Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

ÉLES Vita a KORMflNY ÉlKÉPZELESEIRÓL Fontos állomásához érkezett a más­fél hónappal ezelőtt újonnan megvá­lasztott Országgyűlés: kedden 15 óra­kor kormányalakító ülésszakra szólí­totta a képviselőket a parlamenti csen­gő. A korszakos jelentőségű ülésszakot Szabad György, az Országgyűlés meg­bízott elnöke nyitotta meg. Indítványozta — s ezzel a parlament tagjai 349 igenlő szavazattal, 3 tartóz­Antall József: kodás mellett egyetértettek —, hogy az ülésszak napirendje a kormányprog­ram ismertetése, továbbá vitája, a program elfogadásáról és a miniszter- elnök megválasztásáról szóló határo­zathozatal, a Minisztertanács tagjainak bemutatkozása, valamint a miniszter- elnök és a kormány tagjainak ünnepé­lyes eskütétele legyen. Ezután dr. Antall József kijelölt mi­niszterelnök lépett a szónoki emelvény­Nem táplálunk illúziói <L preiram népszerűsége iránt Elnök úr! Tisztelt Ország- gyűlés! Honfitársaim! Höl­gyeim és Uraim! Ünnepi pillanatban állok a magyar Országgyűlés és az egész nemzet nyilvánossága előtt, olyan pillanatban, ame­lyet végtelennek tűnő vára­kozás előzött meg, s amely­ről gyakran hittük, hogy ta­lán sohasem fog eljönni; de ha el is jön valaha, azt közü­lünk kevesen érik meg. Meg­rendülve gondolok azokra a társainkra, nevesekre és névtelenekre, akik nem él­ték meg e hőn áhított napot. E bevezető szavak után ar­ról szólt, hogy a kormány, amelynek irányvonalát prog­rambeszédem hivatott meg­határozni, négy alapelv szel­lemében fog a működéshez, ha megkapja és megkapom az Országgyűlés bizalmát. Ezeket az alapelveket törté­nelmi követelményként tá­masztja magával szemben a kormány, és csak akkor tud nyugodtan szembenézni a maga lelkiismeretével és az utókor ítéletével, ha ezektől nem tántorodik el. Első alapelvként kimond­juk, hogy ez a kormány a szabadság kormánya kíván lenni. Törvényhozási és kor­mányzati munkájában egy­aránt arra fog törekedni, hogy minden magyar állam­polgár ugyanazokkal a jo­gokkal és kötelezettségekkel rendelkezzék a törvény előtt, a hivatalokban és egymás iránt is. A jogállamiság kö­vetelményének tartja, hogy a vélemény-, szólás-, gyüleke­zési, mozgás- és utazási sza­badság terén a jogalkotás to­vábbi korszerűsítését kezde­ményezze. Az új kormány hí­ve a sajtó és a kultúra teljes körű szabadságának, s e jo­gok gyakorlását csak azokon a pofitokon kívánja korlátoz­ni, ahol az mások szabadsá­gát vagy jogait sérti. Második alapelvként le­szögezzük. hogy az új kor­mány a nép kormánya kíván lenni. Negyvenhárom év óta eiső ízben a magyar nép ál­tal szabadon választott Par­lament iktat be most egv kormányt. Ezért a kormány, ha bizalmat kapok az Or­szággyűléstől, és bizalmat kap a kormány akkor, tényleg a magyar nép kormánya lesz. Tudjuk, hogy ez a gondolat az,, amelyet az egypártrend- szer kormányai a legjobban lejárattak. Ezt a fogalmat 1956 gyönyörű, de rövid köz­játékától eltekintve, hazug jelszóvá sorvasztották. Az új kormány élettel, tartalommal akarja kitölteni a népfelség elvét. Ez a szellem a morális újjiszületcsén^K. a magyar .épben szunnyadó elemeit ragadja meg, a belső és kül­ső újjászületés vágyát, a szél­sőségek kerülését, a toleran­ciát, a higgadt, de eltökélt haladásra való készséget. Harmadik alapelvünk szel­lemében, ez a kormány a gazdasági fordulat kormánya kíván lenni, és tisztában van azzal, hogy a legnehezebb .fel­adatok ezen a téren várnak reá. A gazdaság nehéz hely­zetéről beszélni közhely, de a baj teljes felmérését csak ez­után tudjuk elvégezni, s amit meg tudunk ezután, azt kö­zölni fogjuk az ország nyil­vánosságával. Az közismert, hogy az in­fláció mértéke meghaladja az évi 20 százalékot. Az is, hogy nemzeti adósságunk több mint 21 milliárd dollár, s ez a legmagasabb fejenkénti összeget jelenti Közép- és Kelet-Európábán. Az álfog­lalkoztatás, a rejtett munka- nélküliség a munkaerő jelen­tős részét alkotja. Az infra­struktúra állapota fejletlen, és ez állítja az egyik fő ne­hézséget piaci nyitásunk elé­be. Az egészségügy helyzete katasztrofális, iskoláink ko­pottak és szegények — nem sorolom tovább. E! kell hárítanunk a válsá­got. de csakis olyan megoldá­sokkal, amelyek a XXI. szá­zadra készítenek bennünket elő, teljes nemzeti megújho­dás keretében. A kormány- program a változás stratégiá­ja legyen, amely egyfelől kor­szerű. másfelől alapoz törté­nelmi örökségünkre, tekintet­tel van adottságainkra és mozgásterünkre. Fel kell éleszteni szunnvadó. bevált értékeinket. Távlati céljain­kat tekintve ma ritka egyet­értés alakult ki a magyar nemzetben, politikai és gaz­dasági téren egyaránt. A vita a ..hogyanról” folyik. Végül, negyedik alapelv­ként az ú.i kormány európai kormány lesz, a szónak nem­csak földrajzi értelmében. A demokrácia, a pluralizmus, a nyitottság hagyományát vall­juk. Az elmúlt negyven év- törést jelentett nemzetünk történelmében. Most vissza akarunk térni az európai örökséghez, de egyben mind­azokhoz az újabb értékekhez is. amelyet Európa az elmúlt negyven év alatt, a második világháború szörnyű élmé­nyei és tapasztalata nyomán és után alkotott meg. Ű j fejezetet kell nyitni tör­ténelmünkben. a megértés és türelem fejezetét sokat szen­vedett népünk és a hasonló örökséggel küszködő szom­széd népek között. Ertiek zá­loga a demokratikus, plura­lista politikai rendszerre való áttérés lehet csak. mely­ben a kapcsolatok természe­tes alapja a teljes körű em­beri jogok tisztelete. Vala­mennyien Európához tarto­zunk. a testvéri együttélés és együttműködés a történelem parancsa mindannyiunk szá­mára. s.ia történelem bizo­nyította, hogy nem engedhet­jük meg magunknak az egy­más elleni acsarkodást. mert azt mindenkor kihasználhat­ták velünk szemben. Közel kétórás programbe­szédében Antall József az egészségügyi és szociális ellá­tásról, a környezetvédelem­ről, a lakásgazdálkodásról, a nevelés, az oktatás által kö­vetelt változásokról szólt, majd így folytatta: — A magyar társadalom az utóbbi négy évtizedben for­dított világban élt. Nem sza­bad vállalkozó egyének és csoportok szövetéből épült fel a gazdaság, nem autonóm együttműködő csoportok al­kották a társadalmat, ha­nem egy másolt és életidegen politikai és gazdasági rend nehezedett rá a lakosságra. A gazdaságban is minden meg­fordult: az állam magához vonta a gazdaság irányításá­nak, sőt működtetésének létfontosságú tevékenységeit, a vállalatok nem volták való­ságos vállalkozások, a piac helyére benyomult az állami újraelosztás. Erős, a magántulajdonon és magán vállalkozáson alapuló szociális piacgazdaság áll stratégiánk középpontjában. Mindazok akik erőtlenek, hát­rányos helyzetben vannak, egy szociális védőháló révén segítséget várhatnak a társa­dalomtól és az államtól. Se­gíti azokat, akik akár a régi rendszer társadalmilag igaz­ságtalan és gazdaságilag ész­szerűden közegében halmo­zottan hátrányos helyzetbe jutottak, valamint azokat, akik a modern piacgazda­ságban való átmenet során kénytelenek elszenvedni ilyen hatásokat. A szociális védő­háló egyszerre jelenti új munkaerőpiaci intézmények kiépítését, a hatékony érdek- védelmet, egy olyan vállal­kozást segítő politikát, ame­lyik időleges védelmet ad a gazdasági átalakulás törek­véseire, egyben segítséget ar­ra, hogy a munkanélkülivé váló állampolgár újból be­kapcsolódhasson a gazdasági életbe. A kormány olyan politiká­ra törekszik, hogy a nyugdí­jasok nagy tömegei ne szo­rulhassanak a valós megélhe­tési küszöb alá. Ugyancsak célja, hogy a fiatalok élet­útját, gazdasági beilleszkedé­sét olyan intézmények segít­sék, amelyek esélyt adnak a szükséges ismeretek és az el­ső munkahely megszerzé­sére. A második alapvető célunk a külföldi eladósodás megál­lítása. Nemzetközi megítélé­sünk attól függ, hogy e hite­lek kamatait tudjuk-e fizet­ni, képesek vagyunk-e egy olyan hatékony gazdaságot kiépíteni, amelynek ez a ma súlyos adósságállomány már csak kis vagy kisebb terhet jelent. A kormány a nemzeti fizetési kötelezettségek min­denkori teljes megtartása mellett arra törekszik, hogy mihamarabb megállítsa az adósságtömeg gyarapodását. Mindezt csak egy olyan gazdasági növekedés teszi le­hetővé, amelyik egy kétéves gazdasági átalakulás után évi 3—4 százalékos mértéket ér el. Gazdasági növekedés nélkül belesüllyedünk az adósságtengerbe, s nem len­nénk képesek Nyugat-Európa fejlett társadalmaihoz egyen­rangú partnerként kapcso­lódni. sőt azt mondhatjuk: egyáltalán nem tudnánk kap­csolódni. A gazdaság belső feszültsé­geit, ésszerűtlen szerkezeteit és lázas állapotát az erre az évre már 20 százalék fölé szökő infláció jelzi. Nem él­hetünk együtt egy olyan inf­lációval, amely állandóan gyorsul, amikor a lakosság és a gazdaság szereplői folyama­tosan azzal számolnak, hogy hónapról hónapra, évről évre az áremelkedések felülmúlják a korábbiakat. A kormány első lépésben már egy éven belül megállítja az elszabadu­ló inflációs folyamatokat a törekvéseivel, majd a három éves időszak végére az inflá­ció egyszámjegyűre zsugoro­dását tűzi ki céljául. Stratégiai célunk az erős és biztos forint megteremtése, ennek révén a magyar nem­zeti valuta konvertibilitása. A külső konvertibilitás már a jövő éven belül elérhető, a teljes konvertibilitáshoz szükséges folyamatokat a kormány felgyorsítja. A program eredményeként olyan piaci struktúra alakul ki. amelyben döntő súllyal szerepelnek a kis- és közép­méretű vállalkozások, nagy­mértékben átvéve a pazarló, mesterségesen létrehozott és fenntartott állami nagyválla­latok helyét. Ez a privatizá­lási folyamat eredményeként alakult ki, ennek keretében számítunk a külföldi működő- és pénztőkére. A magyar gaz­daságban szerepet vállaló külföldi tőke részaránya a program végére többszörösé­re nőhet. Célunk az ország területi­leg- kialakult gazdasági aránytalanságainak a mér­séklése. a vidék, ezen belül is különösen a kis- és közép­városok növekedési esélyei­nek javítása. A gazdasági program szá­mol a munkanélküliség át­menetileg jelentős növekedé­sével, amely területileg sú­lyos foglalkoztatási nehézsé­geket okozhat. A program alapvetően a gazdaság élén­kítésével erősíti a vállalkozá­sok munkaerő-felvevő-felszi- vó képességét. A rugalmas piacgazdaság eredményeként hatékonyan működhet az át­képzés. a bérből és fizetésből élők nagy számban válhat­nak vállalkozókká. A kor­mány teljes felelősséget érez a nagyipari munkásság sor­sáért. Az átalakuló világban is helye van a gazdaságos vállalatok jól dolgozó, szer­vezett munkavállaló közössé­geinek. A kormány kötelezettséget vállal arra is, hogy folytatja az árak liberalizálását, hogy a gazdasági szereplők kése­delem nélkül érzékeljék P piaci változásokat. Az admi­nisztratív beavatkozás lehe­tőségét a legalapvetőbb tár­sadalmi érdekek érvényesíté­sére korlátozza. a gazdaság egyéb területein pedig az árak alakulását a tisztességes gazdasági versenyre és a gazdálkodást befolyásoló tör­vényekre bízza. A kormány új agrárpoli­tikát hirdet meg. A piacgaz­daság elképzelhetetlen va­lódi magántulajdonos néHkül, amely a mezőga/dásásban nagyrészt természetes sze­mélyek tulajdonát 1 .jelenti, és zömében egybeesik a tu­lajdon és a használat. Az új mezőgazdaság alapvető­en magántulajdonos terme­lők családi együttműködé­sén, valamint a tulajdono­sok valódi szövetkezetein — meghatározott szűfcebb körben, állami gazdaságo­kon — alapúi. A mezőgaz­dasági tuilaidanreform alap­elve. hogy a föld annak tulajdonába kerüljön, aki azt várhatóan megműve&i. Célunk igazságot szolgáltat ni a parasztságnak az el­szenvedett sérelmekért. Tisztelet az etetnetek A hősök napja alkalmá­ból május 27-én egészna­pos rendezvényre kerül sor Nyíregyházán. A prog­ram délelőtt 10 órakor kezdődik a Hősök temető­jében, ahol megemlékez­nek a világháborúban el­hunyt halottakról és elhe­lyezik a kegyelet koszorúit. 11,30-fkor a vármegyehá­za előtti dísztéren tartandó központi ünnepségein ünne­pi beszédek hangzanak eü, majd a résztvevők megko­szorúzzák az első világhá­borús emlékművet, vala­mint a második világhábo­rú halottainak tiszteletére felállított ideiglenes kopja­fát. Este 19 óraikor a Mó­ricz Zsigmond Színháziban a színház művészeinek „Ál­dozatok’' című emlékműso­rát tekintheti k meg a né­zők. Az ünnepség résztvevői kihelyezett mozgóumákban helyezhetik ed adományai­kat, melyek a nyíregyházi második világháborús em­lékmű felállítását segítik elő. A színiházi műsorra je­gyek és meghívók korláto­zott számiban a Kelet-Ma- gyarország Szerkesztőségé­nek portáján kaphatók díj­mentesen. A kuratórium kéri mind­azon pártokat, társadalmi és gazdasági szervezeteket, intézményeket — amennyi­ben az ünnepségen részt kívánnak venni —, koszorú­zás 1 szándékukat a városi tanács művelődési osztá­lyán dr. Veréb Józsefnél jelentsék be. (Telefon: 11- 155). * Hetei Thermil A Hotel Thermál nevet kapja az új sóstói gyógy­szálló, ebben egyeztek meg hétfőn a leendő részvény- társaság finn. NSZK-beli és magyar tagjai. A Gölf nevel elhagyták, mert a 3,6 hektárhoz, amit kije­lölitek. még 50 kellett volna. Hétfőn korrigálták az előszerződéseket, így várhatóan július 1-re megalakulhat a részvény­társaság, amely bajor bankokhoz hitelkérelem­mel. fordult. , _____" IBM PC AT komnatibiiis számítódén Y KISSZÖVETKEZET I r ^ KiwnvrTKrTTT----­. J I fA 640 K RAM, MONO MONITOR, 1.2 MB FLOPPY, [ TiTZT^T! kJ I ki r / n 40 MB WINCHESTER L l li cii j XL.VII. évfolyam, 119. szám ARA: 4,30 FORINT 1990. május 23., szerda 1 év garanciával 99 000 — Ft ELEKTRONIKAI ÉS SZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET Nyíregyháza, Mártírok tere 9. Tel.: 42/1^-163

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents