Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-23 / 119. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 23. Svédek az asztalunknál Tavaly Svédországban járt a Szabolcs táncegyüt­tes, amely — a jelek szerint méltó követe volt hazánk­nak, kultúránknak: szíves házigazdáikat a nyíregyhá­zi táncosok megerősítették abban a szándékukban, hogy ellátogassanak Magyarországra, sőt, felkeressék annak egyik távoli, az idegenforgalmi központtól bizony mész- sze eső csücskét is. — Nem, svéd. De engem nagyon érdekel a magyar kultúra, elsősorban a zene. Az ország is szép, az embe­rek periig vendégszeretőek. Ezért járok ide már vagy harminc éve. Sok barátom van itt, akik lassan már A svéd vendégek május 19-én érkeztek Nyíregyhá­zára, ahol néhány napot töltöttek. Megismerkedtek a várossal, ismét találkoztak a Szabolcs táncegyüttes tag­jaival, a kissé hűvösre for­dult időben is kimentek a strandra, jártak a papír­gyárban, kirándultak Tokaj­ba, 6 aimi számukra talán a legérdekesebb volt: alkal­muk nyílt itteni családokhoz látogatni. A tokaji kirán­dulás előtt érdeklődtünk a magyarországi út előzmé­nyeiről, tapasztalataikról. Ronald Samuelsson, Kjell Haggren és Börje Sö­dergvist. Készültek az utazásra — Szervezetünk minden évben elkészíti program­ját, és két évvel ezelőtt úgy döntöttünk, egy-egy utazás is szerepeljen ebben a prog­ramban — mondja Ronald Samuelsson, aki a mi TIT- ünJkhöz hasonló szervezetnek a kultúrával foglalkozó tagjaként csatlakozott a csoporthoz. — így került szóba Magyarország, amely egy kicsit még mindig egzo­tikum a svédek számára. 1956-ban és közvetlenül utá­na 12 ezer magyar étkezett Svédországba. Ök ugyan be­olvadtak, de sokat mesélnek Magyarországról. Gondosan jelkészültünk az utazásra. szakköreiket szerveztünk, előadásokat hallgattunk. Kétszáz ember járt a .szak­körökre, s közülük most 48-an vagyunk itt. Egyéb­ként Magyarország most hálás téma, gyakran foglal­kozik vele a svéd sajtó, március közepén pedig négy napon át magyar mű­sorok , voltaik a tévében, többek között a Háry Já­nost is bemutatták. — Önök elsősorban mire voltak kíváncsiak? — Mindenekelőtt az itteni emberekkel akartunk talál­kozni, beszélgetni. Engem a kultúra is nagyon érdekel, és úgy vettem észre, hogy itt az emberek büszkék a kultúrájukra. Nálunk saj­nos kevésbé. Egy orvos csa­ládnál jártam, akiik várako­zásomon felül jó körülmé­nyék között élnek. Apróság, de például mosogatógépük is volt, amiről tudom, hogy Magyarországon elég rit­ka... A családfő éppen ügyeletes volt a kórházban, még hozzá is bementünk. A nagyapa nyugdíjas tanár, vele is nagyon jól elbeszél­gettünk. Angol nyelvtanár és Lin­köping megye művelődésé­vel is foglalkozik, Börje Södergvist. Nyíregyházi gyökerek — Már harmadszor járók Magyarországon. A mi me­gyénkben több olyan ma­gyar is él, akinek gyökerei Nyíregyházán vannak, ahol tavaly én már jártam. Most olyan családdal ismerked­hettem meg, amelyben pont angoltanár a feleség, ezért nekünk különösen sok meg­beszélnivalónk volt. Mind- annyiunk nevében mondha­tom, hogy nagyon jól érez­tük magunkat a családok­nál. mindenki boldogan me­sélt az élményeiről. Nagyon jó lenne, ha ezek a (kapcso­latok nem szakadnának meg. Sokan meg is hívták az őket vendégül látó csalá­dot Svédországba, reméljük, el is jönnék új barátaink. Av. út megszervezésében oroszlánrészt vállalt a Svéd—Magyar Társaság, amelynek stockholmi veze­tője, Kjell Haggren sűrűn megfordul hazánkban. — Sokan kérdezik is, mi­ért járok ide olyan gyak­ran, talán magyar a felesé­gem ... / — És valóban magyar? olyanok, mintha a testvére­im lennének, és ugye a ro­konokat szívesen látogatja az ember . .. Most azt hit­tük, a Szabolcs táncegyüt­tes talán talál majd néhány családot, amelyet megláto­gathatunk. Nagyon megle­pődtünk, hogy ilyen sokan szerettek volna vendégül látni bennünket. Ez nagy megtiszteltetés, és igazán sajnáljuk, hogy több család­hoz nem mehettünk el. De így is sok ember sorsával megismerkedtünk és na­gyon jó tapasztalaltokat sze­reztünk. — Pedig épp a napokban hiailottaim, hogy a Gallup intézet közvéleménykutatá­sa szerint most mi vagyunk a legelcsüggeötébib nép Európában ... Gyorsak a változások — Valóiban? Mi ezt egyál­talán nem érzékeltük, min­denki nagyon szívélyes, ba­rátságos volt. Természete­sen szóba került a jelenlegi helyzet, hogy talán túl gyor­san jöttek a változások, és emiatt bizonytalanok az emberek, mit hoz a jövő ... Tapasztaltuk az aggódást az infláció, a nyugdíjasok, a romló szociális helyzet miatt. S számomra újdonság volt, hogy most már itt is foglalkoztatja az embereket a környezetvédelem. Gönczi Mária r Arak és árak Féltámadóban a kézi vezérlés Tanácsból — ügyvivők? „Kerestem egy pillanat alatt 106 forintot” — mond­ta egy nyugdíjas bácsi. Mi­óta szabadak az árak, ér­demes megnézni, hol vásá­rol az ember. Permetező­szereket akartam venni, s mivel van időm, több bol­tot bejártam. Akikor tapasz­taltam, hogy az egyik fel­kapott üzletben — ahol még sorba is kell állni — ugyanazok a termékek 106 forinttal drágábbak voltak, mint a másik, alig száz mé­terre lévő nagyobb bolt­ban. Hogy mégsem az utóbbi­ban tolonganak a vevők, annak a beidegződés lehet az oka. Sokáig ahhoz vol­tunk szokva, hogy minde- tiitt egyformák az áruk és azok árai, tehát mindegy, hogy hol szerezzük be azt. De ide sorolhatnám az em­berek kényelmét is, betér­ni az első boltba, mindent megvenni egy helyen. Még mindig él az a hiedelem is; ami olcsóbb, az biztosan gyengébb minőségű. Olvasónk nem vitatja az árak közötti különbséget. De azt javasolja, hívjuk fel mi a lakosság figyel­mét, hogy hol olcsóbb, amit éppen keres. így hamarabb kialakulhat az egészséges piacgazdaság, mert aki drá­gán, és rossz minőséget is kínál, onnan elmaradnak a vevők, csődbe megy, legyen az magán-, vagy állami szektor. Mindezzel egyet is ér­tünk, de sajnos, egyvalami nagyon kevés a ma emberé­nek: az idő. Mert hogy jár­jon boltról boltra a nyolc órát letudó, otthon második műszakot kezdő háziasz- szony, vagy a másodállás­ból. esetleg a hobbikertből hazatérő családapa?... (d. m.) V ________________________ Áttekintve a hátralévő időszak legfontosabb teen­dőit, a parlamenti képvise­lethez jutott pártok kisvár- dai szervezetei a közelmúlt­ban közös nyilatkozatot fo­gadtak el, melynek lényege: a helyhatósági választások megtartásáig a tanács kizá­rólag ügyvivő testületként működjék, s az e feladat­körbe tartozó legfontosabb államigazgatási teendőket lássa el. A pártok véleménye szerint az átmeneti időszakban a na­gyobb jelentőséggel bíró dön­tések meghozatalához már nem elegendő a jelenlegi tes­tület felelőssége, ezért a nyilatkozatot aláírók tiltakoz­nak „a végrehajtó bizottság kitüntetést célzó akaratnyil­vánítása, a város jövőbeni arculatát befolyásoló építési telkek, továbbá a tanácsi bér­lakások meg nem alapozott számítási módon történő ér­tékesítése ellen.” Felszólítják a tanácsot, hogy a testület zavartalan működése és a la­kosság ügyeinek intézése ér­dekében mindenképpen igé­nyelje a pártokkal való együttműködést, és kérje ki a pártok előzetes tárgyaláson egyeztetett véleményét az in­tézkedés előtt. Az aláírók az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Füg­getlen Kisgazda és Polgári Párt helyi szervezeteinek képviselői. ★ Meglepő a kisvárdai helyi pártszervezetek nyilatkozata több szempontból is, de a legfontosabbak ezek közül az, hogy a legitim, demokratiku­san választott parlament egyik nem is oly régi dönté­sét vétózza meg. Az ország- gyűlés köztudottan meghosz- szabbította a tanácsok man­dátumát, vagyis a helyükön hagyta őket a helyhatósági választásokig, s ezt helyi megállapodásokkal figyelmen kívül hagyni hiba lenne, ha be akarjuk tartani a rendet. Nem biztos, hogy szeren­csés most a pártoknak be­leszólást követelniük az ál­lamigazgatási munkába, ami­kor túljutottunk történel­münknek egy olyan szaka­szán, amikor egy párt irá­nyította az ügyeket. Felme­rül még az a kérdés Is — ha a tanács elfogadja, hogy ügy­vivő testületként működik tovább —, vajon ki fogja meghatározni, melyek azok a legfontosabb államigazgatási teendők, amelyeket elláthat a testület, s nem rejti-e magá­ban ez azt a veszélyt, hogy megbénul az államigazgatási munka? Ide tartozik még, hogy ha egy kérdésről — bár a hatásköre lenne — mégsem a testület dönt, majd utóbb kiderül, hogy hibás volt a döntés, ki fogja tartani a há­tát a felelösségrevonáskor? Csak egy egyszerű példa: már folyamatban lévő beru­házáshoz hitelt kellene fel­venni, különben nem tudják befejezni. A testület nem dönthet, az építkezés leáll, a vállalkozó pedig azt mondja, kéri a kártérítést, mert amíg itt állt a munka, ő elesett egy jobb üzlettől. Ki fizeti? A tanácsi lakások és tel­kek eladásáról órákig lehet­ne vitatkozni, és van igazság abban is, hogy nem szabad a közösség vagyonát eladni, s abban is, hogy igenis el kell adni. Kisvárda esetében azonban kissé túlzó az a vád, hogy a tanácsi lakások eladá­sával elherdálnák a közösség vagyonát. Végül még egy dolog. A ta­nácsban ülnek olyan tanács­tagok, akik egyúttal a par­lamenti képviselethez jutott pártok valamelyikének is tag­jai. Nem lehet jó érzés, hogy a pártjuk a testülettel együtt őket is alkalmatlannak minő­síti az önkormányzati munká­ban való részvételre. Arról nem is beszélve: ki vállalko­zik majd ilyen közéleti mun­kára az új önkormányzatban, ha megint — tőlük függetle­nül — a párt helyett a pár­tok döntenek. Cs. K. A feldolgozó ruhaiparban ma már alig van olyan termék, amelyekhez ne használnának ragasztott, préselt elemeket. Egy-egy szériához több ezer alkatrészt készítenek a fehér- gyarmati Szamos menti Ruhaipari Szövetkezetben. (E. E. fely.) Napfény tetőt a Vagéptől Üj' szolgáltatásként a Nyíregyházi Vagép Vállalatnál meg­kezdték az ötajtós Lada Szamarakra a napfényletők be­szerelését. Ez a tető elsősorban a huzatmentcs szellőztetést biztosítja. Az ötajtós Szamarakra újabban áramvonalido- mokat is szerel a Vagép. (Harasztosi Pál felv.) ' Halál hajnalban Fagyasztóládák reklámáron! A paszabi Németh Gyula egy este a helybeli rokoná­nál egy baráti társaságban tartózkodott. A hosszúra nyúlt csevegés után hajnal­ban a fék nélküli, lopott ko­csival. vezetői engedély nél­kül közlekedett a községben. Nem vette észre az út szélén haladó kerékpárost halálos balesetet okozott... Németh hajnali három óra­kor jött 'ki rokonától és ké­nyelmi szempontból úgy dön­tött hogy nem gyalogol, ha nem muszáj. A ház előtt állt egy gépkocsi, ajtaja nyit­va volt s mily furcsa vélet­len. benne az indító kulcs. A rossz műszaki állapotban lé­vő gépkocsinak a fékje sem működött, a lámpái alig vilá­gítottak a kosztól és a sártól. az ablakon alig lehetett ki­látni. A hajnalban hazatérő fiatalember kb. 50 km-es se­bességgel közlekedett. Előtte, az út jobb oldalán kivilágí- tatlan kerékpárján hajtott egy asszony és szabálytalanul a kerékpár csomagtartóján szállította a férjét. A férj lá­bai az úttest közepe felé mu­tattak. Németh elütötte a ke­rékpárt. a csomagtartón ülő férj a fejsérüléseibe a hely­színen belehalt. A bíróság Németh Gyulát halálos közúti baleset gon­datlan okozása miatt tíz hó­nap fogházbüntetésre ítélte, a végrehajtást azonban egy évre felfüggesztették. A fia­talembert mellékbüntetés­ként három évre eltiltották a. járművezetéstől. (n-1.) Gorenje 229 1-es 24 090,— Ft helyett 22 900,— Ft Gorenje 310 1-es 30 000,— Ft helyett 27 500,— Ft Előleg fizetése nélkül, hitelre is! MEGVÁSÁROLHATÓ: 54. sz. vas-műszaki boltban Nyíregyháza, Búza u. 34—36. Telefon: 10-928 63. sz. műszaki szaküzletben Nyíregyháza, Piaccsarnok Telefon: 11-446 (1846)

Next

/
Thumbnails
Contents