Kelet-Magyarország, 1990. május (50. évfolyam, 101-126. szám)

1990-05-22 / 118. szám

2 Kelet-Magyarország 1990. május 22. ISIyit a strand Fehérgyarmaton. Bízva a jó időben, a SZAVICSAV fehérgyarmati strandján május közepére befejezték a felújítási munkákat. Mint Ujj János az üzemmérnökség vezetője elmondta: 1000 köbmé­teres — megosztott — termál medence várja a fázósabbakat. Az iker gyermekmedence mellett, a vízforgatóval üzemeltetett úszómedencét is feltöltötték vízzel. A vendégekre gondolva ÁFÉSZ-büfé; magán söröző és büfé: de kispálya, tollas- és kuglipálya is várja a kiegészítő foglalkozásokra .várókat. Sajnos a felnőttek 30, a gyerekek 25 forintot fizet­nek. A város iskolásai május 21-től tömbösített testnevelés órákon, a strandon próbálják hasznosan eltölteni a heti 3 órát; jó alkalmat teremtve arra, hogy ki-ki megtanulja; vagy gyakorolja az úszást. (M. K.) Kátyúban az orosz nyelvű oktatás? Harmadolt a harmadik év Jó egy évvel ezelőtt még arról beszélgettünk a tiszalöki gimnázium igazgatójával, hogy sürgősen gyarapitaniuk kell a kollégiumi helyek számát, máskülönben a kéltan- nyelvü tagozaton a következő évfolyamot már nem fogják tudni elindítani... A kollégium bővítésére azóta sikerült megoldást találni. Az e célra átalakított épü­let (valaha orvosi rendelő volt) egy ideig mégis fölösle­ges lesz, mert időközben et­től függetlenül is kátyúba ju­tott a kéttannyelvű — ponto­sabban: az orosz tanítási nyelvű — oktatás Tiszalökön. És nemcsak ott. Az ok közismert; ma nyu­gati nyelvet tanul, aki csak teheti. Rossz idők járnak te­hát azokra a gimnáziumokra Se úttörő, se kisdobos... NEVET, S HELYET KERES A GYERMEKMOZGALOM A megváltozott társadal­mi-politikai viszonyok át­alakulásra késztetik az út­törőmozgalmat is. A nyír­egyházi városi úttörőelnök­ség május 16-án rendezte meg küldöttértekezletét, amelyen a résztvevők az út­törőelnökség jogutódjaként megalakították a Nyírségi Gyermek Uniót. A városi úttörőelnökséghez a Nyíregyházán és a környé­ken lévő általános iskolák úttörőcsapatai tartoztak. Az eddigi 67 csapatból 65 közös­ség továbbra is gyermekszer­vezetként működik tovább, csak a kéki és a 22. sz. is­kola (Kölcsey köz) döntött úgy, hogy nem hoz létre hi­vatalos gyermekszervezetet. Természetesen ettől függetle­nül még ezekben az intéz­ményekben is lehet gyermek­közösségi munka. Míg koráb­ban 26 ezer tag csatlakozott a városi úttörőelnökséghez, napjainkban 15 251 gyermek és felnőtt vállalta a szerve­zethez tartozást. A diákok toborzólapot töltöttek-ki, szü­leikkel is megbeszélték, te­hát teljesen önként lettek a szervezet tagjai. A pedagógu­sok szintén önként vállalták a tanórán kívüli foglalkozást a gyermekekkel. így van olyan iskola, ahol 2—3 fel­nőtt, s van, ahol hetvenen vállalták a munkát. Eltérő a szervezetek nagysága is. Van olyan szervezet, amelynek 1300 tagja van, a legkisebb pedig 18 fővel működik. A 65 gyermekszervezetből 18 csapat az eddigi név he­lyett más nevet választott, nincs raj, nincs kisdobos se A tárgyalóteremből Baltával a vendégre A nagykállói Sebők János sokszor került összeütközésbe a törvénnyel. A 45 éves fér­fit a többszöri büntetés sem térítette jó útra. Ügy látszik, igaz a mondás mi szerint ku­tyából nem lesz szalonna. Legutóbbi bűnéért felfüg­gesztett börtönbüntetést ka­pott, így most is szabadon jár-kel a városban ... Sebőköt 1967 és 1973 között négyszer büntették meg köz- veszélyokozás. lopás és erő­szakos nemi közösülés miatt. Tavaly a nyíregyházi városi bíróság Sebőköt tíz hónapi börtönbüntetésre ítélte mara­dandó fogyatékosságot okozó testi sértés miatt. Ezt a bün­tetést azonban egy év próba­időre. felfüggesztették.-A pró- ­baidőt valahogy kiállta az agresszív természetű ember. Ám nem sokkal a próba le­járta után újabb ügye lett a bíróságon. Ez év januárjában SeDŐköt a lakásán kereste fel egyik ismerőse és érdek­lődött egy közös ismerősük iránt. Szóváltásba kevered­tek. a „házigazda” nem ma­rasztalta vendégét. sőt egy baltát vett elő és nyelével többször megütötte a vendég fejét és orrát. A sértett agy­rázkódást és orrcsonttörést szenvedett. A bíróság a vádlottat sú­lyos testi sértés miatt nyolc hónapi börtönre ítélte, ennek végrehajtását két évre fel­függesztették. Az ítélet jog­erős. úttörő. Ezek a keretek meg­szűntek, más szervezeti for­mát választottak: Kisdiákok Köre, Népművészek Baráti Köre, Szívesen Együttműkö­dő Tizenévesek Társasága (SZETT), Együtt Diákok Egy­másért (EDE), Tímár-Szabol­csi Diák Szövetség (TI- SZADSZ). A többi gyermek- szervezet ebben a tanévben még úttörőcsapatként műkö­dik tovább, de lehet, hogy a tagság döntése alapján a kö­vetkező tanévben már más formában tevékenykednek. E sokszínűség miatt fordulhat az elő, hogy az egyik iskolá­ban május végén lesz hagyo­mányos kisdobos-, úttörőava­tás, a másikban nem, a har­madikban pedig lehet, hogy SZETT-taggá avatás lesz új esküszöveggel, új tartalom­mal és külsőségekkel. Az úttörőelnökséghez be­jelentkezett 65 szervezet úgy döntött, hogy együtt kíván maradni a továbbiakban is. Az előbb felvázolt sokszínű­ség egyértelművé teszi, hogy a városi úttörőelnökség elne­vezés már nem fedi a való­ságot, ezért határoztak úgy a küldöttek, hogy Nyírségi Gyermek Unió néven műkö­dik majd az új szervezet. Ugyanakkor kimondták el­szakadásukat a megyei úttö­rőelnökségtől, de továbbra is a Magyar Üttörők Országos Szövetségéhez akarnak köz­vetlenül tartozni. A gyermek­unió foglalkozni kíván ér­dekvédelemmel, kulturális piogramok szervezésével, a sport bizonyos területeivel, valamint táborozással, turisz­tikával. (mml) A Kelet-Magyarország 1990. május 19-i, szombati számában, a nyíregyházi kozák lovasszobor kapcsán áttekintést ad N. P. a műemlékeik megítélési el­veiről. A cikk végén melléke­sen megemlíti azt, hogy a nyíregyházi megyei tanács épületének nagytermében régebben sohasem volt Szent István kép, így ilyet, ezt oda Vissza nem is le­hetett helyezni, az emlé­kezés puszta optikai csaló­dás. Arra egyelőre mim cis nyom, hogy pontosam mi­kor tették fel, arra viszont olvasható adat, hogy a kép a főhelyen, a nagyterem észalki falán függött. Az 1927-ben megjelent nyom­tatott városismerte tőben, amely Szohor Pál és Kar­dos István munkája, a 12. oldalon ez található: a vármegyei székház nagy­termét „Szt. István, II. Rá­kóczi Ferenc, Kossuth La­jos, Tisza István arcké­pei mellett a megye főis­pánjainak arcképei díszí­tik.'’ Megmaradtak a levél­tárban ennek a városi.s- mer tetőnek előkészületi, részlettanulmányainak kéziratai: ezek egy részét Kiss Lajoß, az egykori múzeumigazgató készítet­te. A. részletes leírások­nak csak a .kivonata fért bele a nyomtatott füzet­be: itt, a 3. lapon a kéz­írásos szövegben ez olvas­ható a megyeháza nagy­terméről : „A stílusos emelvény mögött Szent István archaikus, nagy művészi képe foglal helyet, baLról II. Rákóczi Ferenc (Mányoki után Vastagh György), jobbról gróf Széchenyi István szindus portréja (Barabás). A te­rem déli oldalán a közé­pen I. Ferenc József arc­képe (festette Ábrányi Lajos), jobbról Kossuth Lajos (Ábrányi), balról gróf Tisza István 'képe (Benczúr után Dienes). Végül: a cikkben emle­getett keretcserélgetési .anekdota kapcsán csak annyit, hogy • Aba-Novák említett karmányzóportré- ja aligha függött a me­gyeháza dísztermében. Aba-Novák Vilmos Nyír­egyháza megrendelésére készítette azt az életnagy­ságú Horthy-portrét, ame­lyet 1939. dec. 6-án avattak fel Bertalan Kálmán Nyír­egyháza országgyűlési képviselőjének beszédé­vel a városházán, a .képvi­selőtestület tanácskozóter­mében, a művész jelenlé­tében. Aba-Novák 1941 őszén meghalt; hogy az­tán a megyének is festett • volna Horthy -portrét, ar­ról egyelőre nincs más­honnan biztos hír. M. J. amelyek két-három évvel ez­előtt éppen az oroszt válasz­tották (esetleg némi rábeszé­lésre) második tanítási nyelv­ként. A jelek szerint senki sem számított rá, hogy ilyen gyorsan és ilyen drasztikusan visszaesik az érdeklődés az orosz iránt. Ezt az idén lehet a legjobban érezni. Az or­szág három orosz tanítási nyelvű középiskolájába ösz- szesen sem jelentkezett egy átlagos osztályra való gyerek: Jászberénybe ketten pályáz­tak, Tiszalökre hatan és Pécsre is csupán tizenegyné- hányan. Felvételi vizsgára nem is volt szükség. Profilt kell váltani — Végül úgy döntött a mi­nisztérium, hogy Pécsen in­duljon egy osztály. De a hozzánk jelentkező gyerekek közül egy se ment el oda, mert a szülők úgy találták, az már túl messze lenne — mondja Király Bertalan, a tiszalöki Teleki Blanka Gim­názium igazgatója. — Most természetesen az foglalkoztat bennünket, hogyan tovább. A jelenlegi elsősöket és máso­dikosokat még végigvisszük, de újabb kéttannyelvű osztá­lyokra nem számíthatunk. Emiatt viszont profilt kell váltanunk, hiszen évfolya­monként csak egyetlen álta­lános gizmnáziumi osztá­lyunk marat!, ez esetben vi­szont a pedagógusok egy ré­szének még a kötelező óra­száma sem lenne meg. A gyenge tanulmányi eredmé­nyük miatt máshová fel nem vett gyerekekből ugyan össze lehetne hozni még egy osz­tályt, de őszintén szólva an­nak nem látjuk értelmét. Sok az eszkimó... A tiszalöki gimnázium te­hát végső soron a létéért küzd. Annál is inkább, mert — ebben egyet kell értenünk az igazgatóval — túl kicsi az a kör, ahonnan jelentkezőkre számíthat az ő általános gim­náziumuk. Azt is mondhat­nánk: sok az eszkimó, és ke­vés a fóka ... Tiszalöknek szinte a szomszédságában ta­lálható Tiszavasvári, aztan Tokaj sincs messze, nem is szólva Sárospatak növekvő vonzerejéről. Ennyi „sima” gimnáziumra valójában nin­csen szükség, annál kevésbé, mert ezt az iskolatípust a gyerekek jó része csak jobb híján választja. Nem is csoda, hogy a bi­zonytalanság miatt rossz a hangulat a tiszalöki tantes­tületben. A pedagógusok kétharmada a községben építkezett, minden ideköti őket — nem kaphatják há­tukra a házukat, ha netán munka nélkül maradnak. S ez azon áll vagy bukik, sike­rül-e életképes képzési for­mát találni a gimnázium szá­mára. Ilyen lehetne például a nyolcosztályos gimnázium. össze is ültek a tanács és az általános iskola vezetőivel, de a körülmények mérlegelé­se után végül is elvetették ezt az ötletet. Többek között azért, mert a nyolcosztályos gimnázium létrejöttével meg az általános iskola tanárai­nak egy része válna fölösle­gessé . . . Járhatóbb útnak látszik a szakközépiskolai osztályok indítása. — Szóba került előbb a faipar. De ezzel az a baj, hogy a környékbeli üzemek­nek csak betanított munká­ra van szükségük. A mező­gazdasági szakmához viszont nem lenne bázisüzem. A ru­haipari képzés se jó.j hiszen az újfehértói textilipari szak­középnek és szakmunkáskép­zőnek is beiskolázási gondjai vannak. Ezért úgy határoz­tunk, hogy megpróbálkozunk a számítógépes programozó és mérlegképes köinyvelói képzéssel, aminek vélemé­nyünk szerint lenne jövője. Most ehhez igyekszünk össze szedni a pénzt. Legyen szakképzés? Hát. igen, a pénz... Ehhez a képzéshez ugyanig venni kell legalább tíz IBM- számí­tógépet, ami összesei. 609 ezer forintba kerül. I. gim - názium abban bízik, hogy a képzésben érdekelt környék­beli cégek — mint az OTP, az Áfész, a Postabanki, a ta­karékszövetkezet, a faipari vállalat és igy tovább — se gítségével sikerül előteremte­ni ezt a pénzt. Sőt, még a ka­tolikus egyház is felajánlot ­ta, hogy vesz az iskolának, egy számítógépet... Az oktatáshoz szükség len­ne még két szakemberre: egy közgazdászra és egy programozóra is. Az ő státu sukot saját erőből kívánja megoldani az iskola. Van üres álláshelyük, és legfel­jebb nem lesz függetlenített könyvtárosuk... Ha njiinden az elképzeléseknek megfele­lően alakulna, akkor az 1991/ 92-es tanévben már indulhat­na az első ilyen szakközép­iskolai osztály a -tiszalöki gimnáziumban. Gönczi Mária-------------------------------------------------­ÉRTESÍTJÜK vásárlóinkat, hogy a FÉSZEK ÁRUHÁZUNKBAN (Nyíregyháza, Debreceni u.) május 21-től megkezdődik az ÁTALAKÍTÁS. Az átalakítás ideje alatt szűkített áruválasztékkal csempe, padlólap, tapéta AZ ÁRUSÍTÁS ZAVARTALAN. (1745) Szeit István a megyeházán Búcsú a

Next

/
Thumbnails
Contents