Mint az a beszélgetés első részéből kiderült, nagyon is a fogukhoz verik a garast és az idővel egyáltalán nem takarékoskodnak abból a célból, hogy a leendő partnert kívülről-be- lülről megismerjék. Nagyon jól járnak azok a cégek, amelyek nem most kezdenek hozzá a vegyes vállalat alapításához, hanem miként az Záhonyban is volt, már meglévő kapcsolatokat fejlesztenek tovább. Üzleti praxisomból jó példának hozhatom a megye további néhány cégét, melyek bejegyzésénél ügyködtem. Az Interspán is régebben megalapozódott kapcsolatra épül Vásárosnaményban, és Szabolcsbá- kán sem előzmények nélküli az a vegyes vállalat, amelyet • az itteni almaléüzemre építve készülünk létrehozni.

K. M.: Beszélgetőpartnereink az előzőekben váltig állítják, hogy több saját problémájuk van, mint amennyi a bejegyzés körül előfordulhat. Mi a tapasztalata az ügyvédnek?

Dr. K. F.: Nem tagadható, hogy nagy a vegyesvállalat-alapítási láz az országban. így elsősorban meny- nyiségi gondjai vannak az ügyvédi és a bírói karnak. És nemcsak meny- nyiségi, hanem jártassági is, mivel hosszú évtizedek teltek el úgy, hogy alig volt szükség ilyesmire. A fővárosban különösen nehéz a helyzet, mert ott alakul meg a vegyes vállalatok nagyobb része. Az ügyvédek, akik előkészítik a bejegyzést, mostanában szakosodnak, vagy csak nemrég tettek szert elegendő tapasztalatra. Sajnos, jogrendszerünk eléggé kiforratlan és jogszabályaink nem nagyon illeszkednek sem egymáshoz sem a külföldiekhez. így értelmezésbeli eltérések lehetnek az ügyvédek között, akik tulajdonképpen a tárgyalásokon a részt vevő cégeket képviselik. Még nagyobb nézeteltérés támadhat a cégbíró és az ügyvéd között, bár nyíregyházi tapasztalataink ezzel kapcsolatban kimondottan jóknak mondhatók. Sajnos a cégbírók száma ijesztően kevés. Éppen abból az okból kifolyólag, amit már említettem a múlt rendszerrel kapcsolatban. Ha a most működő cégbíróságok és cégbírók száma megkétszereződne, talán az is kevés lenne. Ezért torlódtak sokáig az ügyek.

SZ. F.: A mi kft.-nket nagyon rövid idő alatt bejegyezték, igaz megfizettük a sürgősségi felárat.

Dr. K. F.: Jelentéktelen összeg a kétezer forint, ezt akárki feláldozza, így is, úgy is négy cégbíró dolgozik Nyíregyházán. A munkájuk üteme ettől nemigen változhat.

K. M.: Melyek azok a csapdák, amelyek a tapasztalatlan és sietős vegyesvállalat-alapítókra leselkednek?

Dr. K. F.: Semmiképpen nem fizetődik ki a sietség. Egyáltalán nem volt véletlen, hogy a Transfer- R., de nemcsak ők, hanem más cégek is olyan hosszadalmas tárgyalások eredményeként jöttek létre. Semmiképpen nem szabad ábrándokat kergetni, a meglévő lehetőségek reális értékelése alapkövetelmény. Saját magunk előtt is fontos — és néha meglepő — ha elkészül cégünkről egy vagyonfelmérés. Ennek megbízhatóságáról a nyugati, társulni kívánó partner több oldalról is igyekszik meggyőződni. Ugyanezt nem mulaszthatjuk el mi sem.

K. M.: Annál is kevésbé, mert nem mindenütt olyan nehéz céget alapítani, mint Magyarországon. Nyugaton minimális összeggel is jól hangzó nevű, de voltaképpen üres kasszájú vállalatot lehet, mondjuk ki: szélhámoskodás céljából gründolni.

Dr. K. F.: Ma már erre sincs szükség, hiszen április 1. óta külföldi természetes személy is lehet itthoni vegyes vállalat résztulajdonosa. Ha tehát mindezeket tisztáztuk, akkor még mindig van egy-két olyan részlet, amit alaposan fontolóra kell venni. Elsők között említeném a tulajdoni hányadot. A törvények értelmében ezekben a vegyes vállalatokban a lényeges döntésekhez háromnegyedes szavazati többség szükséges. Érdemes tehát legalább 26 százalékkal részt venni a vegyes vállaA Kereskedelmi Minisztériumban áttekintő értékelés készült a vegyes vállalatok működéséről. A jelentés megállapítja: 1972 és 1985 között mindössze 33 vegyes vállalat alakult, 1988 végéig számuk 250-re, mostanra 1100-ra gyarapodott. A külföldi tőkerészesedés jelenleg 420—450 millió dollárra tehető.

latban, különben kiszolgáltatottá válik a magyar résztvevő.

SZ. F.: Mivel a tárgyalások során számos alkalommal ügyvéd ül ügyvéddel szemben, rendkívül fontos, hogy ne csak jó ügyvédünk legyen, hanem olyan, aki a jognak ezt a részét különösen jól ismeri. Budapesten jártam ügyvédi irodákban, amelyek csillogtak, villogtak, ott volt

bennük a telefax, több nyelven beszéltek az ügyvédek, és nyugati színvonalú volt a tarifájuk, a jártasságuk mégis hagyott kívánnivalót maguk után. Az csak természetes, hogy a beszélgetésünkben részt vevő nyugati üzletemberek ügyvéd nélkül ki sem mozdulnak, nemhogy tárgyalásra menjenek. A pontos jogi formulák megtalálása végtelenül fontos feladat, elmulasztása később nemcsak súlyos anyagi veszteséghez, de akár csődhöz is vezethet.

K. M.: Beszélgetésünk végéhez közeledve, amelyben felvillantottunk ugyan néhány nagyon fontos problémát, amit nem árt elkerülni mindazoknak, akiknek vonzó nyugati tőke és a vegyes vállalat, említsünk meg egy-két olyan tervet, álmot, célt, ami abban segít, hogy a csapdák és akadályok ellenére mégiscsak belevágjanak azok, akik egyelőre tétováznak.

R. P.: Mi itt Záhonyban a szolgáltatások bővülését és további javulását várjuk a Transfer-R. működésétől. Annak ellenére, hogy a határváros speciális helyzetű, biztos vagyok abban, hogy a megyében és az országban másutt is vannak a falvaknak, városoknak olyan tulajdonságuk, ami felkeltheti más nyugati partnerek érdeklődését. Ezek a tulajdonságok megvannak, és sokszor úgy élünk velük, hogy nem is tudunk róla.

G. O.: Elegendő ránézni a térképre — természetesen európai léptékűre gondolok — és nyilvánvaló, hogy nemcsak Záhonynak különleges a fekvése, hanem Magyarországnak úgy, ahogy van. A megye pedig ebből a szempontból a legjobb helyen fekszik. Szállítók és szállítmányozók, de mások is megtalálhatják itt a számításukat. Nemcsak a vagonrakás és az anyagmozgatás a munka, ezt bárki csinálhatja. Kialakulhat az árumanipulálás, idejöhet a dokumentáció és még számos más tevékenység is. Nyitottnak kell lenni és bátornak, nem félni attól, hogy bonyolult és nagyon felelősségteljes dolog bekapcsolódnia a nemzetközi munkamegosztásba.

SZ. F.: Én magam is úgy látom, hogy tevékenységünk nagysága meghatványozódhat, és megszüntetheti a foglalkoztatási gondokat térségünkben.

Dr. K. F.: Én pedig bízom abban, hogy a törvénykezési munka előbb- utóbb megszünteti azt a bonyolult helyzetet, amivel ma küzködünk. Egy jogrendszerben nem lehet annyi belső ellentmondás és a valódi élettel ellentétes szellem, mint amennyi a maiban van.

K. M.: Köszönjük a beszélgetést.

A tapasztalatok alapján nyilvánvaló, hogy a külföldi tőke elsősorban a kereskedelem, az idegenf orgalom, a vendéglátás és a szolgáltatások területén mutat érdeklődést a hazai befektetési lehetőségek iránt. Ahhoz, hogy a termelő szférába is áramoljék a külföldi működő tőke, arra lenne szükség, hogy e területen könnyítsék az engedélyezési eljárást. A szakemberek nem egyformán ítélik meg az adókedvezmények szabályozását sem. Ennek lényeges eleme, hogy amennyiben a külföldi fél befektetése meghaladja a 20 százalékot, vagy az 5 millió forintot, akkor az adóból 20 százalék tartható vissza; a gyakorlat azt mutatja, hogy valószínűleg éppen ezért a nagyobb vállalkozások nem gazdálkodásuk javításával, tényleges működő tőke-bevonással, hanem viszonylag csekély külföldi tőkebevonással próbálják elérni az adókedvezményt.

II Kelet— A HÉTVÉGI MELLÉKLETE — minin III— ■

__________5